Mellékletek

1. melléklet: A kérdőív bemutatása
2. melléklet: A konfliktusok kutatásának magyar szakemberei a testnevelés és a sport területén
3. melléklet: A konfliktustörténetek felidézésének adatlapja
4. melléklet: A Thomas–Kilmann konfliktuskezelő kérdőív (TKI)
5. melléklet: A Thomas–Kilmann konfliktuskezelő kérdőív megoldási kulcsa
6. melléklet: A Thomas-féle konfliktuskezelő kérdőív
7. melléklet: A Thomas-féle konfliktuskezelő kérdőív megoldási kulcsa
8. melléklet: A Thomas–Kilmann konfliktuskezelő kérdőív angol változata
9. melléklet: A Thomas–Kilmann konfliktuskezelő kérdőív angol megoldási kulcsa
10. melléklet: A „Management Decision Making” konfliktuskezelő kérdőív magyar változata
11. melléklet: A „Management Decision Making” konfliktuskezelő kérdőív megoldási kulcsa
12. melléklet: A „Management Decision Making” konfliktuskezelő kérdőív eredeti, angol változata
13. melléklet: A „Management Decision Making” konfliktuskezelő kérdőív angol megoldási kulcsa

1. melléklet: A kérdőív bemutatása

Sorszám: ................ Tisztelt Válaszadó! Tisztelt Kolléga! A válaszadás önkéntes!

A kérdőívvel szeretnénk feltérképezni az utánpótlásban dolgozó labdarúgó edzők konfliktuskezelési stratégiáit. A kérdések azokra az edző – játékos – szülők közötti konfliktusokra vonatkoznak, amely korosztálynál jelenleg dolgozik. Ha jelenleg nem edzősködik, akkor a legutóbbi csapatánál kialakult konfliktusaira gondoljon. Az értékelés akkor lesz hatékony, ha minden kérdésre válaszol.

Tisztelettel: Németh Zsolt, egyetemi adjunktus, labdarúgó edző,

Pécsi Tudományegyetem TTK Testnevelés- és Sporttudományi Intézet

1. Milyen gyakorisággal került konfliktusba az edzésekenjátékosaival? A gyakoriság mértékét a megfelelő oszlopban X-el jelölje!	soha ritkán gyakran
	1	2	3	4	5
Az edzések előtt az öltözőben
Az edzések bemelegítő részében
Az edzések fő részében a kis játékok közben
Az edzések fő részében a csapatválasztás közben
Az edzések fő részében a kétkapus játék közben (mérkőzésjáték)
Az edzések levezető részében
Az edzések után közvetlenül
A győztes mérkőzés utáni első edzésen a mérkőzés értékelésekor
A döntetlenül végződött mérkőzés utáni edzésen az értékeléskor
A vesztes mérkőzés utáni első edzésen a mérkőzés értékelésekor

2. Milyen gyakorisággal került konfliktusba a mérkőzésekenjátékosaival? A gyakoriság mértékét a megfelelő oszlopban X-el jelölje!	soha ritkán gyakran
	1	2	3	4	5
A mérkőzésekre történő odautazások közben
A mérkőzések előtt az öltözőben
A bemelegítés közben
A győzelemre álló mérkőzések alatt a játék közben
A győzelemre álló mérkőzések szünetében a két félidő között
A győzelemmel végződött mérkőzés után közvetlenül
A győzelemmel végződött mérkőzésről történő hazautazás közben
A döntetlenre álló mérkőzések alatt a játék közben
A döntetlenre álló mérkőzések szünetében a két félidő között
A döntetlenül végződött mérkőzés után közvetlenül
A döntetlenül végződött mérkőzésről történő hazautazás közben
A vesztésre álló mérkőzések alatt a játék közben
A vesztésre álló mérkőzések szünetében a két félidő között
A vereséggel végződött mérkőzések után közvetlenül
A vereséggel végződött mérkőzésekről történő hazautazás közben

3. Milyen gyakorisággal került konfliktusba az edzésekenjátékosai szüleivel? A gyakoriság mértékét a megfelelő oszlopban X-el jelölje!	soha ritkán gyakran
	1	2	3	4	5
Az edzések előtt
Az edzések bemelegítő részében
Az edzések fő részében a kis játékok közben
Az edzések fő részében a kétkapus játék közben (mérkőzésjáték)
Az edzések levezető részében
Az edzések után közvetlenül
A győzelemmel végződött mérkőzés utáni első edzésen
A döntetlenül végződött mérkőzés utáni első edzésen
A vereséggel végződött mérkőzés utáni első edzésen

4. Milyen gyakorisággal került konfliktusba a mérkőzésekenjátékosai szüleivel? A gyakoriság mértékét a megfelelő oszlopban X-el jelölje!	soha ritkán gyakran
	1	2	3	4	5
A mérkőzésekre történő odautazások közben
A mérkőzések előtt közvetlenül
A bemelegítés közben
A győzelemre álló mérkőzések alatt a játék közben
A győzelemre álló mérkőzések szünetében a két félidő között
A győzelemmel végződött mérkőzés után közvetlenül
A győzelemmel végződött mérkőzésről történő hazautazás közben
A döntetlenre álló mérkőzések alatt a játék közben
A döntetlenre álló mérkőzések szünetében a két félidő között
A döntetlenül végződött mérkőzés után közvetlenül
A döntetlenül végződött mérkőzésről történő hazautazás közben
A vesztésre álló mérkőzések alatt a játék közben
A vesztésre álló mérkőzések szünetében a két félidő között
A vereséggel végződött mérkőzések után közvetlenül
A vereséggel végződött mérkőzésekről történő hazautazás közben

5. A felsorolt konfliktust kiváltó okok közül milyen gyakorisággal került konfliktusba az edzéseken játékosaival? A gyakoriság mértékét a megfelelő oszlopban X-el jelölje!	soha ritkán gyakran
	1	2	3	4	5
A késés
A helytelen megszólítás, üdvözlés
Az edzés előtti fegyelmezetlen öltözői magatartás
Az edzés előtti nem megfelelő öltözői rend
Az időjárásnak nem megfelelő edzésre tervezett öltözet
A nem megfelelő intenzitással végrehajtott bemelegítő gyakorlatok
A bemelegítő gyakorlatok darabszámának, önkényes csökkentése
A kétkapus játékhoz a csapatválasztó személy kijelölése
A csapatválasztás közben kialakult túlzott erőfölény
A játékos eltérő véleménye a játszatott poszt tekintetében
A kétkapus játék közbeni nem megfelelő kommunikációs stílus
A kétkapus játék közbeni durva szabálytalanság
A játékostárs teljesítményének kritizálása
A kétkapus játék közbeni verekedés
A kétkapus játékban nyújtott szándékos alulteljesítés
A rosszul végrehajtott technikai-taktikai megoldások
A gólhelyzet kihagyása
A levezető futás szándékos lerövidítése
Az önértékelés és az edzői értékelés közötti nézeteltérés
Az edzéseszközök szertárba vitelének személye
Az edzéseszközök hiányos elpakolása
Az edzés utáni fegyelmezetlen öltözői magatartás
Az edzés utáni nem megfelelő öltözői rend
A rendszertelen edzéslátogatás
Az Ön sportszakmai hozzáértésének megkérdőjelezése, kritizálása
Az Ön pedagógia hozzáértésének megkérdőjelezése, kritizálása
Egyéb, éspedig…

