VI.

VI. DIPLOMÁCIAI PROTOKOLL

VI.1. A diplomácia gyökerei

A diplomácia története egészen az ókori egyiptomi időkig vezethető vissza, míg a modern korban a diplomácia jelentésének meghatározása sokrétű, értetjük ezen:

  • az államok közti ügyek békés rendezését;
  • az államok közti kölcsönös kapcsolatok és érdekek tudományát;
  • az államok képviseletét és a tárgyalások művészetének tudományát;
  • egy állam képviseletének összességét, beleértve a Külügyminisztériumot; tehát a diplomácia általánosságban vett külpolitikát és diplomáciai cselekvést is jelent;
  • diplomata karriert;
  • nemzetközi ügyek rendezését; külkapcsolatok irányítását;
  • a népek és kormányaik közti békés vagy háborús kapcsolatokkal összefüggő nemzeti érdekek érvényesítését.

VI.1.1. A definíciók összegzése

A diplomácia szó görög eredetű, a görög ”diploun” összehajtani, összehajtogatni

igéből ered. A római császárság idején ebből a szóból alakult ki a „diplomás” szó, amelyet a fontos okmányok, ( menetlevelek, igazolványok) összehajtott iratok megnevezésére használtak. Később a kiváltságokat, előjogokat tartalmazó iratokra használták a „diploma” kifejezést. A fenti meghatározások összefoglalása pedig: a diplomácia a nemzetközi jognak alávetett alanyok külkapcsolatainak rendezése békés módon és mindenekelőtt tárgyalásos úton.

VI.2. A diplomáciai protokoll

A diplomáciai protokoll a hivatalos, közéleti, diplomáciai rendezvényeken követett eljárási, rangsorolási, magatartási, levelezési, megszólítási és etikett szabályok összessége. A diplomáciai esemény minden egyes mozzanata előre meghatározott szertartásrend szerint történik (ilyen ceremónia például a nagyköveti megbízólevél átadása). A diplomáciai protokoll feladata, hogy az államok közötti személyes és hivatalos kapcsolatokat nemzetközileg elfogadott szabályrendszer segítségével zökkenőmentessé tegye és biztosítsa alkalmazójának a formális közegbe való beilleszkedést, a kiszámíthatóságot és a szabályoktól való eltérés érzékelését, hiszen a szabályoktól való eltérés többnyire jelzésértékű.

A diplomácia protokoll kialakulása röviden:

Az i.e. 2-3 évezred indiai jogrendszert rögzítő Manu törvényei, vagyis a jog, erkölcs, illem összefonódása.

Minden klasszikus társadalmi rendszerben megfigyelhető a korra érvényes illemkódex megfogalmazása (pl. Theognisz, („Tévedni emberi dolog”) görög bölcs a tanítványa számára írt elő étkezési illemtant, amely szabályai gyakorlatilag mai is érvényben vannak.

Bizánci Császárság (330 – 1453) szigorú protokollt fejleszett ki és dokumentált: diplomáciai és protokoll rendszere mintául szolgált az európai és közel-keleti országoknak.

VII. Konstantin Ceremóniakönyve 912-ben íródott, mindenre kiterjedő leírása a császári udvar szertartásrendjének felkeléstől lefekvésig: fürdés, lovaglás, étkezés, kinevezés, követfogadás stb.

Európa másik felén Jó Fülöp (1379-1467) Burgundia hercege írja első értekezését az udvari etikettről.

XI - XIII. sz. Európa - két új szabályzó erő: római katolikus egyház, lovagi kultúra:

  • A Vatikán által meghatározott egyházi szertartásrend határozta meg a világi élet rendjét. Az 1504-ben kiadott precedenslista rögzítette írásban először azt az elvet, miszerint a nagyobb fejedelem követe előzze meg a kisebbikét.
  • majd a lovagi kultúra ezt fokozatosan fellazítja, átalakítja (udvariasság, mértéktartás, nők tisztelete, párbajkódex, szerelem mint legfőbb erkölcsi érték).

II. Gyula pápa listája: a rangsor élére Szent Péter utódja került, őt a monarchák sora követte, élükön a Német-Római Birodalom Császárával egészen 1806-ig a császárság megszűnéséig.

