8.

8. Vízi táborszervezés

8.1. A vízi tábor vezetője, szervezője

A testnevelő tanárt gyakran bízzák meg vízi tábor szervezésével, vezetésével. Magyarországon a testnevelő tanárképzés képzési és kimeneteli követelményei szerint minden leendő testnevelő tanárnak részt kell vennie meghatározott vízi tábor gyakorlaton. A kurzus, illetve gyakorlat elvégzése felhatalmazást ad vízi táborok szervezésére és kísérésére, azonban azt tudni kell, hogy a vízitúrát csak szakképzett túravezető vezetése mellett lehet lebonyolítani. Tehát, ha ilyen képesítéssel nem rendelkezik a tábort szervező, vezető testnevelő, akkor gondoskodnia kell szakképzett túravezetőről, aki a szervezésben is segítségére van, a vízen viszont ő az „úr”. Ez azt jelenti, hogy a vízen való közlekedés alatt, ő egyszemélyben felelős, a túrázók testi-lelki épségért, az ő döntéseit még a tábor vezetője sem bírálhatja felül.

A testnevelő felelőssége a megfelelő vízitúra vezető kiválasztása. Vízitúra vezető jogosítványt Magyarországon a Magyar Természetbarát Szövetség Vízitúra Bizottsága által szervezett vízitúra vezető képző tanfolyamokon lehet megszerezni. Az érvényes vízi túravezető tanúsítvánnyal rendelkező túravezetőkről szintén az MTSZ Vízitúra Bizottsága tud felvilágosítást adni.

Abban az esetben is, ha a táborszervező testnevelő tanárnak van vízitúra vezető papírja, érdemes vízitúra vezető segítségét kérni a túrához, ugyanis a tábor vezetése éppen elég gondot, intézni valót jelent. Nagy könnyebbség, ha a vízen való túravezetés súlya nem az ő vállára nehezedik. A feladtok megosztása a táborozás, vízitúrázás minőségét növeli.

8.2. A vízitúrák szervezése

A tervezést már a téli hónapokban megkezdhetjük, a vízi túravezető kolléga segítségével, (hacsak mi magunk nem rendelkezünk ilyen jogosítvánnyal.) (A vízitúrák szervezésének menetéhez a Magyar Természetjáró Szövetség víztúra vezető tanfolyamának Juhász Ágnes által írt jegyzetét vettem alapul.)

Első lépésként el kell dönteni, hogy hol szeretnénk táborozni, túrázni, és milyen társasággal. E két kérdés szorosan összefügg: mert az, hogy milyen víz területre juthatunk el az elsősorban a túrázó csoport összetételétől, tagjainak felkészültségétől függ.

A vízi táborok szervezési jellegzetességeit alapvetően meghatározza azok időtartama, a megcélzott vízterületnek a túrázók lakóhelyétől való távolsága, továbbá, hogy állótábort szervezünk egy szálláshellyel, vándortábort mindennap változó táborhellyel, vagy olyan kombinált túrát, ahol a túranapok számánál jelentősen kevesebb, de egynél több táborhelyről túrázunk.

Ha már kiválasztottuk a csoportnak megfelelő vízterületet, nekiláthatunk a túraprogram előzetes megtervezésének.

A tervezéshez az alábbi információk szükségesek:

  • a kiválasztott vízterület mikor evezhető (időszakos, stb.)
  • kb. milyen időintervallumban gondolkozhatunk.

A kiválasztott vízterület jellemzőiről, sajátosságairól szedjünk össze minden elérhető információt:

  • vízállás változása tavasztól őszig
  • milyen természetes és mesterséges akadályokkal találkozhatunk az út során, pl. zsilip, gátak, rőzsegátak, stb.

