TÁMOP-4.1.2.E-13/1/KONV-2013-0012
"Sporttudományi képzés fejlesztése
a Dunántúlon"
- -> Tananyagfejlesztés
- -> Etikett - Protokoll
- -> VIII.
VIII.
VIII. KONZULI KAPCSOLATOK
- VIII.1. Konzuli funkciók
- VIII.2. Rangsorelsőbbség a konzuli képviseletek vezetői között
- VIII.3. A tiszteletbeli konzuli képviselők
- VIII.4. Kinevezési okirat vagy értesítés a kinevezésről – Pátens
- VIII.5. Exequatur
A konzuli kapcsolatokról szóló 1963-as Bécsi Egyezmény7 (kihirdetve az 1987. évi 13. törvényerejű rendelettel) a konzuli tisztség, mint a diplomáciai kapcsolatrendszert kiegészítő, főként igazgatási feladatokat ellátó intézmény főbb szabályait fekteti le, olyan rendelkezéseket tartalmazva, mint a konzuli feladatok megjelölése – amelyek az általános érdekvédelem mellett jelentik a kereskedelmi, kulturális, tudományos kapcsolatok ápolását, fejlesztését, az útlevelek, úti okmányok vízumok kiadását, közjegyzői, anyakönyvvezetői és egyéb közigazgatási jellegű tevékenységek végzését -, a rangelsőbbség szabályait a konzuli képviseletek és a konzuli tisztségviselők között, a konzulátus személyzetének és helyiségeinek sérthetetlenségét, védelmét és adómentességét, illetve a fogadó állam joghatósága alóli mentességét, de tartalmaz speciális szabályozást is egyes különös esetekre nézve is – ilyennek tekinthető a küldő állam honosát érintő haláleset, hajótörés vagy repülőszerencsétlenség esetén követendő eljárás.
A Magyar Népköztársaság csatlakozási okiratának letételére az ENSZ főtitkáránál 1987. június 19-én került sor.
A konzuli tisztviselőknek két kategóriája van; a hivatásos konzuli tisztviselők és a tiszteletbeli konzuli tisztviselők kategóriája. Az államok között konzuli kapcsolatok felvétele kölcsönös megegyezéssel történik. A diplomáciai kapcsolatok megszakadása nem vonja maga után ipso facto a konzuli kapcsolatok megszakadását. Konzuli képviselet létesítése a fogadó állam területén csak ennek az államnak a beleegyezésével történhet. A konzuli képviselet székhelyét, rangját és konzuli kerületét a küldő állam állapítja meg a fogadó állam hozzájárulásával.
VIII.1. Konzuli funkciók
1. A küldő állam és honosai természetes és jogi személyei érdekeinek védelme a fogadó államban;
2. a küldő és fogadó állam közötti kereskedelmi, kulturális, gazdasági és tudományos kapcsolatok fejlesztésének előmozdítása, baráti kapcsolatok elősegítése;
3. tájékozódás,minden megengedett módon, a fogadó állam kereskedelmi, gazdasági, kulturális és tudományos életének viszonyairól és alakulásáról, ezekről jelentéstétel a küldő állam kormányainak;
4. útlevelek és egyéb úti okmányok kiállítása küldő állam honosai részére, vízum kiadása a küldő államba utazó személyek számára;
5. segítség és támogatás a küldő állam honosainak természetes és jogi személyei részére.
A konzuli képviselet vezetőinek osztályai
- főkonzulok
- konzulok
- alkonzulok
- konzuli ügynökök.
VIII.2. Rangsorelsőbbség a konzuli képviseletekvezetői között
1. a konzuli képviseletek vezetőit az egyes osztályokban az exequatur megadásának időpontja szerint illeti meg a rangelsőbbség;
2. két vagy több konzuli képviseletvezető között, akik az exequaturt azonos időpontban kapták meg, a rangsorelsőbbséget az az időpont határozza meg, amikor a kinevezési okiratot, vagy hasonló okmányt a fogadó állam képviselőjének átadták;
3. a tiszteletbeli konzuli tisztviselők, akik konzuli képviseletek vezetői, a rangsorban minden osztályban a hivatásos konzuli képviseletvezetők után következnek;
4. a konzuli képviseletek vezetőit rangsorelsőbbség illeti meg az egyéb konzuli tisztviselőkkel szemben.
VIII.3. A tiszteletbeli konzuli képviselők
A hivatásos konzuloktól eltérően számos ország tiszteletbeli konzulok kinevezéséhez folyamodik: ők nem közhivatalnokok és a hivatásos konzuloktól eltérően – folytathatnak kereskedelmi vagy adminisztratív tevékenységet és általában kiemelt helyet foglalnak el a helyi kereskedelmi, vagy bankéletben. Megbízólevelüket a hivatásos konzuli hivatal vezetőjének aláírása, vagy azon diplomáciai képviselet vezetőjének aláírása hitelesíti, amelyhez a tiszteletbeli konzul hozzá van rendelve. Az aláírt megbízólevelet a hivatásos konzuli hivatal vezetője az illetékes külképviseleti vezetőnek továbbítja bejegyzésre.
VIII.4. Kinevezési okirat vagy értesítés a kinevezésről - Pátens (11. Cikk)
A küldő állam a konzuli képviselet vezetője részére minden kinevezés esetén, kinevezési okirat vagy hasonló okmány formájában okiratot állít ki, amely tanúsítja minőségét és rendszerint megadja vezeték- és keresztnevét, a kategóriát és osztályát, amelybe tartozik, valamint a konzuli képviselet konzuli kerületét és székhelyét.
A kinevezési okiratot vagy hasonló okmányt a küldő állam diplomáciai vagy más megfelelő úton továbbítja annak az államnak a kormányához, amelynek területén a konzuli képviselet vezetője feladatait végezni fogja.
VIII.5. Exequatur (12. Cikk)
A konzuli képviselet vezetője hivatalba lépésének elfogadása a fogadó állam "exequatur"-nak nevezett felhatalmazásával történik, bármilyen is e felhatalmazás formája. A konzuli képviselet vezetője az exequatur elnyerése előtt nem kezdheti meg működését.
| « Előző fejezet | Tartalomjegyzék | Következő fejezet » |
Események
Jelenleg nincs aktuális esemény.