VII. VII. A MOZGÁS-KOORDINÁCIÓ MÉRÉSE (Meszler Balázs)

Nádori szerint (1991), a mozgáskoordináció az adott technika kivitelezése alatti izom-összehúzódások összekapcsolása, szabályozása. A hétköznapi nyelvezetben, a közfelfogásban az emberek hajlamosak a mozgáskoordinációs képességeket az egyensúlyérzékeléssel, ügyességgel általánosítani. A szakirodalom, a sporttudomány és az egészségtudomány számos képességet különít el és fogalmazza meg azok megjelenését akár a mindennapi életben, akár a mozgásos cselekvéseken belül. A sportmozgásokban a mozgáskoordináció minden formája megjelenik, sportáganként, azok jellegzetességeként változó az előfordulási arányuk. A mozgáskoordináció képességein belül az egyensúlyozó képességet tudjuk a leginkább sportág specifikus tesztekkel, illetve laboratóriumi körülmények között mérni. A fejezet célja nem a koordinációs képességek részletes leírására, megjelenési formáira törekszik, hanem gyakorlati útmutatót ad a testnevelő tanárok, sportszakemberek számára a legkönnyebben, legkézenfekvőbb módon elvégezhető vizsgálatokról. A szakirodalom kevés, kvantitatív jellegű vizsgálatot sorol fel, sokkal inkább a kvalitatív, megfigyelés alapján történő értékeléssel találkozunk a jelen képességek mérései során.

Az egyensúlyozó képesség mérése

Az egyensúlyozó képesség statikus és dinamikus formájának vizsgálatára is számos validált, a szakirodalomban alkalmazott módszert ismerünk. A tudomány egyidejűleg foglalkozik a fiatalkorúak, az utánpótlás és élvonalbeli sportolók, valamint az időskorúak egyensúlyozó képességének mérésével is. A sportmozgásokhoz legközelebb álló teszteket mutatjuk be, továbbá említést teszünk az egészségtudományban, az időskori egyensúlyzavar miatt használt vizsgálatokról is.

PÁLYATESZTEK A MOZGÁSKOORDINÁCIÓ MÉRÉSÉRE

Flamingó próba (Flamingo Balance Test)

Szükséges eszközök: stopperóra, sík felületű gerenda (50 cm hosszú, 5 cm magas és 3 cm széles).

A teszt leírása: A vizsgálat célja a statikus egyensúlyozó képesség vizsgálata egy lábon. A próba értékeli a láb, a medence és a törzsizom erejét. A vizsgálati személy cipő nélkül, egy lábon rááll a gerendára úgy, hogy a gyakorlat megkezdésénél rátámaszkodik a mérést végző személyre a stabil egyensúlyi helyzet kialakítása miatt. A szabad lábát térdben hajlítja, lábfejét megfogva, sarkát szorítsa a farizmához (7.1. ábra). A mérés során fontos, hogy 60 másodpercig megtartsa ezt az egyensúlyi helyzetet. Ha a vizsgált személy lelép a gerendáról, vagy elengedi a felhúzott lábát, az órát meg kell állítani, majd a mérés a kiinduló helyzet ismételt felvételétől folytatódik.

7.1. ábra. Flamingó próba

Értékelés: Számoljuk, hogy 60 másodperc alatt hány hibát vétett. Ha az első 30 másodpercben többet hibázott 15-nél, akkor a vizsgálatot meg kell szakítani és automatikusan 0 pontra értékelni. Értékelés: Egy perc alatt az egyensúlyvesztések száma (db).

Megjelenése a szakirodalomban: Barabás (1993).

Gólya – teszt (Stork Stand Test)

Szükséges eszközök: sík felület, stopperóra

A teszt leírása: A vizsgálat célja a statikus egyensúlyozó képesség vizsgálata egy lábon, lábujjhegyen állva. A vizsgálati személy cipő nélkül, egy lábon áll a talajon úgy, hogy kezeit csípőre teszi és a szabad lábának talpát, a támaszláb térdének belső részéhez emeli és megtartja (7.2. ábra). A gyakorlat a sarok emelésével, lábujjakra emelkedéssel kezdődik. A feladat időtartama 60 másodperc, de az óra megáll, ha csípőjéről leveszi a kezeit, ha a támaszlábával nem tud egy helyben állni, ha a támaszlábával ellentétes lábát elemeli a térdéről, vagy ha a támaszlábának sarka a talajhoz ér. A gyakorlatot a feladat bonyolultságának növelésével csukott szemmel is elvégeztethetjük.

7.2. ábra. Gólya - teszt

Értékelés: az értékelést másodpercekben mérjük. Az vizsgálati személy eredménye az első hibájánál mért időeredmény lesz. A gyakorlatot háromszor végeztetjük el és a legjobb eredményt rögzítjük.

