X. X. EGYHÁZPROTOKOLL

X.1. Vallás
X.2. A világ vallásai
X.3. Kereszténység
X.3.1. A keresztény hit három fő ága
X.4. Belépés a templomba, az istentiszteleti szertartások helyszíneire
X.5. A keresztény vallási helyekre vonatkozó szabályok
X.6. Protokoll a katolikus egyházban
X.7. Protokoll a református egyházban
X.8. A zsidó vallásról röviden
X.9. Az iszlám hit
X.10. Protokoll szabályok az iszlámban
X.11. Összefoglaló illemszabályok

Ebben a fejezetben a főbb vallásokról és irányzatokról lesz szó annak érdekében, hogy jobban megértsük és értékelni tudjuk a különféle kultúrákat és vallásokat; figyelemmel tudjuk kísérni az adott valláshoz kapcsolódó alapvető kérdéseket, valamint felismerjük a hitbéli közösségek legjelentősebb szokásait, hagyományait az imádkozás, étkezési szokások, öltözet, megszólítás, rangok megnevezése, szimbolika, az ünnepek kapcsán.

Napjainkban a felekezetek egymáshoz való közeledése miatt és az ökumenizmus szellemében mindennapossá válik, hogy más vallások, más felekezetek normáihoz kell alkalmazkodni.

Az egyházprotokoll magába foglalja a különböző egyházak és vallási közösségek protokoll- és liturgiaszokásainak, szabályainak - világi nézőpontból történő – megismertetését.

X.1. Vallás

A vallás kifejezés pedig ezzel szemben jelenti

az okokban, a tervben, a természetben, az univerzum tervében való hitet, amelyet általában odaadással és különböző rituálékkal gyakorolnak meghatározott erkölcsi-szellemi útmutatást követve, avagy
egy csoport által közösen megállapított konkrét hitrendszert és gyakorlatot, ami ezáltal közösségformáló erővel bír.

A legtöbb vallásnak saját szimbolikája, gyakorlata, rituáléja, szokása és szentírása van, amelyek magyarázatot próbálnak adni az élet eredetére, a világegyetem dimenzióira valamint a halál utáni életről alkotott elképzelésekre. Ezek a vallásgyakorlatok magukba foglalják a különféle ünnepeket, az áldozat bemutatását, a temetési szertartásokat, a prédikációkat, a házassági szertartásokat, ünnepnapi lakomákat, meditációt, zenét és más ehhez kapcsolódó rituálékat. A legtöbb vallás rendelkezik saját belső hierarchiával, a belépésre vagy a tagságra vonatkozó szabályokkal, szent helyekkel és rendszeres gyűléseket és szertartásokat tartanak.

A különböző vallásokat három kategóriába sorolhatjuk:

multikulturális világvallások, nemzetközi hitvallások;
törzsi vallások: kisebb, kulturális vagy nemzetalapon szerveződő csoportok;
új vallások: napjainkban alapított és kialakult vallások.

X.2. A világ vallásai

2011-ben az emberiség népessége elérte a közel 7 millárd főt, mialatt a főbb, szervezett történelmi vallások száma elérte a negyvenet, és a kisebb valláscsoportok száma több százra tehető.

Keresztény 33.35% (2,310,554,117 M) amelyből

Római katolikus 16.83%, (1,166,015,765M)
Protestáns6.08%, (421,234,453M)
Ortodox 4.03%, (279,206,389M)
Anglikán 1.26%, (87,295,297M)

Muszlim 22.43%, (1,553,994,868M)

Hindu 13.78%, (954,705,719M)

Buddhista 7.13%, (493,980,535M)

Sikh 0.36%, (24,941,513M)

Izraelita 0.21%, (14,549,216M)

Baha'i 0.11%, (7,621,018M)

Egyéb vallású összesen (11.17%, (773,879,744M)

Törzsi vallás, sámánizmus, animizmus 3%
Új vallások <1%
Spiritualizmus <1%
Konfucianizmus <1%
Jain vallás<1%
Zoroasztrizmus (mazdaizmus) <1%
Sintó <1%
Taoism <1%
Wicca újpogány vallás <1%
egyéb <1%

Nem-vallásos (szabadgondolkodó, humanistsa, szekularista) 9.42%, (652,636,275M)

Ateista 2.04% (141,335,244M)

TELJES NÉPESSÉG: 6,928,198,253M (2011. júliusi becslés szerint)⁸

Eseményszervezés szempontból jelentős egyházprotokoll szempontok:

vallási nézetek, ünnepek, étkezési szokások, böjtök, tiltások;
vallási alkalmak, szokások, helyszínek, rituálék, kegytárgyak, öltözetre vonatkozó előírások, rangsorolások, megszólítás, ajándékozás.

X.3. Kereszténység

A kereszténység az i.sz. első században a judaizmusból kialakult, legnagyobb monoteista világvallás, amely Názáreti Jézus, - a zsidó Ótestamentum szerint a várvavárt messiás -tanításain alapszik, aki kétezer évvel ezelőtt élt a Szentföldön. Élete, halála utáni feltámadása és menybemenetele mind a kereszténység meghatározó elemei, egyben megváltás jelent az egész emberiség számára. A kereszténység az i.sz. 4. századra vált domináns vallássá a Római Birodalomban. Ma, világszerte mintegy 2,2 milliárd követőjével a világ legjelentősebb vallása, számos országban államvallás.

