TÁMOP-4.1.2.E-13/1/KONV-2013-0012
"Sporttudományi képzés fejlesztése
a Dunántúlon"
- -> Tananyagfejlesztés
- -> A konfliktuspedagógia...
- -> 7.
7.
7. A KONFLIKTUSMEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉGEK
A konfliktusok kezelésével kapcsolatban megállapítható, hogy a résztvevők a folyamatot megpróbálják olyan mederbe terelni, ahol a céljuk megvalósításához kiválasztott konfliktuskezelési stratégiáikat minél hatékonyabban végre tudják hajtani. Ennek a folyamatnak számtalan buktatója lehet, ezért sokan azon az állásponton vannak, hogy a konfliktusok kezelésének az egyik legjobb formája, ha megpróbáljuk őket megelőzni. Ehhez viszont ismerni kell a leggyakoribb okokat, majd olyan körülményeket teremteni, ahol ezek az okok nem tudnak kialakulni. Amennyiben a testnevelő tanár a munkájában ezt szem előtt szeretné tartani, akkor a konfliktussal kapcsolatos ismeretein kívül a pedagógiai szervezőképességére és a pedagógiai tapintatára is szüksége van. A következőkben a teljesség igénye nélkül azokra a szervezési feladatokra szeretném a figyelmet felhívni, amelyekre a testnevelés órák és az iskolai tétmérkőzések előtt érdemes odafigyelni.
7.1. A testnevelés órák vonatkozásában
Napjaink testnevelő tanárainak a lehetőségeikhez képest a testnevelés órákon olyan körülményeket kell biztosítaniuk, amelyek megfelelnek a diákok és a szülők elvárásainak is. Ezek közül vannak olyanok, amelyeken a testnevelő tanár a legjobb szándéka ellenére sem tud javítani, de vannak olyanok is, amelyekhez elengedhetetlenül szükséges a testnevelő tanár aktív részvétele. Atestnevelés órák előtti megfelelő öltözői rend, fegyelmezett magatartás, jó hangulat már megfelelő alapot teremthet a testnevelés óra célkitűzéseinek a sikeres megvalósításához. A helyes magatartás kritériumait a testnevelő tanárnak kell közölni, amit az alacsonyabb korosztályoknál állandóan, a magasabb korosztályoknál pedig alkalomszerűen célszerű ellenőrizni. Az ellenőrzés elmaradhatatlan része az értékelés, amelynek módszereit a testnevelő tanár a diákok életkori sajátosságának megfelelően alakíthatja. Az alacsonyabb korosztályoknál előfordul, hogy az öltözködés még nem megy önállóan, de a korosztályok előrehaladtával a diákok egyre önállóbbak lesznek. Jól bevált gyakorlat, hogy a testnevelő tanárok a tanév kezdetén kijelölik a szertárosokat, akik a testnevelő tanári utasításoknak megfelelően segítenek a sporteszközök kiosztásában és összegyűjtésében. A feladatra az alacsonyabb osztályokban még található önként jelentkező, a magasabb korosztályoknál viszont előfordulhat, hogy ki kell jelölni valakit, amit a kijelölt személy nem mindig fogad el. Javíthatunk a helyzeten, ha a kijelölést valamilyen humoros mondóka segítségével hajtjuk végre, de ettől még a feladat kijelölésre kerül. Amennyiben a kijelölt diáknak továbbra is nehézséget jelen a szertárosi feladat ellátása, akkor a megbízást célszerű rövidebb időszakaszokra bontani. A testnevelés órák célkitűzéseinek a megvalósításához mindig biztosítani kell a megfelelő darabszámú és minőségű sporteszközöket. A sportjátékok oktatása közben a labda az egyik kritikus pont, amelynek minősége és hiánya konfliktushoz vezethet (Németh 2015d). A fiatalabb tanulóknál nagyon fontos lenne, hogy mindenkinek jusson labda a testnevelés órán. A labdák felvétele is konfliktushoz vezethet, ha azokat egyszerre, egy szűk nyílású labdatartó hálóból akarják kivenni a diákok. A konfliktus elébe mehetünk, ha a labdákat kivesszük a hálóból és egymás mellé a földre helyezzük. Konfliktust kiváltó ok lehet a kapuk és a pálya méreteinek nem egyértelmű jelölése is. Előregyártott kapu hiányában a kapu szélessége bójákkal jól behatárolható, de a magassága már nem. A kifeszített kötél nem biztosítja a gól egyértelmű megállapítását, hisz nehéz eldönteni, hogy felette vagy alatta haladt át a labda. Célszerű a kapukat hálóval ellátni, hogy a gólokat jobban érzékeljük és a labdákat könnyebben összegyűjtsük. Amennyiben nincsenek határvonalai a pályának, úgy ezeket is ki kell jelölni, hogy elkerüljük a vitás helyzeteket. A csapatalakítás, közben szintén gyakoriak lehetnek a konfliktusok, ezért a testnevelő tanároknak tisztában kell lenniük a csapatválasztás folyamatának pedagógiai és pszichológiai hátterével. A sportjátékok mérkőzésein nem szabad megengedni, hogy a diákok szándékosan durva szabálytalanságokat kövessenek el és játékostársaik teljesítményét kritizálják. A helytelen kommunikációs stílust a történés pillanatában azonnal korrigálni kell, hogy megakadályozzuk a nagymértékű elterjedését.