7.1. táblázat. Gólya – teszt értékelése
(Forrás: http://www.topendsports.com/testing/tests/balance-stork.htm)

Értékelés	Pont (s)
Kiváló	>50
Jó	40 – 50
Átlagos	25 – 39
Elfogadható	10 – 24
Gyenge	<10

Megjelenése a szakirodalomban: Johnson és Nelson(1979.)

Séta a gerendán (Balance Beam Test)

Szükséges eszközök: torna gerenda, tornaszőnyeg, vagy szivacs, stopperóra.

A teszt leírása: A vizsgálacélja a dinamikus egyensúlyozó képesség vizsgálata séta közben. A vizsgálati személy a tetszőleges magasságú gerenda egyik végéről a másikig sétál 6 másodperc alatt anélkül, hogy leesne (cipő nélkül). A 6 másodpercet a mozgás megkezdésétől számoljuk. A gyakorlatot háromszor végeztetjük el.

Értékelés: szubjektív megfigyelés alapján történik. A feladatot végrehajtó, a táblázatban látható pontszámokat kaphatja a személyzettől (lehetőleg háromfős), melyeknek átlagát vesszük figyelembe. A háromszori kísérlet eredményeinek átlagát tekintjük a vizsgálat végső értékének.

7.2. táblázat. Séta a gerendán értékelés.
(Forrás: http://www.topendsports.com/testing/tests/balance-beam.htm)

5	Hibátlanul mozog, nem áll meg, 6 másodpercen belül elvégzi a feladatot.
4	Néha bizonytalanul mozog, 6 másodpercen belül elvégzi a feladatot.
3	Néha bizonytalanul mozog, kicsit megáll egy vagy több alkalommal, 6 másodpercnél tovább tart a feladat elvégzése.
2	Nagyon bizonytalanul mozog, majdnem leesik, egy vagy több alkalommal meg kell állnia, 6 másodpercnél tovább tart a feladat elvégzése.
1	Leesik a gerendáról, mielőtt teljesítette volna a feladatot.
0	Azonnal leesik a gerendáról.

Módosított szlalom teszt (Modified Bass Test)

Szükséges eszközök: sík csúszásmentes felület, jelölő ragasztó szalag, mérőszalag, stopperóra.

A teszt leírása: A vizsgálat célja a dinamikus egyensúlyozó képesség mérése. Az 7.3. ábrán látható pályát a mérőszalag és a jelölő szalag segítségével kijelöljük. A távolságokat inch-ben adtuk meg. 1 inch = 2,5 cm. A vizsgálati személy egy lábon, lábujjhegyen áll a kiindulási pontnál (sportcipőben). A gyakorlat kezdetekor a talajról elrugaszkodva az első ponthoz ugrik, bal lábára érkezik, sarkát felemelve (lábujjhegyre), majd ezt a helyzetet tartja 5 másodpercig. Ezután a második ponthoz ugrik, jobb lábával érkezik a talajra és ugyancsak 5 másodpercig tartja ezt az egyensúlyi helyzetet. A gyakorlat így folytatódik egészen az utolsó pontig (7.3. ábra). A vizsgálati személy lábának minden pontnál el kell takarnia a jelölő szalagot, hogy az ne látszódjon.

7.3.ábra. Módosított szlalom teszt
(Forrás: http://www.topendsports.com/testing/tests/balance-bass.htm)

Értékelés: a jól és a rosszul sikerült gyakorlat eredménye is rögzítésre kerül. Eredményes a gyakorlat, ha a vizsgálati személy nem tette le a sarkát, vagy bármely más testrészét a talajra, úgy, hogy 5 másodpercig megtartotta az egyensúlyát minden pontnál, takarva a jelölő szalagot. A vizsgálat hátránya, hogy nincs egységes pontozási módszere.

Megjelenése a szakirodalomban: Blackburn és mtsai (2000), Reiman (2009).

Álló helyzetben történő egyensúlyozás vizsgálata (Standing Balance test)

Szükséges eszközök: sík csúszásmentes felület, stopperóra.

A teszt leírása: A vizsgálat célja a statikus egyensúlyozó képesség vizsgálata egy lábon. A vizsgálati személy egy lábon áll (cipő nélkül), amíg csak lehetséges. A stopperórát az egyensúlyi helyzet felvételt követően indítjuk, mikor felemeli az egyik lábát. A mérés addig tart, míg másik lábát le nem tette a talajra, vagy ellép, elszökdel a kezdő pontról (7.4. ábra). A gyakorlatot mindkét lábbal, végtagonként háromszor végeztetjük el. A gyakorlat nehezítése érdekében meghatározhatjuk a karok pontos helyzetét (pl.: oldalsó középtartás), vagy a vizsgálati személlyel csukott szemmel végeztetjük el a feladatot.

7.4. ábra. Álló helyzetben történő egyensúlyozás vizsgálata

Értékelés: mindkét végtagon a legjobb eredményt jegyezzük fel, amíg hiba nélkül meg tudta oldani a feladatot. A vizsgálat hátránya, hogy nincs egységes pontozási módszere, így az egyensúlyozó képesség színvonala nem kellőképpen értékelhető.

