TÁMOP-4.1.2.E-13/1/KONV-2013-0012
"Sporttudományi képzés fejlesztése
a Dunántúlon"
- -> Tananyagfejlesztés
- -> Sportjátékok...
- -> Kosárlabda
- -> 4.
4.
4. A kosárlabdázás alapjainak technikája és oktatása
A kosárlabdázás és a játék fogalmának kapcsolata nem merülhet ki az 5:5 elleni kosárlabda játék mozgásos cselekvésében. A kosárlabdázás mozgásanyagához szorosan kapcsolódó mozgásos játékok felszabadultabbá, kötetlenebbé (a játékszabályok betartása mellett) teszik a foglalkozásokat, serkentik a gyermekek mozgásaktivitását, kielégítik mozgásvágyuk szükségletét (Prisztóka, 1998). Ahhoz, hogy a gyermek szabályszerűen tudja alkalmazni a kosárlabda játékot, meg kell ismernie a kosárlabdázás játékszabályaihoz kötődő speciális technikai elemeket. A gyermek ha labdát kap a kezébe kosárra fog dobni, vagy le fogja azt ütni. Ezért célszerű azokat a technikai elemeket megtanítani először, amelyeket a gyermek nem alkalmaz ösztönösen. Fontos, hogy az előkészítő játékok tartalmazzák a kosárlabdázásban használt technikai elemeket. A fejezet leírja az adott játékelemek helyes technikáját, konkrét játékötleteket is tartalmaz, azonban a pedagógus fantáziája, ötletessége, továbbá a kosárlabdázás technikai elemeinek a testnevelési játékokkal való összekapcsolása határtalan lehetőséget biztosít a játékos mozgástanulásra.
5.-6. évfolyam: Labdás ügyességi gyakorlatok. Hosszú- és rövid indulás. Megállások 1, 2 leütés után, labdavezetésből, sarkazás. Megállás, sarkazás, önpasszból, ill. kapott labdával.
7.-8. évfolyam: Labdás ügyességi gyakorlatok (normál méretű labdával). Megállás, sarkazás, labdavezetésből kapott labdával változatos körülmények között. Megállás, sarkazás önpasszból és kapott labdával, meghatározott helyen és időben.
9.-12. évfolyam: Fokozódó lendületben, magasságban, távolságban csökkenő hibaszázalékkal végrehajtott technikai elemek. Új variációk a már megtanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe ágyazottan.
4.1. Támadó alapállás, labdafogás
Támadó alapállás, labdafogás: a játékos labdával olyan stabil testhelyzetet foglal el, amelyből a lehető leggyorsabban tud előre, hátra, oldalirányba elmozdulni. A kosárlabdázás támadójátékában minden további mozdulat erre a technikai elemre épül, mint például az elindulás, megállás, kapott labdából történő dobás, a lepattanó labda megszerzése utáni talajfogás, a pontos átadás. Az alapállás a lábak, a törzs és a karok helyzetéből, azok kapcsolatából áll. A karok és a kezek stabil labdatartása a labdafogás.
Támadó alapállás, labdafogás technikája: vállszéles terpeszben a lábfejek egymással párhuzamosan állnak, előre néznek. A láb térdben behajlítva, térdek előre néznek, a csípő süllyesztett helyzetben. A törzs egyenes, enyhén előre döntött helyzetben. A labdafogás nyitott ujjakkal, az ujjpárnákkal történik, a tekintet előre irányul (4.1. ábra). A labda tartása, fogása a védő helyzetétől függően változik a következők szerint:
Klasszikus alapállás: a labda a mellkas előtt, két oldalról kézzel támasztva. A hüvelykujjak egymás fele néznek, karok a test mellett a bordáktól enyhén távolítva.
4.1. ábra. Klasszikus támadó alapállás, labdafogás
Bal és jobb oldali alapállás: abban az esetben, ha a védő közel helyezkedik el. A labdafedezés érdekében a labdát a csípő bal, vagy jobb oldalánál tartjuk (4.2. ábra). A labdával azonos oldali kézzel felülről, az ellentétes oldalival oldalról kell a labdát tartani, megtámasztani.
4.2. ábra. Jobb oldali alapállás
Hármas veszélyeztetés (fenyegetés) helyzet: abban az esetben, ha a védő távolabb helyezkedik el. Célja a lehető leggyorsabb dobóalapállás kialakítása, melyből könnyen, gyorsan lehet indulást és átadást is kezdeményezni. A labda a test előtt állmagasságban van, a dobókézzel azonos oldalú kéz alulról, az ellentétes oldali pedig oldalról támasztja a labdát (4.3. ábra).
