9.

9. A védekezés technikája és oktatása

Tantervi követelmények:

5-6. évfolyam: Taposás alaphelyzetben. A védekezés kar- és lábmunkája. Védőmozgás, a védő helyezkedése.

7-8. évfolyam: Labda nélküli és labdát birtokló támadó védése. Labdavezető játékos védése; védekezés a labdavezetést befejező és a még labdát vezető támadóval szemben.

9-12. évfolyam: Fokozódó lendületben, magasságban, távolságban csökkenő hibaszázalékkal végrehajtott technikai elemek. Új variációk a már megtanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe ágyazottan.

9.1. Védekező alapállás

Védekező alapállás: egy olyan stabil, statikus egyensúlyi helyzet, amelyből a védekező játékos a lehető leggyorsabban tud minden irányba elmozdulni. A védekező lábmunka erre az alaphelyzetre épül (9.1. ábra).

9.1. ábra. Védekező alapállás.

A védekező alapállás technikája: vállszélesnél nagyobb terpeszállásban, a lábfejek és a, térdek előre néznek. A térdek behajlítottak,a hát egyenes, és enyhén előre döntött helyzetben van. A két kar a test mellett megemelten, és könyökben enyhén behajlítva helyezkedik el, kezek tenyérrel felfelé állnak.

Leggyakrabban előforduló hibák:

  • Magasan van a súlypont.
  • Lábfejek, térdek kifele néznek.
  • Törzs nagyon előre dől.
  • Karok a test mellett lógnak.

Oktatása: a támadó alapállásokkal párhuzamosan történjen. A támadó – védekező rendszerben történő gyakorlás, gyakoroltatás lehetővé teszi a játékszerű szituációk mihamarabbi érzékelését. A védekező alapállás technikájának helyes elsajátítása előzze meg a védekező lábmunka oktatását.

Gyakorlatok:

  • Labdás támadóval szemben alapállás felvétele.
  • Védekező alapállásban taposó lábmunka.
  • Védekező alapállásban taposó lábmunka a labdás támadóval szemben.
  • Védekezés a sarkazó játékossal szemben.
  • Fogójáték közben jelre védekező alapállás felvétele.

9.2. Védekezés a labdás támadóval szemben, védekező lábmunka

Védkező lábmunka: célja a labdát vezető támadó lassítása, irányváltoztatásra kényszerítése, megállítása. Nehéz technikai elem, mivel a támadó előre, a gyűrűvel szembe, gyorsabban mozog, míg a védekezőnek egy lassabb, a gyűrűnek háttal történő mozgást kell végrehajtania. Fontos a támadó mozgásának gyors észlelése, a gyors reagálás.

Védekező lábmunka technikája: a labdás támadó védését alapvetően meghatározza, hogy a támadónak van-e indulási lehetősége. Ha nincs indulási joga, akkor védekező alapállásban a lehető legközelebb kell a támadóhoz helyezkednie és lábbal követni a sarkazását. A két kar egymás mellett, tükörképben követi a labda mozgását, ezzel is nehezítve az átadást (9.2. video).

9.2. videó


9.2. video

Az indulási joggal rendelkező támadóval szemben kartávolságra, védekező alapállásban kell helyezkedni. A támadó játékos megindulásának irányától, illetve a labdavezetés irányától függően kell a védekező játékosnak követő lábmunkával védekeznie. A megindulás védése egy gyors hátralépéssel kezdődik. A védekező játékos a megindulás irányával ellentétes lábának sarkát elemeli a talajról és a lábfején fordulva készül a hátralépésre. A megindulás irányával azonos lábát enyhén kifelé fordítva lép el és marad a labdával szemben. A támadó játékost ezt követően oldalazó lábmunkával kell követni, lassítani, hibára, irányváltoztatásra, átadásra, labda felvételre kényszeríteni. A lábmunka az irányba eső láb ellépő és a másik láb alapállásba visszazáró mozdulatából áll. A térdek végig hajlítva, a súlypont mélyen van. A helyes védekező lábmunka közben a két láb végig egy vonalban van, a lépő- és záró mozdulat közben a lábak nem keresztezik egymást, valamint a bokák nem érnek össze. A helyes védekező lábmunka követi a megindulás, a labdavezetés irányát annak az alapelvnek megfelelően, hogy a védő mindig a labdával szemben, kartávolságra marad a támadótól.