- Imperator Caesar  Német-Római Császár
- Rex Romanorum  A rómaiak királya
- Rex Franciae  Franciaország királya
- Rex Hispaniae  Hispánia királya
- Rex Aragoniae  Aragónia királya
- Rex Portugalliae  Portugália királya
- Rex Angliae  Anglia királya
- Rex Siciliae  Szicília királya
- Rex Scotiae  Skócia királya
- Rex Hungariae  Magyarország királya
- Rex Navarrae  Navarra királya
- Rex Cipri  Ciprus királya
- Rex Bohemiae  Cseh-Morvaország királya
- Rex Poloniae  Lengyelország királya
- Rex Daniae  Dánia királya

Bővülő kereskedelmi kapcsolatok – erősödő polgárság – Velence átveszi Bizánc meghatározó szerepét: kereskedelem-diplomácia összefonódása, közvetlenebb társadalmi érintkezés, gazdagabb eszköztár.

Már 1238-tól rendeletek sora szabályozta a diplomáciai szolgálat ellátását, követek kötelességeit, ceremóniákat. A velenceiek első követségi épülete Rómában a Piazza Venezián ma is látható.

XV. században szétforgácsolt Német-Római Császárság helyén független hercegségek,fejedelemségek: a klasszikus etikettfénykora–új szertartásrend kialakulása, Burgundiában véglegesül. Az erősödő központi hatalmakat (spanyol, osztrák és francia udvarok) meghódítja az etikett; hatásköre bővül.

Magyarország: Szent István idején szerteágazó politikai, családi kapcsolatok révén gyorsan elismertté vált.

XV. sz. – erősödő európai hatalmak – az etikett is megerősödik.

Az ún. spanyol etikett kialakulása: megfélemlítő, királyt dicsőítő.

A pompakedvelő udvartartás költséges. Csak a földrajzi felfedezésekből és kereskedelemből meggazdagodó országok tudták fenntartani.

Másik véglet: Franciaország – illedelmes viselkedés = raccsolás, mesterkélt finomkodás. Nők csinálják inkább: Mme Pompadour, Marie Antoinette. A szabályok enyhülnek.

Cél: középosztálytól való elkülönülés.

Mai elfogadott viselkedési formák a XVIII. sz. folyamán kristályosodtak ki a polgárosodás folyamatában, utánozva a nemességet. A ceremóniákhoz sem pénz, se idő nincs, ezért egyszerűsödés következik be.

A nemzetközi diplomácia egységesítése: a diplomácia tevékenységének kereteit a napóleoni háborúk után foglalták először nemzetközi egyezménybe, ezek az1815. évi Bécsi Szabályok (Reglement de Vienne).

VI.2.1. A diplomácia okmányai

A modern diplomáciai tevékenység alapjait, elveit, formáit, módszereit, jogi kereteit az 1815-ös bécsi kongresszus fektette le. Ekkor egységesítették a diplomáciai rangokat is.

A II. világháború után az új történelmi viszonyoknak megfelelő jogi alapokat a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. évi bécsi egyezmény rögzítette.

A huszadik század végén és a huszonegyedik elején egyre inkább előtérbe kerül a felső szintű diplomácia, amelyben az államok első számú vezetői – az új kommunikációs lehetőségeket felhasználva – közvetlenül tárgyalnak egymással. A szakirányú diplomáciai szervezetek azonban továbbra is aktívan részt vesznek ezeknek a találkozóknak az előkészítésében, eredményeik érvényesítésében.

A kétoldalú, bilaterális diplomáciai kapcsolatok mellett egyre fontosabb a multilaterális diplomácia, a nemzetközi szervezetekben (ENSZ és szakosított szervezetei, NATO, Európai Unió és egy sor más intézmény) végzett tevékenység.

Alapdokumetumok:

  • Az 1961-es Bécsi Konvenció a diplomáciai kapcsolatokról (1965. évi 22. törvényerejű rendelet a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződés kihirdetéséről)3
  • Az 1963-as Bécsi Konvenció a konzuli kapcsolatokról (1987. évi 13. törvényerejű rendelet a konzuli kapcsolatokról Bécsben, 1963. április 24-én elfogadott egyezmény kihirdetéséről)4
  • Az 1969-es Bécsi Egyezmény a szerződések jogáról (1987. évi 12. törvényerejű rendelet a szerződések jogáról szóló, Bécsben az 1969. évi május hó 23. napján kelt szerződés kihirdetéséről)5

A fenti egyezmények az államok, illetve képviselőik jogainak és kötelességeinek, valamint a követendő eljárások egységesítésének az írásba foglalása.

