TÁMOP-4.1.2.E-13/1/KONV-2013-0012
"Sporttudományi képzés fejlesztése
a Dunántúlon"
- -> Tananyagfejlesztés
- -> Sportjátékok...
- -> Röplabda
- -> 1.
1.
1. BEVEZETÉS
A röplabdázás a világ egyik legnépszerűbb, legelterjedtebb sportága, összesen 500 millióan űzik! A Nemzetközi Röplabda Szövetség (FIVB) 220 tagországot számlál, valószínűleg többet, mint bármely más sportszervezet, vagy egyéb szervezet a világon! Összehasonlításul néhány nemzetközi sportszervezet, és más jellegű szervezet adatai e vonatkozásban: Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) 212 tagország, Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) 212 tagország, Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) 209 tagország, Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) 193 tagország, Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) 188 tagország.1
A röplabdázás két szakága is szerepel az olimpiákon, 1964 óta a teremröplabdázás, 1996 óta pedig a strandröplabdázás is. E mellett 1980 óta a paralimpiai játékok hivatalos versenyszáma az ülőröplabda. Londonban, a 2012-es Nyári Olimpiai Játékokon a legnézettebb labdajáték a röplabdázás volt, a terem- és strandröplabda mérkőzésekre összesen 2.371.500 db jegy fogyott, míg a labdarúgó mérkőzésekre 2.166.898 db, a kosárlabda mérkőzésekre 853.600 db, a kézilabda mérkőzésekre 500.600 db, a vízilabda mérkőzésekre pedig 297.000 db. A strandröplabdázás nézettsége - közel. 1 M db eladott jeggyel - önállóan is megelőzte a többi labdajátékot a labdarúgás, és a teremröplabda kivételével, és itt keltek el leggyorsabban a jegyek, 14 perc alatt!2 Nagyon dinamikusan fejlődött tehát a röplabdázás 1895 óta, amikor W. G. Morgan, a Holyoke YMCA egyetem testnevelési igazgatója kitalálta. Ő még ’minnonette’-nek nevezte, majd a játék 1896-os bemutatóján Springfieldben már ’volley-ball’-nak, azaz repülő labdának hívta A. T. Helsted doktor, valószínűleg a tenisz röpteütés (volley) nyomán.3
A Magyar Röplabda Szövetség alapító tagja volt a Nemzetközi Röplabda Szövetségnek 1947-ben, és az azt követő évtizedekben szép eredmények születtek hazánk röplabdázásában. Női válogatottunk kétszer szerzett olimpiai negyedik helyezést (1976 Montreal, 1980 Moszkva), a férfiak pedig hatodik helyen végeztek Tokióban (1964). Férfi válogatottunk 1963-ban, a női 1975-ben szerzett ezüstérmet az Európa Bajnokságon, e mellett összesen négy bronzérmet is nyertek válogatottjaink. Legnagyobb klub sikerünk, hogy 1973-ban a NIM csapata megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját (BEK). Olyan játékos egyéniségek kerültek ki a magyar röplabda sportból, mint a 329-szeres válogatott Bardi Gyöngyi, aki két olimpiai negyedik helyezés mellett két EB bronzérmet szerzett, klubjával pedig kétszer is a Bajnokok Ligája második helyén végzett, vagy a XX. század legjobb magyar női röplabdázójának választott Szalayné Sebők Éva, aki EB ezüstérmes, olimpiai és VB negyedik helyezett, klubjával pedig eljutott a csúcsra, mert a magyar és olasz bajnoki címek, kupagyőzelmek mellett BEK-et, és KEK-et is nyert. Buzek László a világon elsőként alkalmazta a felugrásos nyitást, és a hátsó soros támadást, Kántor Sándor 2001-ben a világ egyik legerősebb bajnokságában Olaszország aranylabdása lett (legjobb játékos), és bekerült a világválogatottba is. Ennyit sem kell azonban visszamennünk az időben ahhoz, hogy a világ élvonalába tartozó magyar játékosokat találjunk. 2007-ben Nagy Péter (Friedrichshafen) lett az első magyar Bajnokok Ligája győztes röplabdázó, 2012-ben a CEV kupa döntőjében Veres Péter (Dinamo Moszkva), és ifj. Grózer György (Asseco Rezovia Rzeszóv) egymás ellenjátszottak, majd Grózer 2014-ben az orosz Belgorod meghatározó játékosaként Bajnokok Ligáját nyert.4
Méltán világhírű játékosaink mellett a sportág egyéb területein is meghatározó személyiségeket tud felmutatni a magyar röplabdázás. Dr. Kotsis Attiláné, a magyar női röplabda válogatott legsikeresebb szövetségi kapitánya 2010-ben bekerült a Röplabda Hírességek Csarnokába (Volleyball Hall of Fame), elismerve nemzetközi szinten is meghatározó edzői tevékenységét. Ő volt a női röplabda edzők úttörője, a mai napig az egyetlen női edző, aki három olimpián is részt vett szövetségi kapitányként (1972 München – 5. hely, 1976. Montreal – 4. hely, 1980. Moszkva – 4.hely). A hírességek közt a magyarok közül elsőként 2006-ban Dr. Holvay Endre kapott helyet, aki kétszer is volt a nemzetközi szövetség alelnöke, valamit 1964 és 2000 között az FIVB technikai delegáltjaként az összes olimpiai röplabda torna lebonyolításában döntő szerepet vállalt. Hóbor Béla évtizedeken keresztül a világ egyik legelismertebb, legtöbbet foglalkoztatott játékvezetője volt. Három alkalommal vezetett Európa Bajnoki döntőt, hat alkalommal volt közreműködő a Bajnokok Ligája döntőjében, és négy olimpián is vezetett mérkőzéseket. 2004-ben Athénben elődöntőt vezetett, 2000-ben Sydneyben, és 2008-ban Pekingben második játékvezető volt az olimpiai döntőben, a legutóbbi olimpián pedig 2012-ben Londonban ő volt az első játékvezető az aranymeccsen. Mindemellett ő vezette minden idők legnézettebb röplabda mérkőzését is – 1996-ban Belo Horizontében (Brazília) 28 ezer néző tekintette meg a Brazília – Olaszország világliga mérkőzést!5
Hazánkban az utóbbi évtizedekben nem sikerült kiugró eredményeket elérni sem válogatott, sem klub színekben, ezért a média figyelme is elkerülte ezt a sportágat. A többi labdajátéknál kevésbé ismerik az emberek, és sok iskolában nem is tanítják a testnevelők. Könyvünk igyekszik segítséget nyújtani a sportág szakszerű oktatásához, és kedvet csinálni a röplabdázás tanításához. Első sorban testnevelő tanárokhoz, a röplabdázást kezdő szinten oktatókhoz szeretnénk szólni, ezért hangsúlyosan az alapérintésekre, alaptechnikákra koncentrálunk, de emellett érintjük az összes területet, amit a testnevelés tanterv a röplabdázással kapcsolatosan tartalmaz. Reményeink szerint könyvünkkel hozzá tudunk járulni az egész világon ismert, és kedvelt, Magyarországon is nagy hagyományokkal rendelkező röplabdázás hazai fejlődéséhez.
| Tartalomjegyzék | Következő fejezet » |
Események
Jelenleg nincs aktuális esemény.