3. 3. A testnevelés tartalmát érintő törvényi szabályzók

3.1. Óvodai színtér
3.2. Iskolai színtér

A törvényi szabályzók áttekintését azért tartjuk fontosnak, mert a mindennapos testneveléssel nagy hangsúlyt kapott a gyermekek testi nevelése, és azon alapelvek és célok, melyek megvalósítása az óvodapedagógusok, tanítók, testnevelők, gyógytestnevelők feladata. Így az oktatási folyamat keresztmetszetében – óvodai és iskolai színtereket együttesen – célunk bemutatni azokat az előírásokat, melyek a testnevelés prevenciós-korrekciós tartalmát előírják. Így láthatóvá válik az a széleskörű és hosszú évekig tartó folyamat, mely hozzájárul a gyermekek egészséges fejlődéséhez.

3.1. Óvodai színtér

Az óvodai nevelés folyamatában ezért kiemelten fontosnak tartjuk a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásfejlődésének elősegítését, az egészségmegőrzés szokásainak tudatosítását, valamint a kisgyermekkori mozgásszervi betegségek kialakulásának megakadályozását prevenciós célgyakorlatokkal (pl. talptorna, mozgáskotta). Az utóbbi évek kutatási eredményei azt bizonyítják, hogy a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásáért felelős izmokat játékos, egészségfejlesztő testmozgással és mozgáskoordinációs feladatokkal együttesen célszerű megalapozni. Továbbá a kondicionális képességek közül különösen jelentős az erő és az állóképesség fejlesztése.

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (363/2012. (XII.17.) Korm. Rendelete többek között az alábbiakat fogalmazza meg a testi neveléshez köthetően:

Óvodakép (5.)

„… mással nem helyettesíthető játék… a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez…”

Óvodai nevelés feladatai: Az egészséges életmód alakítása:

„… harmonikus, összerendezett mozgás fejlődősének elősegítése…, testi képességek fejlődésének segítése…, gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése…, egészségmegőrzés szokásának alakítása…, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.”

Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai:

„… a játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége…, játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek…”

„… a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét fejleszti…és a népi játékok..”

Mozgás: „… egészségfejlesztő testmozgás, … mozgáskoordináció intenzív szakasza…, kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére…, fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában…”

Az óvodáskorú gyermeknél elsősorban a mindennapos friss levegőn való mozgással egybekötött játékot, az éneklés fontosságát kell kiemelni. Fel kell hívni a szülők figyelmét, hogy segítsék a gyermekek mozgásfejlődését, és biztosítsák számukra a mozgásos játékokhoz a megfelelő teret, talajt és alkalmat. Kerüljék a függő- és kényszerítő helyzeteket. Biztosítsák gyermekük számára a szabad játék és mozgás örömét.

3.2. Iskolai színtér

Az iskolai testnevelés egyik fő feladata a biomechanikailag helyes testtartás, valamint a gerinc izomegyensúlyának kialakítása, mellyel megelőzhető a gerinc funkcionális elváltozásainak kialakulása. Fontosnak tartjuk, hogy a testnevelés tananyagának összeállítása során a prevenciós szemlélet kerüljön előtérbe. A népbetegségek elsődleges megelőzésében az egészséget és az életminőséget döntően befolyásoló mozgásnak, testedzésnek alapelvként kellene megjelennie az iskolai testnevelés mozgásanyagában. Hangsúlyos még a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése, melynek keretében a fittség és a pszichomotorikus képességek magasabb szintre való emelése valósulhat meg.

3.2.1. Nemzeti Alaptanterv – Testnevelés és sport

A NAT Testnevelés és sport (2011. évi CXC törvény, 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet részletesen kitér a mindennapos testnevelés tartalmi követelményeire, továbbá megtaláljuk a prevencióhoz és rehabilitációhoz köthető tartalmakat is az alábbiakban:

Alapelvek és célok: „… az egészséget és az életminőséget döntően befolyásoló, számos, nem fertőző népbetegség ( túlsúly, kövérség, szív- és érrendszeri, daganatos, mozgásszervi, lelki betegségek, táplálkozási zavarok, testképzavarok, szenvedélybetegségek ) elsődleges megelőzésében szerepet játszó mozgásnak, testedzésnek. E tekintetben hangsúlyos a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése, melynek keretében a fittség szervi megalapozása (keringés, vázizomzat, csontozat, ízületi mozgékonyság) valósulhat meg.”

