TÁMOP-4.1.2.E-13/1/KONV-2013-0012
"Sporttudományi képzés fejlesztése
a Dunántúlon"
- -> Tananyagfejlesztés
- -> Mindennapos...
- -> Aerobik minden...
- -> 6.
6.
6. Zenei ismeretek, zenehasználat
A zenére történő mozgás már az őskorban is felfedezhető volt a különböző rituálék során. A zene befolyásolja a hangulatunkat, motiváló eszközként használható. Ahhoz, hogy a zenére történő mozgás zökkenőmentes legyen, ismernünk kell az aerobik zene felépítését, szabályosságát. Az aerobik tanításához a legmegfelelőbb a 4/4-es zene. Mit is jelent ez?
Erdős (1992) szerint azért lehetséges a zenére történő szabadgyakorlatozás, mert a zenei hangok (metrumok) és a mozdulatok időtartama egybeesik. „A zenében a hangok időtartamát hangjegyértékekkel jelölik. A mozdulatok időtartamának jelölése ütemszámokkal történik. A gyakorlat üteme és a zenei ütem nem azonos fogalmak. A mozgás ütemezése a zene metrumának (lüktetésének) megfelelően történik. ” (Erdős, 1992)
A zenei építkezés és a mozgás építkezés összhangját Molnár (2006) szerint foglaltuk táblázatba (3. táblázat). Művében a torna talajgyakorlatok koreografálásáról szól, számos utalással a gimnasztika, az aerobikban használt 4/4-es zene és a mozgás kapcsolatára. Megkülönbözteti a zenében a metrumot, a zenei ütemet vagy taktust:
„…metrum a zenében: időmérték, a zenei ritmus beosztása, ütemmérték (ütembeosztás), a zene alaplüktetése. Zenei ütem vagy taktus: egyenletesen (néha egyenetlenül) visszatérő hangsúlyok metrikus egysége. …A zenei ütem a zene lejegyzésében a metrum csoportok jelölésmódja. A zenei ütem a zenei hangsúlyokkal tagolt legkisebb formai egysége.” (Molnár, 2006)
A zenei ütemfajták hangjegyértékeinek bontása 4/4-es zene esetén:
- egész hang (tá-á-á-á) =
- két fél hang (tá-á, tá-á) =
- négy negyed (tá, tá, tá, tá) =
- nyolc nyolcad (ti-ti, ti-ti, ti-ti, ti-ti) =
- tizenhat tizenhatod (ri-ri-ri-ri, ….) =
„A hangjegyértékeknek nincs abszolút időtartama, azok hossza mindig az adott tempótól függ. Gyorsabb tempójú zenénél rövidebb idő lesz a negyed hangjegyérték időtartama, míg lassabb tempójú zenénél hosszabb. A zenében a tempó a lüktetés sebességi fokát jelöli.” (Erdős, 1992)
| A zenei építkezés és a mozgásépítkezés összhangja | |
| Zene | Gimnasztika (Mozgás) |
| hang | alapforma |
| szünet | póz |
| metrum | 1 számolásra végzett mozdulat (mozgásütem) |
| ütem vagy taktus | 1 gyakorlat (4 mozgásütem) |
| motívum | 1 gyakorlat (8 mozgásütem) |
| frázis | 1 gyakorlat 4x ismételve |
3. táblázat: A zenei építkezés és a mozgásépítkezés összhangjáról
„A zenére végzett mozgásnál a metrum fogalmával azonosítható a mozgásütem. ...a 4/4-es zenére 4-et kell számolni (mozgásütem), de nemcsak négy mozdulatot lehet végezni.” (Molnár, 2006). A mozgásütem és zenei ütem kapcsolata mindig a tempó függvénye. Aerobikban gyors a zenének és a mozgásnak a tempója, mindkettő alaplüktetése megegyezik. Alapgimnasztikának viszont fele olyan lassú a zenéje és a mozgás tempója, mint az aerobikban. Amennyiben túl gyors tempójú zenét választanak az alapgimnasztikához, egy zenei ütemre két mozgásütem végezhető, hangsúlyozza Molnár (2006).
| A zenei ütem és a mozgásütem kapcsolata | ||||||||
| zene | mozgás (4x8 mozgásütem) | |||||||
| 1 frázis |
5. 8 ütemű blokk |
6. 8 ütemű blokk |
7. 8 ütemű blokk |
8. 8 ütemű blokk |
||||
| ütem/taktus | 1. taktus | 2. taktus | 3. taktus | 4. taktus | 5. taktus | 6. taktus | 7. taktus | 8. taktus |
| metrum | 1-2-3-4 | 5-6-7-8 | 1-2-3-4 | 5-6-7-8 | 1-2-3-4 | 5-6-7-8 | 1-2-3-4 | 5-6-7-8 |
4. táblázat: A zenei ütem és a mozgásütem kapcsolatáról
A zenei irányzat, stílus (pop, techno, latin, stb.) kiválasztása az oktató feladata, miközben figyelembe veszi az órán résztvevők összetételét (korosztály, nem, stb.), valamint az óra tartalmát. A zene stílusa meghatározza az óra hangulatát, a foglalkozás légkörét is. Például: egy délelőtti főként a gerinctorna mozgásanyagát hangsúlyozó órán egy nyugodtabb lassabb zenét használunk, mint például egy esti dance, vagy step órára, ahol egy gyorsabb, akár fiatalok kedvenc popslágereire végezzük a testmozgást.
