TÁMOP-4.1.2.E-13/1/KONV-2013-0012
"Sporttudományi képzés fejlesztése
a Dunántúlon"
- -> Tananyagfejlesztés
- -> Az úszómozgások...
- -> 8.
8.
8. Az úszásoktatás feltételei
1./ Tárgyi feltételek:
- oktatásra alkalmas vízfelület (természetes vizek is )
- az oktatáshoz szükséges segédeszközök megléte
Az oktatás tekintetében nem mindegy, hogy rendelkezünk-e tanmedencével, vagy csak mélyvízben történő oktatásra van lehetőségünk. Egyértelműen kijelenthető, hogy a legideálisabb, amikor mindkét típusú medence (tanmedence és mélyvizes medence is) rendelkezésre áll. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy az sem mindegy, hogy a tanmedence vízmélysége mekkora, mert ez jelentősen meghatározhatja az oktatandó személyek folyamatba történő bekerülésének lehetőségeit. A mélyvizes és tanmedencés program teljesen eltér egymástól, más a tematika és más a kivitelezhető feladatok sora is. A nyíltvízi úszásoktatás ma már sokat vesztett jelentőségéből, az új és régebbi tanuszodák sokkal praktikusabb és kiszámíthatóbb lehetőséget nyújtanak a folyamat kivitelezésére.
Magyarországon 175 járásból 89 járásban nincs tanuszoda!! (2014-es adat) Nógrád és Tolna megyében egy tanmedence van, a megyeszékhelyeken, vagyis Salgótarjánban és Szekszárdon. Fejér megyében is mindössze kettő van, Győr-Sopronban három. Győrben, ami a főváros mögött az ország második legversenyképesebb városa, nem volt eddig fedett 50 méteres medence (2015-ben adták át). Budapesten 4 fedett ötvenes medence van, 33-as és 25-ös viszont 27, de így is van olyan kerület, amelyikben egyáltalán nincs medence.
2./ Személyi feltételek:
- úszóedzői oklevél megléte
- úszóoktatói licensz megléte (2004. júniustól kötelező)
- testnevelő tanári diploma megléte
A szakmai feltételek teljesülése rendkívül fontos lehet a szakmaiság, hitelesség miatt. Sajnos sok esetben a testnevelést tanító tanárok nem tudják felvállalni az úszómozgások megtanítását, mert sportszakmai ismereteik más sportághoz kapcsolódnak. Megfelelő továbbképzéssel ez a feladat orvosolható. Meg kell azonban jegyezni azt is, hogy nem minden úszóedző úszóoktató és nem minden úszóoktató végez úszóedzői munkát. Két teljesen külön oktatási folyamatról van szó.
A Magyar Úszó Szövetség „Minden gyermek tanuljon meg úszni” elnevezésű program kapcsán határozatot fogadott el miszerint:
„Magyarországon csak a MÚSZ által kiadott engedéllyel lehet a jövőben úszást oktatni! Úszó oktatóként csak a licencet kiváltók dolgozhatnak a jövőben!”
3./ Szociális-gazdasági feltételek
- a társadalom testkulturális szokásai, hagyományok és tradíciók
- az ország gazdasági helyzete
- a terület illetve régió uszoda ellátottsága (kistelepülések, nagyvárosok)
- a szülők anyagi helyzete (esélyegyenlőség)
- mikro- és makrokörnyezeti hatások
A magyar lakosság testkulturális szokásai, tradíciók tekintetében a megkérdezettek nagy többsége nem az úszást jelöli elsők között. Számos ország nevének hallatán szinte azonnal mellérendelhetünk tradicionális sportágat (pl.: Skandináv országok: jégkorongozás, korcsolyázás, sífutás). Magyarország tekintetében nagyon sokáig a labdarúgás volt a legnépszerűbb sportág, de az idők folyamán ez megváltozott. Eredményesség tekintetében a kajak-kenu, vívás, úszás sportágak lényegesen előrébb állnak, a gyermekek sportágválasztása tekintetében is népszerűbbek, jelentős lehet a szerepük.