Négy négyzet teszt

Szükséges eszközök: sík csúszásmentes felület, 4 db tornabot, stopperóra

A teszt leírása: A vizsgálat (7.1. video) célja a dinamikus egyensúlyozó képesség vizsgálata. A négy tornabotot úgy helyezzük el a talajon, hogy azok egy keresztet és 4 képzeletbeli négyzetet formázzanak. A négy négyzetet beszámozzuk, a sorrendet ismertessük a vizsgálati személyekkel, jelölni nem szükséges. A kiindulási hely az 1. négyzeten belseje, arccal a 2. felé fordulva. A feladat, hogy minél gyorsabban egyik négyzetből a másikba átlépjen, úgy, hogy mindkét lába érinti a talajt a négyzetekben. A gyakorlatot az óramutató járásával megegyező, majd rögtön az ellentétes irányba kell elvégezni. Ez alapján a sorrend a következő: 2-3-4-1-4-3-2. A stopperórát akkor indítjuk, mikor az egyik lába érintette a talajt a 2. négyzetben. A gyakorlat megkezdése előtt egy próba végrehajtása szükséges, majd két kísérlet közül a legjobbat értékeljük.

Négy négyzet teszt

7.1. video. Négy négyzet teszt

Értékelés: a gyakorlatot meg kell ismételni, ha a vizsgálati személy elrontja a sorrendet, hozzáér a tornabotokhoz, elveszíti egyensúlyát. Az értékelés másodpercben történik. A vizsgálat hátránya, hogy nincs minden korosztályra megfelelő pontozási módszere, így az egyensúlyozó képesség színvonala nem kellőképpen értékelhető.

2	3
1	4

7.5. ábra. Négy négyzet teszt

Csillag egyensúly vizsgálat (Star Excursion Balance Test)

Szükséges eszközök: sík csúszásmentes felület, ragasztószalag, mérőszalag, jelölő filc, szögmérő.

A teszt leírása: A vizsgálat célja a statikus egyensúlyozó képesség mérése. A ragasztószalaggal egy nyolcágú csillag alakzatot kell a talajon kijelölni, melynek ágait cm-enként megjelöljük. A csillag minden ága 45°-os szöget zár be egymással, a 7.2. videón látható módon. A vizsgálati személy a csillag közepére áll egyik lábával (cipő nélkül), másikat szabadon tartja a talaj felett. A feladata, hogy szabadon lévő lábát a lehető legtávolabb nyújtsa minden irányba (óramutató járásával tetszőleges irányba), azzal érintse meg a jelölőszalagot, miközben a támaszlábával nem lép el, nem billen ki egyensúlyi helyzetéből. Minden irányba történő érintés után, vegye fel a kiindulási helyzetét, majd haladjon tovább a csillag következő ága felé. A vizsgálatot mindkét alsó végtaggal, háromszor végeztetjük el.

Csillag egyensúly vizsgálat

7.2. video. Csillag egyensúly vizsgálat

Értékelés: a vizsgálati személyzet feladata leolvasni, hogy a középponttól hány cm távolságra érintette meg a talajt a lábával. Hibás kísérletnek számít, ha leteszi a lábát a talajra, túl keményen érinti a talajt, elveszíti egyensúlyát, vagy nem tud a kiinduló helyzethez visszatérni. A 3-3 kísérletet átlagoljuk és a végeredményeket rögzítjük. Életkori, nemi elvárt értékek nincsenek, a vizsgálatot ajánlott a képességet fejlesztő edzésprogramot megelőzően, és azt követően elvégezni.

Megjelenése a szakirodalomban: Gribble és Hertel (2003), Kinzey és Armstrong(1998), Reiman (2009)

Berg egyensúly skála (Berg Balance Scale)

Szükséges eszközök: sík csúszásmentes felület, mérőszalag, 2 db szék (egy karfa és egy karfa nélküli), stopperóra, zsámoly.

A teszt leírása: a vizsgálat egy pontozásos skála alapján értékeli a különböző gyakorlatokat. A gyakorlatok a következők: ülésből felállás, állás egyensúlyának vizsgálata önállóan, ülés önállóan, állásból ülés, állás csukott szemmel, állás összezárt lábakkal, karral nyújtózás előre, tárgy felvétele a padlóról, hátranézés, teljes fordulás, egy lábbal a székre fellépés, kis haránt terpeszállás, egy lábon állás.

Megjelenése a szakirodalomban: Berg (1989).

BES – teszt (BESTest)

A vizsgálatnak több módosított változata van, azonban az eredeti 36 teljesítmény vizsgálatra támaszkodik, melyek hatféle szempontból vizsgálják az egyensúlyozó képesség lehetséges elégtelenségét.

Megjelenése a szakirodalomban: Horak és mtsai (1996).

