TÁMOP-4.1.2.E-13/1/KONV-2013-0012
"Sporttudományi képzés fejlesztése
a Dunántúlon"
- -> Tananyagfejlesztés
- -> Kézikönyv a gyógytestnevelés...
- -> 1.
1.
1. A gyógytestnevelés szervezési és működési feltételei
A gyógytestnevelés a testnevelés tudományterületéhez tartozó sajátos terület. Tágabb értelemben a testkultúra, a testneveléselmélet, a sportpedagógia, az edzéselmélet, és a sportpszichológia területével is kapcsolódik. Az oktatással, neveléssel kapcsolatos területeken kívül szoros kapcsolatban van az orvosi témakörökkel is: anatómia és funkcionális anatómia, élettan, sport- és terhelés élettan, egészségtan, biomechanika.
A testkultúra a korszerű műveltség integráns része és az egészség megőrzésének eszköze. A gyógytestnevelésnek is mindinkább ezt az alapelvet kell szolgálnia. Az egészség visszaállítása akkor tekinthető befejezettnek, ha a gyermek szervezete alkalmassá válik az iskolai testnevelésben és sportban megkívánt terhelés elviselésére. (Andrásné, 1994.)
A gyógytestnevelés foglalkozások során a szakemberek is mind az oktatói-, mind az egészségügyi oldalról aktív részvételt igényel. Nevelési-oktatói területen a gyógytestnevelőknek és a testnevelőknek kell szorosan együttműködniük, míg az egészségügyi oldalról a védőnők, az iskolaorvosok, szakorvosok, házi gyermekorvosok munkája is nélkülözhetetlen. A közös munka során együttesen kell a szülőket és a gyermeket megfelelően tájékoztatni.
A gyógytestnevelés célja az egészség helyreállítása, szinten tartása, rehabilitációja, korrigálása, a testi képességek fejlesztése, a mozgásműveltség fejlesztése, a mozgásigény kialakítása. A gyógytestnevelés azokkal a tanulókkal foglalkozik, akiknek kisebb mértékű egészségi: mozgásszervi és/vagy belgyógyászati állapotváltozásuk van, vagy a testnevelés mellett, illetve helyett speciális korrekciós-mobilizációs testmozgásra tartanak igényt. (Donáthné, 2004)
A gyógytestnevelés a 2011. CXC. törvény a köznevelésről jogszabály megjelenésével kikerült a köznevelési tárgyak közül. Ezzel szétválasztja a testnevelést és a gyógytestnevelést, holott a kettő szorosan és szervesen összetartozik.
A könnyített és gyógytestnevelés szervezésének és a gyógytestnevelési órára történő beosztásnak rendje:
I. kategória: könnyített testnevelési órán vesz részt a tanuló, ha hosszabb betegség miatt fizikai állapota leromlott, kisméretű mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása van, s emiatt a testnevelési órák egyes gyakorlatait nem végezheti. A könnyített testnevelés általában a normál testnevelési órán kerül megszervezésre, az adott iskolában tanító testnevelő tanár vezetésével.
II. kategória: gyógytestnevelési órán vesz részt a tanuló, ha mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása miatt sajátos, az állapotát figyelembevevő foglalkozásokat javasol a szakorvos.
II/A kategória: Az orvosi javaslat alapján testnevelési órán is részt vehet. A féléves és év végi osztályzatát a gyógytestnevelő és a testnevelő tanár együtt állapítja meg.
II/B kategória: Csak a gyógytestnevelési órán vehet részt, az egészségügyi diagnózisnak megfelelő foglalkozásokon. A féléves és év végi osztályzatát a gyógytestnevelő tanár állapítja meg.
III. kategória: Fel kell mentenie a tanulót a testnevelési órán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelési órán való részvételét sem.
