VII. VII. DIPLOMÁCIAI RENDEZVÉNYEK PROTOKOLLJA

VII.1. Szertartásrendek
VII.2. Diplomáciai események csoportosítása
VII.3. Informális étkezések protokollja
VII.4. Ültetési alapelvek
VII.5. Étkezéses alkalmak
VII.6. Rangsorolás magánjellegű diplomáciai rendezvényen

A ceremónia-, vagy szertartásrend az ünnepélyes jellegű diplomáciai események, szertartások pontos és részletes szabályozása és leírása. Az alkalom, az esemény ünnepélyessége és a követendő formaságok teszik szükségessé a szertartásrend pontos és részletes kidolgozását. A jelenlévő személyek helyének, rangsorolásának sorrendjének szabályozásában segít a ceremóniarend.

VII.1. Szertartásrendek

A diplomáciai ceremóniákat a 1961-es Bécsi Szerződés szabályozza. A legtöbbállam külügyminisztériuma helyi szertartásrendet ad ki, amely a legfontosabb diplomáciai események szertartásrendjét szabályozza:

a. Nagykövet megbízólevelének átadása,
b. Nemzetközi szerződések, közös nyilatkozatok aláírása,
c. A Diplomáciai Testület részvétele hivatalos eseményeken,
d. Cercle – DT újévi fogadása az államfőnél,
e. Kitüntetések átadása.

A szertartásrend elkészítésénél figyelembe kell venni az alkalom jellegét, elő kell írni az eseményen viselendő öltözéket és a kitüntetések viselését. Amennyiben az esemény katonai tiszteletadással jár együtt, a szertartásrend katonai és diplomáciai mozzanatait is össze kell hangolni.

Nagykövet megbízólevelének átadása a Sándor palotában

A Magyarországon akkreditált nagykövetek érkezéséhez és távozásához kapcsolódó teendők egy részét a Külügyminisztérium Állami Protokoll Osztály bonyolítja. A nagykövetség ezt az osztályt értesíti, ha a nagykövet elhagyja állomáshelyét és ide érkeznek be az új, kijelölt nagykövet személyéről szóló értesítések is.

Az Állami Protokoll Osztály írásban értesíti a Köztársasági Elnöki Hivatal Külügyi Főosztályát a korábbi nagykövet távozásáról vagy a kijelölt nagykövet érkezéséről. A távozó nagykövetet a

köztársasági elnök rövid búcsúlátogatáson fogadja.

Magyarországon a nagykövetek egyenként adják át megbízólevelüket. A gyakorlat szerint egy napon több megbízólevelet is átvesz a köztársasági elnök, emiatt az Állami Protokoll Osztály – általában 4-5 nagykövet-váltás bejelentése után kér csak időpontot a köztársasági elnök hivatalától a megbízólevelek átadásához. A kijelölt nagykövet csak akkor léphet a fogadó állam területére, ha elődje már elhagyta azt.

Ha egy nap több megbízólevél-átadásra kerül sor, az első megbízólevelet azon ország nagykövete adja át, melynek távozó nagykövete legkorábban adta át saját megbízólevelét. A további megbízólevelek átadásának sorrendjét is ez a kronológiai sorrend határozza meg. Magyarországon nincs előírás a nagykövet számára ünnepélyes viseletben (zsakett) való megjelenésre. A kijelölt nagykövet legtöbbször sötét öltönyben érkezik, de gyakori –főképp afrikai és ázsiai országokból érkező nagykövetek esetében - a nemzeti viseletben való megjelenés is.

