IX.

IX. KATONAI PROTOKOLL

Az állami protokoll területén alkalmazott jegyekkel sok hasonlóságot mutat, ceremóniái pedig az adott nemzet fegyveres erőinek előírásaihoz, hagyományaihoz kötődnek, így azok országonként eltéréseket mutatnak (pl. rendfokozatok). A hazai katonai protokollban alkalmazott szabályozások például a különböző rendezvényeken viselendő öltözékre, rangjelzésekre és kitüntetésekre vonatkozó előírás (Magyar Honvédség Öltözködési Szabályzata) valamint a jelenleg hatályos MH Alaki Szabályzata (36/2011. (IV. 8.) HM utasítás) a katonák tevékenységeinek megjelenéséről és mozgásformáiról.

Honvédelmi Minisztérium

A katonai diplomácia és protokoll terület legmagasabb szintű intézménye hazánkban. A minisztérium szerepe tehát kettős: amellett, hogy előkészíti a honvédelemmel kapcsolatos döntéseket és katonadiplomáciai feladatokat, ellátja a honvédelem közigazgatási funkcióját gondoskodva az ország védelemi tervezéséről, megszervezéséről. Élén a honvédelmi miniszter áll, aki a Magyar Honvédség és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok irányítója. A legmagasabb szintű katonai vezető pedig a Honvéd Vezérkar főnöke.

A Magyar Honvédség

A HM részeként működő polgári irányítású fegyveres állami szervezet. Feladatai az ország függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak fegyveres védelme külső támadással szemben; a nemzetközi védelmi, békefenntartó és humanitárius feladatok ellátása; a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és védelme és részvétel az állami protokolláris feladatok teljesítésében.

IX.1. Katonadiplomácia

A védelemdiplomácia része, elsősorban a fegyveres erők nemzetközi képviseletét megvalósító azon feladatok intézményes ellátására szakosodott diplomáciai tevékenység, amely diplomáciai státussal felruházott katonaszemélyek közreműködését igényli. A katonadiplomácia tehát a nemzetközi katonai kapcsolatok, illetve általában a védelmi érdekek érvényesítésével összefüggő tevékenységek diplomáciai keretek közötti támogatásának intézményes formája.

Kétoldalú katonadiplomáciai kapcsolattartás

Budapesten akkreditált külföldi véderő-, katonai és légügyi attasékkal, a nagykövetségek keretében működő attaséhivatalokkal és a külföldre akkreditált magyar katonai attasékkal való kapcsolattartást jelenti.

Budepesten Akkreditált Katonai Attasé Testület

Hazánkban a Honvédelmi Minisztériumnál akkreditált katonai attasék és helyetteseik - állomáshelyüktől függetlenül – továbbá az attasé hivatalok titkárai alkotják a katonai attasé testületet.

A doyen a testület legfontosabb embere, vezetője, egyben képviselője. A doyen képviseleti tevékenysége rendfokozatának, rangjának köszönhetően – nyomatékot jelenthet, ahol az attasék közösen szándékoznak fellépni a nemzetközi diplomácia színterén. A doyen általában rangidős diplomata, (adott állomáshelyen legrégebben szolgálatot teljesítő véderő attasé), de az összekötő hivatal és az attasé testület más feltételekhez is köthetik a jelölt jóváhagyását, például nyelvtudás, szakmai elismertség, politikai elfogadottság, önkéntesség alapján.

XI.2. Katonai attasék feladatköre

1. KÉPVISELET: képviseli a fogadó országban a küldő állam honvédelmi miniszterét, minisztériumát, hadseregét ünnepélyes rendezvényeken és hadgyakorlatokon;

2. ÉRDEKVÉDELEM: védi a küldő állam fegyveres erőinek és tagjainak érdekeit és együttműködik annak diplomáciai képviseletével; a képviselet vezetőjének tanácsokat ad katonai kérdésekben;

3. TÁRGYALÁS: jogosult tárgyalni katonai ügyekben a fogadó állammal;

4. TÁJÉKOZÓDÁS ÉS TÁJÉKOZTATÁS: minden megengedett módon a fogadó állam honvédelmi, hadiipari helyzetéről és álláspontjáról és erről tájékoztatja a küldő államot.

5. KAPCSOLATFEJLESZTÉS A KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK JEGYÉBEN: előmozdítja a küldő és fogadó állam közti katonai kapcsolatokat.

Agrément, rangsorolás

A katonai attasék esetében is meg kell szereznie a küldő államnak az előzetes hozzájárulást. A kérelmet a küldő államban működő magyar diplomáciai képviselethez vagy a magyar Külügyminisztériumhoz kell benyújtani jegyzékben.