Kiemelt cél: „… Preventív és egészségtudatos szokások fejlesztése (mozgásszükséglet-kielégítés szokásai, egészségkárosító motoros tevékenység tudatos elkerülése, egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és szokások, sporttevékenységgel kapcsolatos egészségügyi szokások).”

Témakör és tartalom	1-2. évf.	3-4. évf.	5-6. évf.	7-8. évf.	9-10. évf.	11-12. évf.
Előkészítő és preventív mozgásformák (rendgyakorlatok, gimnasztika, játék, prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés)	20 óra + folyamatos	20 óra + folyamatos	folyamatos	folyamatos	-	-
Egészségkultúra – prevenció	-	-	-	-	40 óra	50 óra

A Kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 51/2012. (XII.21.) EMMI rendeletben megtaláljuk az alsó és a felső tagozatra vonatkozó tantárgyi ismereteket és fejlesztési követelményeket. Egyben megjelölik azon tartalmakat, melyek kapcsolódási pontok lehetnek a többi tantárgyhoz. Ezek alapján lehetőség nyílik az ismeretek komplexitásának áttekintésére, mely segít megláttatni, hogy a testneveléshez köthető tartalmak más-más műveltségi területeken is használhatóak, hozzájárulva az új ismeretszerzéshez. Ezek alapján leszögezhető, hogy a testnevelés és a sport által való tanulás fontos, mert könnyű visszacsatolni a tapasztalatokra, majd azokat az elméleti tantárgyakban újra felhasználni.

Az áttekintés során az általános tagozásnak (1-4., 5-8., 9-12.) és a mindennapos testnevelés óraszámának (minden évfolyamon 5 óra/hét) megfelelő kerettantervek kerülnek bemutatásra így pl. a sportiskolai, vagy a 9-12. évfolyamtól eltérő gimnáziumi kerettantervek nem kerülnek kiemelésre.

3.2.2. Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1-4. évfolyam

1. melléklet az 51/2012. (XII.21) EMMI rendelethez

Célok, feladatok: „…Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését.”

Fejlesztési területek – nevelési célok: „..A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket.Megtapasztal stressz- és feszültségoldó technikákat, képes légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére.”

Testnevelés és sport (kiemelve azok a tartalmak, melyek a prevenció-korrekció-rehabilitáció témaköréhez kapcsolható a Tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai, a Mozgásműveltségi ismeretek, továbbá az Ismeretek, személyiségfejlesztés, továbbá az Előkészítő és preventív mozgásformák részekből):

Egyszerű nyújtó, erősítő és lazító, szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végrehajtása az ízületi és gerincvédelmi szabályoknak megfelelően eszközzel vagy eszköz nélkül.
Egy-egy nyújtó és erősítő hatású gyakorlat önálló végrehajtása a testtartásért felelős főbb izomcsoportokra korrekciós céllal is.
Tudatos izomfeszítés, nyújtás és ernyesztés, légzőgyakorlatok.
Preventív, szokásjellegű tevékenységformák végzése egyedül, párban és csoportban.
A biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartó gyakorlatok.
A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek, a medence középhelyzetének, az iskolatáska-hordás gerinckímélő módjának megismerése.
Különbségtétel a jó és a rossz testtartás között álló és ülő helyzetben, a medence középhelyzete beállítása.
Az iskolatáska gerinckímélő hordása.
A stressz- és feszültségoldás gyakorlatai. A stressz és feszültségoldás alapgyakorlatainak használata.
A térbeli tudatosság. A tér-, izom- és egyensúlyérzékelés fejlesztése.
A helyes testtartás kialakítása, a mozgások esztétikus végrehajtása.