X.3.1. A keresztény hit három fő ága

1. A római katolicizmus különleges odaadást mutat Jézus anyja, a Szűzmária iránt, valamint elismerik a Pápa elsőbbségét. A katolikus istentiszteleti szertartás során megerősítik ama hitet, miszerint a kenyér Jézus teste, a bor Jézus vére.

2. Az ortodox egyházban 22 földrajzilag elkülönülő ág létezik (orosz, görög, szerb, ukrán stb.), amelyeket mind azonos hitvallás, szigorú doktrinák, szertartások és gyakorlatok jelemeznek.

3. A protestanizmusban számos különböző egyház létezik, a Biblia eltérő értelmezéséből fakadóan.

A római katolicizmus a legkorábbi alapítású nyugati keresztény egyház, a világ leghatalmasabb vallási intézménye.

A ’katolikus’ kifejezés görög eredetű, jelentése ’egyetemes’. Egyházi hierarhiájában elismeria a Pápa elsőbbségét (aki egyben Róma püspöke, Itália prímása, a nyugat pátriárkája), a Vatikán városállam államfőjét. A katolikusok szerint a Pápa szent Péter földi helytartója, Isten elrendeléséből az egyház feje. A katolikus egyház összesen 23 autonóm egyházból áll, egy római (nyugati) és 22 keleti egyházból. A római katolikus vallás a legnépesebb, a katolikusok 98 százaléka ide tartozik. A keleti katolikus egyház bár tagja a római közösségnek, de saját hagyományaikat megőrizték és hierarchiájukban papjaik a keleti liturgia szerint celebrálnak. A katolikus egyház katekizmusában átfogó teológiai és erkölcsi doktrinát ír elő követői számára. A katolikus istentisztelet középpontjában az eukarisztia áll: tanítása szerint a kenyér és a bor Jézus testét és vérét jelképezi. A katolikusok hisznek a Szűzmáriában (mint örök szűz és Isten anyja), a szeplőtelen fogantatásban és Mária földi életét követő mennybemenetelében – mindkettő dogmába foglaltatott 1854-ben IX. Piusz pápa és 1950-ben XII.Piusz pápa által.

A keleti ortodox egyház a legkorábbi alapítású keresztény egyház, ahol a szertartás vezetője bizánc püspöke, más néven a Pátriárka. Az egyház földrajzi régónként lehet örmény, bolgár, kopt, görög, grúz, görögkeleti, magyar görögkeleti, orosz, ukrán ortodox, görög katolikus stb.), ezek az ún. autokefál egyházak (azaz függetlenek Bizánctól és mindegyiknek Pátriárkája, első számú vezetője van).

Az ortodox egyházak jellemzően nacionalista etnikai népcsoportok, mégis számos teológiai nézetet és dogmát osztanak a római katolikus egyházzal, ám nem ismerik el a Pápa elsőségét.

A protestáns egyházat a 16. században alapították azzal a céllal, hogy megpróbálja megreformálni a római katolikus dogmákat és teológiát. A protestanizmusnak számos változata létezik különböző struktúrával, papi heirarchiával, irányítással és teológiai nézettel. Tanításai leginkább a Biblia elsődlegességét hangsúlyozza, támogatva a keresztény szövegek személyes,egyéni interpretációját, egy vallási hatalom, pl. a római pápa közvetítése nélkül. A legősibb protestáns egyház az evangélikus (lutheránus), a kálvinista, azaz református (presbiteriánus) a 15. századból, valamint az anglikán (episzkopális) egyház a 16. századból, amelyek mind saját liturgiát, hierarchikus felépítést és papságot alakítottak ki. A protestanizmuson belül említendő a pünkösdi mozgalom, az evangelizmus, a pietizmus és más függetelen egyházak.

A keresztény étkezési előírások

A kerszténységben nincsenek különleges tiltások az étkezésre vonatkozóan, hiszen Jézus szerint minden étel tiszta. Mindazonáltal hagyományosan nem fogyasztanak bizonyos ételeket egyes időszakokban, például csokoládét vagy alkoholt a nagyböjti időszakban, azaz Húsvét előtt 40 napig.

Némely protestáns egyház tiltja az alkoholfogyasztást hívei számára és a hithű keresztények nem fogyasztanak húst Hamvazószerdán, Nagypénteken vagy a nagy ünnepek előtti böjti időszakban.

Ünnepek

A keresztény ünnepek nagy része Jézus életéhez kapcsolódnak, ám a szertartások nagyban eltérnek az egyes egyházak esetében.

Húsvétkor Jézus feltámadását ünneplik. A húsvét előtti napokban megemlékeznek Jézus életének utolsó napjairól és „haláláról:”

Nagycsütörtök – az utolsó vacsora tanítványaival és Jézus elárulása;
Nagypéntek – Jézus keresztrefeszítésének napja;
Nagyszombat – a várakozás napja;
Húsvét vasárnap – Jézus feltámadása.

Mivel ezek az események eredetileg a zsidó vallási ünnep, a Zsidó Húsvét (egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe) része volt és a héber naptár a holdévet követi, a keresztény Húsvét időpontja nem állandó, hanem ún. mozgó ünnep.

A húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap.

