VIII. VIII. AZ ÍZÜLETI MOZGÉKONYSÁG MÉRÉSE (Tékus Éva)

A hazai sporttudományi szaknyelv számos kifejezést ismer azon képesség megnevezésére, mely az izmok, ínszalagok, ízületek együttes mozgékonyságát jelenti. Ezek közül leggyakrabban használtak a hajlékonyság, a nyújthatóság, a flexibilitás, a lazaság, azonban terminus technikusként napjainkban az ízületi mozgékonyság, illetve ízületi mozgásterjedelem kifejezéseket alkalmazzák ezen képesség megnevezésére (Nádori és mtsai., 1998).

Anatómiai értelemben az ízületek részének tekinthetők a csontvégek, melyek az ízületi árkot és fejet alkotják, az ízületi rés és tok, illetve az ízületi szalagok a hozzájuk kapcsolódó izmokkal. Ezek határozzák meg az ízületek mozgásterjedelmét (fiziológiás mozgásterjedelem), de ezeken kívül külső tényezők is hatással lehetnek az ízületek aktuális állapotára. Ilyen tényező lehet a külső környezet (víz, levegő) hőmérséklete, a napszak, de az adott testfelület vérkeringését fokozó farmakológiai termékek (bemelegítést segítő krémek) és maga a bemelegítés is. A normál ízületi mozgásterjedelemtől eltérő értékek (afiziológiás mozgásterjedelem) regisztrálhatók sérülések alkalmával, illetve sportágspecifikus fejlesztések (ritmikus gimnasztika, úszás, balett stb.) révén is.

Az ízületekben az elmozdulás létrejöhet a harántcsíkolt izmok működése révén, aktív módon, illetve passzív módon, munkavégzés nélkül is. Sportolók körében is bizonyított, hogy a csökkent ízületi mozgásterjedelem és a fokozottabb sérülékenység között pozitív összefüggés áll fent. Ez a kapcsolat időskorban még fokozottabban jelentkezik. Sportolók esetében a mozgásterjedelem alacsony szintje gyakran együtt jár a testedzés következtében létrejövő fokozott izomtónussal. A sérülések megelőzésében az intenzív mozgások megkezdése előtt végzett bemelegítés, illetve a testmozgást követő nyújtások alapvető fontosságúak.

Az ízületi mozgékonyság a fiatalkori sportági kiválasztások egyik fontos eleme, mivel nagymértékben genetikailag meghatározott tulajdonság. Számos egyszerű pályateszt ismeretes, melyek segítségével ezen képesség vizsgálható, azonban hátrányként említendő az egységes értékelő táblázatok hiánya. A fejezetben csak néhány gyakran alkalmazott tesztet ismertetünk részleteiben.

PÁLYATESZTEK AZ ÍZÜLETI MOZGÉKONYSÁG MÉRÉSÉRE

A pályatesztek segítségével közvetett módon vizsgálható az ízületi mozgékonyság. A tesztek csoportosíthatók aszerint, hogy az emberi test mely részének ízületi mozgásterjedelmét vizsgálják. Ezek alapján beszélhetünk a törzs és az alsó végtag, valamint a felsőtest és a felső végtag ízületeit vizsgáló tesztekről.

A törzs és az alsó végtag ízületi mozgékonyságát mérő tesztek

Törzsdöntés ülő helyzetben (Sit and reach; Council of Europe, Committee for the Developement of Sport, 1988)

Szükséges eszközök: mérődoboz (35 cm x 45 cm x 32 cm; mérőfelszín: 55cm x 45 cm; A mérőfelszín 15 cm-rel előrébbnyúlik a mérődoboz talptámasztó oldalnál.)

Teszt leírása: A Törzsdöntés előre ülő helyzetben nevű gyakorlat az Eurofit tesztrendszerben a csípőízület mozgásterjedelemének és a térdhajlító izmok nyújthatóságának felmérésére alkalmazott pályateszt, valamint a NETFIT is ezen teszt egy változatát alkalmazza a hajlékonysági profil meghatározására (Kaj és mtsai, 2014).

A mérést megelőzően a vizsgált személy bemelegítést végez. Ezt követően cipő nélkül, nyújtott ülésben elhelyezkedik a talajon úgy, hogy mindkét talpát a mérődoboz oldalához illeszti. A karok mellső középtartásban, tenyerek egymás mellett, talaj felé néznek, majd tenyerét a mérődoboz mérőfelületére helyezve maximális törzsdöntést végez, továbbra is megtartva az alsó végtag nyújtott helyzetét. Az az eredmény érvényes, melyet a vizsgált személy legalább egy-két másodpercig képes stabilan megtartani.