4.3. ábra. Hármas veszélyeztetés
Leggyakrabban előforduló hibák:
- Széles, vagy szűk lábterpesz.
- Lábfejek, térdek nem előre néznek.
- Törzs nagyon előre dől.
- A sarkakon, vagy teljesen a lábujjhegyeken a testsúly.
- Tenyérben tartja a labdát, zárt ujjakkal.
- Könyökei a bordához szorítva, vagy széttárva.
Oktatása: a legfiatalabb korban esedékes, hiszen az egyik legfontosabb technikai elem, annak ellenére is, hogy a felnőtt élmezőnyben a játék sebessége miatt már nem nagyon találkozunk vele. Erre épül a megindulás – megállás, dobás, átadás, a kosárlabda számos technikai eleme. Későbbi kijavítása nehéz, ezért fontosak a helyes végrehajtások. A jó beidegződés, a változatos körülmények közötti alkalmazás után, követeljük meg az összes technikai elemnél ezt a kiinduló helyzetet. Oktatásánál sokszor találkozunk a visszapörgetett labda felvételével, azonban a kosárlabda mozgásanyagában nem szerepel és szabályai nem engednek meg ilyen technikai elemet, így tanítását, gyakoroltatását más módszerrel ajánlom.
Gyakorlatok:
- Tanári bemutatás utánzása, az alapállás megtanulása – különböző alapállások változtatása.
- Párosával egy labdával, alapállás helyzetben enyhén lökdösni a labdást, a jó súlypont megtalálása érdekében.
- Párosával egy labdával, alapállás helyzetben a labdára enyhe, majd erősebb csapó, ütő mozdulatokat tenni, a helyes labdatartás érdekében.
- Ügyességi gyakorlatok helyben, jelre alapállás felvétele.
- Feldobott labda elkapása, érkezés alapállás helyzetbe.
- Mozgás, futás, labdavezetés minden irányban, jelre megállás alapállásban. Egyszerre oktatható a labdavezetés, megállás.
- Falra feldobott labda után labdaelkapás, érkezés alapállásba. Szintén összetett gyakorlat.
- Átadások, labdaadogatások párban. Labdaátvétel mindig alapállásban. Pl.: labdaadogatás egymással szemben, labdaadogatás egymásnak háttal a két láb között, labdaadogatás egymás mellett test előtt, vagy mögött, stb.
4.2. Sarkazás
Sarkazás: a kosárlabdázás támadó mozgásanyagában szereplő, labdával végzett technikai elem. Abban az esetben beszélünk sarkazásról, amikor a labdát birtokló játékosnak már nincs megindulási lehetősége, a védő őt agresszívan támadja, akadályozza a további átadásban, kosárra dobásban. Ebben az esetben a labda fedezése és az átadási, vagy dobási lehetőség kialakítása miatt a támadó játékos lépegető mozdulatokat hajt végre. A sarkazás történhet előre, hátra és oldalra egyaránt.
Sarkazás technikája: a sarkazás a támadó alapállás alapelveire épül. A kosárlabda játékszabályai szerint megkülönböztetünk támasz - és sarkazó lábat. A játékos a támaszlábát nem emelheti fel a talajról, míg a sarkazó lábával szabadon lépegethet. Együtemű megállás esetén mindkét láb választható támaszlábnak, azonban kétütemű megállásnál az a támaszláb, amelyik először érintkezett a talajjal. Testsúly a támaszlábon, a sarok a talajról enyhén úgy emelkedik el, hogy a játékos a talp elülső részén tudjon forogni (4.1. video). A sarkazó láb talajra kerülésével mindig jó egyensúlyi helyzetbe, alapállásba kell kerülni. A sarkazás hajlított lábakkal történik, miközben a játékos folyamatosan mozgatja, fedezi a labdát a védekező játékos helyzetétől függően.
4.1. video
Leggyakrabban előforduló hibák:
- Nem tudja megkülönböztetni a támaszlábát és a sarkazó lábát (lépéshiba).
- Nyújtott lábbal végzi a gyakorlatot.
- Körbe-körbe forog (régi módszer, de hátat mutat a gyűrűnek és a társaknak).
- Hasuknál tartják a labdát, nem fedezik.
- Hibás súlypont képzés.