8.1. Az úszásoktatást befolyásoló tényezők
Tárgyi aspektusból:
- a víz mélysége (testmagasság mínusz 20 cm)
- a víz hőmérséklete (32 C°)
- az uszoda levegőjének hőmérséklete (30-32 C°)
- tanmedence esetleges hiánya
- az uszoda esztétikuma, belső világa, élményszerűsége
- hang-, fény-, szín- és szaghatások az uszodában
- az uszoda és a lakóhely (iskola) közötti távolság
Tárgyi aspektusból nézve egy korábban végzett vizsgálat (Tóvári F.-Prisztóka-Tóvári A. 2014.) közel 2000 megkérdezett úszóiskolás gyermekének válaszaiból egyértelműen kitűnt, hogy a foglalkozások hatékonyságának egyik legfontosabb befolyásoló tényezője a víz mélysége és hőmérséklete volt. Ehhez szorosan kapcsolódik a levegő hőmérséklete is. Egyértelmű, hogy a hőmérsékleti tartományoknak szinkronban kell lenni ahhoz, hogy a szárazföldi és vízi gyakorlatok végzése közben a figyelem koncentráció és a feladattudat megmaradjon.
Személyi aspektusok:
- az oktató szakmai, módszertani ismeretei (szakmaiság, hitelesség)
- az oktató külső tulajdonságai: megjelenése, hangszíne, hanghordozása, mimika, verbális és nonverbális specifikumok, szokások, viselkedés
- az oktató belső tulajdonságai: türelem, megértés, empátia, szimpátia, elfogadás
- a mikrokörnyezet támogató illetve elutasító megnyilvánulásai (szülők,barátok, stb.)
A személyi aspektusok tekintetében korábban már szóltunk az oktatói licensz meglétének szükségességéről. Emellett rendkívül jelentős tényező a gyermekek szempontjából az oktató személye és nevelési attitűdje. Előfordulhat, hogy egy kisgyermek éppen az oktató személye miatt marad ki egy foglalkozásból, de lehet az is, hogy éppen ő miatta szeret járni úszásórákra. Más tulajdonságok mellett a türelem és az empátia nagyon fontos az oktató szempontjából. Érdemes kivárni és időt hagyni a tanulóknak a feladatok tanulása során. Az empatikus képességünk segítségével pedig próbáljuk meg beleélni magunkat a kis úszóiskolás helyzetébe, aki fél, bizalmatlan és nem biztos, hogy jól érzi magát.
A mikrokörnyezeti hatások nagyon erős befolyással lehetnek. Ha belegondolunk abba, hogy a szülők egy része úgy íratja be gyermekét úszásra, hogy azt mondja: „meg kell tanulnod úszni, mert különben megfulladsz”. Így aztán a folyamatba kerülés fontossága egyértelmű, de amennyiben a gyermeket kudarc éri a haladás során, egyből eszébe jutnak a szavak: „megfulladsz, ha nem tanulod meg”. A kisgyermek gondolkodásában: megfulladok, tehát meghalok. Ezzel maguk a szülők, egy helytelen módon kifejezett indoklással alakítják ki gyermekeikben a gátlásokat és félelmet.
Módszertani-didaktikai aspektusból
- az oktatásra fordítható összes óraszám
- a haladási tematika
- az alkalmazott ismeretátadási módozatok (verbális, vizuális, komplex)
- a hibajavítások alkalmazása, szakszerűsége
- a gyakorlatok ismétlésének száma
Az oktatásra fordítható óraszám alapvetően meghatározza az elérhető szinteket. A kimeneti követelményeket összhangba kell hozni a ráfordítható idővel és tematikával. Az iskolai osztályok esetében az óraszámok 8-10-12-16-18 úszásórát jelenthetnek. Fontos, hogy a szülők pontosan legyenek tájékoztatva a programról, tudjanak a lehetséges kimeneti tudásszintekről. Ezek a szintek természetesen különbözőek lehetnek a kezdő, középhaladó és haladó tanulók esetében.
Pedagógiai-pszichológiai aspektusból:
- a tanulók életkori sajátosságai
- a feladattudat megfelelő szintje
- a figyelemkoncentráció életkornak megfelelő megléte
Az életkori sajátosságok egyértelműen befolyásolják az úszómozgások megtanulásának hatékonyságát. A feladattudat nagyon leegyszerűsített megfogalmazásban nem más, mint a kapott ingerre adott motoros válasz minősége. Ez adott esetben lehet nulla is (tehát a kisgyermek nem végzi el egyáltalán a feladatot). A figyelemkoncentráció szinten tartásához pedig elengedhetetlen a változatosság és a játékos feladatmegoldások. Egy óvodás kisgyermek esetében az úszófoglalkozás alatt (45 perces foglalkozás) az aktívan figyelemmel eltöltött tiszta idő optimális esetben 8-12 perc lehet.
| « Előző fejezet | Tartalomjegyzék | Következő fejezet » |
Események
Jelenleg nincs aktuális esemény.