Lebonyolítás:

1. a megbízólevél átadásának napjára az Állami Protokoll Osztály megkülönböztető jelzést használó, rendőri előfutóval kísért gépkocsit biztosít a kijelölt nagykövetnek, illetve a kíséretében érkező személyeknek (családtag, nagykövetségi dolgozó);

2. a Sándor-palota Szent György térre néző oldalán, az épület homlokzatán a Magyar Köztársaság, az Európai Unió és a megbízólevelének átadására érkező kijelölt nagykövet országának zászlaja van kitűzve;

3. miután a kijelölt nagykövetet szállító konvoj megérkezik a Sándor-palotához, a Magyar Honvédség Dísz- és Őrezredének díszszakasza katonai tiszteletadással fogadja a kijelölt nagykövetet a Szent György téren;

4. a kijelölt nagykövet a felhívójel elhangzása után a helyőrségparancsnok kíséretében megindul a szakasz-parancsnok irányába;

5. a kijelölt nagykövet vörös szőnyegen a csapatzászló magasságáig megy, ahol fogadja a díszegység parancsnokának jelentését, hogy a kijelölt nagykövet tiszteletére a díszszakasz felsorakozott és díszszemlére kész;

6. a kijelölt nagykövet elfogadja a díszszemle megtekintésére vonatkozó felkérést;

7. a kijelölt nagykövet a helyőrség parancsnokkal együtt a csapatzászló irányába fordul, és a csapatzászlónak főhajtással tiszteleg;

8. a tisztelgés után ellép az alakzat előtt és megszemléli a díszegységet;

9. a lefújójel elhangzását követően a kijelölt nagykövet a Köztársasági Őrezred korhű egyenruháját viselő felvezetőjét követve a Sándor-palota déli (protokoll) kapuján az épületbe lép, és a felvezető a kijelölt nagykövetet és kíséretét a Sándor-palota Tea-szalonjába kíséri;

10. a Tea-szalonban a kijelölt nagykövetet a köztársasági elnök külpolitikai főtanácsadója (vagy annak helyettese) és szárnysegédje fogadja, majd a külpolitikai főtanácsadó röviden ismerteti a Sándor-palota történetét;

11. a Köztársasági Őrezred korhű egyenruhás felvezetője mögött valamennyien a Mária Terézia-terembe vonulnak;

12. a kijelölt nagykövet az Állami Protokoll Osztály munkatársaival itt várakozik, míg a köztársasági elnök külpolitikai főtanácsadója és szárnysegédje a Tükör-terembe lép;

13. a két termet zárt ajtó választja el egymástól; a külpolitikai főtanácsadó értesíti a köztársasági elnököt a kijelölt nagykövet érkezéséről;

14. az elnök – dolgozószobája felől – a Tükör-terembe érkezik és elfoglalja helyét;

15. az elnök a Tükör-teremnek az Elnöki-tárgyaló felé eső csillárja alatt áll; a kijelölt nagykövet az elnökkel szemben, a Mária Terézia-teremhez közelebb eső csillár alatt foglalja el helyét;

16. az elnök és a nagykövet között, oldalt áll föl a protokoll-sor, amelynek tagjai: a köztársasági elnök külpolitikai főtanácsadója, szárnysegédje, a Külügyminisztérium illetékes területi főosztályának vezetője, a KEH főosztályának (külügy, sajtó) képviselői, illetve az Állami Protokoll Osztály munkatársa;

17. miután a köztársasági elnök elfoglalta helyét, az Állami Protokoll Osztály munkatársa a kijelölt; nagykövetért megy a Mária Terézia-terembe, majd a Tükör-teremben a helyére kíséri;

18. a kijelölt nagykövet és kísérete elfoglalják helyüket (15-16.pont szerint);

19. a kijelölt nagykövettel érkező tolmács a protokoll-sorral szemben, az elnök és a nagykövet között áll;

20. a kijelölt nagykövet megbízólevelének átadása előtt országa államfőjének, kormányának, népének jókívánságait tolmácsolja a magyar köztársasági elnöknek, illetve néhány szóban ismerteti missziójának kitűzött céljait, amelyet a tolmács konszekutív tolmácsolással fordít.

Ezt követően kerül sor a megbízólevél átadására.