Oktatása: a megindulás, megállás oktatásával párhuzamos. Érdemes összekapcsolni ezekkel a technikai elemekkel, mert a kosárlabda támadó játék során is rendszeresen követik egymást.
Gyakorlatok:
- A tanulók alapállásban folyamatos kilépő, sarkazó mozdulatokat végeznek, majd vissza alapállásba. A gyakorlat támadó – védekező egységben is végezhető.
Fokozatok:
- Kilépések előre a védő lába mellé és vissza.
- Kilépések oldalra és vissza.
- Kilépések hátra és vissza.
- A kilépések összekapcsolása.
- A megindulás és megállása oktatása után a gyakorlatok összekapcsolása
4.3. Megindulás a labdával
Megindulás: A támadó játékos elsődleges célja, hogy kosarat érjen el. Ehhez az egyik legnagyobb fegyvere, hogy labda leütéssel megverje a védőjét. A lépésszabály sajátosságai miatt sportág specifikus megindulásokról beszélünk. A megindulás történhet álló helyből (alapállásból), vagy labdavezetésből, de jelen esetben az álló helyből történő labdavezetést tárgyaljuk. Megkülönböztetünk hosszúindulást, valamint a rövidindulást. A hosszúindulás az a megindulás, amikor a leütést végző kézzel ellentétes oldali lábbal történik a kilépés. A rövidindulás pedig, mikor a leütést végző kézzel azonos oldali lábbal történik a kilépés. Amikor a megindulást megelőzően a támadó már leütötte álló helyben a labdát, akkor az is történhet hosszú – és rövid kilépéssel.
A megindulás technikája: a labdavezetésnél az első labdaleütést megindulásnak nevezzük. A szabály előírja, hogy a labdának el kell hagynia a játékos kezét, amikor az első lépést teszi. Támadó alapállásból indulva az első mozdulat a labda gyors, csípőhöz készítése úgy, hogy a labdavezető kéz a labda felett, míg a támaszkéz a labda mellett érinti azt ujjpárnákkal. A könyök a labda mögött van. A labda az induló lábbal egyszerre ér a talajra, miközben a térd behajlítva marad. Hosszúindulásnál (4.2. video) a labda a boka belső, míg rövidindulásnál (4.3. video) a boka külső része mellett érinti a talajt. A leütés és az első lépés egy kemény, gyors mozdulat a képzeletbeli védő, vagy a védő lába mellé.
4.2. video
4.3. video
Oktatása: figyelemmel kell lenni arra, hogy a hosszúindulásnak és a rövidindulásnak eltérő a mozgásbonyolultsági foka, ami elsősorban a két technika sebességbeli különbségének köszönhető. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a gyermek, könnyebben tud indulni rövidindulással, azonban rövidebb, ezáltal gyorsabb jellege miatt nagyobb a lépéshibák valószínűsége is. Ezért az oktatási folyamatban a hosszúindulás előrébb kerül.
Leggyakrabban előforduló hibák:
- Nem megfelelő az alapállás helyzete.
- Megindulásnál kinyújtja a térdeit.
- Mindkét megindulási formánál a lába elé üti le a labdát.
- Hosszúindulásnál a képzeletbeli védőhöz közelebbi kézzel üti le a labdát és az irányba eső lábával lép ki.
- Rövidindulásnál a boka belső részéhez üti le a labdát.
- A labdát nem a csípőtől üti le, hanem fejmagasságból.
- A leütés erőssége nem megfelelő. A labdát leejti, így nem pattan vissza a kellő magasságra.
Gyakorlatok:
- Labda nélküli rávezető gyakorlat. Járás, futás közben irányváltoztatások, a test előtt keresztbe lépéssel és az irányba eső lábbal.
- Alapállás helyzetből kilépés és leütés hosszúindulással, majd visszasarkazás alapállásba (mindkét irányba).
- Alapállás helyzetből kilépés és leütés rövidindulással, majd visszasarkazás alapállásba (mindkét irányba).
- Az előző két feladatot ismételve megindulás a védekező játékos mellé.
- Megindulás után labdavezetés (összekapcsolás dobással).
- Egy leütés megindulás után együtemű, vagy kétütemű megállás.
- Helyben labdavezetésből megindulás hosszú és rövidindulással.
- Helyben labdavezetés, keresztátütés után megindulás hosszú és rövidindulással (előfeltétele a labdás cselezések ismerete).
- Kapott labdából megindulás hosszú és rövidindulással (előfeltétele a labdaátvétel ismerete).
