V. V. AZ ÁLLAMI PROTOKOLL

V.1. Államfői protokoll
V.1.1. Az államfők rangsora
V.1.2. Az ábécé-sorrend
V.1.3. A magyar államfő protokollja
V.1.4. Államfői látogatás külföldön

Az állami protokoll tehát az államot képviselő személyek és intézményeik protokollja. Az állami protokoll finanszírozására az állami költségvetésből történik.Az állami protokoll megjelenik:

a magas szintű hivatalos látogatók fogadása katonai tiszteletadással, búcsúztatása alkalmából;
hazai magas szintű küldöttség kiutazásakor,
nagykövet fogadásakor,
állami ünnepeken való részvételkor,
koszorúzás során,
kitüntetések átadása, ünnepi rendezvények és egyéb hasonló alkalmak során.

A Külügyminisztérium kiemelt szerepet játszik az állami és diplomáciai protokoll alkalmazása területén. A külföldre történő utazások és külföldi delegációk fogadásának megszervezése a KÜM Protokoll Főosztályának feladata (az állami protokoll alanyainak belföldi protokoll rendezvényeit többnyire saját intézményeik protokoll osztályai szervezik). A Külügyminisztérium protokollfőnöke Magyarországon a mindenkori protokollfőnök.

A KÜM Protokoll Főosztály

A Protokoll Főosztály szakállamtitkár irányítása és felügyelete alatt működő szakmai főosztály, alegységei:

az Állami Protokoll Osztály,
a Külügyi Rendezvényi Osztály,
a Kiemelt Állami Rendezvények Osztálya,
a Diplomáciai Protokoll Osztály és
a Protokoll Iroda.

Állami protokoll szempontból ismerni kell az magyar állam jelenlegi berendezkedését, a különböző központi államigazgatási szerveket¹, az Alaptörvényben meghatározott tisztségeket és azok hierarchiáját azért, hogy az egyes protokoll eseményekre elkészíthető legyen a rangsor alapján az érvényes protokoll lista, amely meghatározza a meghívott vendégek egymáshoz viszonyított ülő- és állóhelyét, sorrendjét.

V.1. Államfői protokoll

Az államot képviselő vezetők elnevezése sokszínű a hagyományok és az egységes vagy föderatív állami berendezkedés rendszere alapján. A (parlamentáris vagy a prezidenciális) köztársaságokban általában Elnök, Köztársasági Elnök, Szövetségi Elnök, de a (parlamentáris, alkotmányos vagy abszolút) monarchiákban találkozunk az alábbi elnevezésekkel: Császár, Király, Királynő, Nagyherceg, Korona Herceg, Szultán, Emír stb.

V.1.1. Az államfők rangsora

A nemzetközi protokoll szerint tehát az államfő áll az első helyen a listán; az államfők pedig hivatalba lépésük ideje alapján rangsorolnak. A rangsorolás kérdése azonban nem minden esetben ennyire semleges, hiszen figyelembe kell venni a nemzeti protokoll sajátosságokat is! Ez általában a nemzetközi eseményt rendező ország protokoll előírásait jelenti. Ugyanakkor a nemzetközi szervezetek sajátos belső protokollt használnak; előfordul, hogy az államfők jelenlétében megrendezett esemény alkalmával elsődlegeses alkalmazhatnak pl. katonai protokoll előírásokat.

Sok esetben azonban megfigyelhető, hogy az uralkodók általában a köztársasági államfők előtt rangsorolnak (főleg monarchiákban), míg egyes országokban a Pápa (mint a Pápai Állam államfője) a világi államfő előtt rangsorol, főleg a római katolikus országokban.

V.1.2. Az ábécé-sorrend

Miután az államok közti jogi egyenlőséget elfogadták, felmerült rangsoruk ABC-szerinti meghatározása. A konferenciákon és a kongresszusokon, amelyeken államfők és teljes jogú meghatalmazott küldöttek vesznek részt, elsőként azt a nyelvet határozzák meg, amelyen valamennyi államot megjelölik, azt követően pedig az országokat – a meghatározott nyelven – ábécé-sorrendben rendezik el. Az ENSZ-ben például, mivel az angol az első a hivatalos nyelvek között, az ábécé-sorrend ezen alapul.

V.1.3. A magyar államfő protokollja

A köztársasági elnököt feladatainak ellátásában az elnök munkaszervezete, a Köztársasági Elnöki Hivatal segíti. A Köztársasági Elnöki Hivatalt a hivatalvezető és a hivatalvezető helyettese vezeti a köztársasági elnök irányítása mellett, akiket a köztársasági elnök nevez ki és ment fel.A Köztársasági Elnöki Hivatal székhelye a budavári Sándor-palota. Itt látja el munkáját a köztársasági elnök is. A Protokoll Főosztály vezetője a köztársasági elnök protokollfőnöke.²

V.1.4. Államfői látogatás külföldön

Az állami protokollban az államfői látogatás a legnagyobb jelentőségű esemény. Az az államfő kezdeményezi a meghívást, aki régebben van hivatalban . A látogatást követően a meghívott a maga részéről szintén meghívással viszonoz: házigazdáját meghívja, hogy látogassa meg országát. Minden államfő csak egyszer tesz látogatást egyazon államfőnél. Az esetleges második vagy többedik látogatás már alacsonyabb (protokolláris) szinten zajlik.

Az államfők hagyományosan elsőként a szomszédos országokban tesznek udvariassági látogatást. Politikai okokból általában az azonos közösségbe (pl. EU) tartozó országok államfői szokták meglátogatni egymást.

Magyarországon a KÜM Protokoll Főosztálya az év elején elkészíti az éves kiutazási tervet és megküldi a Parlamentnek és a KEH-nek jóváhagyásra. A Köztársasági Elnöki Hivatal Protokoll Főosztálya a Külügyminisztériummal kötött megállapodásnak megfelelően figyelemmel kíséri a hivatal Államfői Protokoll keretének felhasználását.

Egy államfő látogatásai lehetnek hivatalosak vagy magánjellegűek. A hivatalosak lehetnek államiak vagy munkalátogatások. A nagyobb jelentőségű államiakat az állam feje (uralkodója) államfői minőségében valósítja meg. Államfői látogatáshoz mindig szükség van egy másik államfő (a vendéglátó) meghívására; az ilyen látogatáson minden az azonos rangú felek közt történik. Magánlátogatásnak általában a személyes okokból megvalósított látogatásokat nevezik.

Csúcsdiplomácia: az állami élet élén állók találkoznak egymással, államfők, uralkodók, miniszterelnökök. Az esemény gyakran megjelenik a médiában, 15-20 fős delegációk (gazdasági élet szereplői) is részt vesznek, alkalmat biztosítva kétoldalú megállapodások megkötésére.

Példa egy államfői látogatás programjára