21. a köztársasági elnök magyarul megköszöni a megbízólevél átadását, - a megbízólevelet a hivatalvezető elveszi az elnöktől és az elnöki hivatalban tárolják tovább - és röviden értékeli az adott országgal ápolt kétoldalú kapcsolatokat;

22. szűk körű megbeszélésre invitálja a nagykövetet az Elnöki Tárgyalóba; amelyen részt vesz a köztársasági elnök külpolitikai főtanácsadója és a Külügyminisztérium illetékes területi főosztályának vezetője;

23. a tárgyaláson a résztvevők áttekintik a bilaterális kapcsolatok aktuális helyzetét, és

feladatokat határoznak meg az elkövetkező időszakra;

24. a megbeszélés alatt az Állami Protokoll Osztály és a KEH Külügyi Főosztályának munkatársai kötetlen beszélgetést folytatnak a nagykövet kíséretében érkezett személyekkel a Mária Teréziateremben;

25. a köztársasági elnök és a nagykövet között folytatott tárgyalás befejeztével (maximum 15-20 perc) a nagykövet elköszön a köztársasági elnöktől, és a Mária Terézia-terembe megy, ahol beír az erre a célra fenntartott emlékkönyvbe;

26. a bejegyzés után a nagykövet és a kísérete elköszön a köztársasági elnök munkatársaitól, és a Köztársasági Őrezred egyenruhás tisztjeit követve a Sándor-palota nyugati kapuján át elhagyja az épületet.

A nagykövetet és kíséretét szállító konvoj a Hősök terére hajt, ahol az új rendkívüli és meghatalmazott nagykövet koszorút helyez el a Hősök emlékművénél.

A sajtóközleményre általában másnap kerül sor.

Nemzetközi szerződések aláírása

Szerződések esetében az országok küldöttségei előzetesen állapodnak meg a szerződés szövegében, az aláírás időpontjában és helyszínében.

Az aláírási szertartás helyszínét általában annak az országnak a szervei határozzák meg, ahol

az aláírás lezajlik. Mindkét fél maga állapítja meg, hogy az aláírókon kívül ki legyen még jelen, amit a protokollosnak kell tovább egyeztetnie. Nemzetközi szerződések esetében, amennyiben nem az államfő vagy a kormányfő az aláíró fél, az aláíráshoz külön meghatalmazás szükséges. A szertartáson az általános nemzetközi gyakorlat az irányadó, a konkrét esetre érvényes szertartásrendet a fogadó ország protokollja állapítja meg. A megfelelő sajtónyilvánosságról is gondoskodni kell: azt hogy a sajtó képviselői meddig lehetnek jelen az eseményen, illetve az interjúkérések feltevésének lehetőségét a protokollossal előre kell egyeztetniük.

A szertartás menete a következő:

1. a teremben az asztal bal oldalán a fogadó ország jobb oldalán a vendég ország kisméretű asztali zászlóját helyezik el. Az asztalra előre kikészítik a szerződés aláírandó példányát, mindkét aláíró elé a saját példányát;

2. a fogadó ország által meghívott vendégek már jelen vannak, amikor a külföldi vendégek megérkeznek. Kezet fognak a jelen lévőkkel, majd az aláírók elhelyezkednek az asztalnál (jobb oldalon a vendég, bal oldalon a fogadó aláíró);

3. az aláírók kézjegyükkel látják el a dokumentumot, a protokollosok rámutatnak, hogy hol kell aláírni, majd felitatják a tintát és az aláírók háta mögött kicserélik a példányokat, és mindkét aláíró aláírja a másik példányt is. Az aláírás befejeztével az aláírók felállnak, kicserélik a szerződéspéldányokat és kezet fognak; a sajtó képviselői pedig fényképeket készítenek;

4. a beszédekre csak ekkor kerül sor. Először a vendéglátó ország képviselője, majd partnere méltatja a szerződés jelentőségét.A beszédek elhangzása után ismét kezet fognak, majd következik a koccintás.Az aláírási ceremónia lezárásaként a partnerek egy másik teremben kötetlen beszélgetést folytatnak, miközben a dokumentumokat pecséttel látják el.

A cercle

A cercle francia szó, jelentése kör, zártkörű társaság. A diplomáciai protokollban a cercle olyan ünnepélyes újévi fogadást jelent, amelyet az államfő tart és amely során a fogadó államba akkreditált nagykövetek felsorakoznak rangsor szerint. Ezt követően a gyakorlat kétféleképpp folytatódhat: az államfő elhalad a félkörívben felállt diplomáciai vezetők előtt, akiket a protokollfőnök mutat be az államfőnek, aki mindenkivel kezet fog és pár szót vált.