Testnevelés és sport tartalmak kapcsolódása a többi tantárgyhoz: (a teljesség igénye nélkül)

Magyar nyelv és irodalom: helyes légzéstechnika kialakítása, irányok azonosítása, harmonikus mozgás (testtartás)

Idegen nyelv: kedvenc sportom

Matematika: párok, csoportok alkotása, sorban állás különböző szempontok szerint; lépések, mozgások számolása; tanulók elhelyezkedése egymáshoz viszonyítva (tájékozódás a tanuló saját testéhez képest); térbeli tudatosság; időtartam-egységes tempó, időre futás; sporteredmény, mint adat; a gömb (labda), mint térbeli elem;

Környezetismeret: testrészek, egészséges táplálkozás; a rendszeres testmozgás szerepe, az edzés, a bemelegítés; stresszoldás; világcsúcsok, nemzeti rekordok különböző sportágakban, lovassportok; a csontok, izmok, ízületek szerepe, hajlékonyság, erő, rugalmasság, gyorsaság, ügyesség; a tánc mint mozgás; a mozgás mint aktív pihenési forma;

Ének-zene: mozgás, helyes légzés, testtartás, mozgáskultúra fejlesztése: nagytesti mozgásoktól az apró mozgásokig; mozgáskoordináció; táncjáték; zene és mozgás;

Vizuális kultúra: térérzékelés, mozgástechnikák; méretkülönbségek felismerése

Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életvitel; kerékpározási ismeretek

Dráma és tánc: ritmus-, mozgásgyakorlatok; testfelépítés; tánc- és mozgásmotívumok; térérzékelés továbbfejlesztése;

Tánc és mozgás: kiegészíti a testnevelés órákon történő mozgásfejlesztést; helyes testtartás, mozgáskultúra, mozgásműveltség; ritmusérzék fejlesztése; térbeli tudatosság; népi gyermekjátékok.

3.2.3. Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5-8. évfolyam

2. melléklet az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelethez

Fejlesztési területek – nevelési célok: „…Tudja, hogy a rendszeres testmozgás és művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan kialakul az igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és a szülei segítségével) igyekszik olyan kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az aktív pihenés fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. …Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejezni.Ismer és alkalmaz stresszoldási technikákat, tisztában van a nem megfelelő stresszoldás következményeivel, ennek kockázataival… … Ismeri a stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját.”

Testnevelés és sport (kiemelve azokat a tartalmakat, melyek a prevenció-korrekció-rehabilitáció témaköréhez kapcsolható a Tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai, a Mozgásműveltségi ismeretek, továbbá az Ismeretek, személyiségfejlesztés, továbbá az Előkészítő és preventív mozgásformák részekből):

szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok az ízület- és gerincvédelem szabályainak megfelelően;
a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló speciális gyakorlatanyag;
a gerinc izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító eszközökkel is végezhető gyakorlatok;
a testtartásért felelős izmok koncentratív használata;
légző- és lábboltozat erősítő gyakorlatok;
a láb statikai rendellenességei ellen ható gyakorlatok;
a 10 testtájra vonatkozó gerinctorna gyakorlatanyagból óránként egy gyakorlat tanítása;
stressz- és feszültségoldó gyakorlatok;
a szabadidőben és különböző terepen végzett tartós futások, kocogások előtti bemelegítő gyakorlatok elsajátítása;
a reális testkép és a testtudat kialakulása;
az izmok, izomcsoportok erejének növelését és nyújtását szolgáló módszerek/gyakorlatok megismerése;
helyes testtartás kialakításának/megtartásának biztosítása;
az ellenjavalt, károsodásokat okozó gyakorlatok elkerülése;
a sportági mozgásformák technikailag helyes elsajátítására törekvéssel a balesetek megelőzése;
a technikai gyakorlatok káros kivitelezése következményeinek tudatosításával prevenciós ismeretek átadása.

Testnevelés és sport tartalmak kapcsolódása a többi tantárgyhoz: (a teljesség igénye nélkül)

Idegen nyelv: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok; sportok

Matematika: csapatok összeállítása; ismétlődő ritmus, tánclépés, mozgás létrehozása, helymeghatározás a sportpályán; geometria (tornaszerek: labdák, karikák, stb.); ciklusonként átélt idő és lineáris időfogalom; távolságok és idő becslése, mérése; teljesítmények adatainak, mérkőzések eredményeinek táblázatba rendezése;

Történelem: érdekességek a testedzés történetéből, a parasztok sportjai, lovagjátékok;

Hon- és népismeret: gyermekjátékok, népi játékok; ügyességi-, sportjellegű játékok;

Erkölcstan: testkép, testalkat, az egészséges táplálkozás alapelvei; ép testben ép lélek; az egészség megőrzésének jelentősége, tudja, hogy maga is felelős ezért;

