7.

7. Zeneterápia

Az általam összefoglalt anyagba, amely életünk teljesebbé, jobbá tételére irányuló különleges, de bárki által gyakorolható és elérhető tevékenységeket foglal össze, a zeneterápiát a következő mondat tartalma szerint, - amellyel én is azonosulni tudok- választottam bele.

„..az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít. Koncentrál, testi-lelki diszpozíción javít, munkára kedvet csinál, alkalmasabbá tesz, figyelemre-fegyelemre szoktat. Hogy egész embert mozgat, nemcsak egy-egy részét. Fejleszti a közösségi érzést. Kifejleszti, csírájában minden emberben meglevő zeneérzéket, ezzel megadja a műveltség alapját, amivel eztán szebbé, gazdagabbá teszi egész életét…”

Kodály Zoltán

Európai Bizottság Klinikai Gyakorlati Csoportja az alábbiak szerint határozott meg: „Zeneterápia során a képzett zeneterapeuta egy tervezett folyamatban használja a zenét vagy zenei elemeket (hang, ritmus, dallam, harmónia, dinamika) annak érdekében, hogy elősegítse a kommunikációt, kapcsolatokat, tanulást, kifejezést, mobilizációt, szervezést, szerveződést. Ezek mellett pedig terápiás hatást gyakoroljon fizikai, emocionális, mentális, szociális és kognitív területeken. A zeneterápia célja, hogy az egyén lehetőségeit feltérképezze és / vagy sérült funkcióit helyreállítsa, így jobb intrapszichés és/vagy interperszonális integrációt tegyen lehetővé, s a prevenció, rehabilitáció vagy kezelés következtében az egyén minőségileg jobb életet élhessen.” (9)

A zeneterápia felhasználási területeit az alábbiakban felsorolás jelleggel ismertetem.

„A zeneterápia pszichés hatásmechanizmusa:

  • Emóciókat /érzelmeket/ indukál, mobilizál.
  • Erősíti az Én-élményt, az identitás újraszerveződését.
  • Növeli a percepciós érzékenységet.
  • Figyelemkoncentráló /figyelemterelő hatás.
  • Pszichés – energetizáló hatás.
  • Esetenként katartikus hatás.
  • Non - verbális kommunikációs szerep.
  • Regresszív /gyermekkori v. korábbi élményeket napvilágra hozó/ hatás.
  • Rekreatív hatás.
  • Élményrekonstrukciós folyamatokat indukál /személyes előéleti reminiszcenciák.
  • Hangulati asszociációk, emocionális rezonancia, archetipiális asszociációk az akusztikus élmény modalitások.
  • Segíti a csoporton belüli kommunikációt.” (10)

A zenei közegben végzett terápiák lehetnek:

  • Egyéni terápiák.
  • Csoport terápiák.

Mindkét terápiás forma lehet:

  • Receptív /befogadó/ forma.
  • Aktív /cselekvő/ forma.” (10)

A zeneterápia alkalmazási területei nagyon széleskörűek, a klinikailag megállapított betegségek, vagy az orvos jelenlétében kezelhető eltéréseknél természetesen terapeuta által irányítót kezelésre van szükség.

Területei:

  • „Pszichiátriában:
    • hangulatzavarok,
    • szorongásos zavarok,
    • szomatoform zavarok,
    • személyiségzavarok,
    • pszichotikus zavarok,
    • pszichoaktív szerekkel kapcsolatos zavarok,
    • család- és párterápiában.
  • Gyógypedagógiában.
  • Geriátriában.
  • Mentálhigiénés prevencióban és rehabilitációban.
  • Szülészetben.
  • Fogászatban.

Zeneterápia kombinálása más terápiás módszerekkel:

  • zene és relaxáció,
  • zene és mozgás,
  • zene és festés /kreatív csoportok”. (10)

Egyszerű terapeuta nélküli zenés pillanatnyi önmegvalósítás: a kiválasztott zenét egy arra alkalmas helyen kényelmes testhelyzetben igyekezzünk meghallgatni. Csukjuk be a szemünket és tudatosítsuk magunkba, hogy zenét hallgatunk, a próbáljunk meg egyé forrni a zenével és felszabadítani érzelmeinket elengedni gondolatainkat. Engedjük be a testünkbe a zenét, érezzük át a ritmust, igyekezzünk ellazulni és összeolvadni a zenével. Gondolatban szemléljük végig a testünket és vegyük sorra, egyenként az izomcsoportjainkat. Relaxáció, lazító célzattal mindig lassú megnyugtató zenét kell választani. Relaxációs célzatú zenében nincs helye az énekhangnak.

Amennyiben a feszültségek oldására szeretnénk felhasználni a zenét, akkor álló vagy ülő helyzetben végezzünk tetszőleges gyakorlatokat a zenére. Nem feltétlen kell külső irányítás útmutatás a mozdulatokra, mozogjunk úgy, ahogy éppen jólesik, engedjük szabadon szárnyalni érzelmeinket és végtagjaink, testünk mozgatásával, hullámoztatásával kísérjük az ütemeket, vagy az ütemek kísérjenek bennünket.

« Előző fejezet Tartalomjegyzék Következő fejezet »