4. 4. Iskola-egészségügyi eredmények

A gyermekek egészségi állapotának felmérése és dokumentálása népegészségügyi jelentőségű. Az évről évre elvégzett szűrővizsgálatok teszik lehetővé, hogy megfelelő stratégiát, beavatkozási helyszínt és módot válasszanak az átfogó hatékonyság érdekében.

Az iskola-egészségügy dolgozói 1975. óta gyűjtenek adatokat a megvizsgált tanulókról. A 2008/2009. tanévig az 5 éves óvodások, 3., 5., 9., 11. osztályos tanulók megbetegedéseit kellett jelenteni, míg 2009/2010. tanévtől a 2., 4., 6., 8., 10., 12. osztályosokét. A mindenkori éves statisztikai elemzésen túl (pillanatnyi helyzetet bemutatva), azért is jelentős az adatgyűjtés, mert évekre visszamenőleg összehasonlításra kerülnek az adatok, így az egyes betegségekre korosztályosan lebontva látható a változás alakulása.

Az adatgyűjtést a 76/2004. (VIII.19.) ESzCsM (rendelet az egyes személyazonosításra alkalmatlan ágazati (egészségügyi, szakmai) adatok körének meghatározására, gyűjtésére, feldolgozására vonatkozó részletes szabályokról szóló rendelet szabályozza. Az 1. számú melléklet a 76/2004. (VIII.19.) ESzCsM rendelethez tartalmazó Ágazati Adatgyűjtési Rendszer határozza meg az adatszolgáltatást:

Az adatgyűjtés címe: Jelentés az iskola-egészségügyi munkáról

Az adatgyűjtés gyakorisága: évenkénti

Az adatgyűjtés adatszolgáltatóinak meghatározása: valamennyi iskolai (óvodai) egészségügyi feladatot ellátó orvos, védőnő

Az adatgyűjtés címzettje: Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet

Az adatgyűjtés beérkezési határideje: iskolaévet követő szeptember 15.

Továbbá az adatfelvételt szabályozza a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról, melynek 2. számú melléklete A nevelési-oktatási intézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok az alábbiakban vonatkozik:

„...1. A gyermekek, tanulók egészségi állapotának vizsgálata, követése

a) Az óvodás korú gyermekek vizsgálata járvány és a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló miniszteri rendelet szerinti fertőző betegség esetén, az iskolai tanulók vizsgálata a 2., 4., 6., 8., 10. és 12. évfolyamokban. Ennek keretében:

teljes fizikális vizsgálat,
kórelőzmény és családi anamnézis ismételt felvétele, az anamnézis alapján veszélyeztetett gyerekek kiszűrése, szakorvosi ellátásra irányítása.

Az orvos a törvényes képviselő részére az orvosi vizsgálat eredményéről leletet ad.

Kötelező az adatszolgáltatás a külön jogszabály szerint a 2., 4., 6., 8., 10. és 12. évfolyamokról, valamint a 16 éves kori záró állapotvizsgálatról.”

Továbbá (ugyanezen rendelet 2.számú mellékletében): „...2. Alkalmassági vizsgálatok elvégzése...b) A testnevelési csoportbeosztás elkészítése, gyógytestneveléssel, testneveléssel, sporttal kapcsolatos iskola-egészségügyi feladatok ellátása.”

A területi védőnők munkáját pedig a 49/2004. (V.21.) ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról szabályozza. Az 1. számú melléklet A területi védőnő által elvégzendő vizsgálatokat tartalmazza: „...mozgásszervek elváltozásának szűrése (lúdtalp, gerinc-elváltozások)...”