A zene sebességét (bpm=beats per minute) ütés/perc-ben határozzuk meg. A megválasztásában figyelembe kell venni az egyes óra részek és típusok kívánalmait (4. táblázatban). A zene sebességét leszámolhatjuk egy perc alatt mért ütemek számával, vagy már a különböző számítógépes szoftverek segítségével. Egyes lejátszókon a bpm a zenehallgatás során, óra közben is állítható.
| A zene kiválasztását az óra tárgya, anyaga és célja határozza meg (bpm= ütés/perc) | ||
| órarészek | bpm | |
| Bemelegítés: | 128-136 bpm | |
| Low-impact órához: | 128-132 bpm | |
| —Combi v. High-impact órához: | 132-136 bpm | |
| Aerobik szakasz: | Óratípusonként: | |
| —Low-impact órához: | 130-144 bpm | |
| —Combi v. High-impact órához: | 145-155 bpm | |
| Step órához: | 118-124 bpm | |
| Intervall edzés high-impact szakasza: | 150-158 bpm | |
| Intervall edzés low-impact szakasza: | 130-136 bpm | |
| Aerobik köredzés high-impact szakasza: | 150-158 bpm | |
| Aerobik köredzés erősítő szakasza: | 120-126 bpm | |
| Aerobik szakasz levezetése: | 90-144 bpm | |
| Erősítő-tónusfokozó órarész: | 90-126 bpm | |
| Óra végi levezetés: | relaxációs zene | |
9. táblázat: A zene sebessége az órarészek szerint
(Forrás: Tihanyiné, 1999)
A folyamatos óravezetést az állandó zenei aláfestés biztosítja, így az aerobik zenéket szünet nélkül kell egymás után vágni. Aminek a technikái a mixelés, vagy keverés, amikor a zeneszámokat átfedéssel kapcsoljuk össze, vagy a vágás, amikor a zeneszámokat egymás mellé illesztve alkalmazzuk. Mindig ügyelve a 32 ütemre, a 4x8 ütemű zenei blokkokra. Erre ma már különböző számítógépes szoftverek állnak rendelkezésünkre.
A zenetérképet a professzionális koreográfia készítés során célszerű alkalmazni, mind a fitnesz aerobikban, de különösen a sportaerobik gyakorlatok során, ahol minden ütemre meghatározott mozdulatot hajt végre a versenyző. A zene szerkezetét és felépítését mutatja a zenetérkép. A zenei ívek során jelölni lehet a különböző speciális hanghatásokat, effekteket. Elkészítésének több módja is létezik, ezek közül egyet mutatunk be (Katus, Fajcsák 2008).
| Zenetérkép elkészítésének egy lehetséges módja: | |
|
(| = 8 ütem, |||| = 32 ütem): |
Speciális hanghatások: |
| |||| | dob a 2. nyolc ütem 7. ütemén |
| |||| | |
| |||| | |
| |||| | fütty a 4. nyolc ütem 5. ütemén |
| stb. | |
2. ábra: a zenetérkép egy lehetséges elkészítési módja
(Forrás: Katus, Fajcsák 2008)
A ritmusképesség: „…a mozgásfolyamatok időbeli-dinamikai rendjének felfogása, a mozgásban rejlő ritmus érzékelése, annak a mozgás végrehajtásában való megjelenítése. A különböző szintű szabályozó körök harmonikus együttműködésének következménye a ritmusképesség. Ez a tulajdonság pedig olyan érzéken (ritmusérzék) alapszik, mint a külső és belső ingerek időbeli, intenzitásbeli vagy mindkettő csoportosítására való hajlam.” (Polgár, Szatmári, 2012)
A ritmusképesség tehát velünk született, genetikai meghatározottságot mutat, ezért fejleszthetősége behatárolt, de nem lehetetlen.
A ritmusképességet fejlesztő egyszerű gyakorlatok:
A zenei ritmust nem csak meghallani kell a résztvevőknek, hanem reprodukálni is, ami később a professzionális mozgásban jelenik meg.
A gyakorláshoz egyszerű, közismert zenét válasszunk, amiben figyeljük meg a zene felépítését: a zenei blokkokat, 8 ütemeket, mixelést, vágás helyét, sebességét, zene hangszereit próbáljuk felismerni. Keressük meg a zene lüktetését, számoljuk meg nyolcanként, majd tapsoljunk, dobbantsunk lábbal, tapsoljunk combon vagy alkalmazzuk ezek kombinációját. Később egy –egy testrész izolált mozgásával (fej, csípő, törzs) jelezzük a „nagy egyet”, majd minden 1. ütemet, vagy 1. és 5. ütemet. Tovább variálva 1. és 3. ütemet; 1. és 4. ütemet stb. A duplázás főleg a funky vagy hip-hop stílusú órákon jelenik meg, például: „3. és 4. ütem”, ahol az „és” fél ütemet jelent. (Katus, Fajcsák 2008)
A fejlesztő gyakorlatok csoportos alkalmazása során komplett „zenekart” alkothatunk, ahol ki-ki az adott testrésszel, adott ütemet jelezve adja a zene ritmusát.
| « Előző fejezet | Tartalomjegyzék | Következő fejezet » |
Események
Jelenleg nincs aktuális esemény.