A gyógytestnevelésről való hiányzás beleszámít az iskolai éves hiányzásba. Az igazolatlan mulasztásokról a gyógytestnevelő havonta értesíti az iskolát. Ha egy tanévben az összes hiányzások száma eléri a 10 órát értesítik a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot, ha a 30 órát, az iskolának kötelessége az általános szabálysértési hatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot is értesítenie. 50 óra hiányzás után értesítik a jegyzőt és a kormányhivatalt, mely alapján az iskoláztatási támogatás folyósításának megszűntetését is magával vonhatja.
A könnyített testnevelésben részt vevő egészségének helyreállása után orvosi vélemény alapján, a testnevelő tanár engedélyével ismét részt vehet a testnevelési órán. Ezzel szemben a gyermekorvos által kiszűrt és a szakorvos által gyógytestnevelésre utalt tanuló csak azokat a mozgásformákat végezheti el a gyógytestnevelő tanár irányítása mellett, amelyeket a szakorvos javasol. Gyógytestnevelésre a szakorvos javaslatára az iskolai gyermekgyógyász küldheti a tanulót, míg a könnyített testnevelésre utalás nem igényel szakorvosi döntést. Lényeges különbség az is, hogy amíg a könnyített testnevelésben részt vevő egyes testgyakorlatokat nem végez vagy azokat könnyítéssel végzi, addig a gyógytestnevelésben részesülő a gyógytestnevelő tanár irányítása mellett csak a betegségtípusának megfelelő, a gyógyulását speciálisan elősegítő testgyakorlatokat végezheti, amit folyamatosan méréssel (pl. pulzusméréssel) ellenőriz a pedagógus. Az egészségi állapotbeli változásokat pedig a jogszabályi előírásnak megfelelően időszakonként, szakorvos ellenőrzi.
A két kategória közti különbség továbbá az, hogy a könnyített testnevelésben részesülő tanulók rehabilitációs ideje rövid, míg a gyógytestnevelésre utaltak gyakran egy-, két, esetleg többéves céltudatos munkát igényel.
Fontos továbbá tisztáznunk a gyógytorna és a gyógytestnevelés fogalmát is. Mindkét tevékenységi forma mozgással gyógyít. A gyógytorna az egészségügyi szervek gyógyító tevékenységi körébe és felügyelete alá tartozik, a gyógytestnevelés pedig pedagógiai tevékenység ami enyhébb fokú elváltozásokkal foglalkozik. Nem csak igazgatási és jogi szabályozásbeli különbségek jellemzik a két területet, hanem maga a tevékenység más. A gyógytornát kórházi betegek vagy járó betegek gyógyításában alkalmazzák. A betegségek többsége igényli a gyógytornász manuális beavatkozását, a mozgásos feladat megoldásának segítését, például nyújtó jellegű gyakorlatok végzésekor. (Gergely, 2009.)
A 60/2003. (X.2.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről a gyógytornáról és a gyógytornászról:
„5. A fekvőbeteg-ellátás speciális működési formái
5.4. Központi gyógytorna - fizioterápia egység
5.4.1. Fekvőbeteg-ellátást kiszolgáló, vezető gyógytornász irányításával működő egység, amely gyógytorna-fizioterápia szolgáltatást nyújt egy intézményen belül az adott osztályok igényeinek megfelelően.
5.4.2. A központi gyógytorna - fizioterápia egységben a vezető gyógytornász irányítása alatt gyógytornászok és fizio/fizikoterápiás (szak)asszisztensek, gyógymasszőrök is dolgoznak.
5.4.3. Az egység felelős szakmai vezetői feladatait a vezető gyógytornász látja el, aki a kórház szakmai vezetőjének irányítása alatt áll.”
Ugyanezen törvény a Kiegészítő gyógyászati tevékenységek nem konvencionális gyógyászati módok részben a következőket találjuk:
„Manuálterápia (gyógytornász/gyógytornász-fizioterapeuta által is végezhető)
Szaktevékenység:
A manuális vagy muszkuloszkeletális medicina a mozgásszervrendszer reverzibilis biomechanikai funkciózavaraival foglalkozik, ennek keretében kézzel végzett diagnosztikus és terápiás speciális technikákat, műfogásokat alkalmaz. Két fő részterülete a manuális diagnosztika és a manuális terápia. A manuálteraputa tevékenysége keretében a beteget speciális - kézzel végzett - műfogásokkal vizsgálja és kezeli, továbbá a testtartásra, gerinc és ízületi gyakorlatokra tanítja be, tanácsokat ad életmódjára.”