A folyó térképének segítségével osszuk be a kezdő és végpont közötti távolságot napi szakaszokra. A naponta megteendő távolságokat a túrázó csoport felkészültségének figyelembevételével határozzuk meg. A csoport felkészültsége és az átlagos életkor alapján meghatározható napi távokhoz az alábbi irányszámokból célszerű kiindulni:

A túrázó csoport jellemzése Evezési távolság naponta: állóvíz / folyóvíz
Gyermek csoport 10-14 év között 10-16 km / 20-28 km
Gyermekcsoport 10-14 év között, jó evezős tudással 15-20 km / 25-32 km
Ifjúsági csoport 14-18 év között 18-24 km / 30-38 km
Ifjúsági csoport 14-18 év között, jó evezős tudással 20-30 km / 35-45 km

A napi távokat úgy tervezzük, hogy az átlagos felkészültségű túrázó csoport 6-8 óránál többet ne legyen egy nap úton, ebből 4-5 óránál többen ne legyen vízen.

A túraszervezés legfontosabb lépése a túraútvonal bejárása, aminek eredménye a túra program véglegesítése a helyszínen.

8.3. Bejárás vízen, beevezés

A bejárás alapvetően kétfelé bontható. Az alapvető vízismeretet olyan vizeken, ahol még nem jártunk, vagy azokban az esetekben, amikor változékony medrű folyóra tervezünk túrát, vízen is célszerű bejárni, beevezni. Ilyenkor az elsődleges cél a kiszállóhelyek, veszélyes helyek, akadályok felderítése, de az élvezeti értékkel bíró helyeket is (fürdőhely, ugrálófa stb.) jelöljük meg egy térképen, vagy rögzítsük ezek koordinátáit GPS-en. Adhat a beevezés hasznos információt az adott szakaszra alkalmas hajótípusok kiválasztásához, segítheti a végleges napi távolságok meghatározását. Az így szerzett ismereteket a túraterv összeállításához is felhasználhatjuk.

8.4. Szárazföldi bejárás

A szárazföldi bejárást célszerű autóval végezni, hogy a teljes útvonal egy nap alatt végigjárható legyen. A bejárást megelőzően jelentkezzünk be az önkormányzatnál, és a helyi rendőrőrsön. Ha nagy létszámú túrát tervezünk (kb. 50 fő fölött), illetve a bejelentést jogszabály előírja, akkor keressük fel a területileg illetékes vízirendészetet is. Akkor induljunk csak el, ha már visszaigazolták, hogy fogadnak. A velük leegyeztetett feltételeket, ha az szükséges, az írásos bejelentésben rögzítsük. A bejárás során az előzetesen kidolgozott program szerint a kezdőponttól a végpontig haladjunk.

Keressük a választ az alábbi kérdésekre:

  • A tervezett helységben van-e lehetőség a táborozásra?
  • Milyen körülmények között lehet táborozni? Kell-e érte fizetni, szükséges-e hozzá engedély? (Kikötés, terepviszonyok, ivóvíz, tűzrakás, orvos elérhetősége, fürdési lehetőség, stb.)
  • Elegendő-e a táborhely mérete a csoport részére?
  • Biztonságos-e a táborhely?
  • Milyen látnivalókat érdemes esetleg megnézni?
  • Van-e lehetőség meleg étkezésre, van-e bevásárlási lehetőség?

Az önkormányzatnál gyakran tudnak segíteni a táborhely kérdésében, esetleg jobb helyet tudnak ajánlani, mint amit mi kiszemeltünk. Feltétlenül tisztázzuk, hogy a táborozásért mennyit kell fizetni, továbbá azt is, hogy a szemét elhelyezését hogy tudják megoldani. Segítséget kaphatunk az étkezések megoldásához is. A rendőrség általában nagyon szívesen veszi a bejelentkezést. Felvilágosíthatnak a táborhely biztonságosságáról is. Sajnos számos jó táborozó helyet nem ajánlanak a túrázóknak, mert az a helybéli ifjúság, vagy a hajléktalanok találkozó helye. A vízi rendészethez azért is érdemes beköszönni, mert így felhívjuk a figyelmet egy nagyobb csoportra. A vízi rendőrök így segítségünkre lehetnek bármely vízi baleset esetén, vagy egy-egy elcsatangolt túrázó keresésében, felhívhatják a figyelmünket az aktuális veszélyforrásokra.

