2.

2. Prevenciós feladatok az óvodai és iskolai testnevelésben

Napjaink életvitele és a mozgásszegény életmód következtében megsokszorozódtak a tartó- és mozgásszervi megbetegedések száma. Népbetegségnek tekinthetjük a derék- és gerincbetegségeket, valamint általánossá vált az ízületi megbetegedés, az elhízás, a szív- és keringési betegségek elterjedése. Ezért az egészséges életmód-, és az egészségmegőrző szemlélet kialakítását már kisgyermekkorban el kell kezdeni. Tudatosítani kell a prevenció jelentőségét, és a betegségek keletkezésének, kialakulásának a megakadályozását. Mindezt csak úgy lehet elérni, hogy eközben az oktató-nevelő intézmény szoros kapcsolatot ápol a családdal, (mint a szocializálódás elsődleges színterével) és rendszerezetten, közös értékek és szabályok mentén történik a tartalmak ismertetése, tudatosítása, illetve az alkalmazási lehetőségek adaptálhatóságának bemutatása.

Kiemelt elsődleges prevenciós feladatok és célok:

  • az egészségkárosodás és megbetegedés megelőzése;
  • a fizikai ellenállóképesség kialakítása;
  • mentális és pszichoszociális stabilitás;
  • egészségtudatos életvitel, magatartás (táplálkozás, mozgás, és az egészségkárosító magatartások kerülése);
  • a testmozgás lehetősége és annak kihasználása.

A testnevelés és a rekreáció (a szabadidő aktív eltöltése) egyik fő feladata lenne a civilizációs ártalmak megelőzése.

Preventív tornán (Seyffarth 1977) a velünk született alapfunkciók begyakorlását (izomérzés, lazítás, ízületek és gerinc mozgása, egyensúly, koordináció, izomerő), a beidegződött funkciózavarok korrekcióját, az ülés, állás, járás begyakorlását és a célszerű munkavégzést értjük. Továbbá ide tartoznak a testi funkciók zavartalan működésének biztosítását szolgáló gyakorlatok összessége.

2.1. Óvodai színtér

Az óvodai nevelés folyamatában ezért kiemelten fontosnak tartjuk a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásfejlődésének elősegítését, az egészségmegőrzés szokásainak tudatosítását, valamint a kisgyermekkori mozgásszervi betegségek kialakulásának megakadályozását prevenciós célgyakorlatokkal (pl. talptorna, mozgáskotta). Az utóbbi évek kutatási eredményei azt bizonyítják, hogy a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásáért felelős izmokat játékos, egészségfejlesztő testmozgással és mozgáskoordinációs feladatokkal együttesen célszerű megalapozni. Továbbá a kondicionális képességek közül különösen jelentős az erő és az állóképesség fejlesztése.

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (363/2012. (XII.17.) Korm. Rendelete többek között az alábbiakat fogalmazza meg a testi neveléshez köthetően:

Óvodakép (5.)

„… mással nem helyettesíthető játék… a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez…”

Óvodai nevelés feladatai: Az egészséges életmód alakítása

„… harmonikus, összerendezett mozgás fejlődősének elősegítése…, testi képességek fejlődésének segítése…, gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése…, egészségmegőrzés szokásának alakítása…, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása .”

Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai: „… a játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége…, játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek…”

„… a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét…, népi játékok..”

Mozgás: „… egészségfejlesztő testmozgás, … mozgáskoordináció intenzív szakasza…, kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére…, fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában…”

Az óvodáskorú gyermeknél elsősorban a mindennapos friss levegőn való mozgással egybekötött játékot, az éneklés fontosságát kell kiemelni. Fel kell hívni a szülők figyelmét, hogy segítsék a gyermekek mozgásfejlődését, és biztosítsák számukra a mozgásos játékokhoz a megfelelő teret, talajt és alkalmat. Kerüljék a függő- és kényszerítő helyzeteket. Biztosítsák gyermekük számára a szabad játék és mozgás örömét.

2.2. Iskolai színtér

Az iskolai testnevelés egyik fő feladata a biomechanikailag helyes testtartás, valamint a gerincoszlop izomegyensúlyának kialakítása, mellyel megelőzhető a gerinc funkcionális elváltozásainak kialakulása. Fontosnak tartjuk, hogy a testnevelés tananyagának összeállítása során a prevenciós szemlélet kerüljön előtérbe. A népbetegségek elsődleges megelőzésében az egészséget és az életminőséget döntően befolyásoló mozgásnak, testedzésnek alapelvként kellene megjelennie az iskolai testnevelés mozgásanyagában. Hangsúlyos még a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése, melynek keretében a fittség és a pszichomotorikus képességek magasabb szintre való emelése valósulhat meg.

A NAT Testnevelés és sport (2011. évi CXC törvény, 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet részletesen kitér a mindennapos testnevelés tartalmi követelményeire, továbbá megtaláljuk a prevencióhoz és rehabilitációhoz köthető tartalmakat is az alábbiakban:

Alapelvek és célok

„… az egészséget és az életminőséget döntően befolyásoló, számos, nem fertőző népbetegség ( túlsúly, kövérség, szív- és érrendszeri, daganatos, mozgásszervi, lelki betegségek, táplálkozási zavarok, testképzavarok, szenvedélybetegségek ) elsődleges megelőzésében szerepet játszó mozgásnak, testedzésnek. E tekintetben hangsúlyos a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése, melynek keretében a fittség szervi megalapozása (keringés, vázizomzat, csontozat, ízületi mozgékonyság) valósulhat meg.”

