1.

1. Bevezetés

Az úszás egy olyan sportmozgás, amelyet egész életünk során űzhetünk. Mindemellett egyike a legrégebbi versenysportoknak, s mint ilyen, minden bizonnyal egyidős az emberiséggel. Hazánkban az úszás mozgásanyaga sokak számára az egyik legismertebb és legnépszerűbb sporttevékenység, ugyanakkor az olimpiai sportágak közül a második legeredményesebb is (Hencsei és mtsai, 2005). Napjainkban a világ egyik legnépszerűbb és egyben a legtöbb ember által űzhető sportága mind amatőr, mind professzionista, sportolói szinten.

Számos jelentős és tagadhatatlan előnye nagyon sokak által ismert. A test minden izmát foglalkoztatja és erősíti, az úszómozgás végzése közben egyszerre és alaposan megmozgatja. Jelentősen javítja a testtartást, a rehabilitációs folyamatoknál a legtöbbször ajánlott mozgástevékenység. Úszás közben az oxigén felvétel és felhasználás egyensúlyban van, ezért javul a tüdő, a szív és a keringési rendszer teljesítőképessége is.

A víz ellenállása miatt lényegesen intenzívebb munka végezhető vízben végzett mozgásoknál, mint a szárazföldön. A felhajtóerő csökkenti a testre nehezedő súlyt, ezért megóvja az ízületeket. Ez az a sport, amit szabadidős elfoglaltságként, sporttevékenységként, vagy egészségügyi célból is lehet űzni. A kondicionális, koordinációs képességeket - kutatások által - bizonyítottan fejleszti, a ritmusérzék is javulhat a mozgás végzése közben. A rekreációs folyamatok egyik legfőbb eszköze lehet az úszás. Az úszásoktatás folyamata szakembert igénylő oktató-nevelői, pszichológiai, pedagógiai feladat, ezért nem mondhatjuk, hogy az úszás tudásával kizárólag testi egészségre tehetünk szert. Tipikusan az a sportág, amire tökéletesen illik a híres mondás, miszerint ha ép a testünk, akkor ép a lelkünk is.

A téma fontosságát és az úszómozgások megtanulásának szükségességét nagyon sok szakirodalom említi. Ha életvédelmi szempontok alapján vizsgáljuk, akkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarországon évente körülbelül 250 fő fullad vízbe. Arányait tekintve a legnagyobb veszélyben az egy és öt éves kor közötti kisgyermekek, a húsz és huszonöt év közötti fiatalok, és a hatvan év feletti idősek vannak. A témával foglalkozó kutatások alapján az egy és öt év közötti kisgyermekek a legveszélyeztetettebbek a világon (Vízimentők Országos Szakszolgálata 2013). Sajnálatosan ebben az életkorban, hogy a vízbefulladás a leggyakoribb halálok. A középiskolát elvégzett fiatalok körében a balesetek okai közt a gyakori vízi sportokban való részvétel, és a felelőtlen vakmerő magatartás az, ami a magas arányszámot adhatja.

A vízbefulladások általában előforduló helyszíneit az 1. táblázat tartalmazza, míg a balesetek körülményeiről a 2. táblázatban találhatóak adatok. A táblázatok ugyan nem csak a magyarországi adatokat tartalmazzák, az úszás közben mért 22% azonban rámutat arra, hogy a megfelelő úszásoktatás sem feltétlenül elegendő ahhoz, hogy az emberek biztonságban legyenek. A vízbiztos úszástudás sem okvetlen elegendő ahhoz, hogy egy esetlegesen kialakult veszélyhelyzetet megfelelően kezeljen valaki.

Ház 2%
Házban 8%
Kikötőben 1%
Tóban 4%
Csatornában 2-5%
Folyóban 6-35%
Medencében 25-40%
Tengerben 25-40%
Egyéb 9%

1. táblázat: A vízbefulladások előforduló helyszínei
Forrás: Vízimentők Országos Szakszolgálata 2013.

Horgászás közben 3%
Gépjármű vízbehajtásakor 5%
Öngyilkosság 7%
Házkörüli baleset 9%
Hajóról vízbeesés 11%
Gyermekek játék közben 11%
Baleset után 12%
Vízbeesés 15%
Úszás közben 22%
Egyéb 5%

2. táblázat: A vízbefulladások körülményei
Forrás: Vízimentők Országos Szakszolgálata 2013.

Amint a fenti adatok is bizonyítják, nem lehet vitatni az úszómozgások elsajátításának fontosságát, életvédelmi szempontból bizonyított jelentős szerepét.

« Előző fejezet Tartalomjegyzék Következő fejezet »