3.

3. A küzdőjátékok csoportosítása
(Varga, 1971, 29. o. alapján)

1. Páros küzdőjátékok, ahol a párok egymással szemben folytatnak test-test elleni küzdelmet a győzelem elérése érdekében. A küzdelem történhet húzással, tolással, birkózással, pillanatnyi vagy folyamatos érintéssel, egyensúlyi helyzet megbontásával. Jellemzője a szemtől szembeni küzdelem. Az egyéni taktika érvényesül. A párok kialakításánál fontos, hogy megközelítőleg azonos súlyúak, testfelépítésűek legyenek.

2. Együttes küzdőjátékok / Csoportos küzdőjátékok / Egyéni küzdőjátékok során a játékban többen (egy egész csoport) egy időben vesznek részt, mindenki ugyanazt a játékfeladatot hajtja végre meghatározott szabályok szerint, tulajdonképpen mindenki önmagáért, egyénileg küzd, illetve, ha a játékszabály engedi többen is összefoghatnak a cél elérése érdekében. Itt is elsődleges a test-test elleni küzdelem, mindenki-mindenki ellen harcol a végső győzelem elérése érdekében. A játéknak általában egy győztese van, de a játék típusától, játékszabályoktól függően akár több győztest is hirdethetünk.

3. Csapat küzdőjátékok során két vagy több csapat egymás elleni küzdelme történik, ahol az erősebb, fizikai erejét, összhangját ügyesebben felhasználó, taktikai megoldásokat jobban alkalmazó és a kooperatívabb csapat aratja a végső győzelmet.

További felosztási lehetőségek:

  • képességfejlesztő hatás szerinti felosztás
  • szerrel / eszközzel játszható és szer / eszköz nélküli játékok
  • földharc és állásharc játékok
  • helyszín szerint: tornatermi/ szabadtéri / vízi küzdőjátékok
« Előző fejezet Tartalomjegyzék Következő fejezet »