A NETFIT hajlékonysági tesztnél a kiindulási helyzet különbözik a korábban ismertetett menettől. A vizsgált személy egyik alsó végtagja nyújtott helyzetben, míg másik végtag térdben hajlítva, a nyújtott láb térdének vonalában, talpával a talajon helyezkedik el. Törzsdöntést végez, mely során a hajlított térd kimozdulhat oldalirányban, azonban a csípő és a másik alsó végtag megtartja egyenes helyzetét.

A teszt nem veszi figyelembe a lábak és a karok hosszát. Azon személyek, akiknek a testmagasságukhoz viszonyított karhossza nagy, vagy a testmagassághoz viszonyított alsó végtaghossz kicsi, előnyt élveznek a teszt végrehajtásában, még ha ízületi mozgásterjedelmük nem is nagyobb társaikénál. A teszt eredményét a NETFIT táblázatával (Kaj és mtsai., 2014) vagy az Eurofit tesztrendszer táblázatával (Committee for the Developement of Sport, 1988) értékelhetjük.

Törzsdöntés széken ülve (Chair sit and reach, Jones és Rikli, 2002)

Szükséges eszközök: mérőszalag, szék (karfa nélküli)

Teszt leírása: A Törzsdöntés előre széken ülve a Szenior Fitnesz Tesztrendszer egyik eleme, a csípőízület mozgásterjedelemét, a térdhajlító izmok nyújthatóságát és a gerincoszlop hajlékonyságát vizsgálja. A 60 évnél idősebb korosztályra vizsgálatára fejlesztették.

Az idős vizsgálati személy egy falnak támasztott széken stabilan ül, az egyik talpát a padlóra helyezi, miközben másik alsó végtagját kinyújtva, sarkát a padlón tartja. A nyújtott láb feje és a lábszár derékszöget zár be egymással. Ezt követően kilégzés közben, egyenes háttal törzsdöntést végez előre, ujjaival próbálja elérni a lábujjakat (8.1.ábra). Ebben a pozícióban a lábon és kézen lévő leghosszabb ujj közötti távolságot mérjük. Az az eredmény számít érvényesnek, melyet a vizsgált személy legalább egy-két másodpercig képes stabilan megtartani. Ha a lábujjait képes megérinteni, az eredmény 0. Ha nem éri el a lábujjait, akkor mérőszalag segítségével megmérjük az ujjak közötti távolságot, negatív előjellel feljegyezzük. Ha túlnyúlik a lábujjakon, akkor az átfedés mértékét meghatározzuk cm-ben, egy tizedes pontossággal (pozitív előjellel). A táblázat (8.1. táblázat) tartalmazza a felmért populáció 50%-ára jellemző határértékeket (Jones és Rikli, 2002).

8.1. táblázat: Törzsdöntés előre széken ülve teszt átlagos eredményei. (Jones és Rikli, 2002; Az eredeti táblázat inchben megjelenített értékei átszámolásra kerültek cm-re.)

8.1. ábra: Törzsdöntés előre széken ülve teszt.

Törzshajlítás előre zártállásban (Maligen teszt; F. Mérey, 2006)

Szükséges eszközök: mérőszalag, tornapad (vagy mérődoboz)

Teszt leírása: A Törzshajlítás előre zártállásban teszt elnevezésű teszt a Hungarofit tesztrendszer kiegészítő mérései között is szerepel, mint a mozgékonyság mérésére alkalmas próba.

A Törzshajlítás előre zártállásban tesztet mérődoboz hiányában gyakran alkalmazzák az ülő helyzetben (Törzsdöntés ülő helyzetben teszt) végzett teszt kiváltására. Azonban lényeges, hogy a két teszt ugyan hasonló célú, de míg ülő helyzetben csípőízület mozgásterjedelemét és a térdhajlító izmok nyújthatóságát mérjük, addig álló helyzetben két paraméteren kívül a gerincoszlop hajlékonysága is befolyásolja a teszt eredményét. A felmérés során a tornapad felszínét tekintjük 0 pontnak, a felette lévő értékeket a 0 ponttól centiméterenként negatív számokkal látjuk el, míg a sík alatt pozitív előjellel mérjük.

A tesztet megelőzően a vizsgált személy bemelegítést végez. Ezt követően fellép a tornapadra cipő nélkül, zárt, egyenes állásban, a karok mellső középtartásban és maximális törzshajlítást végez előre, a lehető legmélyebbre nyúl. Azt az eredményt tekintjük érvényesnek, melyet a vizsgált személy legalább egy-két másodpercig képes stabilan megtartani. Értékeléskor megmérjük leghosszabb ujjperc végének a 0 ponttól való távolságát és az eredményt a Hungarofit tesztrendszer táblázatát (F. Mérey, 2006) használva minősítjük (8.2. ábra).