Természetismeret: a hangsúly a betegségek megelőzésére helyeződik; testkép, testalkat, testtájak; a mozgás és a fizikai, szellemi teljesítőképesség összefüggéseinek példái; csont, izom, ízület, mozgásszervi elváltozás;

Biológia-egészségtan: az ember megismerése és egészsége fejlesztési feladatai; a bemelegítés szerepe a balesetek megelőzésében; a mozgásszervrendszer aktív és passzív szervei; mozgássérülések, mozgásszervi betegségek (csípőficam, gerincferdülés, lúdtalp) és megelőzésük; légzéstechnikai gyakorlatok; Hogyan értelmezhetjük Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar tudós 1930-ban írt sorait: „A sport nem csak testnevelés, hanem a léleknek is az egyik legerőteljesebb nevelőeszköze. A sport a test útján nyitja meg a lelket.”; egyensúly, tömegközéppont;

Fizika: az elfogyasztott táplálék típusának és a testalkat, életmód kapcsolatának vizsgálata;

a táplálkozás alapvető energetikai vonatkozásai kapcsán az egészséges táplálkozás fontosságának beláttatása; mozgások, lendület a sportban; a súrlódás szerepe egyes sportágakban, speciális cipők salakra, fűre, teremre; úszás;

Kémia: az izomláz és a savasodás;

Dráma és tánc: egyensúly- és mozgáskoordinációs játékok; mozgásos kommunikáció;

Vizuális kultúra: az emberi test, testarányok; mozgásképesség; esztétikus test;

Informatika: az irodai és a számítógép előtt végzett munkához gyakorlatok; jelölésrendszerek ismerete;

Technika, életvitel és gyakorlat: kerékpározás;

3.2.4. Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára

Középfokú nevelés-oktatás szakasza, gimnázium, 9-12. évfolyam

3. melléklet az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelethez

Célok, feladatok: „…testi és lelki egészségre törekvő…”, „…Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi étkezés, valamint az elhízás kockázatait.” „…Képes stressszoldó módszereket alkalmazni…”

Testnevelés és sport (kiemelve azokat a tartalmak, melyek a prevenció-korrekció-rehabilitáció témaköréhez kapcsolható a Tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai, a Mozgásműveltségi ismeretek, továbbá az Ismeretek, személyiségfejlesztés, továbbá az Előkészítő és preventív mozgásformák részekből):

a műveltségterület ebben az életszakaszban a civilizációs betegségek ismeretét, felismerési módjait, az ezek elleni küzdelem lehetőségét, módját is közvetíti;
egészségtudatos, sportos felnőtt élet megélésének bázisa;
az esztétikus mozgás, rendezett, megtartott testmozgás tovább javítása;
8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő hatásokkal, kiemelten a mély hát- és hasizmok, a függesztő öv, a lábboltozat izomzatának optimális és precíz működése által;
az esztétikus mozgások előadásmódja segítésére a testtartást biztosító kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások gyakorlása;
az úszás preventív, rekreációs előnyeinek ismerete;
légző, stressz- és feszültségoldó, valamint testtartásjavító gyakorlatok;
gerinctorna-gyakorlatok, törzsizom-erősítő gyakorlatok és ellenjavalt gyakorlatok;
a prevenció tágabb értelmezése;
a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag;
a biomechanikailag helyes testtartás megőrzésének gyakorlatai – állandó gyakorlás a tanár és a társak kontrollja, hibajavítása mellett;
a gerinckímélet lényegének ismerete a testnevelési és sportmozgásokban;
a házi és kerti munkák gerinckímélő módjainak ismerete;
a gerincsérülések leggyakoribb fajtáinak ismerete;
saját test szemlélése, elfogadása;
az élethosszig tartó optimális, életkornak és testalkatnak megfelelő prevenciós és rekreációs mozgásos tevékenységek önálló működtetéséhez, bővítéséhez és szükség esetén gyógyászati céllal történő gyakorlásához.