Pünkösd napja az egyház megalakulásának ünnepe a Húsvétot követő hetedik vasárnap; ez a nap jelzi a Szentlélek kiáradását Jézus tanítványaira.

Karácsonykor Jézus születését ünnpelik, Isten ajándékát az emberiség számára, innen ered az ajándékozás hagyománya. December 25. napja vált lett a karácsony elfogadott időpontjává még a 4. században.

Az Advent a karácsony előtti 4 hét, azaz az ún. készületi idő.

A keresztény templombajárók ilyenkor hagyományosan a legszebb vasárnapi ruhájukat öltik magukra, de manapság ez már nem mindenhol divat.

A templomban a hölgyek gyakran viselnek kalapot, ám férfiaknak ez egyenes tilos.

X.4. Belépés a templomba, az istentiszteleti szertartások helyszíneire

Bár minden egyes felekezetnek és minden szentnek tartott helynek sajátos, eltérő szabályai vannak, léteznek azonban általános előírások, amelyek megtartása tisztelettudó, illedelmes viselkedést biztosít mindenhol:

amennyiben részt kíván venni az imádságon vagy istentiszteleten, kérdezze meg előzetesen, hogy lehetséges-e; és vannak –e olyan részei a szertartásnak, amelyeken nem vehet részt;
inkább legyen körültekintő és öltözzék visszafogottan – ne látszódjon ki a térde vagy a válla. A bejáratnál kérdezze meg, van –e speciális előírás, például hogy lehet-e a nőknek fedetlen fővel belépni.
Ha mindenképpen muszáj mobiltelefont vinnie magával, kapcsolja ki vagy állítsa néma üzemmódra!
Ne zavarja meg érkezésével a szertartást, és ne hagyja el e helyszínt szertartás közben, mialatt az ott lévők imádkoznak.

X.5. A keresztény vallási helyekre vonatkozó szabályok

A felekezettől függően a kongregáció vezetőjét nevezhetik Atyának, Tisztelendőnek, Főtisztelendőnek, vagy Plébánosnak.
Visszafogott, szerény öltözet viselendő: zakó és nyakkendő az uraknak, valamint nadrágkosztüm vagy térd alatt végződő ruha a hölgyeknek. Rövidnadrág vagy ujjatlan felsőrész viselése tilos!
A szertartás közben az ima alatt vagy az áldás előtt nem illik sem belépni sem kimenni a templomból, illetve elhagyni a helyszínt.
Általánosságban elmondható, hogy bárki részt vehet a keresztény szertartásokon, mindenkit szívesen látnak. Ugyanakkor Jézus utolsó tanítványaival töltött vacsorájának megemlékezésekor általában csak megkeresztelt keresztények vehetnek részt, de lehetséges, hogy csak az adott felekezet tagjai számára engedélyezik a belépést.
Sok helyütt a templomokban adományt gyűjtenek, vagy egy kis kosarat adnak körbe a szertartás alatt ajándégyűjtés céljából.

Meghívás magánlakásba: általános szabályok

Bár a magánlakások nagymértékben egyéni kialakításúak, vannak általános szabályok amelyeket szem előtt kell tartani:

Ha valaki élelmiszerjellegű ajándékot visz magával, ügyeljen arra, hogy semmiképpen se tartalmazzon a házigazda vallása szerint tiltott ételt vagy italt!
Kérjen előbb engedélyt, amikor egy szent kegytárgyat vagy vallási szöveget érint.
Figyelje meg, hogy a jelenlevő házigazdák, vendégek között a férfak és a nők hogyan viselkednek! Itt is a mértéktartás a követendő példa. Ha nem biztos a dolgában, inkább a látogatás előtt érdeklődjék az általánosan követendő szabályokról.
Amennyiben lehetséges, a házigazdát kérdezze meg előzetesen, mikor nem alkalmas az idő a látogatásra és van-e előírás az öltözetre vonatkozólag.

Meghívás keresztény magánlakásba

Általában nem szükséges kalap vagy kendő viselete a fej elfedésére.
A lakásban található kegytárgyakat imádkozáshoz használják, pl. a Biblia, rózsafüzér vagy keresztek. Kérjen engedélyt, mielőtt ezeket a tárgyakat megérintené!
Sok mormon családban egy héten egyszer, általában hétfőn családi estét tartanak. Ezen a napon nem illik látogatni, ezért kérdezzen rá előzőleg, mikor alkalmas a látogatás.
Néhány, vallási helyre történő belépésre vonatkozó szabály a magánlakásba való belépésre is vonatkozik.

X.6. Protokoll a katolikus egyházban

Köszöntés

Egyházi köszönés: Dicsértessék a Jézus Krisztus! (Laudetur Jesus Christus) A válasz: Mindörökké, Ámen! (In aeternum Amen)
Világi köszönés: napszak szerinti köszönés, de magasabb egyházi vezetőnél: pl. „tisztelettel köszöntöm, Bíboros úr!”

Tegezés / Magázás / Kézfogás

Hivatalos iratokban soha nem használhatunk tegeződést!
Tegezést csak egyházi személy kezdeményezhet!
Tegeződésnél mindig mutassuk ki tiszteletünket: Eminenciád biztosan tudja…
Keresztnéven való megszólítást egyházi méltóságoknál nyilvánosan nem használhatunk!
Kézfogást mindig az egyházi személy kezdeményezi;
a pápa kezdeményezi a kézfogást, Gyűrűjét csak katolikus hívő csókolja meg.