A 2013/2014. tanév eredményei alapján elkészített összefoglaló jelentéséből az alábbiakat emeljük ki:

Csökkent az adatszolgáltatók száma, az óvodák részéről nem érkezett be adat. Ez azt jelenti, hogy míg a 2012/2013. tanév során még 4069 óvoda szerepelt a jelentésben, a 2013/2014. tanévben 0 intézmény. Ez azért sajnálatos, mert ezzel sérült a köznevelési szegmensre való rálátás, továbbá a prevenciós beavatkozási színtér szempontjából legértékesebb területről nincs adat. (A jelentés arra nem tér ki, hogy mi az oka annak, hogy NEFI-től miért nem kapták meg az adatokat feldolgozásra. Vagy, hogy az óvodák miért nem szolgáltattak adatot.) Az adatszolgáltató intézmények száma összességében a felére csökkent az előző évhez képest. (Ennek oka, az óvodák adatszolgáltatási hiánya, továbbá kevesebb gyermeket írattak be a köznevelési intézményekbe, így esetlegesen bezárásokkal is járt a kevesebb gyermeklétszám.)
Az iskola-egészségügyi ellátást házi gyermekorvosi és a vegyes praxisú háziorvosi szolgálat végzi és főállású ifjúsági orvos (iskolaorvos). Munkájukat nagyban támogatják a területi védőnők és az ifjúsági és/vagy iskolavédőnők is. A 2013/2014. tanévben összességében csökkent a védőnők iskola-egészségügyi tevékenységre fordított ideje. (Ennek elsődleges oka a csökkent gyermeklétszámmal magyarázható.) Szűrővizsgálati feladatuk: a testsúlymérés, a testi fejlettség, a magasság, a látásélesség, a színlátás, a hallásvizsgálat, a golyvaszűrés, a mozgásszervek vizsgálata, vérnyomásmérés, az általános higiéné és a tetvesség vizsgálata.
Kiemelten fontos bemutatni, hogy miként alakultak a testnevelési besorolási aránya.

Testnevelési besorolások

(Összefoglaló jelentés a 2013/2014. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról, OGYEI, Bp., 9.p.)

	Tanév	Fiú		Lány		Együtt	Iskolába beíratottak %-a*
I. kategória Könnyített testnevelés	2012/2013	13942	46,92%	15770	53,08%	29712	2,68
I. kategória Könnyített testnevelés	2013/2014	13685	47,37%	15202	52,63%	28887	2,78
II. kategória Gyógytestnevelés	2012/2013	10052	48,89%	10510	51,11%	20562	1,86
II. kategória Gyógytestnevelés	2013/2014	9591	48,86%	10037	51,14%	19628	1,87
III. kategória Felmentettek	2012/2013	4482	38,42%	7183	61,58%	11665	1,05
III. kategória Felmentettek	2013/2014	3899	36,49%	6786	63,51%	10685	1,02
Összesen	2012/2013	28476	45,97%	33463	54,03%	61939	5,59
Összesen	2013/2014	27175	45,90%	32025	54,10%	59200	5,65

*Iskolába beíratott száma: 2012/2013. tanév: 117682 fő, 2013/2014. tanév: 1047937 fő

Az iskolába íratottak csökkenő létszáma ellenére a könnyített testnevelésre, valamint a gyógytestnevelésre utaltak száma emelkedett az előző tanévhez képest. Csökkent viszont a felmentett gyermekek száma és aránya. Mindegyik kategóriában magasabb volt a lányok arány.

Az előző tanévekhez történő összehasonlító grafikonokból kiemeljük azokat, amelyek érintik a NAT előírásait a Testnevelés és sport alapfeladataihoz kapcsolhatóan, illetve jellemző betegségek a gyógytestnevelésre utaltak körében.

Az adatok alapján a csont-, izom-, kötőszövet elváltozásai voltak a leggyakoribbak az iskolások körében.

Tartási rendellenességek

(Összefoglaló jelentés a 2013/2014. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról, OGYEI, Bp., 25.p.)