Testnevelés és sport tartalmak kapcsolódása a többi tantárgyhoz: (a teljesség igénye nélkül)

Idegen nyelv: a rendszeres testedzés szerepe; életünk és a stressz; táncok, népi játékok; a sport és olimpia története; példaképek szerepe; sportágak jellemzői; az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás); a rendszeres testedzés hatása a szervezetre; relaxáció;

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a sport- és olimpiatörténet alapjai; újkori olimpiák; magyar olimpiai részvétel – Hajós Alfréd, magyar sikersportágak (pl. úszás, vívás); olimpiatörténet – a berlini olimpia (1936); olimpiatörténet, magyar részvétel és sikerek a korszak olimpiáin;

Biológia-egészségtan: életvezetés, egészségfejlesztés; a normál testsúly; a túlsúly és elhízás következményei; a helyes testtartás szerepe az énkép és testkép kialakításában; mozgáskultúra; prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés; gerincvédelem; a hajlító és feszítő izmok működése; a bemelegítés, erősítés, nyújtás biológia alapjai, fontossága; higiéniai ismeretek tudatos alkalmazása; prevenció, életvezetés; motoros képességek; az edzettség növelése, a megfelelő testalkat kialakítása;

Fizika: érdekes sebességadatok; sportolók teljesítménye; sport nagy magasságokban, sportolás a mélyben; kondicionáló gépek;

Művészetek – dráma és tánc: a tanulók testi, motoros, lelki, érzelmi és szociális fejlesztése; a játék- és sportkultúrában való jártasság; relaxáció; rendszeres fizikai aktivitás; a mozgáskészség fejlesztése; igény az egészséges és esztétikus test iránt; biomechanikailag helyes testtartás.

3.2.5. Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára

Középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakközépiskola, 9-12. évfolyam, közismereti képzés

6. melléklet az 51/2012 (XII:21.) EMMI rendelethez

Célok, feladatok: „A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészégre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket … neveljen…”

cél az önálló felelősségvállalás a saját egészségért, a munkavállalásra alkalmazhatóság, a munkabírás, a tanulás és mozgás optimális összehangolása, a saját előnyben részesített rekreációs terület kiválasztása és a kapcsolódó tudás összefoglalása, továbbfejlesztése;
a műveltségterület ebben az életszakaszban a civilizációs betegségek ismeretét, felismerési módjait, az ezek elleni küzdelem lehetőségét, módját is közvetíti;
esztétikus mozgás, rendezett, megtartott testmozgás további javítása;
prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés, életvédelem;
úszó-gyógyúszó gyakorlatok testtartásjavító jelleggel;
az úszás preventív, rekreációs előnyeinek ismerete;
a testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok megfogalmazása, felismerése, helyes kivitelezése, a helytelen kijavítása;
a gerinckímélet lényegének ismerete a testnevelési és sportmozgásokban
a házi és kerti munkák gerinckímélő módjainak ismerete;
a gerincsérülések leggyakoribb fajtáinak ismerete;
a preventív stressz- és feszültségoldó gyakorlatok tudatos alkalmazása.

Testnevelés és sport tartalmak kapcsolódása a többi tantárgyhoz: (a teljesség igénye nélkül)

Idegen nyelv: a rendszeres testedzés hatása a szervezetre; gyógykezelések, alternatív gyógymódok; életünk és a stressz, táncok, népi játékok, a sport és az olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői;

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a sport- és olimpiatörténet alapjai; újkori olimpiák; magyar olimpiai részvétel; olimpiatörténet – a berlini olimpia (1936); olimpiatörténet, magyar részvétel és sikerek a korszak olimpiáin;

Biológia-egészségtan: mozgásformák, mozgásmintázat; mozgáskultúra; prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés; a helyes testtartás, gerincvédelem; életvezetés, egészségfejlesztés; teljesítményfokozó szerek veszélyei;

Fizika: érdekes sebességadatok; a sportolók teljesítménye; kondicionáló gépek; sport nagy magasságokban, sportolás a mélyben;

Kémia: izomláz.

Felhasznált irodalom:

A Kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200051.EMM
(Letöltés ideje: 2014. augusztus 23.)

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (2011. évi CXC törvény, 110/2012. (VI.4.) Korm.rend.)

https://www.ofi.hu/sites/default/files/attachments/mk_nat_20121.pdf
(Letöltés ideje: 2014. augusztus 23.)

Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

http://www.ovi-suli.hu/pdf/20092013Alapprogramtablazata.pdf
(Letöltés ideje: 2014. augusztus 23.)

« Előző fejezet

Tartalomjegyzék

Következő fejezet »