Külszolgálat

A 72/2012.(VII. 26.)Korm.rendeleta tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről6 alapján

A külképviseletek vezetését

  • a) a rendkívüli és meghatalmazott nagykövet,
  • b) a rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter,
  • c) a főkonzul,
  • d) az állandó ügyvivő,
  • e) a kereskedelmi képviselet-vezető, a hivatalvezető, az irodavezető,
  • f) a külföldi magyar intézet igazgatója

(a továbbiakban együtt: a képviselet-vezető) látja el.

Képviselet-vezető hiányában, távollétében, illetve akadályoztatása esetén - a képviselet-vezető jogkörében és feladatkörében - ideiglenes ügyvivő jár el. Az ideiglenes ügyvivő - a következő sorrend szerint - a külpolitikáért felelős miniszter által kijelölt személy, az első beosztotti feladatkört ellátó diplomata, a külképviselet legmagasabb rangú diplomatája, a képviselet-vezető által kijelölt szakdiplomata.

A fent meghatározott személy a külképviselet egyszemélyi felelős vezetője. A nagykövetség vezetője az érintett képviselet-vezetők útján - a nemzetközi szervezetek mellé rendelt állandó képviseletek kivételével - ellátja a fogadó államban működő valamennyi külképviselet képviseleti tevékenységének összehangolását, irányítását.

A nagykövetek, a főkonzulátust vezető főkonzulok külszolgálatuk ideje alatt a Kttv. szerinti osztályvezetői munkakört látnak el.

VI.2.2. A rangsorolás általános szabályai

Az első nemzetközileg elfogadott diplomáciai rangsor az 1815-ben aláírt bécsi egyezménynek köszönhető. A rangsorolás a protokoll egyik legmeghatározóbb tényezője, azaz egy ország méltóságainak, vezető tisztségviselőinek meghatározott sorrendje, amely kijelöli az egymás közötti rangelsőségüket és helyüket nemzetközi rendezvényeken és a diplomáciai szertartásokon.

Rangsor készítésekor alapvetően a ’hármas szabály’a mérvadó, vagyis a rang, nem, kor alapján történő rangsorolás. A protokoll nem csak a magasabb – alacsonybb rang között tesz különbséget, hanem az azonos rangúak között, ahol az ancienitást, a rangidősséget veszi alapul. (Több nagykövet esetében például a magasabb rangú az, aki régebben adta át megbízólevelét az adott országban, vagy két államfő közül az az első, akit hamarabb iktattak be vagy lépett trónra). Alapvető szabály, hogy egy eseményen a magasabb rangú áll vagy halad a sorban előbb vagy ül feljebb, a kiemelt főhelyen.

A nemzetközi rendezvény helyszíne szempontjából megkülönböztetendő a saját házés az idegen ház; a résztvevők szempontjából pedig a külföldi és a belföldi személy. A külföldi partner esetében tájékozódni kell a helyi protokollnál a rangsorolást illetően. Az azonos rangú bel- és külföldi személyek esetén saját házban a külföldi, idegen házban pedig a magyar rangsorol előbb.

Vegyes rangsorolás esetén, vagyis amikor magyar és külföldi személyek is részt vesznek ugyanazon a rendezvényen, külön-külön megállapítjuk a belföldiek és a külföldiek rangsorát, majd a két listát összefésüljük.

A hivatalos rangsorolás nem az egyénnek szól, hanem az egyén által képviselt tisztség hivatalos megbecsülését fejezi ki. A rangsorolást befolyásolhatja az alkalom is: amennyiben a díszvendég tiszteletére adnak egy rendezvényt, úgy rangjától függetlenül kiemelt helyre kerülhet.

VI.3. Diplomáciai képviseletek

Az 1961-évi bécsi Szerződés a diplomáciai kapcsolatokról ide vonatkozó passzusai (1-19.Cikk) kifejtik többek között a képviselet vezetőjének, tagjainak, személyzetének fogalmát, létszámukat; a kinevezéseik, visszahívásuk, megbízatásaik feltételeit, a diplomáciai képviselet feladatkörét és a képviseletvezetők rangsorát.

VI.3.1. Diplomáciai képviseletek kategóriái

1. Nagykövetség, nunciatúra, főbiztosság, állandó képviseletek és nemzetközi szervezeteknek az állam köré szerveződött képviseletei

2. Követség, internunciatúra

Nagykövetség

A legfontosabb és a legmagasabb szintű diplomáciai képviselet. A képviselet vezetője a nagykövet, vagy követ.