Járásvizsgálat (Functional Gait Asessment)

A funkcionális testtartás próba 10 gyakorlatot vizsgál és az előző tesztekhez hasonlóan pontozásos rendszerrel értékeli a gyakorlatok végrehajtásának minőségét. A vizsgált személyek feladatai a következők: járás vízszintes felületen, különböző sebességgel történő járás, járás közben végzett vízszintes fejfordítások, járás közben végzett fejbiccentések, járás fordulatokkal, járás akadály átlépéssel, járás keresztbe tett kézzel, járás csukott szemmel, járás hátra és lépcsőzés.

Megjelenése a szakirodalomban: Wrisley és Kumar (2010).

Tinetti féle POMA teszt

A vizsgálati személyek egy karfa nélküli széken ülve kell elhelyezkedniük, majd a következő gyakorlatok végrehajtását értékeljük: egyensúlyozás ülve, felállás, a felállások megkísérlése, álló helyzetben történő egyensúlyozás, a vizsgálati személyek egyensúlyi helyzetének kibillentése, az előző feladat végrehajtása csukott szemmel, teljes fordulat, leülés, járás megkezdése, kilépés hossza és magassága, szimmetrikus kilépések, folyamatos kilépések, járás padlólapokon, testtartás vizsgálata és járás vizsgálata.

A vizsgálat értékelése meghatározott pontozásos módszer alapján történik, amiből meghatározható az esések kockázata.

Megjelenése a szakirodalomban: Tinetti (1986).

Gyakorlatok sík felületű talajon, vagy instabil testen (balance párna):

Páros lábon emelkedés lábujjpárnákra
Vállszéles terpeszállásban térdhajlítás – nyújtás
Egy lábon állva emelkedés lábujjpárnákra (jobb)
Egy lábon állva emelkedés lábujjpárnákra (bal)
Kilépés támadóállásba (jobb)
Kilépés támadóállásba (bal)
Zártállásból kilépés oldalsó támadóállásba (jobb)
Zártállásból kilépés oldalsó támadóállásba (bal)
Egy lábon állva térdhajlítás – nyújtás, másik láb nyújtása előre
Egy lábon állva térdhajlítás – nyújtás, másik láb nyújtása hátra
Egy lábon állva térdhajlítás – nyújtás, másik láb nyújtása oldalra
Egy lábbal fellépés a párnára, másik térd lendítése
Labdás gyakorlatok instabil testen (ügyességi gyakorlatok, labdavezetések, átadások)

Életkori, nemi elvárt értékek nincsenek. Értékelés: 30 másodperc alatt a hibák száma (db), azaz lelép az instabil testről.A gyakorlatokat ajánlott a képességfejlesztő edzésprogramot megelőzően, és azt követően elvégezni.

FMS (Functional Movement System)

Az FMS vizsgálat elsősorban az ízületi beszűkülések, végtag aszimmetriák, egyensúlyozó képesség zavarok azonosítására szolgál. Minden egyes gyakorlat a mobilitást, a statikus motoros funkciókat, a dinamikus motoros funkciókat, és végül az erőt vizsgálja. A komplex vizsgálat segít a szükséges korrekciós gyakorlatok, edzésprogramok kialakításában.

A teljes programról az alábbi oldalon lehet tájékozódni:
http://www.functionalmovement.com/

LABORATÓRIUMI TESZT AZ EGYENSÚLYOZÓ KÉPESSÉG MÉRÉSÉRE

Stabilometriai vizsgálat

Az eszközből két verzió létezik. Az egyik egy billenő felületű, testtömeg-középpont ingadozást, a másik pedig talpnyomás-eloszlást mérő műszer. A vizsgált személy saját egyensúlyészlelése, egész testtartásának stabilitása, mozgásérzékelése és komplex teljesítménye vizsgálható (Fruttus, 1981). A vizsgálattal kifejezhető az átlagos kitérés, mely a mérési idő során érzékelt kitérések számtani értéke egy tizedes jegyre kerekítve. A mérés után egy pontszám jelöli a teljesítményt, ahol a magasabb számérték dominál. A legmagasabb érték 100, míg a legalacsonyabb 0 (Gyebnár, 1982).

KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK AZ EGYENSÚLYOZÓ KÉPESSÉG MÉRÉSÉRE

Activities-specific Balance Confidence (ABC) – Powell és Myers (1995)
Modified Falls Efficacy Scale (MFES) – Hillés mtsai (1996)