Meghívás / Meghívók

a meghívottnak mindig 5-10 perccel a rendezvény kezdete előtt kell érkezie;
a legmagasabb rangú főpap percre pontosan érkezik;
a bevonulás rangjukkal fordított sorrendben történik;

Névjegykártya

jellemzői: logo; a képviselt terület; név; rang; székhely; a titkárság telefonszáma;
a legtöbb katolikus egyházi személy használ névjegyet;
bíborostól, érsektől és püspöktől a titkáron keresztül lehet névjegyet kérni.

Ajándékozás

Leginkább vallási témájú ajándékot adjunk, például: rózsafüzér, vallási témájú könyv, CD, kegytárgyak, ceremóniához használatos tárgyak, teljes Biblia stb.

Virágok szerepe

a rózsafüzér eredetileg szirmokból préselt golyókból⁹ készült;
a templomi díszítés bőséges, az évközi időszaknak megfelelően: Vízkereszttől Hamvazószerdáig; illetve Pünkösdtől Adventig. Húsvétkor fehér virágokkal (hortenzia, kála, szegfű, liliom, orgona, gyöngyvirág, labdarózsa), Pünkösdkor piros virágokkal díszítenek (kardvirág, szegfű, rózsa);
Nagyböjt és Advent idején nem díszítik a templomokat virágokkal.

X.7. Protokoll a református egyházban

Köszönés, kézfogás, tegezés -magázás

A reformátusok között a köszönés a legfontosabb jókívánságot hordozza: „Áldást, békességet kívánok!”vagy „ Áldás, békesség!”

A válasz rá így hangzik: Istené a dicsőség, bár ez már nemigen használatos, így legtöbbször a válasz megegyezik a köszöntéssel.

A református egyházban a kézfogást illetően általános szabály érvényesül, ahol a kor, a pozíció és a nem a meghatározó. Illendő, ha a világiak megvárják, amíg a lelkész nyújtja nekik a kezét. Ez vonatkozik a gyülekezet női és férfi tagjaira egyaránt.

Fontos ugyanakkor tudnunk, hogy a református egyházban nőket is szentelnek lelkésszé, és az egyházban alkalmazott összes pozíciót betölthetik, illetve a titulust hordozhatják.

A katolikus egyházzal ellentétben a református lelkészek megnősülhetnek, és protokoll szempontból fontos, hogy a lelkész nem-lelkész felesége is hordozza a nagytiszteletű/főtiszteletű asszony elnevezést. Éppen ezért a női lelkipásztorokat szerencsésebb lelkipásztor nőnek, asszonynak vagy kisasszonynak szólítani, mert ezzel elismeri, hogy nem családi státuszról, hanem hivatali funkcióról van szó.

A felszentelt lelkészek között természetes a tegező viszony, függetlenül a betöltött hivataltól. A korban és hivatalban rangidős kezdeményezését illő megvárni, és azonnal lehet viszonozni. Az általános tegeződés a református egyházat sem kerülte el, de csupán oly mértékben, hogy a tegeződés a lelkész oldaláról kezdeményezendő és a közös hitet, szolgálatot, elkötelezettséget hivatott kifejezni.

Meghívás, pontosság

Alapszabály, hogy bármilyen egyházról is legyen szó, az egyházi rendezvényekre mindig pontosan illik érkezni!A meghívás és meghívók tekintetében a hivatalos élet gyakorlatát kell alkalmazni. A meghívásra szóban vagy írásban illendő válaszolni, különösen akkor, ha a meghívón erre utaló kérés található (RSVP). A templomhoz kötődő rendezvények kezdetét harangszó jelzi, ilyenkor ez a mérvadó.

Ajándékozás

Csakúgy, mint más egyházak esetében, vallásos tárgyak, liturgikus kegytárgyak, könyvek ajándékozása mindig szívesen fogadott. Az igazhívő református pedig szívesen ad ajándékot.

A lelkész feladata úgy irányítani az ajándékozást, hogy az a templomot, a közösséget és a közösség szolgálatát, misszióját gazdagítsa. Évfordulók esetében vagy jeles alkalmakkor a lelkésznek nyújtott legnagyobb ajándék egy új papi palást lehet.

A virág szerepe, díszítés

Nagyon fontos ismerni az egyes virágok, valamint a színek szimbólikus jelentését. A református egyházban, mivel itt nőket is lelkésszé szentelhetnek, még intenzívebb lehet a virágajándékozás, mint egyébként. Míg a katolikus egyházak templomainak virágdíszítése egyes alkalmakkor bőséges, addig a református templomok vagy teljesen dísztelenek vagy nagyon korlátozottan díszítettek: csupán az Úr asztalát (oltár) és a szószéket díszíti virág az istentiszteletek alkalmával.

Konfirmáció

A konfirmációi istentisztelet az egyik legnagyobb gyülekezeti és családi esemény. Ez után válik valaki a gyülekezet teljes jogú, úrvacsorában részesedő tagjává.

Étkezési szokások

Általános szabály, hogy a reformátusoknál nincs olyan szigorú böjt, mint más vallásoknál.