6. A felsorolt konfliktust kiváltó okok közül milyen gyakorisággal került konfliktusba a mérkőzésen játékosaival? A gyakoriság mértékét a megfelelő oszlopban X-el jelölje!	soha ritkán gyakran
	1	2	3	4	5
A késés
A helytelen megszólítás, üdvözlés
A mérkőzés előtti fegyelmezetlen öltözői magatartás
A mérkőzés előtti nem megfelelő öltözői rend
Az időjárásnak nem megfelelő mérkőzésre tervezett öltözet
A játékos eltérő véleménye a kiosztott poszt tekintetében
A csapatkapitány kijelölése
A cserejátékosként történő szerepeltetés
A 10-es számú mez jogos képviselőjének a kijelölése
A nem megfelelő intenzitással végrehajtott bemelegítés
A kétkapus játék közbeni nem megfelelő kommunikációs stílus
A kétkapus játék közbeni durva szabálytalanság
A játékostárs teljesítményének kritizálása
A mérkőzésen nyújtott szándékos alulteljesítés
A rosszul végrehajtott technikai-taktikai megoldások
A gólhelyzet kihagyása
A cserepadon elhelyezkedő játékosok fegyelmezetlensége
A játékos önértékelése és az edzői értékelés közötti nézeteltérés
A mérkőzés utáni fegyelmezetlen öltözői magatartás
A mérkőzés utáni nem megfelelő öltözői rend
Az Ön sportszakmai hozzáértésének megkérdőjelezése, kritizálása
Az Ön pedagógia hozzáértésének megkérdőjelezése, kritizálása
Egyéb, éspedig…

7. A felsorolt konfliktust kiváltó okok közül milyen gyakorisággal került konfliktusba az edzéseken a játékosai szüleivel? A gyakoriság mértékét a megfelelő oszlopban X-el jelölje!	soha ritkán gyakran
	1	2	3	4	5
A szülők nem megfelelő kommunikációs stílusa
A szülők elfogult utasításai a pálya széléről
A szülők eltérő véleménye a gyermekük posztjáról
Az edzői értékelés és a szülői értékelés közötti nézeteltérés
Az Ön sportszakmai hozzáértésének megkérdőjelezése, kritizálása
Az Ön pedagógia hozzáértésének megkérdőjelezése, kritizálása
Egyéb, éspedig…

8. A felsorolt konfliktust kiváltó okok közül milyen gyakorisággal került konfliktusba a mérkőzéseken a játékosai szüleivel? A gyakoriság mértékét a megfelelő oszlopban X-el jelölje!	soha ritkán gyakran
	1	2	3	4	5
A szülök nem megfelelő kommunikációs stílusa
A szülők elfogult utasításai a pálya széléről
A szülők eltérő véleménye a gyermekük posztjáról
A gyermekük cserejátékosként történő szerepeltetése
A gyermekük cserejátékosként pályán eltöltött kevés ideje
Az edzői értékelés és a szülői értékelés közötti nézeteltérés
Az Ön sportszakmai hozzáértésének megkérdőjelezése, kritizálása
Az Ön pedagógia hozzáértésének megkérdőjelezése, kritizálása
Egyéb, éspedig…

9. Mennyire fontos munkájában a… A fontosság mértékét a megfelelő oszlopban X-el jelölje!	nem fontos rendkívül fontos
	1	2	3	4	5
A jó kapcsolat kialakítása a játékosokkal
A játékosok személyiségformálása, nevelése
A játékosok véleményének a figyelembe vétele
A csapatkapitány véleményének a figyelembe vétele
A játékosok szeretete
A labdarúgás szeretete
Az edzések nyugodt légkörének a megteremtése
A pedagógiai ismeretek alkalmazása
A játékosok csapaton belüli társas kapcsolatainak az ismerete
A játékosok csapaton kívüli társas kapcsolatainak az ismerete
A játékosok tanulmányi eredményének az ismerete
A játékosok káros szenvedélyeinek az ismerete
A játékosok szociális hátterének az ismerete
A játékosok szabadidős tevékenységének az ismerete
A szociológiai ismeretek alkalmazása
A játékosok kondicionális képességeinek a fejlesztése
A játékosok labdanélküli koordinációs képességeinek a fejlesztése
A játékosok labdás ügyességének a fejlesztése
A játékosok teljesítményének edzés utáni értékelése
A sportszakmai ismeretek alkalmazása
A játékosok teljesítményének szezon végi értékelése
A jó kapcsolat kialakítása a játékosok szüleivel
A szezon eleji szülői tájékoztató
A szezon végi szülői tájékoztató
A rendszeres szülői tájékoztató
A szülők tájékoztatása az edzéseken követendő szülői magatartásról
A szülők informálása a mérkőzésen követendő szülői magatartásról
A pszichológiai ismeretek alkalmazása

Konfliktusszituációk:

A következőkben leírt konfliktusszituációkba képzelje bele magát, mintha Önnel történt volna meg. Kérem, figyelmesen olvassa végig mind az öt lehetséges megoldást (A, B, C, D, E), majd ezután karikázza be az Önhöz legközelebb álló konfliktuskezelési stratégia előtti betűt. A konfliktusok arra a korosztályra vonatkoznak, ahol jelenleg edzősködik, vagy ha jelenleg nincs csapata, akkor ahol utoljára dolgozott. Kérem, csak egyet karikázzon be!

1. Az egyik legtehetségesebb játékosa késik az edzésről! Az első alkalommal tájékoztatást adott, hogy az edzésre időben kell érkezni az edzésterv maradéktalan megvalósítása miatt. Miként próbálná a konfliktust kezelni?

A: Négyszemközti beszélgetésből megpróbálja megtudni a késés okát, majd megbeszélik, hogy miként kell cselekedni, hogy legközelebb ne forduljon ez megint elő.

B: Nem vesz tudomást a késésről, a játékos az érkezés után bekapcsolódhat a munkába.

C: A játékos késésének indokát meghallgatja, majd utána bekapcsolódhat a munkába.

D: Figyelmezteti a játékost a csapat előtt, hogy máskor ne késsen, mert legközelebb, plusz feladatot kap.

E: A játékost a késés miatt plusz feladattal bünteti.

2. Győztes hazai mérkőzés után (3:0), az egyik cserejátékos panaszkodik, hogy kevés játéklehetőséget kapott, mert csak 7 percet töltött a pályán a mérkőzés végén. Miként próbálná a létrejött konfliktust kezelni?

A: Közli a játékossal, hogy Ön a szakember, a döntéseit ne kérdőjelezze meg és egyébként is örüljön, hogy az edzésen nyújtott teljesítménye alapján egyáltalán pályára léphetett.

B: Közli a játékossal, hogy nagy a technikai-taktikai lemaradása a többiekhez képest, ezért az edzéseken igyekeznek majd ezekre nagyobb hangsúlyt fektetni és személyre szólóan fejleszteni. Megígéri, ha javulást, fejlődést lát teljesítményében, többet fog játszani.

C: A következő mérkőzésen ismét cserejátékosként lép pályára a második félidőben, és 7 percnél többet játszik.

