XI.

XI.1. Az általános sportprotokoll
XI.2. Protokollfeladatok egy nemzetközi rendezvényen
XI.3. Sportesemények szervezése – lebonyolítása – utómunkálatok
XI.4. A sportdiplomácia
XI.5. Protokoll az Olimpián
XI.6. Olimpiai jelképek
XI.7. A zászlók rangsora
XI.8. Olimpiai ünnepségek
XI.9. További jelentős olimpiai események

XI. SPORTPROTOKOLL¹²

Magyarország Alaptörvényének XX. cikkelye értelmében mindenkinek joga van testi és lelki egészségének megőrzéséhez es ezen jogot Magyarország a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával segíti elő.

Írott sportprotokoll, mint egzakt nemzetközileg elfogdott előírásrendszer ugyan nem létezik, - mint például a diplomáciai protokoll esetében, ugyanakkor a sportprotokollról alkotott teljes kép érdekében érdemes lenne visszamenni az időben egészen az ókori görög kultúráig, amikor is az első jelentős sportesemények kerültek megrendezésre. Az ún. Pánhellén Játékok ceremóniái pedig hasonlítanak a modern Olimpiai játékok során megrendezett ceremóniákhoz, hiszen már akkor számos protokolláris mozzanatot alkalmaztak, így kijelenthetjük: a modernkori sport protokoll bölcsője nem volt más, mint ezek az ókori Játékok.

XI.1. Az általános sportprotokoll

A sportprotokoll bár sokban hasonlít az állami protokollhoz, mégis eljárási rendszere nem olyan merev, mint a diplomáciában. Az egyes sportprotokoll előírások könnyebben módosíthatóak, alakíthatók a rendezvény adott helyzetéhez igazítva. A sportprotokoll területén dolgozó szakembereknek nem csak és kizárólag a sport speciális szakterületének eljárásait, hanem az állami protokoll szabályait is tudnia kell alkalmaznia. Egy rangos nemzetközi rendezvényen magas rangú állami vezetők, politikai képviselők is megjelenhetnek, mint fővédnökök, nyithatnak meg Európa- vagy világbajnokságot, illetve adhatnak át díjakat a dobogósoknak. A jó szakember tehát tisztában van az alapvető állami protokoll előírásokkal, mindamellett figyelembe veszi az egyes sportágak sajátosságait (nemzetközi és magyar szakági szövetségek szabályrendszerét, a szervezetet képviselők rangsorolását stb.)

XI.2. Protokollfeladatok egy nemzetközi rendezvényen

A nyitó- és záróünnepély megtervezése és előkészítése;
Az eseményekre és ünnepélyekre meghívottak kezelése;
Meghívók; VIP-VVIP és szervezői akkreditációs dokumentumok kiállítása;
VIP – VVIP zónák ellenőrzése és felügyelete;
Protokollszolgáltatások (beszédek, tolmácsolás, kísérés, programok) biztosítása;
Fogadások és búcsúztatások megszervezése és lebonyolítása;
VIP –VVIP kísérő programok, étkezések stb.
Tisztségviselők ellátása: szállás, ajándékok, szállítás, stb.
Szimbólumok (himnusz, zászlók, díjak) rendezése.

Kísérő protokoll rendezvények lehetnek

parlamenti látogatás (nevek, rendszámok előzetes leadása);
buszos városnézés;
állófogadás;
díszebéd / díszvacsora;
sajtókonferencia;
tárgyalások;
emlékműavatás stb.

XI.3. Sportesemények szervezése – lebonyolítása – utómunkálatok

1. Rendezvények előkészítése

feladatszabó megbeszélés (felelősök kijelölése, kapcsolattartás meghatározása, előkészítő ütemterv jóváhagyása);
Protokoll és Rendezvényszervezési Terv (FORGATÓKÖNYV) elkészítése (feladatok, résztvevők, közreműködők, helyszínek, határidők, együttműködők, végrehajtók, stb. meghatározása);
Szervezőmunka megkezdése (kapcsolódó költségvetések, létszámok pontosítása, szerződések megkötése a beszállítókkal);
egyéb feladatok végrehajtása;
záró tervező megbeszélés (bejárások, ellenőrzések).