8.2. ábra: Törzshajlítás előre zártállásban teszt befejező helyzete.

A felsőtest és a felső végtag ízületi mozgékonyságát mérő teszt

Kézközelítésellentétes irányból a háton (Back scratch test; Jones és Rikli, 2002)

Szükséges eszközök: mérőszalag, szék

Teszt leírása: A Kézközelítés teszt a Szenior Fitnesz Tesztrendszer eleme, a vállízület mozgékonyságát vizsgáló teszt. A tesztnek létezik gyermekekre és fiatal felnőtt személyekre is kialakított változata, melynél álló helyzetben történik a vizsgálat. Ez a változat a FitnessGram tesztrendszer egyik ízületi mozgékonyságot vizsgáló tesztje is.

A teszt kezdetén a vizsgált személy leül a székre, majd egyik karját magastartásba emeli, válla fölött a kezét a hátára helyezi úgy, hogy a tenyere érintkezzen a hátával. Mindeközben másik karját mélytartásból háta mögött felemeli, kezét könyökben hajlítva a hátára helyezi úgy, hogy a kézhát érintkezik a háttal. A háta mögött az ujjakat a lehető legjobban közelíteni kell egymáshoz, amennyiben lehetséges összeérinteni.

Azt az eredményt tekintjük érvényesnek, melyet a vizsgált személy legalább egy-két másodpercig képes stabilan megtartani. Ebben a pozícióban regisztráljuk a leghosszabb ujjpercek közötti távolságot centiméterben (pozitív előjellel), ha az ujjak éppen összeérnek az érték 0. Ha az ujjak összeérnek és átfedésben vannak egymással, akkor mérőszalaggal mérjük az átfedés mértékét (negatív előjellel). Táblázat segítségével értékeljük a vizsgálat során kapott eredményeket (8.2. táblázat).

8.2. táblázat: A Kézközelítés ellentétes irányból a háton teszt átlagos eredményei. (Jones és Rikli, 2002; Az eredeti táblázat inchben megjelenített értékei átszámolásra kerültek cm-re.)

8.3. ábra: Kézközelítés ellentétes irányból a háton teszt

LABORATÓRIUMI TESZTEK AZ ÍZÜLETI MOZGÉKONYSÁG MÉRÉSÉRE

A pontosabb, közvetlen mérést lehetővé tévő laboratóriumi tesztek általában komplexebb, költségigényes eszközrendszert kívánnak.

Az ízületi mozgékonyság mérése ízületi szögmérővel (goniométerrel)

Szükséges eszközök: ízületi szögmérő (goniométer)

Teszt leírása: Az ízületi szögmérő segítségével az ízületekben létrejövő mozgások szögfokban megadott terjedelmét mérjük. A mérés során az ízület forgástengelyének síkjába helyezzük a goniométert úgy, hogy a szögmérő hosszú tengelye a referencia ponttal (például: csonttal) egy síkba kerüljön, azzal párhuzamos legyen. Az elmozdulások mértékét szögfokban leolvassuk a műszerről.

Az ízületi mozgékonyság mérése mozgáselemző rendszerek segítségével

Szükséges eszközök: mozgáselemző rendszer (pl. APAS- Ariel Performance Analysis System szoftver, FMS- Functional Movement System), képrögzítő, számítógép

Teszt leírása: A mozgáselemző rendszerek az emberi test meghatározott pontjaira helyezett érzékelők segítségével vizsgálják a mozgások jellemzőit 3D-ben. Legfontosabb előnye, hogy képesek pontosan nyomonkövetni a vizsgált ízület elmozdulásait egy adott mozgássor alatt, nem csupán egyetlen elmozdulás során.

IRODALOMJEGYZÉK

Council of Europe. Committee for the Developement of Sport (1988) Eurofit: European test of physical fitness. Róma

Kaj M, Csányi T, Karsai I, Marton O (2014) Kézikönyv a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) alkalmazásához. Magyar Diáksport Szövetség, Budapest

Mérey I (2006) Mérd magad! Egészség, fittség tudatosan. Mini Hungarofit. Magánkiadás, Budapest

Jones CJ, Rikli RE (2002) Measuring functional fitness of older adults. The Journal on Active Aging, 24–30.

Nádori L, Derzsy B, Fábián Gy, Ozsváth K, Rigler E, Zsidegh M (1998) Sportképességek mérése. Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest

« Előző fejezet

Tartalomjegyzék