D: A következő mérkőzésen végig játszik a mérkőzésen.

E: Közli vele, hogy most nem alkalmas az idő, késésben van, térjenek vissza a problémára később.

3. Az edzés végén a csapat kapusa közli Önnel, hogy nem szeretne többet a kapuban védeni, holott Ön meg van győződve arról, hogy jelenleg ez a legideálisabb poszt a számára. Miként kezelné a kialakult konfliktust?

A: Elmagyarázza a játékosnak, hogy fizikai és pszichikai mutatói alapján került a kapuba, de ez a poszt még változhat, hisz játékos pályafutásának a kezdetén tart, amit igen sok tényező befolyásolhat még. A következő edzésen azért mezőnyjátékosként is szerepelteti, hogy meggyőződjön teljesítményéről.

B: Közli a játékossal, hogy ebbe ne szóljon bele és továbbra is a kapus poszton játszatja.

C: Elfogadja a játékos véleményét, és a következő edzésen, valamint a soron következő mérkőzésen már végig mezőnyjátékosként játszik.

D: Közli a játékossal, hogy nem tulajdonít nagy jelentőséget a problémájának. Ha továbbra is ennyire bántja a dolog, térjenek majd vissza rá később.

E: Közli a játékossal, hogy a kapus posztra jelenleg ő a legalkalmasabb a csapattagok közül. Megkéri, hogy amíg nem találnak más személyt, addig a csapat érdekében továbbra is vállalja a védést. A következő edzésen már keresi is az új kapusjelöltet. Megígéri, hogy az új kapus fejlődésének és a leendő ellenfél erősségének függvényében küldi majd mezőnyjátékosként a pályára a következő mérkőzésen.

4. Egy kimagasló teljesítményt nyújtó játékosa zongora órára is jár, ezért nem tud minden edzésen részt venni, és emiatt konfliktusba kerül vele. Miként próbálná a kialakult konfliktust kezelni?

A: Közli a játékossal, hogy volt már arra példa, hogy valaki kiváló zenész és sportoló volt egyidejűleg. Azt javasolja, ha ennyire szereti a zenét, akkor ne hagyja abba a labdarúgás miatt.

B: Megérti, hogy néha ütközik az edzés a zongora órával, de arra kéri, hogy a jövőben próbálja az ütközéseket elkerülni. Jelenleg az sem baj, ha kicsit késik, de az edzést lehetőleg ne hagyja ki!

C: Nem érzi a helyzetet olyan égetőnek, amibe be kellene avatkoznia.

D: Közli a játékossal, hogy el kell döntenie, hogy a labdarúgás vagy a zongora. A kettő magas szinten nem mehet együtt, ezért maradjon inkább a labdarúgás mellett.

E: Közli a játékossal, hogy addig, amíg a mérkőzéseken nyújtott teljesítménye megfelelő, addig zongorázni is járhat, de előbb-utóbb választania kell, mert az edzéslátogatások csökkenésével a mérkőzésen nyújtott teljesítménye is csökkenni fog, aminek következményeként kikerülhet a csapatból.

5. Az utánpótlás szakágvezető a szezon kezdetén közli Önnel, hogy a keretet két héten belül 4 fővel csökkentenie kell. A keretből kikerülő játékosok közül az egyik személyesen felkeresi és sérelmezi, hogy ő is távozók listájára került, amivel nem ért egyet. Miként próbálná a létrejött konfliktust kezelni?

A: Udvariasan közli, hogy most távoznia kell, de később térjenek vissza a problémára.

B: Közli a játékossal, hogy tehetségesnek tartja, de egy alacsonyabb szintű csapatban több játéklehetőséget kaphat, így a fejlődése jobban biztosított számára, aminek következtében vissza is kerülhet a keretbe. Javaslatokat is tesz, ahol tárt karokkal várják majd.

C: Közli a játékossal, hogy nincs miről beszélni, így döntött és nem is fog ezen változtatni.

D: Közli a játékossal, hogy a felmérések eredményeiben és a mérkőzésen nyújtott teljesítményében lemaradásai vannak a csapattársaitól, egyébként tehetségesnek tartja, ne hagyja abba a focit, mert lemorzsolódások miatt visszakerülhet a keretbe.

E: Megfontolja a dolgot, és a játékost visszahelyezi a keretbe.

6. Az egyik legtehetségesebb játékosát késve hozzák a szülők edzésre, amit szóvá tesz, és ezt a szülők rossz néven veszik. Miként próbálná a konfliktust kezelni?

A: A játékos késésének indokát meghallgatja a szülőktől, majd utána a játékos bekapcsolódhat a munkába.

B: Felhívja a figyelmét a szülőknek, hogy máskor ne késve hozzák a gyermeket, mert a késésért legközelebb plusz feladatot kell teljesíteni a gyermeknek.

C: A szülőktől megpróbálja megtudni a késés okát, majd megbeszélik, hogy miként kell cselekedni, hogy legközelebb ne forduljon ez megint elő.

D: Leszidja a szülőket a késésért.

E: Nem vesz tudomást a késésről, a játékos az érkezés után bekapcsolódhat a munkába.

7. Győztes hazai mérkőzés után (3:0), az egyik cserejátékos szülei nemtetszésüket fejezik ki a gyermekük pályán eltöltött kevés ideje miatt, mert csak 7 percet töltött a pályán a mérkőzés végén. Miként próbálná a létrejött konfliktust kezelni?

A: A következő mérkőzésen ismét cserejátékosként lép pályára a második félidőben, és 7 percnél többet játszik.

B: A következő mérkőzésen végig játszik a mérkőzésen.

C: Közli a szülőkkel, hogy most nem alkalmas az idő, késésben van, térjenek vissza a problémára később.

D: Közli a szülőkkel, hogy gyermeküknek nagy a technikai-taktikai lemaradása a többiekhez képest, ezért az edzéseken igyekeznek majd ezekre nagyobb hangsúlyt fektetni és személyre szólóan fejleszteni. Megígéri, ha javulást, fejlődést lát teljesítményében, többet fog játszani.

E: Közli a szülőkkel, hogy Ön a szakember, a döntéseit ne kérdőjelezzék meg és egyébként is örüljenek, hogy a gyermekük az edzésen nyújtott teljesítménye alapján egyáltalán pályára léphetett.

8. Az edzés végén a kapus szülei sérelmezik, hogy gyermeküket rendszeresen a kapus poszton szerepelteti. A szülők véleménye szerint gyermeküknek a csatár poszt megfelelőbb lenne. Miként próbálná a kialakult konfliktust kezelni?

A: Közli a szülőkkel, hogy a kapus posztra jelenleg a gyermekük a legalkalmasabb a csapattagok közül. A szülők beleegyezését kéri, hogy amíg nem talál megfelelő személyt, addig a csapat érdekében gyermekük továbbra is vállalja a védést. A következő edzésen már keresi is az új kapusjelöltet. Megígéri, hogy az új kapus fejlődésének és a leendő ellenfél erősségének függvényében küldi majd mezőnyjátékosként gyermeküket a pályára a következő mérkőzésen.

B: Közli a szülőkkel, hogy nem tulajdonít nagy jelentőséget a problémának. Ha továbbra is ennyire bántja a dolog őket, térjenek majd vissza rá később.