Nunciatúra

A Szentszék által létrehozott diplomáciai képviselet, amelyet különböző országokban a külkapcsolatok biztosítása végett létesít. A képviseletvezető a nuncius, aki – akárcsak a nagykövet - a diplomáciai képviselők első kategóriájába tartozik. A nuncius abban a fogadó országban, ahol elismerik a pápa elsőbbségét (katolikus államokban), a Diplomáciai Testület Doyenje is, így elsőnek rangsorol a diplomáciai képviselők között.

Főbiztosságok (High commissioner)

Ez a kategória egy olyan állam diplomáciai képviseletét jelöli, amely egy másikkal uniós köteléket alakított ki, mint például a Nemzetközösség államai esetében. A tagállamokat Londonban főbiztos képviseli, és a kölcsönösség alapján az Egyesült Királyságnak is vannak ebben az államokban azonos rangú diplomáciai képviselői. A képviseletvezető a nagykövettel azonos előjogokat élvez.

Állandó képviseletek

Egy államnak egy nemzetközi szervezethez akkreditált diplomáciai képviseletei. Az ENSZ szervezete mellé akkreditált képviseletet állandó missziónak, míg az Európai Únió tagországainak az EU mellé akkreditált szervezetét állandó képviseletnek hívjuk. A képviseletek vezető állandó képviselők és nagykövetek is egyben.

Államok köré vagy regionálisan szerveződött nemzetközi szervezetek képviseletei

A diplomáciai képviseletek legújabb kategóriája. Tagállamokhoz és nem-tagállamokhoz egyaránt akkreditálhatók, pl. az ENSZ vagy az EU által.

Követség

Alacsonyabb rangú diplomáciai képviselet. Követ, vagy rezidens követ irányítja, akik a diplomáciai

képviselők második osztályába tartoznak.

Internunciatúra

Rangjában a követségnek felel meg és azt egy internnuncius irányítja, aki a Szentszéket olyan országokban képviseli, amelyekben nincs nunciatúra. Gyakorlatilag az internnunciusok ugyanazon funkciókat töltik be, és ugyanazon kompetenciával bírnak, mint a nunciusok.

VI.4. Diplomáciai előjog vagy privilégium

A kiváltság olyan jogosultság vagy előny, amelyet a fogadó állam biztosít a diplomáciai és konzuli ranggal bíró személyeknek:

  • a zászlóhasználat a nagyköveti autón (ha benne ül a NK), diplomáciai rendszám, küldő állam lobogó és címer-használata a képviselet helyiségein;
  • a diplomata szabad mozgása és közlekedése, amelyet fogadó állam biztosít (laissez-passer);
  • a diplomáciai csomag és futár alkalmazása stb.

Mentesség

Különleges kiváltság, amely által pl. a kötelező adó-, illeték-, díj-, vámfizetés nem vonatkozik vagy büntető eljárás nem kezdemémyezhető a képviselettel, illetve a diplomata rangú munkatársaival szemben. Ez a mentesség három kategóriában sorolható többek között:

  • személyi: sérthetetlenség, őrizetbevétel vagy letartóztatás semmilyen formája nem lehetséges;
  • tárgyi: iroda, magánlakás, vagyontárgy, gépjármű, dokumentumok, levelezés, csomag sérthetetlensége;
  • pénzügyi: adó-, illeték és vámmentesség.

Könnyítés

  • a fogadó állam által biztosított könnyítések, segítségnyújtás; közreműködés a diplomáciai képviselet számára

VI.5. A diplomáciai kapcsolat megszűnése

A diplomáciai kapcsolatok megszűnése, megszűntetése, az államok diszkrecionális joga. Az automatikusan bekövetkezik, ha a két állam között hadiállapot áll be (ekkor jegyzékben lehet benyújtani, a képviselet megszüntetését),illetve, ha az egyik állam súlyos jogsértését máshogyan nem tudják orvosolni. Ilyenkor egy harmadik államot szoktak képviseletre felkérni a képviseleti teendők ellátására. Ugyancsak megszűnik a diplomáciai kapcsolat két állam között, amennyiben akár a küldő, akár a fogadó állam elveszti nemzetközi jogalanyiságát.