Mindebből következik, hogy a gyógytornászok felkészítése is speciális, de egészen más irányú, mint a gyógytestnevelőké. Mégis előfordul, hogy gyógytornászt alkalmaznak gyógytestnevelő tanári munkakörben, feltehetően azért, mert a hétköznapi szóhasználatban még előfordul, hogy a gyógytestnevelésre, a testneveléshez hasonlóan még mindig alkalmazzák a gyógytorna, illetve a torna fogalmát. Célszerű tehát megkülönböztetni a két fogalmat egymástól, mert tartalmában mást jelent az egyik és mást a másik. (Gergely, 2009)
De fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a III. kategóriába besorolt gyermekek mozgásterápiáját gyógytornász felügyelje.
A tanulókkal való munka során fontos, hogy ne csak a gyakorlati mozgásanyagot sajátítsák el, hanem biztosítani kell a helyes életmódbeli és életvezetési szokások kialakításának lehetőségét, a támogató környezet kialakítását. Fontos lenne, hogy a gyermekeknek minél szélesebb körben legyenek ismereteik a mozgásos élményszerzésről.
Szervezési ellátásáról az alábbiakban rendelkezik a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről:
„5. A köznevelési rendszer intézményei
(2) A köznevelési intézmény több különböző típusú köznevelési intézmény feladatait is elláthatja, valamint nem köznevelési feladatot ellátó intézménnyel is összevonható az e törvényben meghatározott esetben, formában és eljárás megtartásával (a továbbiakban: többcélú intézmény). Nevelési-oktatási intézmény elláthatja a konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés, kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása pedagógiai szakszolgálati feladatot, jogszabályban meghatározott egyes pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot, továbbá a gyermekétkeztetés feladatát anélkül is, hogy többcélú intézmény formájában működne.”
Továbbá ugyanezen törvényben:
„16. A pedagógiai szakszolgálatok
18. § (1) A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti.
(2) Pedagógiai szakszolgálat
- a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás,
- b) a fejlesztő nevelés,
- c) szakértői bizottsági tevékenység,
- d) a nevelési tanácsadás,
- e) a logopédiai ellátás,
- f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,
- g) a konduktív pedagógiai ellátás,
- h) a gyógytestnevelés,
- i) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás,
- j) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.
(3) A pedagógiai szakszolgálatok feladatainak, működési feltételeinek, feladatai ellátásának részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.”
Ehhez kapcsolódóan a 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről elírás tartalmazza a gyógytestnevelésre vonatkozóakat:
„10. A gyógytestnevelés
28. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés h) pontja szerinti gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi vizsgálat gyógytestnevelésre utalja.
(2) A gyógytestnevelés megszervezése, személyi feltételeinek biztosítása az Intézmény feladata a Központ által kijelölt nevelési-oktatási intézményekben. Abban az esetben, ha a szükséges feltételek rendelkezésre állnak, a tanulók részére heti egy tanórai foglalkozás keretében úszás órát kell szervezni. A gyógytestnevelés az orvosi javaslat alapján 1-3, 4-8 vagy 9-16 fős csoportokban szervezhető meg.
(3) A gyógytestnevelés bármelyik a nem a Központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben is megszervezhető, amennyiben a Központ erről megállapodást kötött az érintett nevelési-oktatási intézmény fenntartójával.
(4) A nem a Központ fenntartásában működő óvodák számára a gyógytestnevelés foglalkozások megszervezéséhez a gyógytestnevelőt a Központ az érintett óvoda fenntartójával kötött megállapodás alapján a nevelési év során biztosíthatja.