C: Közli a szülőkkel, hogy ebbe ne szóljanak bele, és a következő edzésen továbbra is a kapus poszton játszatja a gyermeket.

D: Elmagyarázza a szülőknek, hogy gyermekük fizikai és pszichikai mutatói alapján került a kapuba, de ez a poszt még változhat, hisz játékos pályafutásának a kezdetén tart, amit igen sok tényező befolyásolhat még. A következő edzésen azért mezőnyjátékosként is szerepelteti, hogy meggyőződjön teljesítményéről.

E: Elfogadja a szülők véleményét, és a következő edzésen, valamint a soron következő mérkőzésen már mezőnyjátékosként játszik a gyermek.

9. Egy kimagasló teljesítményt nyújtó játékosa zongora órára is jár, ezért nem tud minden edzésen részt venni, emiatt konfliktusba kerül a szüleivel. Miként próbálná a kialakult konfliktust kezelni?

A: Nem érzi a helyzetet olyan égetőnek, amibe azonnal be kellene avatkoznia.

B: Közli a szülőkkel, hogy el kell dönteniük, hogy a gyermekük a labdarúgást vagy a zongorázást választja. A kettő magas szinten nem mehet együtt, ezért azt javasolja, hogy a gyereket inkább a labdarúgás felé próbálják irányítani.

C: Közli a szülőkkel, hogy volt már arra példa, hogy valaki kiváló zenész és sportoló volt egyidejűleg. Azt javasolja, ha gyermekük ennyire szereti a zenét, akkor továbbra is támogassák ebben.

D: Közli a szülőkkel, hogy addig, amíg a mérkőzéseken nyújtott teljesítménye megfelelő, addig zongorázni is járhat, de előbb-utóbb választania kell, mert az edzéslátogatások csökkenésével a mérkőzésen nyújtott teljesítménye is csökkenni fog, aminek következményeként kikerülhet a csapatból.

E: Megérti, hogy néha ütközik az edzés a zongora órával, de arra kéri a szülőket, hogy a jövőben próbálják az ütközéseket elkerülni. Jelenleg az sem baj, ha kicsit késve érkezik, de az edzést lehetőleg ne hagyja ki!

10. Az utánpótlás szakágvezető a szezon kezdetén közli Önnel, hogy a keretet két héten belül 4 fővel csökkentenie kell. A keretből kikerülő játékosok szülei közül az egyik személyesen felkeresi és sérelmezi, hogy a gyereke is a távozók listájára került. Miként próbálná a létrejött konfliktust kezelni?

A: Közli a szülőkkel, hogy nincs miről beszélni, így döntött és nem is fog ezen változtatni.

B: Megfontolja a dolgot, és a gyermeket visszahelyezi a keretbe.

C: Közli a szülőkkel, hogy a gyerek tehetséges, egy alacsonyabb szintű csapatban több játéklehetőséget kaphat, így a fejlődése jobban biztosított, aminek következtében vissza is kerülhet a keretbe. Javaslatokat is tesz, ahol tárt karokkal várják majd.

D: Udvariasan közli, hogy most távoznia kell, de később térjenek vissza a problémára.

E: Közli a szülőkkel, hogy a gyermekük eredményei a felmérések és a mérkőzésen nyújtott teljesítmények alapján elmaradnak a csapattársaitól, egyébként tehetséges a gyermek, ne hagyja abba a focit, mert lemorzsolódások miatt visszakerülhet a csapatba.

Háttérinformációk:

(A következő kérdésekre karikázza be a megfelelő választ!)

1. Neme: (1) Férfi (2) Nő

2. Életkora: ..............

3. Melyik a legmagasabb iskolai végzettsége?

(1) Általános iskola (2) Szakmunkásképző (3) Szakközépiskola
(4) Középiskola (5) Gimnázium (6) Főiskola (7) Egyetem

4. Rendelkezik-e pedagógus végzettséggel?

(1) Igen (2) Nem

5. Ha igen, azt milyen képzési szinten szerezte?

(1) Főiskola (2) Egyetem

6. A pedagógiai végzettséget milyen képzési területen szerezte?

(1) Társadalomtudományi (2) Műszaki tudományi (3) Természettudományi
(4) Egészségtudományi (5) Bölcsészettudományi (6) Művészettudományi
(7) Hittudományi (8) Sporttudományi
(9) Egyéb, éspedig: .........................

7. Milyen testnevelő tanári végzettséggel rendelkezik?

(1) Nincsen (2) Tanítóképző, testnevelés specializáció (3) Főiskolai (4) Egyetemi

8. Milyen edzői végzettséggel (végzettségekkel) rendelkezik?

(1) Középfokú (2) Szakedző (3) UEFA Pro (4) UEFA A (5) UEFA B (6) MLSZ D

9. Hány évet dolgozott eddig aktívan labdarúgó edzőként? ...............

10. Az edzőképzésen kívül folytatott-e pedagógiai tanulmányokat?

(1) Igen (2) Nem Ha igen, hol? .........................................

11. Szülei közül van-e (volt-e) pedagógus a családjában?

(1) Igen (2) Nem
Ha igen, (3) édesanyám (4) édesapám (5) mindkettő

12. Szülei közül van-e (volt-e) edző a családjában?

(1) Igen (2) Nem
Ha igen, (3) édesanyám (4) édesapám (5) mindkettő

13. Milyen szintű labdarúgó múlttal rendelkezik?

Megye I II III NB I II III Egyéb, éspedig .........................

14. Edzői pályafutása során mely korosztályokkal foglalkozott eddig?

U 6, U 7, U 8, U 9, U 10, U 11, U 12, U 13, U 14, U 15, U 16, U 17, U 18, U 19, felnőtt

15. Jelenleg milyen szintű csapatnál dolgozik?

Megye I II III NB I II III Egyéb, éspedig ..........................

16. Jelenleg milyen korosztállyal foglalkozik?

U 6, U 7, U 8, U 9, U 10, U 11, U 12, U 13, U 14, U 15, U 16, U 17, U 18, U 19, felnőtt

17. Ha jelenleg nem edzősködik, utoljára milyen szintű csapatnál dolgozott?

Megye I II III NB I II III Egyéb, éspedig ..........................

18. Ha jelenleg nem edzősködik, utoljára melyik korosztállyal foglalkozott?

U 6, U 7, U 8, U 9, U 10, U 11, U 12, U 13, U 14, U 15, U 16, U 17, U 18, U 19, felnőtt

19. Melyik az Önhöz legjobban illeszkedő konfliktuskezelő magatartás?

(Kérem, hogy csak egy betűt karikázzon be!)

A: Saját érdekeimet háttérbe helyezem, teret engedek a játékosok akaratának.

B: Keresem a közös megoldásokat, ezért a játékosok véleményét figyelembe veszem döntéseim meghozatalakor.

C: Minden esetben nekem van igazam, nem engedem a játékosok akaratát érvényre jutni.

D: A közös megoldásokban csak részben engedem a játékosok akaratát érvényesülni.

E: A problémákkal nem foglalkozom, inkább hagyom a dolgokat a maguk útján haladni.

20. Milyen típusú edzőnek tartja magát?

(Kérem, hogy csak egy betűt karikázzon be!)

A: A játékosok véleménye az elsődleges.

