Bevezetés

Bevezetés

E rövid, összefoglaló jellegű, felkészülést segítő összeállítás korántsem törekszik a tananyag teljes tartalmának megismertetésére. Abból a célból íródott, hogy segítsen a leendő pedagógusoknak, rekreációs szakembereknek eligazodni abban a hatalmas ismeretanyagban, amely az emberiséget ősidők óta foglalkoztató kérdésekre - hogy ti. hogyan lehet „túlélni”, legyőzni a betegségeket, egész-ségben maradni, „tökéletes közérzetben” (Cooper, 1987), jól-létben minél tovább élni - keres választ.

Ha az egészségtant mint egyetemi tantárgyat tekintjük, az elnevezésében szereplő „egészség” alapján a mára önálló diszciplínaként (tudományág, tudományterület) megjelenő1 egészségtudományok-hoz sorolhatnánk. Ha viszont arra a kérdésre keresünk választ, hogy mit is jelent tulajdonképpen az egészségtudomány fogalma, nem sikerül egyértelmű definíciót találni rá. A Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszer taxonómiája szerint az orvostudományok alpontjaként jelenik meg. Ez azt jelzi, hogy orvostudományi alappilléreken nyugszik. Természetesen az egészségtan tantárgy tartalmából nem nélkülözhetők az élettani, anatómiai ismeretek. Feltételezzük azonban, hogy e területeken a hallgatók korábbi tanulmányaik során az alapismereteket már megszerezték.

Ha az egészségtant, mint a nevelés, oktatás, egészségfejlesztés gyakorlatát megalapozó tantárgyat tekintjük, akkor viszont sokkal inkább sorolható a nevelés- és sporttudományok diszciplínához, sőt sok tekintetben a bölcsészettudományokhoz is. Az egészség társadalmi vonatkozásai szempontjából pedig nem maradhatnak ki szociológiai és közgazdasági alapismeretek sem, azokat is a tantárgy alappilléreinek kell tekintenünk.

E gondolatsorral azt kívántuk érzékeltetni, hogy az egészségtan szintetizáló jellegű tantárgy, támaszkodik az alap és mesterszakokon az alapozó tantárgyak keretében megszerzett tudásanyagra, és ezeket az ismereteket igyekszik komplex módon visszaforgatni az oktatás, nevelés gyakorlati területeire.

Jegyzetünk célja ennek segítése mellett ízelítőt adni arról, hogy a testnevelés és sporttudományokban, az egészségszociológiában, ill. egészségpszichológiában az „egészség-kutatások” terén milyen irányokban folynak jelenleg hazai és nemzetközi szintéren kutatások, mintegy kedvet ébreszteni a tudományos kutatómunkához.

  Tartalomjegyzék Következő fejezet »