Check-lista összeállítás

bejelentés
helyszín
létszám / összetétel
időpontok
költségviselés
vízumok intézése
biztonsági kérdések
sajtónyilvánosság
programterv
szállásfoglalás
kormány- / VIP váró
gk.használat / ültetési rend
tárgyalási helyszínek / munkarend / tolmácsolás
programegyeztetés
fogadások/ hölgy program
programjóváhagyás / fordítás / programfüzet (szemléltető anyagok!)
eligazítás / helyszínellenőrzés / utómunkálatok

2. A Szervező Bizottság felállítása

Lásd melléklet

3. A rendezvények megvalósítása

VIP gépjárművek mozgatása, szállítás, személyi biztosítások koordinálása,
Rendezvényhelyszín előzetes átvizsgálása (védett személy esetén),
VIP vendégek fogadása rangnak megfelelően fordított sorrendben,
regisztráció,
Érkeztető büfé és aperitíf (vallási, nemzeti szokások figyelembe vételével),
Helyrekísérés és ültetés,
a fővendég beszéde,
az ajándékok átadása,
rövid műsor,
étkezés, közben halk háttérzene, majd a desszert után kávé kínálása,
Vendégek távozása (csak a fővendég után).

Rendezvények utómunkálatai

számlázás,
végleges költségek teljesítésének igazolása,
pozitív-negatív tapasztalatok összegzése és értékelése,
sajtófigyelés összesítése
szponzori szerződésben foglaltak teljesítése (sajtómegjelenés)
köszönőlevelek elküldése.

XI.4. A sportdiplomácia

A sportdiplomácia a szakdiplomácia egyik fontos ága. Számottevő szerepe lehet a nagypolitikában, az államok és kormányaik politikai érdekérvényesítési törekvéseinek megvalósításában is.

Célja az adott ország sportkapcsolatait úgy alakítani, hogy az lehetőleg ne sértse más országok sportérdekeit, saját országát érdemtelen előnyökhöz ne juttassa, ugyanakkor a sportdiplomaták felkészültsége segítségével megtalálja azon lehetőségeket, amelyekkel az ország - a fenti elvek tiszteletben tartásával- elérheti célkitűzéseit.

Feladata, hogy segítse, szolgálja az adott ország külpolitikai céljainak megvalósítását a sport keretein belül, a sport sajátos eszközrendszerének felhasználásával.

Megvalósítója a sportdiplomata, aki tevékenysége révén hozzájárulhat a nemzetközi kapcsolatok ápolásához, a jó hírnév és a tekintély növeléséhez, versenyrendezések jogának elnyeréséhez valamint sportdiplomáciai kapcsolatai révén más diplomáciai és gazdasági csatornák megnyitásához és nem utolsó sorban az általa képviselt sportszervezet nemzetközi rangjának emeléséhez. Emellett kiemelt jelentőségű a releváns ismeretekkel és tapasztalattal rendelkező sportprotokoll szakemberek alkalmazása a nemzetközi sporteseményeken, akiknek feladata többek között a meghívott VVIP és VIP vendégek kezelése a meghívástól egészen az elutazásig. A protokoll ceremóniák felügyelete (nyitó- és záróünnepségek, díjátadók) valamint a kísérő protokolláris események – állófogadás, díszétkezések, kulturális programok, hölgyprogramok, záróünnepség – irányítása, szervezése, lebonyolítása.

XI.5. Protokoll az Olimpián

A NOB VH Bizottságának kizárólagos jog- és hatáskörébe tartozik az Olimpiai Játékok ideje alatt az Olimpiai Játékok Szervezőbizottságának fennhatósága alá tartozó összes helyszínen és létesítményben alkalmazandó protokoll előírások meghatározása. Az Olimpiai protokoll szabályait az Olimpiai Charta¹³ mellett a NOB Protokoll Technikai Kézikönyve (2001. februári kiadás) - korábbi címe a NOB Protokoll Kézikönyve, 2001- és a NOB Ceremónia Technikai Kézikönyve tartalmazza. A két utóbbi dokumentum, mint függelék, szerves részét képezi az Olimpiai Rendező Város Szerződésének.

A protokoll szabályok ismertetése előtt tisztázandó az érintett dokumentumok egymás közötti rangsora; az alábbi diagramm ezt a hierarchiát mutatja:

OLIMPIAI CHARTA

↓

RENDEZŐ VÁROS SZERZŐDÉSE

↓

TECHNIKAI KÉZIKÖNYVEK

↓ ↑

Korábbi Olimpiai Játékok gyakorlati tapasztalatai, ismeretanyaga
Jelentések, elemzések, beszámolók

A Protokoll Technikai Kézikönyv azzal a szándékkal készült, hogy a Játékok Szervezőbizottságai és a NOB ülések szervezésével megbízott bizottságai számára pontos és részletes útmutatóként szolgáljon, biztosítva az összahangot az Olimpiai Chartával.