B: A játékosok véleményét is figyelembe veszem döntéseim meghozatalakor.

C: A játékosok véleményét nem veszem figyelembe, a saját véleményem szerint döntök.

Köszönöm, hogy kitöltötte a kérdőívet és válaszaival segítette munkánkat!

2. melléklet: A konfliktusok kutatásának magyar szakemberei a testnevelés és a sport területén

Kutató	Terület, minta	Módszer	Eredmény
Kormosné Acsai Irén (Kormosné 1984)	Testnevelő tanárképzés, edzőképzés 176 fő TF III. éves nappali tagozatos hallgató 66 fő középfokú edzői hallgató	10 nevelési szituáció A válaszokban nevelési stílusok „tiszta” és „kevert”formában vannak elrejtve. (Ungárné 1978)	A tanár szakos és edzőjelöltek nevelési stílusai nem különböztek A tiszta” és „kevert”forma válaszainak rangsorai egyformák voltak.
Kormosné Acsai Irén (Kormosné 1985)	Edzőképzés TF 51 fő középfokú edzőképzésben részt vevő hallgató	10 testnevelési szituáció Ungárné féle nevelési stíluskategóriák és PFT (Picture Frustration Test) módszer eredményeinek az összehasonlítása.	A lényeg az agresszív megnyilvánulásoknak az aránya a többi reakcióhoz képest. A PFT előnyösebb, mert átfogóbb képet ad a vizsgált személyről.
Acsai Irén Majoross Kinga (Acsai-Majoross 2003)	MTE 200 fő TF hallgató	Thomas - Kilmann konfliktuskezelő kérdőív +Önbecslés	A férfiak versengőbbek a nőknél, a szakedzők pedig a testnevelőknél.
Szatmári Zoltán Katona Zsolt Vass Miklós (Szatmári és mtsai 2004)	SZTE JGYTFK Gyak. Ált. Isk. 5. 6. oszályos 52 leány, 60 fiú	6 konfliktusszituáció válaszaiba az Ungárné féle nevelési stratégiák	A testnevelő tanárokra többségében a restriktív nevelési stílus jellemző.
Szatmári Zoltán (Szatmári 2006) Disszertáció	Testnevelő tanárképzés Szeged 423 fő testnevelés szakos hallgató	10 iskolai szituáció A válaszokba a nevelési stílusok vannak elrejtve. (Ungárné 1978) + Más személy szerepében is: szülő, hallgatótárs volt testnevelő tanár	A végzős hallgatók nevelési stílusa mutatja a több értéktelen, felszínes megoldást.
Bartha Csaba (Bartha 2006a)	Labdarúgás 1737 fő játékvezető 241 fő asszisztens Össz.: 1928 fő	Management Decision Making Cronbach alfa: 0,83	Az alacsonyabb végzettségűek versengőbbek, mint a magasabb végzettségűek.
Bartha Csaba (Bartha 2006b) Disszertáció	Labdarúgás 2098 fő játékvezető (83%)	Management Decision Making Cronbach alfa: 0,79	A női játékvezetők versengőbbek.
Németh Zsolt (Németh 2005a)	Labdarúgás 109 fő játékos (U13, U15) 8 fő edző	Megfigyelés Saját kérdőív a játékosoknak +Mélyinterjú az edzőkkel	A legtöbb konfliktus a mérkőzések utáni első edzésen történik. Az edzők durva hangvételű kommunikációja is gyakran konfliktust okoz.
Németh Zsolt (Németh 2006e)	Labdarúgás 129 fő szülő (U13, U15) 16 fő edző	Megfigyelés Saját kérdőív a szülőknek. +Mélyinterjú az edzőkkel	Az edző-szülők közötti konfliktus legfőbb oka: Ha a gyermek cserejátékosként szerepel (71%) és nem megfelelő poszton (24%)
Németh Zsolt (Németh 2007a)	Testnevelő tanárképzés PTE TTK 237 fő testnevelés szakos hallgató	Management Decision Making	Szignifikáns az összefüggés a nem és a tárgyaló, a kor és versengő stratégia eredményei között.
Németh Zsolt (Németh 2007b)	Testnevelő tanárképzés PTE TTK 127 fő végzős testnevelő szakos hallgató	Management Decision Making +Önbecslés	A nemek között nincs szignifikáns különbség, az életkorral csökken a versengés.
Majó Ádám (Majó 2009) (OTDK)	Labdarúgás 63 fő játékos U13, U15, U17, U19	Saját kérdőív	Az iskolai végzettség befolyásolja a konfliktuskezelés hatékonyságát.
Szitó Péter (Szitó 2010) Szakdolgozat	Labdarúgás U16-os sikertelen U19-es sikeres 28 fő	Thomas-Kilmann kérdőív Az egyes posztok játékosainak a stratégiáit is megvizsgálta.	A kevésbé sikeres csapat tagjai a versengő stratégiát gyakrabban használják. A csatárok problémamegoldóbbak.
Németh Zsolt (Németh 2011a)	Labdarúgás U6-U12-es edzők NB I: 78 fő NB II: 87 fő NB III: 93 fő Összesen: 256 fő	Konfliktustörténetek összegyűjtése alapján szerkesztett saját szituációs kérdőív 5 edző-játékos, 5 edző-szülők közötti konfliktus szituáció.	Az alacspnyabb korosztályoknál gyakoribb a problémamegoldás gyakorisága.
Németh Zsolt (Németh 2011b)	Labdarúgás U6-U19-es edzők NB I: 173 fő NB II: 206 fő NB III: 203 fő Összesen: 582 fő	Konfliktustörténetek összegyűjtése alapján szerkesztett saját szituációs kérdőív. 5 edző-játékos, 5 edző-szülők közötti konfliktus szituáció.	Az iskolai végzettség, a pedagógiai végzettség, az edző tapasztalat a problémamegoldó stratégiára pozitívan hat.
Németh Zsolt (Németh 2011c)	Labdarúgás 582 fő edző reprezentatív mintavétel	Likert - skálás, saját kérdőív az edzéseken és a mérkőzéseken létrejövő edző-játékos, edző-szülők közötti konfliktusok helyeire vonatkozóan.	Az edzések leggyakoribb konfliktusai a játék közben és a vesztésre álló mérkőzések szünetében alakulnak ki. A szülők pálya széléről bekiabált utasításai gyakran vezetnek konfliktushoz.
Németh Zsolt (Németh 2011d) Disszertáció	Labdarúgás 582 főedző reprezentatív mintavétel	Saját szituációs kérdőív az edzők konfliktuskezelő stratégiáira vonatkozóan.	A szülőkkel szemben az edzők problémamegoldóbbak. A magasabb edzői képesítéssel rendelkező edzők gyakrabban használják a győztes/vesztes stratégiát.
Németh Zsolt (Németh 2015a)	A testnevelő tanári életpályájuk kezdetén, közepén és a végénl evő testnevelő tanárok. 8 fő nő 8 fő férfi	Mélyinterjús vizsgálat A kérdések a testnevelő tanár – diák közötti konfliktusok helyeire, okaira és a konfliktuskezelő stratégiákra fókuszálódtak.	A legtöbb konfliktus a testnevelés órák és a diákolimpiai tétmérkőzések környezetében figyelhető meg.
Németh Zsolt (Németh 2015b)	A testnevelő tanári életpályájuk kezdetén, közepén és a végén levő testnevelő tanárok. 8 fő nő 8 fő férfi	Mélyinterjús vizsgálat A kérdések a testnevelő tanár – diák – szülők közötti konfliktusok helyeire, okaira és a konfliktuskezelő stratégiákra fókuszálódtak.	A legtöbb konfliktust a felszerelés hiányossága, a fegyelmezetlen magatartás, a kulturálatlan beszéd, az ékszerek viselése, a segítségadás közbeni érintés és a szándékos alulteljesítés okozhatja.
Németh Zsolt (Németh 2015c)	A testnevelő tanári életpályájuk kezdetén, közepén és a végén levő testnevelő tanárok. 8 fő nő 8 fő férfi	Mélyinterjús vizsgálat A kérdések a testnevelő tanár – diák – szülők közötti konfliktusok helyeire, okaira és a konfliktuskezelő stratégiákra fókuszálódtak.	A leggyakoribb konfliktuskezelő módszerek: szaktanári figyelmeztetés, négyszemközti beszélgetés, fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, négyütemű fekvőtámasz, futtatás, kollektív büntetés
Németh Zsolt (Németh 2015d)	A testnevelő tanári életpályájuk kezdetén, közepén és a végén levő testnevelő tanárok. 8 fő nő 8 fő férfi	Mélyinterjús vizsgálat A kérdések a testnevelő tanár – diák – szülők közötti konfliktusok helyeire, okaira és a konfliktuskezelő stratégiákra fókuszálódtak.	A szülőkkel szemben a problémamegoldó konfliktuskezelő stratégia a legjellemzőbb. Súlyosabb eseteknél az osztályfőnökök és az igazgatók segítségét is igénybe veszik a testnevelő tanárok.