A gyorsasági koordináció mérése

A képesség meghatározására, mérési lehetőségeire Nádori (1984,1991), valamint Polgár és Szatmári (2011) anyagait dolgoztuk fel. Az összes sportágnál egységesen nehezen mérhető képesség, mert különböző mozgásokban más módon nyilvánul meg. A központi idegrendszer és az izomcsoportok közötti kapcsolat biztosítja az időkényszer alatti mozgásprogram pontos végrehajtását. A ciklikus mozgásokban, mint a futás, vagy az úszás, a jó gyorsasági koordináció a nagy sebességgel történő gazdaságos mozgásvégrehajtást jelenti. A helyből dobások, ugrások, vagy például az egyénenkénti tornaelemek, az egyszerű aciklikus mozgások, míg a távolugrás, magasugrás, egy szertorna gyakorlat az összetett aciklikus mozgások csoportját alkotják, melyben a mozdulatok összekapcsolása valósul meg. Gyorsasági koordináció szempontjából elsősorban a sportjátékok és a küzdősportok mozgásanyagát soroljuk a negyedik, a nem állandó jellegű mozgások csoportjába. Ez egy sajátos, nyíltabb jellegű kategória, hiszen a mozgás a környezethez, az ellenfelekhez igazodik, döntések sorozatát igényli. A sportági technika lehető leggyorsabb, legpontosabb, leggazdaságosabb kivitelezése a mozgásvégrehajtásban mérhető, így a sportáganként változó, gyakorlatanyagukban jól látható a gyorsasági koordináció színvonala. A többnyire kvalitatív módszeren alapuló vizsgálatokat, gyakorlatokat mutatjuk be, melyek eszköz igénye igen csekély, így testnevelés óra keretein belül is könnyen elvégezhetők.

Lapérintő próba (eurofit)

Szükséges eszközök: állítható magasságú asztal, mérőszalag, ragasztószalag, öntapadós papír, stopperóra.

A teszt leírása:A vizsgálat célja a közvetlenül az idegrendszer szabályozásából megvalósuló pontos mozgásvégrehajtás mérése. Az asztal tetejére, egymás mellé felragasztunk két 20 cm átmérőjű kört, melyek középpontja egymástól 80 cm-re van egymástól. A körök között félúton egy 10 x 20 cm oldalú téglalapot ragasztunk. A vizsgálati személy kis terpeszben, az asztallal szemben áll, a nem domináns kezét a téglalapra helyezi. A domináns kezét az azzal ellentétes oldali kör közepére helyezi. Feladata, hogy jelre a lehető leggyorsabba tenyerével megérintse egyszer az egyik, egyszer a másik kört. 25 alkalommal kell mindkét kört érinteni. Hangosan számolva, a 25. ciklus után a stopperórát megállítjuk. A vizsgálatot kétszer végeztetjük el, köztük minimálisan 2 perces pihenőidővel.

Értékelés: A vizsgálat érvénytelen, ha a téglalapra helyezett kezét elmozdítja, vagy tenyerével nem érinti a köröket. A másodpercben mért eredmények közül a jobbat vesszük figyelembe és rögzítjük.

Gyakorlatok a gyorsasági koordináció megfigyelésére:

Fogójátékok
Kislabda hajítás
Távolugrás, magasugrás
Kis súlyú tömöttlabda hajítás
Vágtafutásnál lépéshossz és lépésfrekvencia vizsgálata
Úszásnál csapásszám vizsgálata
Ugrókötél gyakorlatok
Sorversenyek
Váltóversenyek
Cselezés labdával védővel szemben labdával, vagy labda nélkül (pl. kézilabdázás)
Labda átadások helyben (pl. kosárlabdázás)
Ritmikus gimnasztika, szertorna gyakorlat színvonala

Értékeljük, hogy a vizsgálati személy képes-e a mozdulatokat, mozgásos cselekvéseket, a technikai elemek magas színvonalán nagy sebességgel, gazdaságosan végrehajtani.

A ritmusképesség mérése

A ritmusképesség, mely magába foglalja a ritmusérzékelés (kézilabdázó labdavezetése), a ritmus visszaadás (kosárlabdázó tempó dobása), a ritmustartás (úszó csapásszáma), a ritmusalkotás (labdarúgónál a cselezés) képességét, nehezen mérhető, leginkább a sportág specifikus technikai elemek megfelelő, gazdaságos energiafelhasználással járó végrehajtásában nyilvánul meg. Vizsgálatát leghatékonyabban a sportági gyakorlatok mozgásanyagában lehet lemérni, a feladatok pontos végrehajtásában. Egy adott feladat végrehajtásakor a helytelen ritmustartás, túl gyors, vagy lassú feladatvégrehajtás jelentheti az alacsonyabb szintű ritmusképességet. Általános hiba lehet, ha a vizsgálati személy a gyorsabb és lassabb feladat végrehajtás közti különbséget nem érzékeli, vagy egy gimnasztikai gyakorlatban a mozdulatokat nem tudja összekötni, nem képes mozdulatsort alkotni. Labdavezetéses gyakorlatoknál a saját test, testrész és a szer összehangolása ad információt a ritmusképesség színvonaláról.

Gyakorlatok:

A gyakorlatok a gyakorlatvezető kreativitásával bővíthetők a lépcsőzetesség módszertanának megfelelően.