7.2. Az iskolák közötti tétmérkőzések vonatkozásában
Az iskolák közötti tétmérkőzések vonatkozásában a leggyakoribb konfliktust kiváltó ok, hogy mindenki szeretne kezdőjátékos lenni, de ezt a szabályok nem teszik lehetővé. A reális az lenne, ha a játékosok nagyjából azonos időmennyiséget tölthetnének a játéktéren. Atestnevelő tanárok szakmai meggondolásainak következtében ez azonban a gyakorlatban nem mindig valósul meg. A korosztályok előrehaladtával egyre inkább növekszik a kezdőjátékosok és a cserejátékosok pályán töltött idejének a különbsége. Minden testnevelő tanár tudatában van annak, hogy a mérkőzéseken tudnak a játékosok a legnagyobb hatékonysággal fejlődni. Ebből következően, aki kevesebb játéklehetőséget kap, annak a fejlődése is lassabb ütemben megy végbe. A testnevelő tanároktól függ, hogy a kezdőjátékosok és a cserejátékosok teljesítménybeli különbségét mennyire akarják egy szintre hozni. A gyakorlat azt mutatja, hogy a tehetségesebb diákok többet szerepelhetnek, mint kevésbé tehetséges társaik. Hosszabb távon azonban a cserejátékosokra is számítani kell, mert ők is a csapat azonos értékű tagjai szeretnének lenni. A testnevelő tanár akkor cselekszik helyesen, ha a lehetőségekhez és a célokhoz képest megpróbál mindenkinek nagyjából azonos játékidőt biztosítani. Ezzel lehetővé teszi, hogy a játékosok fejlődésbeli különbsége minimálisra csökkenjen. Az alacsonyabb korosztályoknál a játékszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a mérkőzések félidejében sorokat cseréljenek a csapatok és így mindenki azonos időt tölthet a pályán. Lényegesnek tartom, hogy mindenki egyforma mezben lépjen pályára. A mezszámok kiosztása szintén konfliktuskiváltó ok lehet, különösen a 10-es számú mez tekintetében. Általában ezt a legügyesebb játékos kapja, amelynek eldöntése a testnevelő tanár feladata. A nem megfelelő poszton történő játszatás is konfliktust eredményezhet. Előfordulhat, hogy az egyéni érdekeket a csapat érdekének alá kell vetni, amit az érintett játékossal és a szülőkkel is közölni kell. A mérkőzések szünetében olyan szakmai érvekkel alátámasztott utasításokat kell adni, hogy azok a játékosok önbizalmát növeljék. Az életkori sajátosságoknak megfelelő motivációs módszereket a változatosság igényével átszőve kell alkalmazni, hogy azok mindig célhoz vezessenek. Az ellenfél tisztelete és játékának elismerése szintén a konfliktusok számának csökkenéséhez vezethet. Atestnevelő tanároknak a pálya szélén olyan magatartást kell tanúsítaniuk, hogy ez a játékosok teljesítményére, viselkedésére pozitívan hasson. A testnevelő tanárok játékvezetőkkel szemben alkalmazott kommunikációs stílusa nem minden esetben nevezhető példaértékűnek, amelyet sajnos a játékosok is átvehetnek. A konfliktusok számának csökkenését eredményezheti a játékszabályok rendszeres átismétlése, mellyel megelőzhetőek azok a szabálytalanságok, amelyek a játékosok a kiállításához vezethetnek.
| « Előző fejezet | Tartalomjegyzék | Következő fejezet » |
Események
Jelenleg nincs aktuális esemény.