Leggyakrabban előforduló hibák:

  • A védekező alapállás hibái.
  • Kartávolságon kívül, vagy belül van a védekező a támadótól.
  • Nem az irányba eső lábával kezdi a lábmunkát.
  • Lábmunka közben nem marad a talajon, ugrál, hullámzik.
  • Nyújtott lábbal lábmunkázik, magasan van a súlypontja.
  • A lépő – záró mozdulatnál keresztezi lábait.
  • A lépő – záró mozdulatnál túl szűk alapállásba lép vissza. „Bokázik”.

Oktatása:

  • Labda nélküli követése minden irányban.
  • Labda nélküli követése minden irányban távolság tartással.
  • Labdavezetővel szembeni védekezés.

Gyakorlatok:

  • Védekező lábmunka a megadott irányba (tanár mutatja).
  • Bóják között folyamatos lábmunka bójaérintéssel (különböző számú bója és alakzat).
  • Páros gyakorlatok a hárompontos vonalon 5 szögben.
    • Védekezés a sarkazó támadóval szemben.
    • Védekezés az indulócselt végrehajtó támadóval szemben.
    • Védekezés a megindulást végrehajtó támadóval szemben.
    • Egészpályán védekező lábmunka a labda nélküli, szabadon futó támadóval szemben.
    • Egészpályán védekező lábmunka a labdavezető támadóval szemben.

Játék:

A szamár farka

Egy fogójáték, melyben a menekülő játékosok jelzőszalagot akasztanak a nadrágjuk hátuljába. A fogók feladata, hogy ezt a szalagot megszerezzék, mert ezzel kiválthatják magukat a fogó szerepből. A menekülők úgy tudják a legjobban fedezni a szalagot, ha a fogóval szemben mozognak, miközben gyakorolják a védekező lábmunka alapjait. Hasznos játék, mert a tanulók egymással szemben állnak, a támadó – védekező egységhez hasonlóan.

A halász

A félpálya vonalán áll egy halász, a többiek az alapvonalon helyezkednek el. Jelre elindulnak a túlsó alapvonal felé, miközben a halász oldalazó lábmunkával próbálja elkapni őket. Akit megérint az is halásszá válik. Az oldalazó mozgás előkészíti a védekező lábmunka technikáját.

Hármas körfogó

Egy kijelölt kör mentén 3 játékos oldalazó lábmunkával mozog bármelyik irányba. A játékosok közül az egyik a fogó, aki ha megérint valakit, szerepet cserélnek. Az oldalazó mozgás előkészíti a védekező lábmunka technikáját.

9.3. Védekezés a labda nélküli támadóval szemben

Az emberfogásos védekezésben megkülönböztetünk nyitott- és zárt védekezést. E két védekezési forma közül a nyitott védekezés az agresszívabb, mert nagyobb nyomás van a labdás és a labda nélküli támadón. A zárt védekezés egy mélyebb, egymásnak jobban besegítő emberfogás, amelynél a védekező játékosok nagyobb távolságot tartanak a támadótól. Utánpótlás játékosoknál az edző felfogása, alapelvei határozza meg az oktatásukat. Testnevelés óra keretein belül az életkor sajátosságainak megfelelően alapelveket kell betartatni, amelyek a következők:

  • A védekező játékos mindig a saját palánkja és a támadó között helyezkedjen el.
  • A kinetikus periférikus látás birtoklása mellett gyakorolni kell, hogy képes legyen egy időben a saját emberét és a labdás támadót is figyelemmel kísérni.
  • Az oktatás folyamatában először a védő saját emberét helyezzük a középpontba, majd serdülő korban a labda követését követeljük meg.
  • A labda nélküli támadó követése futással, valamint védekező lábmunkával történjen.
  • Passzsáv védés: A védő a labdás és a labda nélküli támadó között helyezkedjen el, arccal a saját embere felé, kezeit fenn tartva oldalsó középtartásban (9.3. video).
9.3. videó


9.3. video

« Előző fejezet Tartalomjegyzék Következő fejezet »