Kiegészíti a Charta alapelveit, szabályait és vonatkozó rendelkezéseit (amelynek 5. fejezet IV. része tárgyalja az általános protokollt) és mint egy különálló fejezet (K függelék) képezi részét a Rendező Város Szerződésnek vagy az ülések szervezésével megbízott bizottságok által aláírt szerződésnek.

Bármely, a Játékokkal, NOB ülésekkel, tagok bemutatásával, ültetésrenddel vagy egyéb protokolláris kérdést érintő ügyben minden eljárás a NOB kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Rangsor

A Charta 52. számú szabálya szerint a Játékok alatti eseményeken a NOB tagokat, tiszteletbeli elnököt, a tiszteletbeli és a címzetes tagokat életkor szerinti sorrendben, míg az Elnök, és az alelnökök rangsorban megelőzik a Szervezőbizottság tagjait, a Nemzetközi Sportszövetségek és Nemzeti Olimpiai Bizottságok elnökeit.

XI.6. Olimpiai jelképek

A Charta első fejezet, 7-8 §. szerint az alábbi jelképeket különböztet meg:

Olimpiai szimbólum: „Az Olimpiai szimbólum egymásba fonódó, egyenlő dimenziójú ötkarikából áll (az Olimpiai ötkarika) önállóan, amely egy vagy öt különböző színben jelenik meg. (…)”

Olimpiai zászló: „Az Olimpiai zászló fehér hátterű és nincs kerete. Az Olimpiai szimbólum öt színben a zászlóközepén található.”

Olimpiai jelmondat: „Az Olimpiai jelmondat „Citius – Altius – Fortius” (Gyorsabban – Magasabbra – Erősebben) kifejezi az Olimpiai Mozgalom törekvését.”

Olimpiai embléma: „Az Olimpiai embléma az Olimpiai karikákkal társított és egy további jellegzetes elemmelkiegészített mű.”

Olimpiai himnusz: „Az Olimpiai himnusz Spiros Samaras zenei alkotása Olimpiai himnusz címmel.” A NOB által került jóváhagyásra Tokióban az 1958. évi 55. Közgyűlésén, és amelynek kottáját a NOB székházában őrzik.

XI.7. A zászlók rangsora

1. Olimpiai zászló
2. Szervezőbizottság vagy a rendező város zászlaja
3. Nemzeti zászló

Az Olimpiai megynyitó alkalmával a sportolók bevonulása során

1. Görög nemzeti zászló
2. A résztvevő országok zászlajai a rendező város hivatalos nyelvének ABC sorrendjében
3. A házigazda ország nemzeti zászlaja.

Az Olimpiai stadionban és Olimpiai Faluban

1. Olimpiai zászló
2. A Szervezőbizottság zászlaja
3. Az ENSZ zászlója
4. A görög nemzeti zászló
5. A résztvevő országok zászlajai a rendező város hivatalos nyelvének ABC sorrendjében
6. A házigazda ország nemzeti zászlaja.

A NOB székhelyén

1. Olimpiai zászló
2. a látogató vendég nemzeti zászlaja

NOB tag halála esetén az Olimpiai zászlót félárbócra eresztik három napon át.

A félárbócra engedett zászlóról fénykép készül, amelyet az elhunyt családja számára, illetve a Nemzeti Olimpiai Bizottságnak elküldenek az alábbi felirattal ellátva:

„A NOB tiszteletét rója le…………felé, aki .…… és ……..között a NOB-ot képviselte ………..országban”.

Olimpiai láng, Olimpiai fáklya

„Az Olimpiai láng az a láng, amelyet Olympia városában gyújtanak meg a NOB felhatalmazásával.

Az Olimpiai fáklya egy hordozható fáklya, vagy annak hű másolata, amelyet a NOB hagy jóvá. Az Olimpiai fáklya célja az Olimpiai láng meggyújtása.” A láng eljutattása az Olimpiai stadionba a Szervezőbizottság felelőssége. A záróünnepséget követően az Olimpiai fáklya, üst vagy más szerkezet felhasználása tilos a NOB jóváhagyása nélkül. Az Olimpiai lángot kiemelt helyen kell elhelyezni, amely a stadionon kívül is jól látható! A Szervezőbizottság a hivatalos megnyitó előtt 40 db fáklyát köteles biztosítani saját költségén a NOB számára arhíválási és múzeumi kiállítási célokra.

Olimpiai elnevezés

„Olimpiai elnevezésnek minősül az Olimpiai Játékokkal, Olimpiai mozgalommal vagy annak bármely jogalanyával bármely formában, kép vagy hang útján társítható, kapcsolatba hozható vagy összeköthető megjelenítés.”