A hithű reformátusok általában Nagypénteken általános értelemben böjtöt tartanak. Vannak, akik semmi állati eredetűt, tehát tojást és tejet sem fogyasztanak. Nem kötelező, de általános gyakorlat, hogy úrvacsora előtt nem fogyasztanak ételt.

A Húsvétot megelőző Nagyböjt alatt nem tartanak szigorú böjtöt, de szintén nem illik mulatságokban, evésekben részt venni. Karácsony szenteste általában kocsonyát fogyasztanak, lencsét, babot esznek Újévkor.

A disznóvágások ideje hagyományosan a farsang, Húsvétkor sonka, tojás és bárány van az asztalon. Pünkösdkor rántott csirke jelenti az ünnepi ebédet.

A hívő reformátusok általában imával kezdik az étkezést, ekkor a nemhívőknek is illik egy fél perc csendességet tartani, különösen, ha ha hívő vagy lelkészi család asztalánál vagy hivatalos egyházi étkezésen veszünk részt.

A szimbólumok szerepe

Az egyszerűség és visszafogottság a színekben, díszekben, szimbólumokban is megjelenik.

A protestáns hívő inkább hisz a szó erejében, mint a kép erejében. A szentképek és szobrok eltávolításának oka, hogy ne takarja el Isten titkát, ne magukra hívják a figyelmet; de a szimbolikus kifejezésmódot a reformátusok is megtartották.

A csillag a reformáció jelképe, a templomtorony dísze, amely a bölcseket Betlehembe hívó csillagot jelképezi; Krisztus kegyelmével való találkozásra hívja a híveket.
A kakas a templomtornyokon jelenik meg, emlékeztetve gyarló és esendő voltunkra.
Az égő szív kálvinista jelkép a 25. zsoltár alapján fejezi ki: “szívemet, mint égő áldozatot az Úrnak ajánlom”.
A kehely sírköveken, de szószékeken és templomajtókon is hirdeti, hogy a kegyelem teljességét, mint csordultig telt kelyhet magunkhoz vehetjük, s azt senki el nem veheti tőlünk.
A pelikán gyakran megjelenik a szószékek csúcsán, Krisztus megtöretett teste és kiontott vérének szimbóluma.
A zászlós bárány az egyház címerében központi helyet foglal el; Krisztus áldozatára emlékeztet bennünket.

X.8. A zsidó vallásról röviden

A zsidó vallás az első ismert és az egyik legkorábbi monoteista vallás, amelyet Ábrahám alapított több mint 3000 évvel ezelőtt, i.e. 1300 körül a mezopotámiai Harranban. A zsidó népcsoportok hitvallásából évezredek alatt az egyik legbefolyásosabb vallássá nőtte ki magát. Jelenleg mintegy 14,5 millió ember vallja magát zsidónak világszerte és mintegy további 4 milliárd azoknak a száma, akik olyan vallást követnek, amelyre a judaizmus közvetlenül is hatással volt, ilyenek a keresztények, a muszlimok és a bahai hívők.

A zsidó népek nemzeti hitvallása egy ún. Ábrahámi vallás (csakúgy, mint a kereszténység és az iszlám) azaz a vallást egyenesen Jákobtól származtatják, Ábrahám unokájától és Ábrahámot pedig a júdaizmus pátriárkájának tekintik.

Monoteista vallásról révén szó, a zsidók egy istenben hisznek, a mindenható Teremtőben, aki kiválasztotta a zsidó népet, hogy példát és követendő erkölcsi magatartást mutassanak a világnak.

A modern zsidó vallás három irányzatot különböztet meg: az ortodox, a konzervatív és a reform júdaizmust. Ezek az irányzatok alapvetően a zsidó törvény értelmezésében térnek el: az ortodox zsidók a hagyománykövetők. A Tórát, és a törvényeket isteni eredetűnek, vagyis megváltoztathatatlannak és szigorúan követendőnek tartják.

Jelentősebb zsidó ünnepek

Nagy ünnepnapok: rós hasána és jóm kippur között
rós hasána: zsidó újév (tisri 1-én)
jóm kippur: az engesztelés napja (tisri 10-én)
szukkot: sátoros ünnep (tisri 15-én)
hanukka: (kiszlév 25)
tu bisvát: a fák újéve (svát 15-én)
purim: (ádár 15-én)
pészáh: (niszan 15-én)
sávuót: pünkösd (sziván)
tisá beáv: a jeruzsálemi templom lerombolása (áv 9-én).

Kóser étkezési előírások

A zsidó vallási szokásoknak megfelelően csak kóser ételeket szabad fogyasztani! A kóser törvények (zsidó étkezési előírások) a zsidók életében mindig is fontos szerepet játszottak a történelem során. Az étkezési előírások megtartása egyúttal Istennek való engedelmességet jelent, megőrizve a zsidó identitást azok számára, akik kóser, azaz rituálisan megtisztított ételeket fogyasztanak. A nem megfelelő,azaz a nem kóser ételekre a tréfli kifejezést használják, amely jelentése héberül: széttépett, azaz a parancsolat alapján nem fogyasztható olyan állat húsa, amelyet más állatok téptek szét.

A legáltalánosabb szabályok szerint az ortodox zsidók nem fogyasztanak sertéshúst, kagylót, rákokat és a tehén bizonyos részeit.

