TÁMOP-4.1.2.E-13/1/KONV-2013-0012
"Sporttudományi képzés fejlesztése
a Dunántúlon"
- -> Tananyagfejlesztés
- -> Mindennapos...
- -> Bevezetés a divat...
- -> 1.
1.
1. Bevezetés: A tánc szerepe a testnevelésben
„A művészi tevékenységek semmi mással nem pótolható szerepet játszanak a képzelőerő, az empátia, az ízlés és az árnyalt kifejezés képességének fejlesztésében. Kora gyermekkortól kezdve ezek szolgálják a leghathatósabban a forma-, a tér-, a ritmus- és a színérzék kibontakozását, a mozgáskoordináció fejlesztését, és elengedhetetlenek a figyelem, az emlékezet, valamint a kooperációs és kommunikációs készségek fejlesztésében is.” (NAT, 2012:215)
A tánc a világ egyetemes nyelve, amit világszerte mindenki megért és „beszél”. Az egyik legősibb közlési módszer, amely már a primitív társadalmakban is megjelent, lehetőséget adva az egyéni és kollektív érzelmek kifejezésére, és egyben szimbolizálta a közösséghez tartozást is. A tánc különböző stílusai a rekreációban gyakran alkalmazott mozgásformák, lehet akár néptánc vagy steptánc, salsa, charleston, akrobatikus rock and roll, vagy hip-hop stb.
A gyermekben ösztönös vágy él a tánc után. Már két éves gyermekeknél megfigyelhető, hogyha zenét hall, ritmusosan billegeti magát. Ezért a tánc a művészeti ágak közül a legkönnyebben hozzáférhető a gyermek számára. A táncban ugyanolyan művészi lehetőségek rejlenek, mint a zenében, irodalomban, vagy akár a festészetben. A tánc sajátossága, hogy benne a test és a lélek közvetlen, szoros kölcsönhatásban vannak. Minden művészetben, így a táncban is, a forma és a tartalom szoros összefüggésben van egymással. A tartalom a formán keresztül jut érvényre, vagyis a tánc érzelmi, indulati, eszmei tartalma az egész test szabályozott, rendezett mozgásában fejeződik ki. Ezért páratlan a tánc szerepe a gyermeknevelésben is, mivel a szellemi képzést a testi képzéssel szerves, természetes egységben valósítja meg.
Szoros kölcsönhatásban szabályozza, fejleszti és finomítja a különböző képességeket, mint pl.: a fogékonyság, a fantázia, a koncentráció, a jó értelemben vett érzékenység, az észlelés finomsága, a kifejezés árnyaltságának fejlesztése, valamint az értékek iránti fogékonyság, testi-, térbeli biztonság, idő- és ritmusérzék, ügyesség, megfelelő erőadagolás. (NAT, 2012, Szilágyiné, 1949)
Az iskolai táncoktatás feladata a test és lélek nevelő szerepének megfelelően a fent említett képességek kifejlesztése mellett, a gyermekben rejlő bizonytalan, esetleg egészségtelenül elfojtott indulatok és érzelmek kibontakoztatása, gazdagítása, illetve helyes mederbe terelése. Tehát felszínre kell hoznia és ki kell fejlesztenie rejtett és elnyomott érzelmeket, de adott esetben le is kell vezetnie a felgyülemlett stresszt.
A tánc tanítás célja továbbá az együttműködési képesség fejlesztése, a közösséghez tartozás érzésének erősítése a tánc gyakorlatok által. A táncban is, hasonlóan más művészeti ágakhoz itt is egyaránt szerepet kap az egyéni és csoportteljesítmény. Az iskolai tanításnál azonban a hangsúly nem az egyéni teljesítményen van, és ha elő is kell segítenünk az egyéni tehetség kibontakozását, ennek sohasem szabad a csoport teljesítményének rovására mennie. Az iskolai tánctanulás alapélménye a kollektív élmény. A gyermek a táncos munka folyamán minden tudatosítás nélkül is megismeri annak örömét, amikor az egyéni tevékenységekből kialakul a közösségi alkotás, vagyis az egyéni részmunkákból felépített és lezárt egész válik.
A tánc kreatív folyamata a csoportos munka élménye révén segíti elő a tanulók alkotó és kapcsolatteremtő képességének kibontakozását, összpontosított, megtervezett munkára szoktatását. A tánc speciális művészeti ismereteket nyújt, és az alkotó munkával együtt járó élmények segítségével hozzájárul a gyermekek kreatív személyiségének kialakításához, mozgásának harmóniájához és beszédük tisztaságához, szolgálja ön- és társismeretük gazdagodását. A mozgásos-táncos tevékenységek fejlesztik a zenei képességeket, a térérzékelést, a testtartást, a mozgáskoordinációt, az állóképességet. (NAT, 2012)
Az iskolai tánctanítás fontos szempontja a gyermekszerűség, azaz mindig a gyermek korához, érzelmi, fantázia- és formavilágához kell alkalmazkodnia.
| Tartalomjegyzék | Következő fejezet » |
Események
Jelenleg nincs aktuális esemény.