TÁMOP-4.1.2.E-13/1/KONV-2013-0012
"Sporttudományi képzés fejlesztése
a Dunántúlon"
- -> Tananyagfejlesztés
- -> Sportjátékok...
- -> Kosárlabda
- -> 2.
2.
2. A kosárlabdázás megjelenése a tantervekben
Az új Nemzeti alaptanterv a Kormány jóváhagyását követően, a Magyar Közlöny 2012. június 4-i számában jelent meg. Az új NAT kihangsúlyozza a köznevelés feladatát, melyben kiemelt szerepet kap a testi és lelki egészségre nevelés (NAT, 2012). A közoktatás szabályozása kiterjed a tantárgyakon belüli, így a testnevelés és sport iskolai műveltségtartalmára, követelményrendszerére, értékelési lehetőségeire. Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet, a kerettantervek pontos meghatározása útmutatást ad a Kosárlabdázás oktatási követelményeiről. A hagyományos nyolc osztályos általános iskolák és négy osztályos gimnáziumok kosárlabdázásra vonatkozó feladatai összefoglalva a következők:
Az alsó évfolyamokon az elsődleges cél a sporteszközök balesetmentes használatának rögzítése, az eszközhasználati formák kihívást jelentő élményszerű gyakoroltatása. A mozgásműveltség területén a dobások és elkapások örömszerző feladatai fektetik le a labdás foglalkozások alapjait, mint például a labdagörgetések, labdaterelések, gurítások és dobások különböző távolságra, célra. A guruló, pattanó és levegőben érkező labdák elkapása szintén sikerélmyén a gyermek számára. A szabályjátékok, feladatjátékok, egyszerű sportjáték előkészítő kis játékok; alkotó, kreatív és kooperatív játékok, népi gyermekjátékok megismerése segíti az eszközzel, társakkal való mozgáskapcsolat megértését, a játékszabályokon belüli cselekvéshez alkalmazkodást. A 3-4. osztályos tanulók nevelési-fejlesztési feladata a sikerorientált tanulási igény megalapozása, hozzájárulás a mindennapi szabadidős- és játékaktivitáshoz. Ezért a kosárlabdázás előkészítő gyakorlatai között szerepeljenek a kosárra dobási kísérletek, megindulások, megállások, sarkazások, kosárlabda jelleggel végzett testnevelési- és a népi játékok korosztálynak megfelelő formái. Ennek a célja, hogy a gyermek legyen képes a társsal azonosan, illetve tükörképben; váltakozó irányban, sebességgel, akadályok felhasználásával feladatokat végrehajtani. Legyen képes egyénileg, párban és csoportban - kreatív feladatalkotással - labdadobással, gurítással kombinálva csoportos labdavezetéses gyakorlatok elvégzésére.
Az 5-6. évfolyam már sportágspecifikus, kimondottan a kosárlabdázás mozgásanyagának gyakorlati területét is átöleli. A kerettanterv az oktatási feladatokat a következőképpen csoportosítja: labda nélküli technikai gyakorlatok, labdás technikai gyakorlatok, taktikai gyakorlatok, képességfejlesztés, játékok és versengések, prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés. A felsorolt gyakorlatok oktatásának elengedhetetlen előfeltétele a térbeli tudatosságot, a testtudatot alakító, koordinációfejlesztő gyakorlatok 1-4. évfolyamon történő alkalmazása, melyre játékos formában ráépíthető az alapállás, a megindulás, megállás, futás közben iram- és irányváltoztatások, felugrások, labda nélküli cselezések oktatása. A labdás ügyességi gyakorlatok alkalmazása (lehetőség szerint az életkornak megfelelő méretű labdával) képességfejlesztő és egyben örömszerző hatása miatt elengedhetetlen ebben a korosztályban. A kosárlabdával való ismerkedés alapot ad a labdavezetés formáinak, a hosszú- és rövidindulás, együtemű és kétütemű megállás, sarkazás és az alap átadási technikák, a páros-, hármas lefutás oktatására. Cél, hogy a gyermek tanulja meg az álló helyből végrehajtott dobás és a fektetett dobás helyes technikáját mindkét oldalról, mely segíti a kétoldalúság koordinációjának kialakulását. A védekezés lábmunkájára irányuló előkészítő, rávezető és cél gyakorlatok segítik a támadó-védekező egységben történő oktatást, valamint a kondicionális képességek fejlesztését. A labdás koordináció kiemelt fejlesztési terület: az idő, a pontosság, a feladat bonyolultsága és a mozgás összehangolásának kényszere okozta feltételek közötti feladat-végrehajtásokkal (NAT, 2012). A testnevelési játékok széles repertoárja lehetőséget ad a labda nélküli és a labdás technikai elemek alkalmazására. A mini kosárlabdázás, a könnyített szabályokkal történő kosárlabda játék kielégíti a gyermek játék- és mozgásigényét, segíti az emberfogásos védekezés taktikájának és a csapatjáték sajátos jellegének megértését.
