1.

1. Bevezetés

A fogyatékossággal kapcsolatos hátrányos helyzetről, illetve az abból adódó társadalmi kirekesztődésről, valamint (ennek ellenére) az oktatási struktúrába történő építő-megoldó beilleszthetőségről nehéz átfogó képet nyújtani. Komplex, adaptálható rendszerek ritkán állnak rendelkezésre, és a személyi-, módszerbeli-, de még inkább az eszközbeli hiányosságok tovább akadályozzák a munkát.

A jegyzet célja egyfajta módszerbeli segítség nyújtása az inklúziót-integrációt támogató szakemberek számára, mely a gondolatébresztéssel a változtatást sürgeti a személyi- és az eszközbeli hiányosságok leküzdésére.

Szem előtt tartva a sportban való esélyegyenlőség érvényesülését (etnikai, vallási vagy világi meggyőződés, egészségi állapot, politikai állásfoglalás, életkor sem befolyásolja), így legyen az férfi vagy nő, ép vagy fogyatékossággal élő, fontosnak tartjuk, hogy az együttes játék, mozgás és sportolás által, elfogadóbbá tegyen mindenkit.

Az adaptivitáshoz alapvetően hozzátartozik a kérdezés, reflexió, mert az alkalmazkodás, akkor lehet valóban gyümölcsöző, ha a helyzetre, a szereplők nézeteire, elgondolásaira való rákérdezés folyamatában zajlik. (RAPOSA és mtsai 2011)8

A testnevelés oktatása során – a többi tárgytól eltérően – könnyebben tudjuk megvalósítani az adaptív szemléletet. Hiszen a gyermekek adottságai, fizikai képességei eleve más és más szinten vannak, így folyamatos a differenciálás, a fejlesztés és a tehetséggondozás. A testnevelési játékok szolgálják azt a feladatot, hogy a mozgás tényleg élmény legyen. Ezért nagy jelentősége van, hogy megismerjenek, kipróbáljanak olyan sportágakat, melyről eddig csekély ismereteik voltak, illetve az, hogy ezek a sportágak illetőleg parasportok, talán még érdekesebbé teszik a teljesítési-eredményességi célokat. Hiszen kérdésként lebeghet előttük, hogy vajon mit tudnak a fogyatékossággal élők, és milyen az épek játéka. Az együtt játszás közben érdekes élményeket, tapasztalatokat lehet szerezni, és mindez önértékelési szempontból is nagy jelentőséggel bír.

A sportolás, mint eszköz elősegíti nemcsak a mozgásbeli képességek javulását, hanem az elfogadás és a változó körülményekhez való fogyatékosság-specifikus alkalmazkodást is. A fogyatékos tanulók sporttevékenységének hatása integrálódik a szocializáció folyamatába. (BENCZÚR 2012)

  Tartalomjegyzék Következő fejezet »