Kiemelt cél: „… Preventív és egészségtudatos szokások fejlesztése (mozgásszükséglet-kielégítés szokásai, egészségkárosító motoros tevékenység tudatos elkerülése, egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és szokások, sporttevékenységgel kapcsolatos egészségügyi szokások).”

A tartalmak megvalósítási kerete széleskörű:

  • Helyes testtartás, medence középállásának tudatosítása
  • Helyes láb- és fejtartás
  • Tartásjavító és gerincoszlop izomegyensúlyának kialakítása
  • Testtartási rendellenességek megelőzése
  • Biomechanikailag helyes testtartás kialakítása
  • A láb statikai rendellenességei ellen ható gyakorlatok
Témakör és tartalom 1-2. évf. 3-4. évf. 5-6. évf. 7-8. évf. 9-10. évf. 11-12. évf.
Előkészítő és preventív mozgásformák
(rendgyakorlatok, gimnasztika, játék, prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés)
20 óra + folyamatos 20 óra + folyamatos folyamatos folyamatos - -
Egészségkultúra – prevenció - - - - 40 óra 50 óra

A köznevelési intézményekben a gyermekek többsége általános testnevelésben vesz részt. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet adatai alapján évről évre növekszik a felmentettek száma annak ellenére, hogy a gyermeklétszám csökken.

Testnevelési besorolások1

  Tanév Fiú Lány Együtt Iskolába beiratottak %-a*
I. kategória
Könnyített testnevelés
2011/2012 13880 47,79% 15162 52,21% 29042 2,51
2012/2013 13942 46,92% 15770 53,08% 29712 2,68
II. kategória
Gyógytestnevelés
2011/2012 11906 48,80% 12494 51,20% 24400 2,11
2012/2013 10052 48,89% 10510 51,11% 20562 1,86
III. kategória
Felmentettek
2011/2012 4564 38,57% 7269 61,43% 11833 1,02
2012/2013 4482 38,42% 7183 61,58% 11665 1,05
Összesen 2011/2012 30350 46,50% 34925 53,50% 65275 5,64
2012/2013 28476 45,97% 33463 54,03% 61939 5,59

*Iskolába beíratottak száma:
2011/2012. tanév: 1157217 fő
2012/2013. tanév: 1107682 fő

A 2012/2013. tanévben a könnyített testnevelésben részesülők és a felmentettek aránya kissé emelkedett az előző évhez képest. Csökkent a gyógytestnevelésre járó gyermekek száma és aránya. Összességében a beíratott tanulók 5,59 százalékát sorolták be valamelyik, a normál testneveléstől eltérő testnevelési kategóriába, amely kissé alacsonyabb a megelőző tanévi aránynál. Mindegyik kategóriában magasabb volt a lányok aránya.

A testnevelés kategóriái

Fontos meghatároznunk a testnevelés kategóriáit2:

Normál – általános testnevelésen vesz részt a tanuló

I. kategória: könnyített testnevelés i órán vesz részt a tanuló, ha hosszabb betegség miatt fizikai állapota leromlott, kisebb mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása van, s emiatt a testnevelési órák egyes gyakorlatait nem végezheti. A könnyített testnevelés általában a normál testnevelési órán belül kerül megszervezésre, az adott iskolában tanító testnevelő tanár vezetésével.

II. kategória: gyógytestnevelési órán vesz részt a tanuló, ha mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása miatt sajátos, az állapotát figyelembevevő foglalkozásokat javasol a szakorvos.

II/A kategória: Az orvosi javaslat alapján testnevelési órán is részt vehet. A féléves és év végi osztályzatát a gyógytestnevelő tanár állapítja meg.

II/B kategória: Csak a gyógytestnevelési órán vehet részt, az egészségügyi diagnózisnak megfelelő foglalkozásokon. A féléves és év végi osztályzatát a gyógytestnevelő tanár állapítja meg.

III. kategória: Fel kell menteni a tanulót a testnevelési órán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelési órán való részvételét sem.

Azon gyermekek körében, akik szakorvosi vélemény alapján részleges, vagy teljes felmentést kaptak a testnevelés alól, a testnevelőnek arra kellene törekednie, hogy ezek a gyermekek a lehető legrövidebb ideig maradjanak távol az órákról. Amennyiben valamely tanulót mozgásszervi elváltozás (pl. csípőficam, mellkasi elváltozás, gerincferdülés, tartási rendellenesség) vagy belgyógyászati betegség (pl. elhízás, asztma, magas vérnyomás, szívbetegség) miatt gyógytestnevelésre utaltak, akkor támogatni és motiválni kell a besorolt tanulót abban, hogy rendszeresen vegyen részt a testnevelési foglalkozásokon. Ebben az esetben a testnevelő felelőssége, hogy a normál rendű tanulói osztályban úgy szervezze meg az oktatási folyamatot, hogy a gyógytestnevelésre szoruló tanulók számára káros mozgásanyagot elhagyva, célszerűen és hasznosan legyen képes az előírt tananyagot megtanítani.

« Előző fejezet Tartalomjegyzék Következő fejezet »