A másik esetben a cercle-t tartó államfő elé kísérik rangsorban a bemutatandó személyeket.

A ceremónia nem hosszabb, mint 30-45 perc. A ceremoniális bemutatást pezsgőzés követi. A rendezvényen jelen van az államfő protokollfőnöke és a tolmácsok. Alkalom lehet nem csak az újév, hanem a nemzeti ünnep is.

Kitüntetések ünnepélyes átadása

A kitüntetéseket általában valamely magas rangú személy - államfő, kormányfő, a kormány valamely tagja, a diplomáciai képviselet vezetője vagy magas rangú katonai személyiség adja át a kitüntetettnek.

Ha saját állampolgárának adják át a kitüntetést, akkor a kitüntetendő a kitüntetést átadó személy elé járul. A kitüntetések átadásának van ünnepélyes és közvetlenebb formája is. Az ünnepélyes alkalmak közé tartozik a Kossuth – és Széchenyi díj átadása, amelyre a Parlament Kupolatermében kerül sor.

Külföldi állampolgár kitüntetését Magyarországon az államfő, kormányfő vagy miniszter adja át személyesen; külföldön ezt a kitüntetést adományozó ország diplomáciai képviselője adja át. Ebben az esetben a kitüntetést átadó lép a kitüntetetthez és nyújtja át vagy tűzi ki a kitüntetést.

A szertartás a következőképpen zajlik.

A külföldi vendégeket a fogadóbizottság fogadja és vezeti az átadás helyszínére, ahol a fogadó ország résztvevői már jelen vannak. A teremben külön asztalt állítanak fel a külföldi, és a hazai kitüntetések és okiratok számára. A kitüntetéseket átadó államfő az asztalhoz lép; és a kitüntetések kiosztása előtt beszédet mond, méltatva az esemény jelentőségét, majd a vendég államfő elé lépve átadja vagy a mellére tűzi a kitüntetést. Ezt követően a vendég államfő mond rövid beszédet és átnyújtja a vendéglátó államfőnek járó kitüntetést A kitüntetések kölcsönös átadása után a kölcsönös jókívánságok következnek és végül rövid fogadással zárul az esemény. Az ünnepélyről először a vendég résztvevők távoznak.

A mai gyakorlatban ezeken az eseményeken csak az államfők cserélnek hivatalosan kitüntetést, a többi kitüntetett nem tőlük, hanem a protokoll csatornákon keresztül keresztül kapja meg kitüntetését. A külföldi állampolgárok magyarországi kitüntetését alapos előkészületek előzik meg, hiszen számos országban az illetékes hatóság előzetes jóváhagyására van szükség.

A nagykövet búcsúztatása

Hasonlóan történik a megbízólevél átadásásának ceremóniájához. Megjelenhet azonban egy új elem is: ha a nagykövetet az elnök tünteti ki érdemeiért. Ezt a kitüntetést a miniszterelnök javasolja.

A ceremónia egyszerűbb és rövidebb: nincsen üdvözlő beszéd, vendégkönyv aláírás, sem az azt követő koszorúzás.

VII.2. Diplomáciai események csoportosítása

Hivatalos – formális:

Magas szintű delegációk fogadása;
Megbízólevél átadása;
Kitüntetés;
Emlékműavatás
Koszorúzás
Beiktatás-eskütétel

Társadalmi – formális:

Díszétkezések
Magas szintű fogadás
Gálaműsor
Ünnepélyes megnyitó

Hivatalos – informális:

Értekezletek,
Látogatások,
Tárgyalások,
Konferenciák,
Munkaebédek

Társadalmi – informális:

Fogadások
Koktélok
Bálok
Ebédek
Vacsorák
Szabadidős tevékenység.

