• Hírek
• TÁMOP pályázat bemutatása

• Képzések
• Jelentkezés képzésre

• Hálózatfejlesztés-konferenciák
• Eredmények

• Tananyagfejlesztés
• Kapcsolat
• Oldaltérkép

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar
Sporttudományi és Testnevelési Intézet

MOZGÁSSZABÁLYOZÁS

Szerző

Atlasz Tamás

Lektor

Dr. Radák Zsolt

Pécs, 2015

ISBN 978-963-642-668-2

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó

1. A csontok és izmok felépítése, működése

• 1.1. A csontok felépítése
  • 1.1.1. A csontok szerkezete
• 1.2. A csontok alakja
  • 1.2.1. Csöves csontok
  • 1.2.2. Lapos csontok
  • 1.2.3. Köbös csontok
  • 1.2.4. Labirintusos vagy légtartalmú (pneumatikus) csontok
• 1.3. A csontok összeköttetései
  • 1.3.1. Folytonos csontösszeköttetések
  • 1.3.2. Megszakított csontösszeköttetések
• 1.4. A harántcsíkolt izomszövet felépítése
• 1.5. A harántcsíkolt izomszövet működése
• 1.6. Az elektromechanikai kapcsolat, a triád szerkezete és működése
• 1.7. A vázizom kontrakciójának molekuláris mechanizmusa
• 1.8. Az izomműködés mechanikai jellemzői
  • 1.8.1. Az izomkontrakció típusai
  • 1.8.2. Az izomhossz és az izomfeszülés közötti összefüggés
• 1.9. Energiaforrások az izomműködés során
  • 1.9.1. Anaerob energiaképzés
  • 1.9.2. Aerob energiaképzés
• 1.10. Hőtermelés az izomban
• 1.11. A vázizomrostok típusai

2. Az idegrendszer működésének alapjai

• 2.1 Az idegsejt (neuron) felépítése
• 2.2. Az ioncsatornák
• 2.3. A nyugalmi membránpotenciál kialakulása
• 2.4. Az akciós potenciál kialakulása
• 2.5. Az akciós potenciál terjedése
• 2.6. Az akciós potenciál átadása
  • 2.6.1. Idegvégződések
  • 2.6.2. Az elektromos szinapszis (gap junction)
  • 2.6.3. Kémiai szinapszisok
  • 2.6.4. A valódi kémiai szinapszisok
  • 2.6.5. Az ideg-izom kapcsolat (neuromuszkuláris junkció)

3. Az idegrendszer szerveződési szintjei

• 3.1. A gerincvelő anatómiája
• 3.2. Gerincvelői pályák
  • 3.2.1. A fehérállomány szerkezete
  • 3.2.2. Az asszociációs pályák
  • 3.2.3. Felszálló (afferens) pályák
  • 3.2.4. Leszálló (efferens) pályák
• 3.3. Gerincvelő idegek (nervi spinales)
• 3.4. Gerincvelői vázizomreflexek
  • 3.4.1. Nyújtási (izomeredetű, saját, vagy miotatikus) reflex
  • 3.4.2. Inverz nyújtási reflex
  • 3.4.3. Flexor reflex
• 3.5. Az agytörzs
  • 3.5.1. A nyúltagy szerkezeti egységei és funkciói
  • 3.5.2. A híd szerkezeti egységei és funkciói
  • 3.5.3. A középagy szerkezeti egységei és funkciói
• 3.6. A kisagy
  • 3.6.1. A kisagy anatómiája
  • 3.6.2. A kisagy sejtszintű működése
  • 3.6.3. A kisagy főbb funkcióinak csoportosítása
• 3.7. A köztiagy
  • 3.7.1. Az epitalamusz
  • 3.7.2. A talamusz
  • 3.7.3. A hipotalamusz
• 3.8. A nagyagy
  • 3.8.1. A nagyagy lebenyei
  • 3.8.2. Az agykéreg felépítése
• 3.9. Az agyidegek
  • 3.9.1. Tisztán érző agyidegek
  • 3.9.2. Tisztán motoros agyidegek
  • 3.9.3. Kevert agyidegek
• 3.10. A limbikus rendszer
  • 3.10.1. A Papez-kör
  • 3.10.2. A „szociális agy” és az emberi evolúció
• 3.11. Vegetatív idegrendszer
  • 3.11.1. Paraszimpatikus idegrendszer
  • 3.11.2. Szimpatikus idegrendszer
  • 3.11.3. Szimpatikus vagy paraszimpatikus tónust fokozó szerek