A képviselet megszűnése

A képviseletek bezárásának okai lehetnek:

  • gazdasági érdekek, politikai elgondolások;
  • küldő és a fogadó állam között megszakadnak a diplomáciai kapcsolatok;
  • ha akár a küldő, akár a fogadó állam elveszti nemzetközi jogalanyiságát;
  • átcsoportosítás miatt: ha küldő állam megszünteti a fogadó államban az állandó képviseletét és a diplomáciai kapcsolatok fenntartását egy harmadik országban működő képviseletre bízza.

VI.6. Diplomáciai rangsorok

A diplomáciai rangsorolás alapvetően belső politikai kérdés, amelyet a küldő ország határoz meg és közöl a fogadó országgal, aki azt elfogadni és alkalmazni köteles. Ennek ellenére létezik néhány szabály, amely áthatja ezt a hierarchikus rendszert, például mindenhol megelőzi a rangsorban a vendég a házigazdát. A ma érvényben lévő nemzetközi szabály szerint a diplomáciai képviselők rangsorát az a kategória határozza meg, amelybe tartoznak, az egy kategóriába tartozók között pedig az anciennitás. Az 1815-ös bécsi kongresszus óta protokolláris rangsorolási szempontból valamennyi független állam egyenrangú.

A diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es Bécsi Szerződés (kihirdetve az 1965. évi 22. törvényerejű rendelettel) tartalmazza a diplomáciai kapcsolatokra, kiváltságokra és mentességekre vonatkozó főbb szabályokat, rögzíti többek között a diplomáciai kapcsolatok felvételére, képviselet létesítésére, a képviselet feladatköreire, létszámára vonatkozó főbb rendelkezéseket, de szabályozza a persona non grata-va nyilvánításra vonatkozó eljárást, a képviselet személyzetének rangsorát, és deklarál olyan alapvető kiváltságokat és mentességeket, mint a képviselet személyzetének, helyiségeinek, dokumentumainak vagy a diplomáciai futárnak a sérthetetlensége, a diplomáciai képviselők joghatóság alóli mentessége.

A képviselet vezetője az a személy, akit a küldő állam megbízott azzal, hogy e minőségben tevékenykedjék.

A képviselet személyzetét a képviselet diplomáciai, igazgatási és műszaki, valamint kisegítő személyzetének tagjai alkotják.

Államfőhöz akkreditált képviseletvezetők:

  • Nagykövetek, Nunciusok,
  • Követek, Miniszterek, Internunciusok
  • Főbiztosok (GB)

A külügyminiszterekhez ügyvivői szinten akkreditálnak képviselőt.

A képviseletek vezetői között osztályba tartozásuk alapján - a rangsorelsőbbséget és a szertartásrendi kérdéseket kivéve - nem tehető megkülönböztetés.

A képviselet vezetők rangsora

  1. nagykövet, főbiztos, nuncius
  2. követ, internuncius
  3. állandó vagy ideiglenes ügyvivő

Rangsor külképviseleten belül

  1. Nagykövet (rendkívüli és meghatalmazott nagykövet)
  2. Miniszter (rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter)
  3. Követtanácsos
  4. I. oszt. tanácsos
  5. II. oszt. tanácsos
  6. I. oszt. titkár
  7. II. oszt. titkár
  8. III. oszt. titkár
  9. attasé
  10. segéd-attasé
  11. irattári titkár

Külképviselet-vezető nagykövetek rangsorolása

Megbízóleveleik átadásának időrendi sorrendjében (nap és óra szerint) rangsorolják őket. A katolikus vallású országokban a nuncius elnökli a diplomáciai testületet, mint annak doyen-je. A nagykövet kinevezését az un. agrément kérés előzi meg. A küldő ország ilyenkor előzetes hozzájárulást kér a fogadó országtól, és ha a leendő nagykövet személye ellen nincs kifogása (persona grata), akkor a nagykövet elfoglalhatja állomáshelyét, és a megbízólevél átadása után megkezdheti működését.

  • Nagykövet: a fogadó állam államfőjével közvetlen tárgyalásokat folytathat, képviseli küldő államot, nevében tárgyal.
  • Követ: ma már ritkán létező rang.
  • Nagy létszámú külképviseleteken szakattasék működnek, akik a szakminisztériumoknak vannak alárendelve (kultúrattasé, sajtóattasé, kereskedelmi attasé, katonai attasé)
  • A (fő)konzul címe nem diplomáciai rang, hanem beosztás. (Többnyire rendelkezik diplomáciai ranggal is.)