Álló alkalmak:

Fogadások, koktél partik
Garden-party
Egy pohár pezsgő
Buffet-dinner („ültetett állófogadás”)

Ültetett alkalmak:

Villásreggelik, ebédek, vacsorák
Munkareggeli, munkaebéd,
Díszebéd, díszvacsora
Buffet-dinner („ültetett állófogadás”)
Teadélután
Pohárköszöntő

VII.3. Informális étkezések protokollja:

magasabb osztályú étteremben a vendégek nem keresnek helyet maguknak, hanem megvárják a főpincért, aki asztalt keres a számukra;
a nő választ először helyet, a férfi úgy ül le, hogy a hölgy az ő jobbján legyen;
A férfi feladata a rendelés, az italkóstolás, a fizetés.
A vendégnek nem illik a legdrágább ételt, italt kérnie, a vendéglátónak viszont nem illik a legolcsóbbat ajánlani.
Az étkezést - miután mindenkinek tálaltak - a hölgy kezdi, nagyobb társaságban a vendéglátó.
A borból először annak töltenek, aki a rendelést adta. Elfogadása után a pincér először a hölgyeknek tölt.
Ha a rendelést feladó nem kóstolja meg a bort, csak bólint, ez azt jelzi, hogy megbízik az étteremben és eleve elfogadja a kínálatot.
Asztaltársaságnál, ha egy hölgy valamilyen okból feláll, a mellette ülő férfinak segédkeznie kell, s amikor visszajön ismét, a szék kényelmes ülőhelyzetbe való elhelyezésében.

Számlarendezés

A számla rendezése hagyományosan a férfi feladata. Azonban a női egyenjogúság és a mindennapi gyakorlat szükségessé teheti, hogy a nő egyenlítse ki a számlát. A számla fizetése történhet látható vagy udvariasan rejtett módon. Ha meghívottak vagyunk, sosem illik a fizetésre figyelni.

Sok helyen szokás, hogy a számla tartalmazza a felszolgálás díját, ami 10-15%. Főleg az alsó határ közelében illik további borravalót az asztalon, a számla mellett a tányéron hagyni. A túl kicsi és a túl nagy borravaló egyaránt helytelen.

Díszétkezések protokollja

Megkülönböztető kellékek: ültetőrend, ültetőkártya, teríték, ételsor, italsor. Az ültetési rend az asztal formája szerint változik. Az alkalom lehet ebéd vagy vacsora, amely alkalmával a vendégek helyet foglalnak, majd a vendéglátó pohárköszöntőt mond, amelyre a fővendég válaszolhat egy rövid beszéd erejéig. A díszebéd és a díszvacsora között a felszolgált ételeket illetően annyi a különbség, hogy az esti alkalomnál elmaradhat a leves. Az étkezés aperitiffel indul, majd a teríték bal oldalán elhelyezett menükártya szerinti ételek kerülnek felszolgálásra. Mindig kell meghívót küldeni, de előtte telefonon kell egyeztetni minden meghívottal. A házigazdák nem lehetnek sokkal többen, mint a vendégek. Meghívás visszajelzés fontos, a pontos érkezésre ügyeljünk. Félünnepélyes öltözet, ültetési tabló, 5-7 fogásos menü. Legalább 2.5 óráig tart. Ülésrend kell, fejenként 1.7 m2-rel kell számolni. Az aperitif lehet open bar, de a száraz pezsgő az elegáns megoldás egy külön helyiségben.

VII.4. Ültetési alapelvek

Az asztalfőn mindig a házigazda ül, de elsőbbség illeti meg az azonos rangú vendégeket (külföldieket), a háziakkal (belföldiekkel) szemben.
A rangsorolásnál alapvető az illető rangja, de a külföldi vagy a magas életkorú vendég, a társaság hölgy tagja egyenrangúság esetén elsőbbséget élvez.
Törekedni kell arra, hogy a vendégek és háziak (külföldiek belföldiek) váltakozva üljenek.
Törekedni kell arra, hogy a nők és a férfiak felváltva üljenek.