A tejes és húsos élelmiszereket egyáltalán nem szabad egy helyen előkészíteni, vegyesen főzni vagy tálalni, valamint néhány órának el kell telnie a tejes és húsos ételek fogysztása között. Az ételekhez kínált boroknak is kósernek kell lenniük.¹⁰

Az előírások megtartása ma.

Nem minden zsidó tartja be a kóser étkezési előírásokat. Sok reformzsidó szerint elavult szokásról van szó és egyáltalán nem tartják be a szabályokat. Vannak, akik csak otthon esznek kóser ételeket, de étteremben már nem. Az ortodox hívők mindig megtartják a kóser szabályokat, mert azokat isteni és örökérvényűként tisztelik. A konzervatívok többnyire megtartják a kóser szabályokat, bár az ortodoxokhoz képest kevésbé szigorú módon.

Kóser (engedélyezett)	Tréfli (tiltott)
rituálisan levágott egészséges marha, bárány, kecske és szarvas (hasított patájú, kérődző)	sertés, teve, nyúl, rágcsálók, hüllők és minden természetes módon elhullott állat
csirke, pulyka, fürj, liba	sas, sólyom, keselyű
lazac, tonhal, ponty, hering, tőkehal (pikkelyesek és uszonyosok)	rák, homár, polip, kagyló, kardhal, tokhal (kecsege)
húsos és tejes ételek külön fogyasztva	húsos és tejes ételek együtt fogyasztva (sajtburger, hambuger tejes turmix-szal, csirke cordon bleu módra stb)
zsidó ellenőrzés alatt készített bor vagy szőlőlé	bármilyen más bor vagy szőlőlé
puha sajtok és kóser kemény sajtok	a legtöbb kemény sajt

A kaserolás nem csak az ételekre, hanem a felhasznált eszközökre is vonatkozik – fazekak, lábasok, mosogatók, mosogatógépek, munkaasztalok és tálak, tányérok. Például ha az a serpenyő, amiben hamburgerhúst sütünk, vagy az a lábas, amelyben pörköltet főzünk, azok lesznek a húsos edények. A húsos edényekben tilos például tejet forralni a kóser szabályok értelmében. Ha egy tálkából egyszer húslevest ettünk, tilos abból fagylaltot enni. Ebből az okból kifolyólag egy zsidó háztartásban minden edényből két készlet található, az egyik a húsos, a masik szett a tejes ételek számára, de ugyanígy két mosogató szivacs, edényszárító található. Ezeket külön kell mosni a mosogatógépben is! Az evőszeközöket és edényeket kaserolni lehet, mégpedig úgy, hogy nagyon forró vízben kell áztatni őket néhány napig.

A hideg ételeket bármilyen tiszta tányérról el lehet fogyasztani és szabad ugyanazon kést használni hús és sajtvágásra, amennyiben közötte azt tisztára mossuk.

A zsidó kultúra

A zsidó egyház tagjai különböző mértékben tartják meg az egyes vallási törvényeket és előírásokat. Íme, néhány a legalapvetőbb szabályok közzül, amelyek a leghívebb, hagyománytisztelő zsidók nézetei szempontjából is hasznos ismerni:

zsidó otthonba történő meghívás alkalmával érkezéskor az ajtófélfára rögzített mezüze található, benne szent írások tekercsei;
a zsidók nem dolgoznak sabbatkor, azaz szombaton, amely péntek napnyugtától szombat napnyugtáig tart, ezt a pihenő napot családjukkal töltik;
hagyományos módon a haszid zsidók fekete ruhát és kalapot viselnek, amely sok esetben nem állhat vászon és pamut keverékéből;
jóm kippur, továbbá a nagy ünnepek, tisá beáv és a holokauszt napján nem viselnek bőrből készült ruhadarabot;
a gyászolók sohasem viselnek bőrből készült lábbelit és ruhát a gyász első hetében.

Ajándékozás

Gyümölcsöt és virágot bármikor szívesen elfogadnak ajándékba, míg a friss házasok általában pénzt kapnak. A zsidó hanuka ünnep egybeesik a téli időszak keresztény ünnepeivel, a gyerekek sokszor hanuka alkalmából is kapnak ajándékot.

Üdvözlés

A legelterjetebb, elfogadott zsidó köszönés a ’Shalom’ amely jelentése: béke veled!

A legtöbb zsidó, - és a rabbik is egymás között – az alábbi módon üdvözli a rabbit angolul: a rabbi szót a családnév követi, míg Amerikában a fiatalabb rabbik inkább a rabbi + keresztnév megszólítást használják.

A zsidók nagy része nem tartja meg szigorúan a szerénységre, a visszafogottságra vonatkozó szabályokat, de sok hithű ortodox házas férfi és nő nem érintkezik a másik nemmel, azaz kezet sem fognak.

Általános szabályelvként elfogadható, hogy ne nyújtsunk kezet ellentétes nemű, zsidó hívőnek, amíg meg nem bizonyosodunk, mi az általa követett szabály e tektintetben!