A 7-8. osztályos tanulók tudása a labda nélküli technikai gyakorlatok csoportjában a cselezések megindulás és futás közben történő formájában bővíthető. A labdás technikai gyakorlatok feladatcsoportját (lehetőség szerint a nemeknek megfelelő méretű labdával) a kerettanterv kiemelten kezeli . Labdavezetés támadó-védekező egységben félaktív, aktív védővel szemben játékos formában. Megállás, sarkazás, labdavezetésből kapott labdával változatos körülmények között. Megállás, sarkazás önpasszból és kapott labdával, meghatározott helyen és időben. Kosárra dobások: dobócsel, indulócsel után labdavezetés, fektetett dobás. Lepattanó labda megszerzése után kosárra dobás. Fektetett dobás labdavezetésből, illetve kapott labdával ráfordulással. Közép távoli dobás helyből. Átadások, átvételek: Átadás különböző irányba és távolságra, mozgás közben, kétkezes mellső átadással, pattintva is. Bejátszás befutó társnak. Páros lefutás egy védővel. Hármas-nyolcas mögéfutással. Gyors indítás párokban (NAT, 2012). Az emberfogásos védekezés technikájának és taktikájának (Labda nélküli és labdát birtokló támadó védése. Labdavezető játékos védése; védekezés a labdavezetést befejező és a még labdát vezető támadóval szemben) az előző évfolyamokon szerzett tudásra épülő oktatása, a felsorolt labda nélküli és labdás technikai gyakorlat gyorsabb, fokozódókkal kiegészítve lehetőséget nyújtanak a mini kosárlabdázás játékelemeinek alkalmazására: 1:1 elleni játék, félaktív és aktív védővel; létszámfölényes helyzet 2:1 elleni játék. Befutások. 1:1 elleni játék adogatóval. Létszámfölényes helyzet 3:2 elleni játék. E játékelemek begyakorlása és tudatos alkalmazása, a szabályok bővülő körének beépülésével tökéletesíti a kosárlabda játék technikai és taktikai készletét. Az életkori sajátosságok figyelembevételével a kosárlabdázás mozgásanyaga a komplex képességfejlesztéssel járuljon hozzá az edzettség és fittség szervi megalapozásához. Kiemelt szerepe van a helyzetfelismerés, döntéshozatal, kreativitás, anticipáció képességek fejlesztésének.
Gimnáziumi 9-10. évfolyamokon cél a technikai elemek gyorsabb, fokozódó lendületben való alkalmazása. A gyakorlati végrehajtás hibáinak csökkentése. A kosárlabda játék teljes mozgásanyagának beépítése az 5:5 elleni játékba, az emberfölényes helyzetek, emberfogásos védekezés taktikájának tökéletesítése. A területvédekezés oktatása és az ötletjáték alkalmazása bővíti a tanulók taktikai repertoárját, amely hozzájárul a játéköröm és az egészséges életmódra történő nevelés folyamatának fenntartásához. A 11. és 12. évfolyamokon is a technikai és taktikai elemek továbbfejlesztése az elsődleges szempont. A tanuló képes legyen a tanultak kötetlenebb alkalmazására, a technikai variácók önálló és kreatív felhasználására, az önálló játékra mindenféle összetételben.
| « Előző fejezet | Tartalomjegyzék | Következő fejezet » |
Események
Jelenleg nincs aktuális esemény.