Angol típusú ültetés

A házigazda a feleségével, illetve a vendéglátó a fővendéggel az asztal két végén foglal helyet, mellettük csökkenő rangsorban váltakozva nőket és férfiakat (külföldieket és belföldieket) helyeznek el. Ennél az ültetési rendnél a két delegációvezető messze kerül egymástól, nehézkessé válhat társalgásuk.

	Magasabb rangú vendég	Alacsonyabb rangú vendég	Magasabb rangú vendég
Delegációvezető (házigazda)	ASZTAL			Delegációvezető (háziasszony)
	Magasabb rangú vendég	Alacsonyabb rangú vendég	Magasabb rangú vendég

Francia ültetés

A vendéglátó és felesége az asztal közepén ülnek egymással szemben vagy a két delegációvezető egymással szemben foglal helyet. A többi meghívott mindkét oldalon rang szerinti csökkenő sorrendben helyezkedik el. Így a legfontosabb személyek közelülnek egymáshoz, kiváló társalgási lehetőségeket teremtve ezáltal. Az asztalközéptől (a házigazdát és a fővendéget összekötő vonal) számítva mindkét irányba azonos számú résztvevőt ültessünk. Az asztal végére hölgy és vendég lehetőleg ne kerüljön, szükség esetén helycserét alkalmazzunk

Házigazda

ASZTAL

Házigazda feleség

H = házigazda V = vendég

V4	H2	V1	H3	V5
H5	V3	H1	V2	H4

Ha tolmács is van: balra, de nem rangsorol

V4	H2	V1	H3	V5
V3	t	H1	V2	H4

VII.5. Étkezéses alkalmak

Egy pohár pezsgő – coup d’ champagne

Mindig valamilyen ceremóniát követ, azt teszi ünnepélyesebbé (aláírás, kitüntetés átadása stb.).
Időtartama kb. 15 perc.
Mindenki pezsgőt kap (még az is, aki nem iszik alkoholt), hiszen nem kötelező meginni, csak „emelem poharam” jelleggel. A pezsgős poharat a száránál fogva kell tartani, aztán megemelni, ez helyettesíti a koccintást.
Koccintani csak a két aláírónak kell. Távozáskor a poharat a felszolgáló kezében levő üres tálcára, vagy a bejárat melletti asztalra kell letenni.

Koktél

Társas összejövetel. A lényege, hogy a jelenlevők megismerkedjenek, új kapcsolatok szülessenek. Az étkezés módja visszafogott, de elegáns. A koktélparti lényegében a fogadás szerényebb vagy egyszerűbb formája.
Akkor célszerű szervezni, amikor sok résztvevőre számítunk, viszont nem biztosítható, hogy mindenki egy légtérben, egy helyiségben legyen. A koktélparti időpontja a késő délelőtt vagy délután, de ma már bármikor rendezhető. Az érkezés és távozás ideje szabadabban megválasztható, mint a fogadáson. A meghívót vissza kell igazolni. Időnkből max. 40 percet vesz el. Az ételt – apró falatok – tálcáról kínálják.

Állófogadás

Az álló alkalmak legünnepélyesebb formája. Időpontja korábban a délutáni és esti órákra esett, de évek óta divatba jött a délben adott fogadás, sőt sajtófogadásokat délelőtt (11 órakor) is szoktak rendezni.
Időtartama 1.5-2 óra, a délben, délelőtt rendezettekké 1 óra. A fogadás napközben is félünnepélyes, este ünnepélyes alkalomnak számít, a megjelenés ennek megfelelő öltözetben szükséges. Az érkezési időpont nem kötődik szorosan a fogadás kezdetéhez, 10-15 perc késés is lehetséges. Az érkezőket a terem bejáratánál az ún. fogadási vonalban várja a házigazda.
Állófogadáson mindent állva, egy villával illik fogyasztani.

