10. 10. Összegzés

A tapasztalatok szerint sok testnevelést oktató kolléga nem gondol arra, hogy az eltérő igényekkel rendelkező gyermekeket lehet foglalkoztatni együtt is, hiszen sok esetben nem is ismerik igazán, mit jelent az integrált oktatás. Mindannyian tudjuk, hogy többféle képességű tanuló létezik, nagyon jól ismerjük és alkalmazzuk a differenciálást. Munkánk során mindig nagy élményt jelent a versenyeken való sikeres szereplés, amellyel akár az iskolavezetés elismerését is kivívhatjuk. Nem is gondolnánk, hogy a testnevelő tanári munkában újabb kihívásokkal is találkozhatunk. A valamilyen sérüléssel élő gyermekektől megtanulhatjuk mi magunk is, hogy mit jelent valamit elfogadni és együtt élni vele, mit is jelent az akarat és kitartás, a remény. Mindig erőt adtak és további motivációt biztosítanak számunkra az érintett szülők hálás, tiszta szívből jövő, emberi köszönő szavai is.

A sérült gyermekekkel való foglalkozás során mindenki megtapasztalhatja melyek az igazi értékek, mit jelent számukra az épek közeledése, szeretete, és ha elfogadják őket.

Ezáltal nekünk, ép emberek számára felértékelődik az egészség megléte, annak értéktudata. Nekünk nem kell mást tennünk, „csak” nyújtani a kezünket, megtalálni velük a kapcsolatot, megismerni őket és ezáltal elfogadni, hogy ők „mások”, mint mi. A közösen végzett munka során tapasztalni fogjuk mit jelent az ő teljesítményük, mennyire hálásak és odaadóak azokkal szemben, akik – ha csak egy kicsit is, de foglalkoznak, törődnek velük.

Természetesen az integrált oktatással foglalkozó szakemberek gyakorlati példái bizonyítják, hogy ezt a speciális oktatást meg lehet valósítani a testnevelésben, ha kellő ismerettel, szakértelemmel és befogadó szemléletmóddal, türelemmel és empátiával rendelkezünk. Egy korábban elvégzett vizsgálat (Tóvári-Prisztóka 2003-2010) viszont bizonyította, hogy a megkérdezett kollégák nagy többsége nem rendelkezik ezzel a szemléletmóddal. A testnevelő tanároknak pontosan meg kell ismerniük a testnevelés funkcióit, és érvényesíteniük kell a mindennapi munkájuk során. Ezzel a speciális munkával pedig példát lehet adni a „hogyan” kérdésre, és bemutatni az integrált testnevelés létjogosultságát, megvalósíthatóságát. Az Európai Unió jogos elvárása a közoktatással szemben, hogy az egyéni képességektől függő tantárgyak oktatása során vegye figyelembe a tanuló meglévő teljesítőképességét, azok határait, lehetőségeit. Kijelenthetjük egyértelműen azt is, hogy inkluzív pedagógiai elvekkel oktasson.

„A másik emberben ne a különbségeket és az eltéréseket keressük, hanem a hasonlóságot és az azonosságot!”

Bombera Krisztina (újságíró, riporter)

Sajnálatos, de a magyar közoktatás még nem befogadó és elfogadó. Sok olyan negatív tapasztalatot lehetne felsorolni, amely arra bizonyíték, hogy a mai magyar társadalom sem képes előítéletek és fenntartások nélkül elfogadni a „másságot”. Ha a felnövekvő nemzedék ezeket a kevésbé követendő példákat látja maga előtt, akkor ezekkel az előítéletekkel fog felnőni és viszi tovább elveit a következő generációkra is. A szemléletváltásra van lehetőség és esély, az intézményesített keretek között történő oktatás esetében mindenképpen ki kellene használni mindezt. Ehhez persze a pedagógusoknak is más szemléletmódra, felfogásra van szüksége, mint amelyet az általunk végzett vizsgálat eredményeiben láthatunk.

Több szakember korábban már rávilágított a hiányosságokra, a problémákra, a megvalósítás akadályozó tényezőire. A helyzet és a tények ismeretében megoldási javaslatok és szakmódszertani útmutatások fogalmazhatóak meg. Az elvégzett vizsgálatok eredményei nagyon sok érdekes és tanulságos, ugyanakkor elszomorító eredményt is hoztak. Ezek további feladatokat határoznak meg a társadalom minden polgára számára. Biztosak vagyunk abban, hogy az egymásra mutogatás helyett, az egymás közötti párbeszéd a hatékony módja a szemléletváltás megkezdésének. Szeretnénk elérni, hogy ezt a munkát elolvasva az érintettek szemléletében pozitív változás következzen be – ha nem is tudják elkezdeni a feladat teljes körű megvalósítását –, legalább tudjanak támogatóan hozzátenni valamit saját környezetükben az integrált testnevelés megvalósításának ügyéhez.

„Valamit elfogadni kevesebb konfliktussal jár, mint félremagyarázással és tudatlanul ugyanazt elutasítani!”

Harald Biller (német úszóedző)

« Előző fejezet

Tartalomjegyzék

Következő fejezet »