4. táblázat: A konfliktusok kutatásának magyar szakemberei a testnevelés és a sport területén
Forrás: Saját szerkesztés

3. melléklet: A konfliktustörténetek felidézésének adatlapja

Konfliktustörténetek felidézése

Nem: ............. Életkor: ......

A pedagógus pályán eltöltött évek száma: .......

Gondoljon vissza olyan konfliktusaira, amelyek megoldása erős felindultságot váltott ki Önben:

	Diákként a testnevelő tanárával	Testnevelő tanárként a diákjával	Testnevelő tanárként a szülőkkel
A konfliktus helyszíne (pl. öltöző, torna terem, uszoda, sportpálya, stb.)
A diák, illetve az Ön életkora az eseménykor
A konfliktus oka
A konfliktus kezelése
Saját vélemény a kezelésről

Forrás: Saját szerkesztés

4. melléklet: A Thomas–Kilmann konfliktuskezelő kérdőív (TKI)

Gondoljon olyan szituációkra, melyekben az Ön kívánságai eltérnek egy másik személyétől. Hogyan szokott reagálni ezekben a helyzetekben? Az alábbiakban több olyan állítás-párt talál, amelyek lehetséges viselkedési reakciókat jeleznek. Minden párnál karikázza be azt az állítást, ami a legjellemzőbb az Ön magatartására. Sok esetben előfordulhat, hogy sem az „A”, sem a „B” állítás nem jellemző Önre, mégis kérjük, válassza ki azt, amelyiket nagyobb valószínűséggel választaná!

1. A.	Előfordul, hogy a probléma megoldásának felelősségét átengedem másoknak.	B.	A vitás kérdések megtárgyalása helyett azokat a pontokat hangsúlyozom, amelyekben egyetértünk.
2. A.	Megpróbálok kompromisszumos megoldást találni.	B.	Megpróbálok mind az Ő, mind az én érdekeimmel foglalkozni.
3. A.	Rendszerint kitartok céljaim elérése mellett.	B.	Esetleg megpróbálom a másik érzéseit csillapítani és megőrizni kapcsolatunkat.
4. A.	Megpróbálok kompromisszumos megoldást találni.	B.	Néha saját kívánságaimat feláldozom mások kívánságaiért.
5. A.	Következetesen keresem a másik ember segítségét a megoldás kidolgozásában.	B.	Az értelmetlen feszültségek elkerülése érdekében megpróbálom azt tenni, ami szükséges.
6. A.	Megpróbálom elkerülni, hogy kellemetlenséget okozzak magamnak.	B.	Megpróbálom megnyerni a pozíciómat.
7. A.	Megpróbálom a kérdést addig halogatni, amíg lesz időm átgondolni.	B.	Egyes pontokat másokért cserében feladok.
8. A.	Rendszerint kitartok céljaim elérése mellett.	B.	Megkísérlem, hogy minden érdek és kérdés azonnal felszínre kerüljön.
9. A.	Úgy vélem, a különbségek miatt nem érdemes mindig idegeskedni.	B.	Törekszem arra, hogy az én elképzelésem valósuljon meg.
10. A.	Rendszerint kitartok céljaim elérése mellett.	B.	Megpróbálok kompromisszumos megoldást találni.
11. A.	Megkísérlem, hogy minden érdek és kérdés azonnal felszínre kerüljön.	B.	Esetleg megpróbálom a másik érzéseit csillapítani és megőrizni kapcsolatunkat.
12. A.	Néha kerülöm az olyan álláspontok elfoglalását, amelyek vitát szülhetnek.	B.	Hagyom, hogy a másik megőrizze néhány pozícióját, ha én is megőrizhetem néhány pozíciómat.
13. A.	Köztes utat javaslok.	B.	Ragaszkodom saját elképzeléseim megvalósításához.
14. A.	Elmondom saját gondolataimat és rákérdezek az ő gondolataira.	B.	Megpróbálom megmutatni neki az én pozícióm logikáját és előnyeit
15. A.	Esetleg megpróbálom a másik érzéseit csillapítani.	B.	Az értelmetlen feszültségek elkerülése érdekében megpróbálom azt tenni, ami szükséges.
16. A.	Megpróbálom megérteni a másik érzéseit.	B.	Megpróbálom a másikat meggyőzni saját pozícióm értékeiről.
17. A.	Rendszerint kitartok céljaim elérése mellett.	B.	Az értelmetlen feszültségek elkerülése érdekében megpróbálom azt tenni, ami szükséges.
18. A.	Ha az a másikat boldoggá teszi, hagyom, hogy kitartson nézetei mellett.	B.	Hagyom, hogy a másik megőrizze néhány pozícióját, ha én is megőrizhetem néhány pozíciómat.
19. A.	Megkísérlem, hogy minden érdek és kérdés azonnal felszínre kerüljön.	B.	Megpróbálom a kérdést addig halogatni, amíg lesz időm átgondolni.
20. A.	Megpróbálom, hogy azonnal végigvegyük a kettőnk közötti különbségeket.	B.	Megpróbálom az előnyök és a veszteségek olyan kombinációját megtalálni, ami mindkettőnk számára igazságos.
21. A.	A tárgyaláson úgy közelítek, hogy megpróbáljam figyelembe venni a másik kívánságait.	B.	Mindig hajlok a probléma közvetlen megvitatására.
22. A.	Megpróbálok olyan pozíciót találni, ami a kettőnk eredeti pozíciója között van.	B.	Kinyilvánítom a kívánságaimat.
23. A.	Nagyon gyakran törődök azzal, hogy minden kívánságunk teljesüljön.	B.	Előfordul, hogy a probléma megoldásának felelősségét átengedem másoknak.
24. A.	Ha a másik pozíciója nagyon fontosnak látszik, megpróbálom kielégíteni a kívánságait.	B.	Megpróbálom kompromisszumra rávenni.
25. A.	Megpróbálom megmutatni neki az én pozícióm logikáját és előnyeit.	B.	A tárgyalásokon úgy közelítek, hogy megpróbáljam figyelembe venni a másik kívánságait.
26. A.	Köztes utat javaslok.	B.	Majdnem mindig törődök azzal, hogy minden kívánságunk teljesüljön.
27. A.	Néha elkerülöm olyan álláspontok elfoglalását, amelyek vitát szülhetnek.	B.	Ha az a másikat boldoggá teszi, hagyom, hogy kitartson nézetei mellett.
28. A.	Rendszerint kitartok céljaim elérése mellett.	B.	Rendszerint keresem a másik ember segítségét a megoldás kidolgozásában.
29. A.	Köztes utat javaslok.	B.	Úgy vélem, hogy a különbözőségek miatt nem érdemes mindig idegeskedni.
30. A.	Megpróbálom megérteni a másik érzéseit.	B.	Mindig megosztom a problémát a másikkal, hogy megoldhassuk.