Buffet-dinner

Az egyik legbonyolultabb rendezvényforma, mivel álló is, meg ültetéses is. A szakmában többnyire "ültetéses álló" a neve.
Nagyobb, általában esti rendezvényeken alkalmazott elegáns étkezési mód.
A teremben a büféasztalon kívül a visszaigazolt vendégek számának megfelelő számú ülőhellyel asztalokat is terítenek, de ültetési rend nincs. Az érkezés időpontjára vonatkozóan inkább a fogadás, mint az ültetéses vendéglátás szabályai a mérvadók.
A házigazda (és felesége) a bejáratnál fogadja a vendégeket. A vendégek megengedett késése 10- 15 perc.
Az aperitif-kínálás – állva fogyasztjuk – alatt a vendégek társalognak, ennek a fő célja az, hogy megvárjuk az összes meghívottat, majd a házigazda a büféasztalokhoz invitálja a vendégeket.
A teremben az ételek büféasztalokon vannak elhelyezve: hidegtálak, meleg ételek ’chafing’-ben (ételmelegentartó), körítések, saláták, desszertek, gyümölcsök, sajtok.
Az étkezést a házigazda invitálására kezdik meg úgy, hogy a büféhez mennek, ahol felszolgálók segédkeznek az ételek szedésében – majd kisebb társaságokban helyet foglalnak az asztaloknál.
Az ital kínálására italbüfét állítanak fel, de az italok felszolgálása történhet a pincérek által italkocsiról, tálcáról, sőt rendeléses formában is.
Az ételeket ülve, evőeszközzel, késsel-villával fogyasztják el a résztvevők.
A vendégek nincsenek az asztalhoz kötve, a főétel elfogyasztása után már nem kell visszaülniük az asztalhoz, a desszertet, kávét, gyümölcsöt, sajtot meg lehet enni állva is, vagy leülhetnek más asztalhoz is, így a rendezvény második része már kötetlenebb.
Zenét, vagy műsort is lehet szervezni, de ne legyen 20 percnél hosszabb, erre általában a pohárköszöntő után kerül sor.
A távozásra a vacsora szabályai a mérvadók, a vendégek általában csak a fővendég távozása után távoznak.

Villásreggeli

jellegében a munkaebéd és díszétkezés között áll, ételválasztékában a reggeli és az ebéd között;
nincs ültetési rend, névkártya, menükártya; minimális asztaldísz;
Kínálat: hidegtálak, vagy állófogadáson szokásos meleg ételek;
nincs aperitif, alkohol;
időtartama: 45-60 perc;
10-11.00 órás kezdési időpont.

Brunch

villásreggeli sajátos változata;
két étkezés jellegzetességeit vegyítő alkalom;
10-12 óra között kezdődik, leginkább vasárnaponként kínálják;
nem egyszerűen csak az evésről szól: a kellemes hangulatban, zenét hallgatva elköltött társas étkezés általában kora délutánig tart;
a budapesti szállodákban általában délben kezdődik, az ebédre való meleg ételek mellett a reggeli büféasztalválasztékával.

Munkaebéd, munkavacsora

gyakori – a diplomáciában és az üzleti életben – a munkaebédre történő meghívás a tárgyalások napközbeni szünetében;
a munkaebédnek nem célja a kiadós étkezés, hanem az együttlét, a tárgyalás. Célszerű tisztázni, hogy milyen kérdésekről lesz szó;
informális, protokollmentes, kötetlen; célja, hogy alkalmat adjon komoly tárgyalásokra vagy a tárgyalások folytatására;
célszerű vendéglátóhelyen tartani, 2-4 fő esetén étteremben; munkavacsora este 6-7 óra körül is kezdődhet, időtartama megegyezik a munkaebédével (1-1.5 óra).

Bankett

Elsősorban díszétkezést, díszlakomát jelent a szó, de általában is használják a vendéglátó rendezvények jelölésére.
Valaki tiszteletére vagy valamilyen esemény megünneplésére rendezett ünnepi étkezés.
A kifejezés az olasz banchetto szóból származik, ami egy keskeny étkezőasztalt jelöl.

Nagy létszám esetén az asztalokat célszerű megjelölni. Ennek egyik lehetséges módja,hogy ültető

kártyával várjuk a vendégeket, amelyeket az érkezéskor vagy a meghívóval együtt kiosztunk.