A magyar protokoll szerint a katonai attasék rangsorolása egységes, nem oszlik meg haderőnemenként; a nagykövetségek belső listáján pedig minden esetben a legalacsonyabb, III.o. titkár után következnek.

Egymás között: figyelembe veendő a rendfokozat; azonos rendfokozat esetén a HM-nél tett bemutatkozó látogatás időpontja. Az attasék előbb rangsorolnak, mint helyetteseik, akik szintén rendfokozatuk, egyezés esetén bemutatkozásuk időpontja alapján rangsorolnak. Ha az attasé helyettesét bízza meg a hivatal vezetésével, a megbízott attasé helyettes – a megbízás időtartamára - megelőzi a többi katonai attasé helyettest.

IX.3. Katonai rendfokozatok

A szolgálati beosztások szintjéhez igazodó besorolási rendszer a fegyveres erőknél (honvédség, légierő, haditengerészet) a fegyveres testületeknél és a rendvédelmi szerveknél (rendőrség, büntetés-végrehajtási szervezet, katasztrófavédelem):

  • Rendfokozat nélküli: honvéd (végrehajtó állomány)
  • Tisztesek: őrvezető, tizedes, szakaszvezető (végreható állomány)
  • Tiszthelyettesek: őrmester, törzsőrmester, főtörzsőrmester
  • Zászlósok: zászlós, törzszászlós, főtörzszászlós
  • Tisztek: hadnagy, főhadnagy, százados (szakasz-, századszintű vezetés)
  • Főtisztek: őrnagy, alezredes, ezredes (zászlóalj- és ezredszintű vezetés)
  • Tábornokok: dandártábornok, vezérőrnagy, altábornagy, vezérezredes (dandárszintű vezetés)

Rendfokozat jelzések

  • Váll-lap
  • Vállszalagra varrott jelzés (tiszteseknél)
  • Paroli (galléron)
  • Sapkajelzés
  • Kar rendfokozati jelzés (posztóköpenyen)

Magyarországon a fegyveres erők és testületek (Honvédség, Rendőrség és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság) és a Katasztrófavédelem (polgári védelem és a tűzoltóságok) hivatásos tagjainak rendfokozatai formailag megegyeznek egymással.

Különbség a rendfokozatok megjelenésében, a váll-lap és a paroli alaplap színében található:

  • a paroli színe a Honvédségen belül a fegyvernemtől függ;
  • a Rendőrség kék színt használja,
  • a megszűnt Határőrség a zöldet,
  • a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a lila színt,
  • annak polgári védelem állománya a bordót,
  • a tűzoltóság pedig a szürke színt alkalmazza

Megszólítás

A szóbeli és írásbeli megszólítás formája: rendfokozatát a hivatalos állomány tagjának neve, majd az adott fegyveres szervhez való tartozás, illetve szakbeosztás megnevezése után használhatja, például: XY rendőrszázados, büntetésvégrehajtási őrnagy stb.

IX.4. Katonai protokoll szempontból jelentős rendezvények

  • ültetés: elnökségi / dísztribün;
  • magas rangú katonaszemélyek fogadása védett objektumban;
  • emlékmű- (emléktábla-) avatás, koszorúzás;
  • katonai temetés,nemzeti gyász;
  • zenés őrségváltás;
  • díszőrök felállításának és váltásának rendje;
  • Magyaroszág nemzeti ünnepei során.

Fogadás katonai tiszteletadással

Bejelentett érkezésük esetén külföldi államok képviselőinek, valamint hazánk köztársasági elnökének, az Országgyűlés elnökének, a miniszterelnöknek, a Kormány tagjainak, a Honvédelmi Minisztérium államtitkárainak és a Honvéd Vezérkar főnöke fogadására díszalegységet kell kirendelni.

Magyarország nemzeti ünnepei

  • március 15-e, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja,
  • augusztus 20-a, az államalapítás és Szent István király ünnepe, az Új Kenyér ünnepe, egyben állami ünnep
  • október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja.

Nemzeti rendezvények

A nemzeti ünnepek valamint a kiemelt fontosságú rendezvények:

  • Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja február 25-e,
  • Holocaust Magyarországi Áldozatainak Emléknapja április 16-a,
  • Nemzeti Összetartozás Napja június 4-e,
  • Aradi Vértanúk Emléknapja október 6-a alkotják a nemzeti rendezvényeket.
« Előző fejezet Tartalomjegyzék Következő fejezet »