Járások, futások, szökdelések

Járások, futások ütemre
Járások, futások zenére
Járások, futások ritmustartással, jelre gyorsítás – lassítás
Atlétika gyakorlatok (jogging, skipping stb.)
Szökdelés közben térdfelhúzás a megadott ütemre
Szökdelés közben nyújtott láblendítés a megadott ütemre

Értékeljük, hogy a vizsgált személy képes-e a megadott ütemben elvégezni a mozgásokat, esetleg késik, vagy siet.

Gimnasztikai gyakorlatok

Szabadgyakorlatok ütemre
Kéziszer gyakorlatok ütemre
Szabadgyakorlatok zenére
Kéziszer gyakorlatok zenére

Értékeljük, hogy a vizsgált személy képes-e a megadott ütemben elvégezni a mozgásokat, esetleg késik, vagy siet. Időben össze tudja-e kapcsolni a mozdulatokat?

Labdás feladatok kontrollált ritmusban

Labdavezetés helyben, ritmustartással
Labdavezetés helyben, ritmusváltással
Az előző gyakorlatok különböző testhelyzetekben, fokozva a mozgásbonyolultságot (meghatározza a labdás ügyesség szintje)
- Harántterpeszállásban
- Guggolásban
- Térdelésben
- Féltérdelésben
- Nyújtott ülésben stb.
Labdavezetés helyben, ritmustartással két labdával, egy ütemben
Labdavezetés helyben, ritmustartással két labdával, két ütemben
Labdavezetés járás közben, leütés minden lépésre
Labdavezetés járás közben, leütés minden második lépésre
Labdavezetés futás közben ritmustartással
Labdavezetés a falon azonos ritmusban, ritmustartással, majd ritmusváltással

A különböző mozgásbonyolultsági fokokon értékeljük, hogy a vizsgálati személy képes-e a labda felpattanását ritmus visszaadással újból a talajra ütni.

Ritmus kitapsolása

Tapsolás a megindulás pillanatában
Tapsolás a megállás pillanatában (egy- és kétütemű megállás)
Tapsolás futás közben, az irányváltoztatás pillanatában
Felugrás után kitapsolás, a talajra érkezés pillanatában

Értékeljük, hogy a vizsgálati személy képes-e a mozdulatok pillanatában tapsolni.

Ritmusváltás-teszt

Szükséges eszközök: digitális hangrögzítő – lejátszó eszköz, előre felvett ritmusjelek

Mérési eljárások: a vizsgálati személy a lejátszott ütem ritmusának lépésfrekvenciáját kell felvennie és tartania helyben, valamint futás közben. A ritmus 10 másodpercenként változik három különböző ritmusban (3.3/s, 2.4/s, 4.0/s).

Értékelés: pontozásos rendszerben történik, a megadott ritmus felvételét értékeljük 10 másodperc alatt. A maximális pont: 4 pont. 3 pont 0-2 ütem késésért, 2 pont 3-5 ütem késésért és 1 pont 6-8 ütem késésért.

A téri tájékozódó képesség mérése

A téri tájékozódó képesség lényegében nem más, mint a saját test, testrész, társak, vagy idegen test (labda) mozgásának összehangolása a térben. Leginkább a társakkal való játék során, összetett téri mozgások közben jelenik meg, melynek mérése sportáganként változó, hisz szintén a sportági egyéni technikai, taktikai követelmények függvénye. A következő gyakorlatnál fontos a feladatok pontos végrehajtása, így kvalitatív módszerrel mérhetők.

Gyakorlatok:

Célba szökdelések, futólétra gyakorlatok:

A cél lehet futólétra, karika, bójákkal kijelölt terület. A gyakorlatok a gyakorlatvezető kreativitásával bővíthetők a lépcsőzetesség módszertanának megfelelően.

Futások, futóiskola gyakorlatok előre, hátra, oldalra.
Fokonként egy lépés előre, két lépés hátra.
Két lépés előre, három lépés oldalra egyik irányba, két lépés vissza, két lépés előre három lépés oldalra másik irányba.
Fokonként két lépés előre, két kilépés a fokon kívülre.
Oldalazó futás, fokonként két lépés.
Oldalazó futás, fokonként egy lépés.
Szökdelés előre, hátra, oldalirányba páros lábon
Szökdelés előre, hátra, oldalirányba egy lábon
Terpesz – zár szökdelés előre, hátra.

Célbadobások:

Tárgyak, eszközök célba dobása különböző távolságról, helyből
Tárgyak, eszközök célba dobása különböző távolságról, mozgás közben
Tárgyak, eszközök mozgó célba dobása különböző távolságról, helyből
Tárgyak, eszközök mozgó célba dobása különböző távolságról, mozgás közben
Kapura dobások, kapura rúgások
Kosárra dobások

Társas gyakorlatok kéziszer nélkül és kéziszerrel

Egymás kezét fogva fogójáték (páros fogó, halász fogó)
Egymás hátának támaszkodva járások, futások
Labdahordások
- Járások, futások, a labda megtartása nyújtott karral a társak között
- Járások, futások, a labda megtartása a társak háta között
- Járások, futások, a labda megtartása a társak homloka között

Molnár-féle tér- és időérzékelés vizsgálat

Szükséges eszközök: futófelület, mérőszalag, jelzőbója, stopperóra.