X.9. Az iszlám hit

Az iszlám a világ harmadik (a judaizmus és a kereszténység mellett) monoteista (csak egy, örök, abszolút Isten létezik, aki összehasonlíthatatlan, emberileg felfoghatatlan) ábrahámi / ábrahámita vallása, amelyet i.sz. 622-ben alapítottak Mekkában, Mohamed próféta (arábiai kereskedő) tanításai alapján. Az iszlám követőit muszlimoknak nevezzük. A muszlimok hite szerint Mohamed az összes próféta közül az utolsó (Ábrahám, Mózes és Jézus után), és hiszik továbbá, hogy Isten (arabul: Allah) kinyilatkoztatása a Korán (más néven „olvasás”, „recitálás”), az iszlám szentírás változatlan és végső formája, amely Gábriel arkangyal közvetítésével révén jutott el hozzájuk.

A muszlimok vallják, hogy az iszlám hitvallás egy ősi hit teljes és egyetemes változata. Az iszlám szó az ’önkéntes alávetés’ szóból származik, ezáltal az Isten iránti engedelmesség a vallás legfontosabb tétele. Az emberi létezés, célja Isten imádata valamint az öt pillér, az iszlám tanainak tiszteletben tartása: napi ima, a hit megvallása, alamizsna-adó fizetése, böjt a Ramadán ideje alatt, és zarándoklat Mekkába, valamint az iszlám jog követése, amely jelen van az élet minden területén.

Rituálék és gyakorlatok

Az iszlám öt pillére öt vallásos gyakorlatot jelent, amelyet minden muszlimnak meg kell tartania. Az öt pillérről a Korán tesz említést és Mohamed is felsorolta őket, amikor arra kérték, hogy határozza meg az iszlámot.

Úgy tartják, aki teljesíti az öt pillért, jutalmat kap ebben az életében és a túlvilágon.

(A síiták további kötelező feladatokat adtak hozzá, úgy mint, a dzsihád, az imám adó megfizetése, a jó cselekedetek bátorítása és a gonosz cselekedetek megelőzése.)

1. Napi hitvallás (saháda)

A saháda az a muzulmán hitvallás, amely két egyszerű, alapvető hittételt tatalmaz, amely által valaki muszlim hívővé válhat: Nincs más isten, csak Allah és Mohamed az ő prófétája.

(La ilaha Ill Allah, wa-Muhammad rasul Allah.)

2. Napi rituális ima (szalát)

A rituális imát naponta ötször végzik: hajnalban, délben, délután, napnyugtakor és este. Az imát önállóan vagy más muszlimok társaságában végzik és mindig a mekkai Kába szentély irányába fordulva az imaszőnyegen.

A hét elsődlegesen fontos imádsága a mecsetben végzett péntek déli ima.

Minden muszlimnak az ima vagy a Korán olvasása előtt a megfelelő tisztasági állapotban kell lennie, így a szalát-ot mindig megelőzi a részleges tisztálkodási rituálé, amely az arc, a kéz, a fül, az orr, a száj és a lábak megtisztítását jelenti.

A rituális mosdásnak két változata ismert: a részleges és a teljes mosdás. A szimbolikus mosdást akkor kell alkalmazni, ha nem áll rendelkezésre víz, vagy egészségügyi okokból a víz nem használható.

3. Adakozás (zakát)

Az egyik legfontosabb iszlám tétel szerint minden dolog Allahé és minden vagyon, amelyet emberek birtokolnak, csak megőrzésre, letétbe kapták Istentől.

Az adakozás az öt pillér egyike, amely a Korán szerint minden hívő számára kötelező: (2:43: „Végezzétek el az Imádságot, adjátok meg a Zakátot, és hajoljatok meg a meghajlókkal együtt!” valamint 2: 110, 277).

4. A Ramadán havi böjt (szaum)

A böjt az emberiség számára kinyilatkoztatott Koránról emlékezik meg Ramadán ideje alatt. Az iszlám év kilencedik hónapjában, mialatt minden felnőtt muszlimnak kerülnie az evést, ivást, dohányzást és nemi együttlétet a nappali órákban! Kivételt képeznek ez alól az utazók, a katonák, a várandós vagy szoptató nők és a betegek. A Ramadán esélyt ad az imádságságra és az áhítatatra. A hónap utolsó 10 éjszaka során ünneplik az év legszentebb napját, az úgynevezett „Erő Éjjelét”.

A böjti hónap kezdete az első hivatalos újhold, vége pedig az ún. iftar-ral (a fesztivál megtörésének eseménye), egy fontos iszlám ünneppel zárul.

5. Mekkai zarándoklat (haddzs)

Minden muszlim számára kötelező életében legalább egyszer elzarándokolni Mekkába; ezt a Korán írja elő és Mohamed fektette le ennek a rítusát, mint az egyik utolsó nyilvános istentiszteleti cselekedetet. A zarándoklatot az iszlám év utolsó hónapjában kell megtenni, azaz a haddzs-ot teljesíteni. Akadályoztatás esetén maga a szándék (nijja) megléte is elegendő. A haddzs megváltható helyettes küldésével is, és a zarándoklatra félretett pénzt jótékony célra is fordíthatják. A haddzs Ábrahám, Hágár és Izmael történetének állít emléket, jelentősége a világ muzulmán hívőinek egyesülése és közös istentisztelete.