Olimpiai tulajdon

Az Olimpiai szimbólum, lobogó, jelmondat, himnusz, azonosítójegyek, azonosítók, emblémák, láng és fáklya együttesen vagy egyénileg képezik az „Olimpiai tulajdont”.

Olimpiai személyazonosító és akkreditációs kártya

Olimpiai személyazonosító és akkreditációs kártya igazolja tulajdonosának személyazonosságát és felhatalmazza az Olimpiai Játékokon való részvételre. Útlevéllel vagy más hivatalos útiokmánnyal együtt belépésre jogosít a rendező város országába, belépési engedélyt jelent a Szervezőbizottság fennhatósága alá eső helyszínekre, létesítményekbe és eseményekre; tartózkodásra és az Olimpián betöltendő funkció ellátására jogosít az Olimpiai Játékok ideje alatt, beleértve a Játékokat megelőző és az azt követő egy hónapos időtartamot.

XI.8. Olimpiai ünnepségek

A Nyári és Téli Olimpiai Játékok nyitó- és záróünnepsége a Játékok legnézettebb eseményeinek számítanak. A Nyári Játékokat mintegy 3.5 milliárd, míg a Téli Játékokat 2.5 milliárd televíziónéző kíséri figyelemmel.

Nyitóünnepség

A hivatalos, egyetemes Olimpiai megnyitó az első és egyetlen olyan eseménye a Játékoknak, amely bepillantást enged a Játékok, a rendező ország világába, bemutatja a különleges esemény meghatározó személyiségeit és a Játékok szellemét. Megőrzi a Játékok közötti folytonosságot, tisztelettel adózik és hűen tükrözi az Olimpizmus emberi értékeit miközben a házigazda ország kultúrájára is felhívja a figyelmet.

Záróünnepség

A záróünnepség feleleveníti az Olimpiai eseményeket, és lehetőséget biztosít a helyi lakosság, önkéntesek, SZB tagok és az összes közreműködő számára, hogy a Játékok sikereit megosszák a világgal.

A díjátadó ceremóniák

Számos eredményhirdetés (avagy éremátadó ceremónia) zajlik az Olimpiák során, amely a díjazottak szempontjából életük legfontosabb pillanata az edzések és felkészülések után. A versenyhelyszíneken történő éremátadások - közvetlenül az egyes sportszámok után - (vagy a Téli Játékok esetében az ún. Medál Plazaban) történnek. Gyökerei egészen az ókori hagyományokig és az akkor alkalmazott protokollig nyúlnak vissza.

Az Olimpiai fáklya átadása

A fáklyaátadás a legelső lehetőség arra, hogy bepillantást nyújtson a rendező országba, miközben az egész világon keresztül követi az útját. A láng átadása a különböző közösségeken át jelentősen felhívja a világ figyelmét a közeledő Játékokra.

XI.9. További jelentős olimpiai események

Élő Olimpiai küzvetítések és szurkolói zónák kialakítása

Ezek a rendezvények és helyszínek hozzák közelebb a helyiek számára az Olimpiai Játékokat, hogy összegyűlve közösen élvezzék a kivetítőkön a sporteseményeket, a kulturális programokat, ahol egyben Olimpiai ajándéktárgyakat is árusítanak.

A NOB Közgyűlésének megnyitója

A NOB tagok számára ez egy jelentős esemény a NOB kalendáriumában, amely mindig közvetlenül az Olimpiai Játékok előtt kerül megrendezésre. A hivatalos Közgyűlés mindig magában foglal egy esti megnyitót, ahol a világ média számára bepillantást enged a közelgő Játékokra.

Csapatköszöntő ceremóniák az Olimpiai Faluban

Az Olimpiai Falu tiszteletbeli polgármestere minden egyes résztvevő csapatot hivatalosan is üdvözöl a hivatalos ceremónia keretében, amelyet a rendező ország kulturális bemutatója követ.

Promóciós márkarendezvények

Az Olimpiai zászló-átadó ceremániától egészen az utolsó visszaszámlálásig ezek az események segítenek abban, hogy pozitív kép alkuljon ki a Játékokról. Egy olyan rendezvénysorozatról van itt szó, amely az Olimpiai Játékokhoz vezető évek során kerül megrendezésre, úgymint a visszaszámlálási rendezvények, az Olimpiai Embléma vagy Kabalafigura hivatalos bemutatása.

« Előző fejezet

Tartalomjegyzék

Következő fejezet »