Ételsor, italsor

Pohárköszöntő	Aperitif
Hideg előétel
Leves	Fehér bor (száraz, félszáraz)
szörbet
Meleg előétel
Főétel (nehéz)
Főétel (száraz)	Fehér/vörös bor (sz., f-sz, f-é.)
pohárköszöntő
Desszert	Édes bor/pezsgő
Gyümölcs
Sajt	Likőr, konyak, whisky
Kávé
Ásványvíz

Borok és ételek harmóniája

Étkezés előtt a pezsgőt vagy habzó borokat kínájuk, mivel étvágy serkentő hatásúak.
A száraz vermutok, száraz fehérbor (pl. sherry) jó aperitif.
A vegyestálakhoz, a pástétomokhozés más húsételekhez jól illenek a könnyű vörösborok.
A hagyományok szerint a vörös húsokhoz vörösbort kell inni, de ez függ a hústól és a páclétől is: ha a pácléhez bort használunk, érdemes az ételhez ugyanezt a bort felszolgálni.
A marhasült egy pohár Burgundival vagy Cabernet Sauvignon-al még ízletesebb.
A tejfölös mártásos húsételekhez a könnyebb borokat, míg a nehezebb ragukhoz a testesebb borok illenek.
A halnál a köretet és a mártás összetételét is figyelembe kell venni a bor kiválasztásánál, a fehérborok általában a mártással fogyasztott hallal ízletesek, míg a könnyű fehér borok (Sauvignon Blanc) a grillezett halhoz, tonhalhoz vagy lazachoz kitűnőek.
A halászléhez inkább Kadarkát, Olaszrizlinget vagy valamilyen rozét kérjünk.
A szárnyasokhoz többnyire fehérbort javasolnak a gasztronómiában jártasak, de ihatunk hozzá rosét és vörösbort is.
A csirkéhez és a pulykához leginkább a Chardonnay, a Tramini vagy a Zöldszilváni illik, a kacsához és a libához válasszunk kicsit savasabb fehérbort.
A tejfölösen készített csirkét kísérje száraz Furmint vagy rozé.
A sertéshúshoz a fehér- és a vörösbor egyaránt jó választás, a fehérborok közül a Chardonnay-t, a Tokaji Furmint és a vörösök közül a Pinot Noir-t emelnénk ki.
A pörköltekhez a Kadarka és a rosé a legmegfelelöbb, valamint a sillerborok (világosvörös színü borok).
Vadhúsok mellé kínáljunk Pinot Noir-t, Merlot-t vagy valamilyen füszeres vörösbort.
Édességekhez , felfújtakhoz, omlettekhez, pudingokhoz az édeskés borok illenek, pl. Móri ezerjó, Tokaji szamorodni. Torták, krémek és cukrászsüteményekhez: Tokaji aszút, csemegeborokat, félszáraz pezsgőket.

VII.6. Rangsorolás magánjellegű diplomáciai rendezvényen

Udvariassági ajánlások léteznek a rangsorolásra:

az idősebbek elsőbbséget élveznek a fiatalokkal szemben;
a kitüntetéssel rendelkező személyek a velük azonos kategóriában az ilyennel nem rendelkezők elé sorolnak;
azok, akik először tartózkodnak (egy rendezvény alkalmából) egy adott rezidencián, a többi meghívotthoz képest elsőbbséget élveznek;
a rokonok elsőbbséget adnak a többi meghívottnak;
rang-egyenlőség mellett a külföldieknek elsőbbsége van a hazaiakkal szemben;
össze kell fésülni a kulturális és a vallási élet személyiségeit a „civilekkel”;
a házaspárokat nem szabad egymással szemben elhelyezni – vagy az asztal ugyanazon oldalán, vagy külön asztalnál ültessük le őket;
az étkezés akkor fejeződik be, amikor a háziasszony feláll az asztaltól.

« Előző fejezet

Tartalomjegyzék

Következő fejezet »

Események

Jelenleg nincs aktuális esemény.

További események... »

Ajánló

A pályázat egyetemi oldala

Sporttudományi és Testnevelési Intézet

Sportközpont

TTK Tanulmányi Osztály

Szentágothai János Szakkollégium

TTK meteorológiai állomás