TÁMOP-4.1.2.E-13/1/KONV-2013-0012
"Sporttudományi képzés fejlesztése
a Dunántúlon"
- -> Tananyagfejlesztés
- -> Mindennapos...
- -> Önvédelem...
- -> 3.2.
3.2.
3.2. Önvédelmi alapismeretek
(Morvay-Sey és mtsi. (2012) alapján)
Az önvédelmi alapismereteket elméleti oktatással érdemes kezdeni, ahol a jogszabályi előírások ismertetése által egyúttal eleget tehetünk a kereszttantervi követelményeknek is. Az alábbi összefoglaló csak vázat, ötleteket ad az oktatáshoz, korosztályonként bővíthető, változtatható az oktatási anyag.
Jogszabályi háttér
Az ön- és vagyonvédelem alkotmányos alapjoggá vált Magyarország alaptörvénye (2012) által (Magyar Közlöny, 2011. évi 43. szám 10660.p).
A következők vonatkoznak az önvédelem témaköréhez:
„IV. cikk. Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
V. cikk. Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.”
A jogos védelem megítélése azonban a büntető törvénykönyv (BTK) hatálya alá tartozik. E szerint:
„A jogos védelem
21. § Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.
22. § (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
(2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha
a)
azt személy ellen
aa)
éjjel,
ab)
fegyveresen,
ac)
felfegyverkezve vagy
ad)
csoportosan
követik el,
b)
az a lakásba
ba)
éjjel,
bb)
fegyveresen,
bc)
felfegyverkezve vagy
bd)
csoportosan
történő jogtalan behatolás, vagy
c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.
(3) Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.
(4) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.” (…)
„A végszükség
23. § (1) Nem büntetendő annak a cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett.
(2) Nem büntethető, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát.
(3) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély előidézése felróható, vagy akinek a veszély vállalása foglalkozásánál fogva kötelessége.” (2012. évi c. törvény a Büntető törvénykönyvről)
A megelőző jogos védelem szabályai nem változtak. A megelőző védelem azokat a védekezési formákat foglalja magában, amelyek a védekező személye, vagy javai ellen irányuló jövőbeni támadás elhárítását célozzák. Ezek abban az esetben jogszerűek, ha az élet kioltására nem alkalmasak. A megelőző jogos védelem során azonban a védekező is kockázatot vállal. Jogtalan támadás hiányában a megelőző jogos védelem e kockázatát a védekezőnek kell viselnie. A megelőző védelmi eszközzel szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény tehát az, hogy az élet kioltására nem lehet alkalmas!
| « Előző fejezet | Tartalomjegyzék | Következő fejezet » |
Események
Jelenleg nincs aktuális esemény.