A megbeszélések során igyekezzünk a hivatalok képviselőivel jó kapcsolatot kialakítani. Feltétlen jegyezzük fel a tárgyaló partner nevét, elérhetőségét, továbbá azt, hogy miben állapodtunk meg. Egy nap alatt 6-8 ilyen megbeszélést kell lefolytatnunk, ha nem jegyezzük fel az összes fontos információt, nem fogunk rá emlékezni már a hazafelé vezető úton sem, hát még a túrán.

A bejárás során feltétlen keressük meg a helyi boltot, és ha étkezést is akarunk rendelni, az éttermet is. Ezeken a helyeken csak jelezzük, hogy melyik napon, milyen létszámú csoporttal tartózkodunk a helységben. A beszerezhető élelmiszerek köréről érdemes előzetesen egyeztetni. Az étteremben beszéljük meg a lehetőségeket: milyen menüt vállalnak el vagy tudnak előállítani és kb. mennyiért.

Létszámot csak abban az esetben adjunk meg, ha tudjuk, hogy az egész csoport étkeztetését vállalni fogjuk. Egyébként két nappal a tervezett étkezés előtt, már a túra közben adjuk meg a létszámot, amikor már pontosan tudjuk, hogy hányan kérnek meleg ételt.

A bejárás során mérjük fel, hogy van–e a tervezett szakaszon olyan akadály a vízen, amely a napi távolság megtételét hátráltatja, pl. zsilip. Ezeket a műtárgyakat feltétlenül személyesen is tekintsük meg. Tisztázzuk az átkelés feltételeit az üzemeltetővel. Ha ilyen akadály van, akkor az aznapi távot rövidítsük le, mert egy zsilipelés, vagy gáton átkelés a csoport létszámától függően több-kevesebb időt vesz igénybe. Ezt az időt csak a távolság lerövidítése árán tudjuk biztosítani. A túltervezett napi evezési idő túlzott fáradást és elégedetlenséget okoz.

A túra kezdő és végpontjánál mérjük fel a helyi közlekedés lehetőségét is. Elsősorban azt, hogy a vasút vagy buszállomástól hogyan jutunk el a vízpartra, ill. vissza. A csoportunk egészének, minden felszerelésével együtt kell az állomásokat megközelíteni. Ez nem túlzottan hosszú út esetén tervezhető gyalogosan is, de a bejárás során van lehetőségünk arra, hogy az állomásra csomagszállító és/vagy személyszállító járművet szervezzünk. Ez lehet egy helyi fuvaros, de tervezhetünk azzal is, hogy a kísérő járművünket vetjük be erre a feladatra.

8.5. Túravezetők

Előfordulhat, hogy a túra körülményei, a vízterület sajátosságai, nagy létszám, nem átlagos résztvevők miatt a túra biztonságos lebonyolításához nem elegendő az egy túravezető. Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy több túravezető szükséges, a túravezetők közötti hierarchiát és a feladatok, felelősségek elosztását pontosan tisztázni kell. Ezt el kell mondani a résztvevőknek is. Tökéletesen csapatként kell dolgozni. Az információk egymás közötti átadásának megfelelő fórumot kell kialakítani (pl. reggeli és esti megbeszélések). A túravezetők között a túra során a vízen is élő kommunikációnak kell fennmaradni. Ezt manapság technikai eszközökkel rugalmasan meg lehet oldani telefonok, adóvevő készülékek segítségével. Egyes esetekben egyszerű kommunikációt lehetővé tehetnek különböző hangjelző eszközök is (duda, síp, stb.), megbeszélt jelek segítségével. Amennyiben ez nem lehetséges, a túravezetők a rájuk bízott emberekkel saját teljes felelősségi körben kisebb csoportokkal közlekednek a vízen.