Mérési eljárások: a felmérésben a vizsgálati személyeknek egy megadott távolságot (amit jelzőbójákkal jelölünk ki) kell teljesíteniük saját tempóban. Ezután meg kell becsülniük a megtett távolságot, valamint, hogy azt mennyi idő alatt teljesítették.

Értékelés: a válaszok alapján a vizsgálati személyek által becsült és a valós adatok közti eltérések nagyságát értékeljük.

Megjelenése a szakirodalomban: Molnár (2000).

A helyzetfelismerő – és megoldó képesség mérése

A legjobb lehetőségek e képesség vizsgálatára a sportjátékok és a küzdősportok mozgásanyagában rejlenek. Az anticipáció, a mozgásemlékezés, a játékintelligencia, a taktika mind függvénye e sportágakban megmutatkozó teljesítménynek.

Játékok a képesség felmérésére:

Akadálypályák

A rendelkezésre álló eszközök mind felhasználhatóak, ügyelve a balesetek megelőzésére.

Fogójátékok

Játékok egyénileg, párokban, csapatban. Különböző eszközök felhasználásával: szalag, karika, bója, változó méretű labdák, akadályok kialakítása stb.

Sportjátékok

Az eszköz és játéktér igényének meglétében bármely sportjáték, vagy annak könnyített változata. Pl. zsinórlabda, zsámolylabda, pókfoci, szivacskézilabdázás stb.

Küzdőjátékok

Szintén az eszköz és játéktér igény feltételeként bármely küzdőjáték megfelel a célnak.

Labdaérintő

Az adott területen belül mindenki labdavezetéssel fut szabadon. A tanulók célja, hogy hozzáérjenek a másik labdájához. Az nyer, aki a játék időtartama alatt a legtöbbször érintette meg a többiek labdáját.

Macska-egér

A tanulók párokban egy kört alakítanak arccal a kör közepe felé nézve. Kijelölünk egy macskát (fogó) és egy egeret (menekülő). A macska a körön kívül, de ahhoz közel kergetheti az egeret, aki, ha valamelyik pár mellé áll mielőtt megfognák, akkor a pár másik szélén álló válik menekülővé. Ha az egeret megfogták, a macskából egér lesz és ő menekül tovább és állhat be egy pár mellé. A játékosok lehetnek ülésben, vagy akár hasonfekvésben is.

Labda cica

A cicát kijelöljük. A többiek nagy körbe állnak. A cica bemegy a körbe. A játékosok egymásnak dobják a labdát, lehetőleg úgy, hogy a cica ne érje el. Mindig át kell hajítani a labdát a körön, a szomszédnak nem lehet passzolni! Akinek a dobott labdáját elkapja a cica, azzal helyet cserélnek. Az elgurult labdáért oda lehet szaladni, de ha a cica kapja fel, akkor is a dobó játékossal cserél helyet.

Pontszerző

Két csapatot alakítunk, valamilyen megkülönböztető jelzéssel. A kijelölt területen belül, a csapatoknak az a célja, hogy egymás közt, megszakítás nélkül minél több átadást hajtsanak végre. Ebben a másik csapat játékosai megakadályozhatják őket, de szabálytalankodniuk nem szabad. Az emberfogásos védekezésnek megfelelően mindenkinek csak a saját emberén szabad védekeznie. A pontgyűjtő csapat játékosai nem üthetik le a labdát, nem futhatnak azzal és álló helyből nem indulhatnak el a valamely sportágjáték lépésszabályainak megfelelően. Ha a védekező csapat megszerzi a labdát, akkor a pontjai lenullázódnak és a másik csapat kezd el pontokat gyűjteni. Játszható meghatározott pontig is, vagy egy adott időtartamig is, és az nyer, aki a legtöbb átadást tudta elérni.

Vadászlabda

Két csapat küzd egymás ellen, akik közül az egyik a vadász, a másik a menekülő szerepét tölti be. A vadászok célja, hogy a valamely sportjáték lépésszabályának megfelelő haladással, a labdát egymásnak adogatva, de leütés nélkül kiejtsék a menekülőket. Kiejteni úgy tudják, ha a labdát hozzáérintik a menekülőkhöz. Dobni tilos! Az a győztes csapat, amelyik gyorsabban kiejti az összes menekülőt.

Vadászlabda 3 ember kapcsolatában

A játék szabályai megegyeznek a vadászlabdáéval, azonban itt hármas csoportokat alakítunk és csak két vadász és egy menekülő van egy csoporton belül. Így sokkal több tanulót lehet bevonni a játékba, azonban jobban meg kell osztani figyelmüket, hogy ne fussanak neki egy másik csoport játékosainak. Aki megfogta a menekülőt, átadja a labdát és most őt üldözi a másik kettő.