(5) Az iskolában a gyógytestnevelés feladatának ellátása a tanév rendjéhez igazodik. Az adott tanulóra vonatkozó ellátásnak a tanév rendjétől eltérő megkezdése vagy befejezése csak az iskolaorvos vagy a szakorvos véleménye alapján kezdeményezhető.
(6) A gyógytestnevelésben részt vevő gyermekek, tanulók részére nyújtott ellátásról gyógytestnevelési naplót kell vezetni.”
A gyógytestnevelés foglalkozásokról dokumentációt kell vezetni:
- kimutatás nyilvántartó a gyógytestnevelésben résztvevő tanulókról
- gyógytestnevelési orvosi nyilvántartó lap
- egyéni fejlesztő napló (külív és belív)
- gyógytestnevelési tájékoztató füzet
- (könnyített és) gyógytestnevelési napló
- Eü. és pedagógiai célú habilitácó, rehabilitácó egyéni fejlődési lap
- törzslap.
A tanévre vonatkozóan ki kell dolgozni a gyógytestnevelési tantervet, amely segíti és egyben irányítja az éves munkát. Meghatározza a foglalkozások céljait, feladatait, tartalmát.
A tantervi felépítés tartalmazza tovább a sajátos feladatokat és mozgásanyagokat diagnózis-csoportok szerint (pl. scoliosis vagy lábboltozat-süllyedés esetén, szívbeteg tanulók, stb.) Tartalmazza továbbá azon taneszközöket és berendezéseket, kéziszereket és egyéb felszereléseket, melyeket a foglalkozások során alkalmazhatunk.
A tanmenet segíti a gyógytestnevelő munkáját, de egyben rugalmas is, alkalmazkodik a tanítványok teljesítőképességéhez. A tanári munkát megelőzi a tanulók felmérése, az adatgyűjtés. Ezek alapján lehetséges az óraszámoknak megfelelő tananyaglebontás, az óratípusok meghatározása (pl. speciális terápiás óra, speciális edző jellegű óra, kondicionáló típusú órák, sport-típusú órák, játék jellegű óra, köredzés jellegű óra, vegyes típusú óra, stb.) Az órák szerkezeti felosztása követi a testnevelés órán megszokott hármas szerkezetet: bevezető rész, fő rész, befejező rész. Az óratervezés során kiemelten fontos az egyéni feladatok és a hibajavítás megfelelő időtartamban való elvégzése. Az egyéni differenciált gyakorlatokat általában a fő részben végeztetjük, figyelemmel követve az egyéni állapotot, a fokozott terhelés elvét. A hibajavításnál a legfontosabb, hogy hangsúlyozzuk a pontos végrehajtást. A gyakorlatok igénylik a pontos terhelésadagolást és a pontos végrehajtást.
A hatékonyság érdekében kiemelten kell az órákon foglalkozni a házi feladat kérdésével. Minden gyermeknek egyénre szabottan kell egy rövid 5-8 feladatból álló gyakorlatsort összeállítani, melyek hatékonyságát, és a gyakorlati végrehajtás gyakoriságát ellenőrző feladatokkal lehet lemérni. Az otthon végzett gyakorlatok is tartalmazzák a bevezető rész-fő rész-befejező rész egységeket, ügyelve a bemelegítésre és a nyújtásra.
Felhasznált irodalom:
15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300015.EMM
Letöltés ideje: 2015. május 20.
2011. CXC. törvény a köznevelésről
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV
Letöltés ideje: 2015. május 20.
Andrásné Telek Judit (1994): Gyógytestnevelés. Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Bp.
Donáthné Forgács Boglárka (2004): Gerincbetegségek gyógytestnevelése iskoláskorban. Boglárka Bt., Bp.
Gergely Gyula (2009): Gyógytestnevelés, gyógytorna, gyógypedagógia.
http://www.ofi.hu/tudastar/gyogytestneveles
Letöltés: 2015. május 20.
| « Előző fejezet | Tartalomjegyzék | Következő fejezet » |
Események
Jelenleg nincs aktuális esemény.