Forrás: Szekszárdi (2002)

5. melléklet: A Thomas–Kilmann konfliktuskezelő kérdőív megoldási kulcsa

(Karikázza be azt a betűt, amit az egyes kérdéseknél a kérdőíven bekarikázott!)

	Versengés	Probléma-megoldás	Kompromisszum-keresés	Elkerülés	Alkalmazkodás.
1.				A.	B.
2.		B.	A.
3.	A.				B.
4.			A.		B.
5.		A.		B.
6.	B.			A.
7.			B.	A.
8.	A.	B.
9.	B.			A.
10.	A.		B.
11.		A.			B.
12.			B.	A.
13.	B.		A.
14.	B.	A.
15.				B.	A.
16.	B.				A.
17.	A.			B.
18.			B.		A
19.		A.		B.
20.		A.	B.
21.		B.			A.
22.	B.		A.
23.		A.		B.
24.			B.		A.
25.	A.				B.
26.		B.	A.
27.				A.	B.
28.	A.	B.
29.			A.	B.
30.		B.			A.
Adja össze a bekarikázott betűket oszloponként!

Forrás: Szekszárdi (2002: 26)

6. melléklet: A Thomas-féle konfliktuskezelő kérdőív

Gondoljon végig olyan munkahelyi és munkahelyen kívüli helyzeteket, ahol érzékeli hogy saját törekvései különböznek a másik elképzeléseitől. Hogyan szokott reagálni az ilyen helyzetekben? Az alábbiakban olyan állításokat olvashat, amelyek lehetséges viselkedésmintákat fogalmaznak meg az ilyen konfliktushelyzetekre. Minden egyes állításnál határozza meg, mennyire ért egyet vele, mennyire érzi igaznak saját viselkedésére a különféle konfliktushelyzetekben.

5: mindig 4: gyakran 3: időnként 2: ritkán 1: soha

		5	4	3	2	1
1.	Megpróbálom megmutatni másoknak, mennyire logikus és megalapozott az álláspontom.
2.	Törekszem arra, hogy mind az én mind az ő igényei teljesüljenek.
3.	Feladok valamennyit az elvárásaimból, ha ő is felad a sajátjából.
4.	Azt hiszem, hogy vannak dolgok, amikért nem érdemes aggódni.
5.	Igyekszem nem megsérteni a másik érzéseit.
6.	Próbálom meggyőzni, hogy milyen fontosak a szempontjaim.
7.	Igyekszem, hogy minden téma és igény mihamar az asztalra kerüljön.
8.	Javasolok egy középutas megoldást.
9.	Elhalasztok egy döntést, hogy legyen időm végiggondolni.
10.	Feláldozom saját igényeimet a másik kedvéért.
11.	Határozott vagyok céljaim megvalósításában.
12.	Keresem a másik segítségét, hogy kidolgozzuk a megoldást.
13.	Próbálom megkeresni, hogy ő se veszítsen túl sokat meg én se.
14.	Tartózkodom az olyan állásponttól mely vitát provokál.
15.	Megnyugtatom a másikat, hogy fennmaradjon a kapcsolatunk.
16.	Érvényesítem a törekvéseimet.
17.	Tekintetbe veszek minden kérdést, amit valamelyikünk felvet.
18.	Alkalmazkodok a másik elvárásaihoz, ha ő is az enyémekhez.
19.	Megteszem, amit kell, hogy elkerüljük a felesleges feszültségeket.
20.	Arra figyelek, amiben egyetértünk, nem arra, ami szétválaszt.
21.	Rászorítom, hogy elfogadja a szempontjaimat.
22.	Elmondom a másiknak elképzeléseimet és rákérdezek az ő igényeire.
23.	Próbálok kompromisszumra jutni.
24.	Nem akarok kellemetlenséget a nyakamba venni.
25.	A tárgyalásokon figyelembe veszem a mások igényeit.
26.	Sok erőfeszítést teszek, hogy megvalósíthassam céljaimat.
27.	Nyílt viták révén dolgozzuk fel a konfliktusokat.
28.	Feladok valamennyit az álláspontomból, ha ő is így tesz.
29.	Hagyom, hogy a másik kezdeményezze a probléma megoldását.
30.	Hagyom, hogy fenntartsa nézetét, ha ennek örül.

Forrás: Thomas (1976)

7. melléklet: A Thomas-féle konfliktuskezelő kérdőív megoldási kulcsa

Az alábbi táblázatba írja be az egyes pontszámokat a megfelelő kijelentések mellé. Ezután összesítse a pontszámokat oszloponként.

	I.	II.	III.	IV.	V.
Írja be a pontokat!	Versengő	Együttműködő	Kompromisszum	Elkerülő	Alkalmazkodó
	1.	2.	3.	4.	5.
	6.	7.	8.	9.	10.
	11.	12.	13.	14.	15.
	16.	17.	18.	19.	20.
	21.	22.	23.	24.	25.
	26.	27.	28.	29.	30.
Összesen:

Forrás: Thomas (1976)

8. melléklet: A Thomas–Kilmann konfliktuskezelő kérdőív angol változata

Analyze Your Conflict Management Style:

The Thomas Kilmann Instrument

Think of two different situations where you have conflict, disagreement, argument, or disappointmant with someone. An example miight be a co – worker or someone you live with. Then, according to the following scale, fill in your scores for situation A and situation B. For each question you will have two scores. For example on question # 1 the scoring might look like this: 1. 2/4

Write the name of each person for the two situation here:

Person A _________________________

Person B __________________________

1=never 2=seldom 3=sometimes 4=often 5=always

	Person A	Person B
1.			I avoid being „put ont he spot”; I keep conflicts to myself.
2.			I use my influence to get my ideas accepted.
3.			I usually try to split the difference to resolve an issue.
4.			I generally try to satisfay the others’ needs.
5.			I try to investigate an issue to find solution acceptable to us.
6.			I usually avoid open discussion of my differences with the other.
7.			I use my authority to make a decision in my favor.
8.			I try to find a middle course to resolve an impasse.
9.			I usually accommodate to the other’s wishes.
10.			I try to integrate my ideas with the other’s to come up with a joint decision.
11.			I try to stay away from disagreement with the other.
12.			I use my expertise to make a decision that favors me.
13.			I propose a middle ground for breaking deadlocks.
14.			I give int o the other’s wishes.
15.			I try to work with the other to find solutions that satisfy both our expectations.
16.			I try to keep my disagreement to myself in order to avoid hard feelings.
17.			I generally pursue my side of the issue.
18.			I negotiate with the other to reach a compromise.
19.			I often go with the other’s suggestions.
20.			I exchange accurate information with the other so we can solve a problem together.
21.			I try to avoid unpleasant exchange with the other.
22.			I sometimes use my power to win the argument.
23.			I use „give and take” so that a compromise can be made.
24.			I try to satisfay the other’s expectations.
25.			I try to bring all our concerns out int he open so that issues can be resolved.

Forrás: Rahim–Mager (1995: 122-132)

9. melléklet: A Thomas–Kilmann konfliktuskezelő kérdőív angol megoldási kulcsa

Scoring: Add up your scores on the following question

	A	B		A	B		A	B		A	B		A	B
1.			2.			3.			4.			5.
6.			7.			8.			9.			10.
11.			12.			13.			14.			15.
16.			17.			18.			19.			20.
21.			22.			23.			24.			25.
Total scores
	A	B		A	B		A	B		A	B		A	B
	Avoidance Total			Competition Total			Compromise Total			Accomodation Total			Collaboration Total

Avoidance Score:

Competition Score:

Compromise Score:

Accomodation Score:

Collaboration Score:

Forrás: Forrás: Rahim–Mager (1995: 122-132)

10. melléklet: A „Management Decision Making” konfliktuskezelő kérdőív magyar változata

A „Management Decision Making” konfliktuskezelő kérdőív (Ternovszky 2000)

Önre milyen konfliktuskezelő stratégia jellemző?

Karikázza be annak megfelelően a számokat, hogy Ön milyen gyakran alkalmazza a következő stratégiákat.

		ritkán gyakran
1.	Kitartóan képviselem álláspontomat.	1	2	3	4	5
2.	Megpróbálom mások igényeit az enyémek fölé helyezni.	1	2	3	4	5
3.	Megpróbálok olyan megoldást találni, amit mindenki el tud fogadni.	1	2	3	4	5
4.	Kerülöm a konfliktusokat.	1	2	3	4	5
5.	Arra törekszem, hogy közösen elemezzük a helyzetet.	1	2	3	4	5
6.	Próbálok hibát találni a másik álláspontjában.	1	2	3	4	5
7.	Harmóniára törekszem.	1	2	3	4	5
8.	Tárgyalok, hogy a javaslataimnak legalább egy része megvalósuljon.	1	2	3	4	5
9.	Ellentmondásos ügyekben kerülöm a nyílt vitákat.	1	2	3	4	5
10.	Az egyetértés elérése érdekében nyíltan megosztom másokkal a rendelkezésemre álló információkat.	1	2	3	4	5
11.	Örülök, ha nekem lesz igazam.	1	2	3	4	5
12.	Figyelembe veszem mások ajánlásait.	1	2	3	4	5
13.	Az egyet nem értés megszüntetése érdekében keresem a középutat.	1	2	3	4	5
14.	Érzéseimet magamban tartom, hogy elkerüljek nehéz helyzeteket.	1	2	3	4	5
15.	Támogatom a nyílt vitákat.	1	2	3	4	5
16.	Vonakodom elismerni, hogy nincs igazam.	1	2	3	4	5
17.	Segítek másoknak, hogy megőrizhessék önérzetüket, ha nem születik megegyezés.	1	2	3	4	5
18.	Hangsúlyozom az „adok-kapok” előnyeit.	1	2	3	4	5
19.	Buzdítok másokat arra, hogy vegyék át az irányítást a problémamegoldásban.	1	2	3	4	5
20.	Saját álláspontomat úgy adom elő, mint egyet a sok közül.	1	2	3	4	5

Forrás: Management Decision Making. Tutor Guide (1996: 60)

11. melléklet: A „Management Decision Making” konfliktuskezelő kérdőív megoldási kulcsa

Versengő		Elhárító		Alkalmazkodó		Együttműködő		Tárgyaló (kompromisszum)
Sorszám	Pont	sorszám	Pont	Sorszám	Pont	Sorszám	Pont	Sorszám	Pont
1		4		2		5		3
6		9		7		10		8
11		14		12		15		13
16		19		17		20		18
Összesen

Elsődleges konfliktus feloldási stratégiája (legmagasabb pontszám)
Másodlagos konfliktus feloldási stratégiája (2. legmagasabb pontszám)
Fejlődésben lévő konfliktuskezelési stratégiái (3. 4. 5. pontszám)

Forrás: Management Decision Making. Tutor Guide (1996: 61)

12. melléklet: A „Management Decision Making” konfliktuskezelő kérdőív eredeti, angol változata

Instructions: Indicate how often you use each of the following strategies by circling the appropriate number

		Rarely Always
1.	I tenaciously argue my position.	1	2	3	4	5
2.	I try to put the needs of others above mine.	1	2	3	4	5
3.	I try to arrive at compromise both parties can accept.	1	2	3	4	5
4.	I try not to involved in conflicts.	1	2	3	4	5
5.	I strive to thoroughly, jointly investigate issue.	1	2	3	4	5
6.	I try to find fault in the other person’s position.	1	2	3	4	5
7.	I try to foster harmony.	1	2	3	4	5
8.	I negotiate to get a portion of what I propose.	1	2	3	4	5
9.	I avoid open discussions of controversial subjects.	1	2	3	4	5
10.	I openly share information with others in resolving disagreements.	1	2	3	4	5
11.	I enjoy winning an argument.	1	2	3	4	5
12.	I go along with the suggestion of others.	1	2	3	4	5
13.	I look for a middle ground to resolve disagreements.	1	2	3	4	5
14.	I keep my true feelings to myself to avoid hard feelings.	1	2	3	4	5
15.	I encourage the open sharing of concerns and issues.	1	2	3	4	5
16.	I am reluctant to admit I am wrong.	1	2	3	4	5
17.	I try to help others avoid losing face in a disagreement.	1	2	3	4	5
18.	I stress the advantages of give and take.	1	2	3	4	5
19.	I encourage others to take the lead in resolving controversy.	1	2	3	4	5
20.	I state my position as only one point of view.	1	2	3	4	5

Forrás: Cameron–Whetten (1991)

13. melléklet: A „Management Decision Making” konfliktuskezelő kérdőív angol megoldási kulcsa

Strategies for Handling Conflict-Scoring Key

Forcing	Avoiding	Accomodating	Problem-Solving	Negotiating
Item Score	Item Score	Item Score	Item Score	Item Score
1 __	4 __	2 __	5 __	3 __
6 __	9 __	7 __	10 __	8 __
11 __	14 __	12 __	15 __	13 __
16 __	19 __	17 __	20 __	18 __