A Diplomáciai Testület mindazon misszióvezetők összessége, akik ugyanannál a kormánynál vannak akkreditálva, tágabb értelemben hozzászámíthatók a külképviseletek diplomáciai személyzetének tagjai is.

VI.7. A diplomáciai képvisletek feladatköre

  • képviseli a küldő államot a fogadó államban;
  • védelmezi a fogadó államban a küldő állam, valamint a küldő állam polgárainak érdekeit a nemzetközi jog által megengedett keretekben;
  • tárgyal a fogadó állam kormányával;
  • tájékozódik minden megengedett módon a fogadó államban levő viszonyokról és jelentést tesz;
  • előmozdítja a baráti kapcsolatokat, fejleszti a gazdasági, kulturális, tudományos és egyéb kapcsolataikat (pl. katonai).

A diplomáciai megbízatás:

általában négy évre szól.

Megszűnik:

  • visszahívás vagy áthelyezés esetén;
  • nyugdíjazáskor;
  • elhalálozást követően;
  • kiutasítás (persona non grata) esetén;
  • előléptetéskor;
  • császárság vagy királyság esetén az uralkodó halála, lemondása, trónfosztása miatt;
  • államforma-változás a küldő vagy fogadó államban;
  • diplomáciai kapcsolatok megszakításakor.

Nemzetközi politikai kapcsolatok

A nemzetközi politikai kapcsolatok az államok, szövetségi rendszerek, valamint a politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és civil szervezetek közötti politikai, diplomáciai, gazdasági, katonai, jogi és más jellegű kölcsönös kapcsolatok egységes és folyamatosan változó rendszere. A nemzetközi politikai kapcsolatok alakításában meghatározó szerepet játsszanak az egyes államok diplomáciai képviseletei (külképviseletek), az állami vezetők (államfő, miniszterelnök, parlamenti elnök, külügyminiszter) magas szintű látogatásai, a legfontosabb nemzetközi szervezetek (ENSZ, NATO, Európai Unió), valamint a nemzetközi tárgyalások.

Kétoldalú kapcsolatok

Két adott állam közötti politikai, diplomáciai, gazdasági-kereskedelmi, katonai, kulturális-oktatási, tudományos és lakossági (civil) kapcsolatok összessége. A kapcsolatrendszer szintje és intenzitása függ attól, hogy a két ország azonos szövetségi rendszerhez (pl. Európai Unió, NATO) tartozik-e, milyen szintű diplomáciai képviselettel (nagykövetség, főkonzulátus, tiszteletbeli konzul) rendelkezik a másik államban, illetve milyen gyakran kerül sor az egyes magas rangú állami vezetők (államfő, kormányfő, a parlament elnöke, külügyminiszter) hivatalos látogatásaira. A kétoldalú kapcsolatokat ún. bilaterális egyezmények, munkatervek, szándéknyilatkozatok szabályozzák, s azok megvalósításában aktívan részt vesznek a két ország szakminisztériumai és országos hatáskörű szervei.

VI.8. Diplomáciai kapcsolattartás

A diplomáciai kapcsolattartás szóbeli, írásbeli és személyes formáiban egy kifinomult és nemzetközileg egyeztetett szokásrend igazít el. A diplomáciai képviseletekrendszerint a fogadó ország külügyminisztériumán keresztül tartják a kapcsolatot a fogadó ország államigazgatási szerveivel. A protokolláris levelezés formája lehet személyes vagy személytelen. A jegyzék személytelen forma, a levelezés személyes jellegű. Személyes levelezésnek nevezzük a meghatározott személyek közötti levélváltást, akár hivatalos, akár nem hivatalos a levél tárgya. Főbb elemei a megszólítás (a címzett hivatalos rangján: „Felséges Úr”), a szólítás udvariassági címmel (Felséged), az udvariassági záradék, az aláírás, a keltezés és a címzés.

A személytelen levelezés a diplomáciai missziók, a külügyminisztérium, illetve a fogadó ország hatóságai között, jegyzék formájában történő írásbeli érintkezés.

A diplomáciai jegyzék a hivatalos diplomáciai kapcsolattartás leggyakoribb írásbeli formája. Megkülönböztetünk írásbeli vagy személyes jegyzéket és szóbeli jegyzéket. Gyakorlatilag már csak az utóbbi használatos.

« Előző fejezet Tartalomjegyzék Következő fejezet »