8.6. Felszerelések a túrán

A túravezető felszerelése

A túravezetőnek érdemes jó minőségű, megbízható felszereléseket beszerezni. Egyrészt azért, mert várhatóan rendszeres használatra szerzi be azokat, másrészt azért mert ő az egyetlen személy, aki a túrát nem hagyhatja el kritikus időjárási körülmények között sem, legyen akár tartós eső vagy hideg. Meg kell őriznie a munkaképes állapotát tűző napsütésben is. Ezekben az esetekben a kulcs az egyéni tűrőképességen túl a hibátlan felszerelés. Ha a túra vezetője megbízható, jó felszereléssel túrázik, akkor idejét a túrázókra fordítja, és nem a felszerelése toldás-foldására.

A túravezető felszerelésének tartalma:

  • kipróbált, tökéletes műszaki állapotú hajó és lapát, tartaléklapát
  • jó minőségű sátor, ami nem ázik be, bírja a szelet és könnyen felverhető.
  • Jó minőségű, megbízható esőkabát és esőnadrág, amiben nem ázik el, és mozogni is tud.
  • polár vagy más technikai aláöltöző
  • gumicsizma vagy más vízálló cipő
  • műanyaghordó, vagy vízmentes zsák (dry bag), amiben a ruhaneműit és hálózsákját vízmentesen tudja szállítani. A hordó és a vízmentes zsák között aszerint választunk, hogy milyen hajóban evezünk. Kenuban a hordó is nagyon jó csomagolóeszköz. Kajakban könnyebb a vízhatlan, puha, könnyen formálható, sokféle méretbe és kialakításban kapható vízmentes zsák vagy zsákok használata.
  • vízhatlan oldal- vagy öv táska, kisméretű vízmentes zsák vagy tok az igazolványok és a szükséges papírok hordozására.
  • étkezéshez szükséges felszerelések.
  • balta és/vagy machete, kézifűrész.
  • mentőkötél, karabinerek, bicska, hevedervágó, fogó, mentés esetén használható mentőmellény.
  • egészségügyi felszerelés (kötszerek, alapgyógyszerek, stb.)

A túrázók felszerelése

A túrázók természetesen maguk állítják össze a felszerelésüket. Ha kezdő csoporttal kell túráznunk, vagy a csoport 18 éven aluli tagokból áll, jó megoldás az, ha listát készítünk arról, hogy milyen felszereléseket javasolunk. Ebben a listában célszerű a trikók, fürdőruhák stb. optimális számát is feltüntetni. Mind a kezdő túrázók, mind a gyerekeknek csomagoló szülők hajlamosak arra, hogy feleslegesen, sőt egyes esetekben károsan, a túra lebonyolítását akadályozóan sok ruhaneműt és felesleges felszerelést hozzanak, de a legfontosabb esővédő felszerelést otthon hagyják. Sokszor hoznak magukkal oda nem illő darabokat, „rendszeridegen” eszközöket is. Például: az esernyő nem alkalmas esővédő felszerelésként egy hajóban. Vagy egy vízi túrán nincs alkalom sem fodros nyári ruha, sem magas sarkú szandál viselésére, tehát felesleges. Nem felel meg a gurulós bőrönd a csomagoláshoz, stb.

« Előző fejezet Tartalomjegyzék Következő fejezet »

Események

Jelenleg nincs aktuális esemény.

További események... »

Ajánló

A pályázat egyetemi oldala

Sporttudományi és Testnevelési Intézet

Sportközpont

TTK Tanulmányi Osztály

Szentágothai János Szakkollégium

Botanikus Kert

BTK-TTK Könyvtár

Egyetemi Könyvtár

Nyitott Egyetem

Táncoló Egyetem

Univ Pécs

TTK meteorológiai állomás