- Az előző gyakorlatok támadó – védekező egységben (segítő védő, majd félaktív védő – előfeltétele a védekező alapállás és a védekező lábmunka ismerete).
- Folyamatos gyakorlat: Hárman egymással szemben egy labdával, ahol a labda van, ott még egy tanuló a labdás mögött áll. Megindulás, labdavezetés feladatok, megállás a társsal szemben. Labdaátadás, majd a gyakorlat folytatása.
4.4. Megállás a labdával
Megállás: a labdával történő megállásokat szintén a játékszabályok befolyásolják. A megállás történhet kényszerítő helyzetből (védők, vonalak), vagy saját szándékból. Fontos, hogy minden esetben az alapállásnak megfelelően egy stabil egyensúlyi helyzet alakuljon ki. A kosárlabdázásban kétféle megállást különböztetünk meg. Az együtemű megállást, illetve a kétütemű megállást.
A megállás technikája: történhet labdavezetésből, vagy átvett labdából is. Mindkét esetben az alapelvek ugyanazok. A pontos lábmunka mellett fontos a labdafelvétel, labdaátvétel, labdafogás helyes technikája is. Először a sarok érinti a talajt, majd áthelyeződik a testsúly a talp középső – elülső részére. A testsúly ekkor mélyen van, a térdek behajlítva. A lábfejek és a térdek egymással párhuzamosak, előre néznek, a hát és a törzs egyenes, mielőbbi támadó alapállás felvétele a védő helyzetétől függően. A megállás minőségét nem a felugrás, beugrás mértéke adja, hanem inkább csúsztassa lábait a talaj felett. Együtemű megállásnál (4.4.1. video, 4.4.2. video) a két láb egyszerre, kétütemű megállásnál (4.5.1. video, 4.5.2. video) pedig ütemkülönbséggel érnek a talajra.
4.4.1. video
4.4.2. video
4.5.1. video
4.5.2. video
Leggyakrabban előforduló hibák:
- Magasra ugrik megállás előtt, beledobbant a talajba.
- A talajfogásnál a testsúly a sarok felett marad, vagy a lábujjakra helyeződik (inogni kezd).
- A talp belső, vagy külső része elemelkedik a talajról.
- A lábfejek, térdek egymás felé néznek.
- A lábfejek, térdek kifelé néznek.
- A hát domborít, felső testével ráhajol a labdára.
- Megállás után ellépeget.
- Nem tiszta, hibás a megállások üteme.
Oktatása: a kétütemű megállás egy természetesebb mozgás, elég csak a mindennapi élet alap mozgásformáira gondolni. Azonban a megállások oktatását az együtemű megállással kezdjük, mert a lépésszabálynak megfelelően itt megválaszthatja a sarkazó lábát. Ez a gyermeknek könnyebbséget, választási lehetőséget ad.
Gyakorlatok:
- Labda nélküli rávezető gyakorlatok. Járás, futás közben jelre megállás.
- A megállás ütemének kitapsolása.
- Kilépések – megállások a lépésszám növelésével.
- A támadó alapállás és a megindulás gyakorlatainak összekapcsolása.
- Labdavezetés közben megállás – sarkazás.
Játékok az alap technikai elemekre
Futójátékok jelre feladatokkal
Az adott jelre a tanulók meghatározott feladatokat hajtanak végre. Megállás, alapállás, sarkazás, megindulás.
Fogójátékok jelre feladatokkal
Az adott jelre a tanulók meghatározott feladatokat hajtanak végre. Megállás, alapállás, sarkazás, megindulás.
Falra dobálás
A játékosok párba rendeződnek. Kijelölünk egy vonalat. A pár egyik tagja labda nélkül a vonalra áll a fallal szemben, a másik labdával mögé. A labdásnak úgy kell a társa elé dobni a labdát, hogy az a fal érintésével közvetlenül a földre essen. A társnak az a feladata, hogy a falra pattanó labdát kapja el, mielőtt az a talajra esne. Ha ez sikerült szerepcsere következik. A gyakorlattal érintjük a labdafogás, megállás, alapállás és sarkazás témakörét is.
Versenyek
Gyorsasági versenyek, sor- és váltóversenyek gyakorlatai alapállásból, sarkazásból indulva. Megindulás a tanult technikával, labda átadása a társnak, a tanult megállások után, stb.
| « Előző fejezet | Tartalomjegyzék | Következő fejezet » |
Események
Jelenleg nincs aktuális esemény.