A játékok megjelenése a szakirodalomban: Zsolnay (2013)

Mozgásanalizáló képesség

A kinesztézis, mint a mozgásérzékelés képessége, az úgynevezett proprioceptív érzékelés, mely a mozgás szabályozás koordinált megjelenését jelenti. A kinesztézis a sportmozgásokat kísérő izomállapot megváltoztatási programok statikus és dinamikus megjelenésének szabályozása. A képesség fejlesztésére irányuló gyakorlatok célja, hogy az ízületekben ingereljük a proprioceptorokat, melyek választ váltanak ki az agyi központokban és a gerincvelőiszakaszon, ezáltal javul a neuromuszkuláris működés és az ízületi stabilitás (Tóthné és mtsai, 2010). A proprioceptív funkció nem megfelelő színvonala hozzájárulhat az alsó végtagon történő szalagsérülések kialakulásában (Mann és mtsai, 1994). Megfordítva az elméletet, a jól működő proprioceptív folyamatok csökkentik a sérülések kockázatát, prevenciós, megelőző hatással bírnak (Konradsen és mtsai, 2000).Vizsgálata számítógépes módszerrel, vagy gyakorlati úton, a helyes végrehajtás értékelésével történhet.

IRODALOMJEGYZÉK

Barabás A (1993) A fizikai fittség mérésének európai tesztje. Magyar Testnevelési Egyetem és Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Budapest.

Berg (1989) Measuring balance in elderly: preliminary development of an instrument. Physiotherapy Canada 304-311.

Blackburn, Troy, Guskiewicz, Kevin M, Petschauer, Meredith A, Prentice, William E (2000) Balance and Joint Stability: The Relative Contributions of Proprioception and Muscular Strength. Journal of Sport Rehabilitation Vol. 9 Issue 4, 315

Fruttus L, Kaló J (1981) Stabilometer, Budapest.

Gribble PA, Hertel J (2003) Considerations for Normalizing Measures of the Star Excursion Balance Test. Measurement in Physical Education and Exercise Science 7(2), 89-100.

Gyebnár V (1982) Stabilometer Typ.: EM-05.05. Budapest. STRUKTÚRA Sz.V.

Harsányi L (2000) Edzéstudomány I. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs.

Hill KD, Schwarz AJ, Gibson SJ (1996) Fear of Falling Revisited. Archives of Physical Medicine and Rehabilitation 77, 1025-1029.

Horak FB, Wrisley DM, Frank J (2009) The Balance Evaluation Systems Test (BESTest) to Differentiate Deficits. Physical Therapy 89(5):484-498.

Johnson BL, Nelson JK (1986) Practical measurements for evaluation in physical education. 4th edit. Minneapolis, Burges.

Kinzey SJ, Armstrong CW (1998) The reliability of the star-excursion test in assessing dynamic balance. Journal of orthopaedic and sports physical therapy 27(5), 356-360.

Konradsen L, Beynnon BD, Renström PA (2000) Proprioception and sensorimotor control in the functionally unstable ankle. In: Lephart S.M., Fu F.H. (szerk.): Proprioception and neuromuscular control in joint stability. Human Kinetics, Champaign 237-246.

Mann G, Eliashuv O, Perry C, Finsterbush A, Frankl U, Nyska M, Mattan Y (1994) Recurrent ankle sprain: Literature Review. Israel Journal of Sports Medicine4: 104-113.

Molnár P (2000) A szubjektív időérzékelés mérése 13, 15 és 17 éves gyermekek atletikus mozgásában, Szakdolgozat, Testnevelési Egyetem.

Nádori L (1984)Sportképességek mérése. Sport, Budapest.

Nádori L (1991)Az edzés elmélete és módszertana. Sport, Budapest.

Polgár T, Szatmári Z (2011) Motoros képességek. Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.

Powell LE, Myers AM (1995) The Activities-specific Balance Confidence (ABC) Scale. Journal of Gerontology: Medical Sciences 50(1), 28-34

Reiman MP (2009) Functional testing in performance. Human Kinetics, Champaign, ILinois 1009.

Tinetti ME (1986) Performance-oriented assessment of mobility problems in elderly patients. Journal of American Geriatrics Society 34: 119-126.

Tóthné V, Sömjén K, Fekete S (2010) Preventív céllal végzett proprioceptív tréning hatékonyság vizsgálata NBI-es női kosárlabdázóknál. A magyar gyógytornászok társaságának lapja 3,13-16.

Wrisley DM, Kumar NA (2010) Functional gait assessment: concurrent, discriminative, and predictive validity in community-dwelling older adults. Physical Therapy90(5), 761-73.

Zsolnay Gy (2013) Dobd a kosárba! Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége, Budapest.

« Előző fejezet

Tartalomjegyzék

Következő fejezet »