4. Az idegrendszer akaratlagos mozgatóműködései

• 4.1. A piramispálya mozgásvezérlése
  • 4.1.1. Primer motoros kéreg
  • 4.1.2. Premotor kéreg
  • 4.1.3. Szupplementer motoros área
  • 4.1.4. Poszterior parietális agykéreg
• 4.2. Az extrapiramidális mozgásvezérlés
  • 4.2.1. Bazális ganglionok
  • 4.2.2. Talamusz „nyitás” (közvetlen út)
  • 4.2.3. Talamusz „zárás” (közvetett út)

5. Mozgásszabályozásban szerepet játszó legfontosabb érzékszervek működései

• 5.1. Látás
  • 5.1.1. A szem felépítése
  • 5.1.2. A szem optikai rendszere/A szem fénytörő közegei
  • 5.1.3. A látás perifériás mechanizmusa/A retina felépítése
  • 5.1.4. A látás perifériás mechanizmusa/A fototranszdukció
  • 5.1.5. A látás perifériás mechanizmusa/A transzmitterfelszabadulás
  • 5.1.6. A látás perifériás mechanizmusa/ Az ingerületterjedés iránya
  • 5.1.7. A látás centrális mechanizmusa
• 5.2. Hallás
  • 5.2.1. Akusztikai alapfogalmak
  • 5.2.2. A hallás perifériás mechanizmusai/A külső fül szerepe
  • 5.2.3. A hallás perifériás mechanizmusai/A középfül szerepe
  • 5.2.4. A hallás perifériás mechanizmusai/A belső fül felépítése
  • 5.2.5. A hallás perifériás mechanizmusai/A belső fül működése
  • 5.2.6. A hallás centrális mechanizmusai
• 5.3. Helyzetérzékelés
  • 5.3.1. A helyzetérzékelés szerve
  • 5.3.2. A fej szöggyorsulásának detektálása
  • 5.3.3. A lineáris gyorsulás- és a fej térbeli helyzetének detektálása
  • 5.3.4. Hová jut a helyzetérzékeléssel kapcsolatos információ?

6. Magasabb rendű idegi működések

• 6.1. Az izomtónus és a testtartás szabályozása
  • 6.1.1. A vesztibuláris magok működésének vázlata
  • 6.1.2. A Deiters-mag és a formatio reticularis közös szerepe
• 6.2. Féltekei dominancia
• 6.3. Hasított agyi vizsgálatok
• 6.4. Tanulás és memória
  • 6.4.1. Egyszerű és összetett tanulási formák
  • 6.4.2. A memóriafajták csoportosítása
  • 6.4.3. A hosszú távú memóriaképződés sejtes alapja

7. Tesztkérdések

8. Felhasznált irodalom

A tananyag letöltése pdf formátumban (4 MB)

Következő fejezet »

Jelenleg nincs aktuális esemény.

További események... »

A pályázat egyetemi oldala

Sporttudományi és Testnevelési Intézet

Sportközpont

TTK Tanulmányi Osztály

Szentágothai János Szakkollégium

Botanikus Kert

BTK-TTK Könyvtár

Egyetemi Könyvtár

Nyitott Egyetem

Táncoló Egyetem

Univ Pécs

TTK meteorológiai állomás