A szűrési eredmények évről évre emelkedő esetszámot mutat. A 2013/2014. tanévben a nyolcadik osztályosok között látunk csökkenést. (A középiskolások között 13-14% az előfordulás, és a fiúknak minden korcsoportban gyakoribb, mint a lányoknál. A 10. osztályos fiúk 15%-ának volt rossz a tartása.) Ennek az emelkedő tendenciának okai között lehetnek az alábbiak:

az iskoláskorú gyermekeknek nehéz iskolatáskája (az iskolák többségében nincs – vagy nem lehet – megoldva, hogy a felszerelés bent maradjon az intézményben)
homo sedens életmód (sok időt töltenek az iskolában, otthon is sokat ülnek)
nem ergonómikus bútorok (az asztalok, a székek, nem felelnek meg a korosztályos követelményeknek)
a fiatalok inaktív szabadidő eltöltése (számítógép használat, internetezés).

Scoliosis

(Összefoglaló jelentés a 2013/2014. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról, OGYEI, Bp., 25.p.)

A scoliosis adataiból is azt látjuk, hogy folyamatosan emelkednek az érintettek száma. (Az elváltozás jellemzőbb a lányok körében.) Az emelkedés okai között a tartási korrekciónál felsoroltak itt is érvényesek, kiegészítve azzal, hogy a meggyengült izomzat és a helytelen testtartás miatt kialakulhat a (funkcionális) scoliosis.

Pes planus

(Összefoglaló jelentés a 2013/2014. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról, OGYEI, Bp., 26.p.)

A lúdtalp minden korosztályban magas és évről évre emelkedő. (Előfordulása a fiúknál gyakoribb.) A lúdtalp kialakulásában szerepet játszhatnak az alábbiak:

korai lábra állítás
lábizmok és szalagok gyengesége (mozgásszegény életmód)
túlsúly
nem megfelelő lábbeli viselése
kevés cipőnélküli járás (nem kemény talajon, hanem fűben, homokban).

Obesitas

(Összefoglaló jelentés a 2013/2014. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról, OGYEI, Bp., 32.p.)

A kövér gyermekek aránya a 6. osztályosok kivételével kissé növekedett, de minden korosztályban a gyermekek 11-12%-a elhízott. A legtöbb obez gyermek a 4. és 12. osztályosok között találtak a szűrések alkalmával.

Az okok között itt is felmerül a mozgásszegény életmód, a nem megfelelő táplálkozás, továbbá az elhízásra való hajlam (genetikai, hormonális probléma).

Asthma bronchiale

(Összefoglaló jelentés a 2013/2014. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról, OGYEI, Bp., 33.p.)

Az asthma előfordulása minden korcsoportnál folyamatosan növekedett az évek során. Az adatok 2,5-3% körüli, a fiúk körében gyakoribb. Kialakulásához hozzájárulhatnak az alábbiak:

hajlam, családban előfordul
visszatérő légúti betegségek
allergének: pollenek, por, penész, állati szőrök és atkák, vegyszerek, stb.
dohányzás
fizikai aktivitás.

Az OGYEI összefoglaló jelentései segíthetik a gyógytestnevelők munkáját, hogy összefüggésben lássák a különböző betegségek alakulását megyénként, régiónként vagy Magyarországban. A jelentések mindenki számára elérhetőek az OGYEI honlapján.

Felhasznált irodalom:

Összefoglaló jelentés a 2013/2014. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról.
http://www.ogyei.hu/upload/files/2013__2014_evi_iskolaegeszsegugyi_jelentes.pdf
Letöltés ideje: 2015. augusztus 21.

76/2004. (VIII.19.) ESzCsM rendelet az egyes személyazonosításra alkalmatlan ágazati (egészségügyi, szakmai) adatok körének meghatározására, gyűjtésére, feldolgozására vonatkozó részletes szabályokról
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400076.ESC
Letöltés ideje: 2015. május 20.

49/2004. (V.21.) ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400049.ESC
Letöltés ideje: 2015. május 20.

26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700026.NM
Letöltés ideje: 2015. május 20.

« Előző fejezet

Tartalomjegyzék

Következő fejezet »