X.10. Protokoll szabályok az iszlámban

Az üdvözlés

A iszlámban kialakult egy köszönési forma , amelyet egy másik muzlim hívővel vagy muszlim csoporttal való találkozás alkalmával és elköszönéskor használnak, hiszen ez is egyesíti és erősíti a köteléket a hívek között. A hivatalos iszlám üdvözlés: „Assalamu Alaikum Wa Rahmatullahi Wa Barakatuh”, amelynek jelentése „Béke, irgalom és áldás legyen veled Allah által” (S.W.T. = Subhanahu wa-ta'ala - Allah legyen dicsőítve és magasztalva).

Erre a formulára kötelező válaszolni, mivel Allah azt mondta, és amely úgy fordítható, hogy „Mikor udvarias köszöntést ajánlanak neked, még udvariasabb köszöntéssel, de legalább hasonlóan udvarias köszöntéssel válaszolj” (Korán 4:86, An-Nesa’ szúra). A válasz tehát: Wa Alaikum Salam Wu Rahmat Allahi Wu Barakathou

Az ajándékozás

A tiltottnak számító alkoholon kívül szinte bármit ajándékozhatunk, például új ruhaneműt, üdvözlő kártyát a Ramadán végét jelző ünnepnap alkalmával. Az ajándéktárgyon, ne legyen embert ,állatot, különösen kutyát ábrázoló díszítés!

Az étel és ital

A muszlimok nem fogyasztanak sertést és sertésből készült ételeket, pl. sonkát, szalonnát, de hasonlóképp nem esznek kecskehúst, dögevő állatok húsát, és madarat sem. A többi húsfélét is csak akkor fogyasztják, ha az állatot rituális módon vágták le és kivérezeztették; ezt nevezzük halal -nak. A muszlimok nem esznek tengeri herkentyűket és hasított patájú állatokat, de olyan húst sem, amelyet állati eredetű zsírban főznek. Egyéb állati melléktermékkel együtt készített ételek fogyasztása is szigorúan tilos (pl. szalonna zsír, szalonna, húskrémek, virsli stb.). Semmit sem szabad alkoholban főzni, hiszen az alkohol tiltott! Vannak hívők, akik el sem mennek egy rendezvényre, ahol alkoholt szolgálnak fel. Szaúd Arábiában is nagyon komolyan veszik a tiltott ételek-italoktól való tartózkodást. Állami vacsorákon például, ahol Szaúd-Arábia vagy Kuvait királyi családtagjai jelen vannak, tilos alkoholt felszolgálni, kizárólag gyümölcslevet vagy tejterméket lehet kínálni a pohárköszöntőhöz.

További illemszabályok

1. Az iszlám országokban a szerencsejáték minden formája tiltott.

2. Hívő muszlimok a mellékhelyiség használata után is kívánnak tisztálkodni, ezért értékelik, ha rendelkezésre áll ehhez tiszta víz, de gyakran visznek magukkal vizet erre a célra.

3.Bármilyen fizikai kontaktus különböző neműek között nem ajánlatos, hiszen vannak hívők, akik udvariasan visszautasítják még a kézfogást is ellenkezű nemű személlyel. Ezt semmiképpen nem szabad negatívan értelmezni.

4. A nagyon vallásos muszlimok nem ülnek együtt olyan ellenkező nemű személyekkel, akik nem tartoznak a családhoz.

X.11. Összefoglaló illemszabályok¹¹

Buddhizmus

A felekezettől függően a vallási vezető lehet Rinpocse (Nagyértékű), Láma, Tiszteletreméltó, Tisztelendő vagy Őszentsége. Ha nem biztos a rangban, akkor használja a „Tiszteletreméltó” megszólítást.
Mindig vegye le a lábbelit, amikor szent helyre lép be.
Visszafogott öltözéket viseljen; férfiak zakót és nyakkendőt, hölgyek térd alatt végződő ruhát. Kerülje a rövidnadrágot és az ujjatlan felsőt! Fejfedő nem szükséges.
Vigyázzona testbeszédére: ne fordítson hátat vagy ülve ne nézzen a lábfeje a szentély vagy a papság irányába.
Ha muszáj beszélnie a fő templomban, legyen halk és tisztelettudó. Szertartás alatt ne beszélgessen!
A fő templomba ne menjen be és ne hagyja el azt meditáció közben!
Buddhista képeket ábrázoló tárgyakat soha ne tegyen a földre, és semmit ne helyezzen a szentélyre.

A hindu vallás

a felezettől függően a vallási vezető lehet Pap, vagy angolul Pandit és Pujari. A papság megszólítása hagyományosan Svámi. Előfordulhat templom elnök is, akivel lehet beszélni, ha ez nyelvi akadályokba ütközne a vallásos vezetővel.
A hagyományos hindu üdvözlés a Namaste (“Tisztelem a szellemet benned, amely bennem is van”), amelyet a mellkas előtt a két tenéyr összeérintésekor, enyhe meghajlás közben mondanak.
Vegye le a lábbelit, mielőtt a fő szentélybe belép!
Az előírt viselet egyes templomokban eltérő, de rövidnadrág és rövid szoknya sehol sem elfogadott, illetve vannak, ahol a hagyományos indiai ruházatot kell viselni. A legbiztosabb, ha visszafogott öltözetet visel.
Ülő helyzetben a lábfeje ne mutasson a szentély irányába!
Hagyományosan illik kisebb összeget adakozni (1-5 dollárnak megfelelő összeget) és azt a templomnak az erre kijelölt dobozába helyezni.

« Előző fejezet

Tartalomjegyzék

Következő fejezet »