8. 8. Törvényi szabályzók

8.1. Úszás segítő eszközök
8.2. Úszásnemek, gyakorlatok kiválasztása
8.3. Egyéb mozgásformák a vízben

A gyógyúszás törvényi hátterének bemutatása során együttesen kell figyelembe vennünk az oktatási- és az egészségügyi rendeleteket.

A 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, már hivatkozásra került, hogy a gyógytestnevelés foglalkozáson belül egy úszás órát kell szervezni.

Az 5/2004. (XI.19.) EüM rendelet az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról tartalmazza az alábbiakat:

„1.§.

(2) Orvosi rehabilitáció keretében társadalombiztosítási támogatással a következő gyógyászati ellátások vehetők igénybe:

a) fürdőgyógyászati ellátások:
aa) gyógyvizes gyógymedence (a továbbiakban ideértve a hévízi tófürdőt is),
ab) gyógyvizes kádfürdő,
ac) iszappakolás,
ad) súlyfürdő,
ae) szénsavas fürdő,
af) orvosi gyógymasszázs,
ag) víz alatti vízsugármasszázs,
ah) víz alatti csoportos gyógytorna,
ai) komplex fürdőgyógyászati ellátás;
b) 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás, mint egyéb rehabilitációs célú gyógyászati ellátás;”

Ugyanezen rendelet 2. számú melléklete: A társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati ellátások nyújtásának szakmai követelményei tartalmazzák, hogy ki láthatja el a gyógyúszás foglalkozásokat:

„10.) 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás

A csoportos gyógyúszás foglalkozást vezető szakember:

testnevelési egyetemet végzett testnevelő tanár;
pedagógiai főiskolát végzett testnevelő, gyógytestnevelési kiegészítő szakképesítéssel;
konduktor kiegészítő úszóedzői képesítéssel, vagy egészségügyi főiskolát végzett gyógytornász kiegészítő úszóedzői képesítéssel;
szomatopedagógus úszóedzői minősítéssel;
tanítóképző főiskolát végzett testnevelés szakos tanító, úszóedzői vagy gyógytestnevelői kiegészítő szakképesítéssel;
úszó-, vízilabda-, öttusa- vagy búvárúszói edzői képesítés, kiegészítő gyógytestnevelői szakképesítéssel;
egészségügyi intézményben alkalmazott gyógytornász vagy úszóedző;
gyógyúszás foglalkoztató;
rehabilitációs úszóoktató.

A gyógyúszást vezető szakember sportorvossal, pulmonológus, kardiológus, gyermekgyógyász, neurológus, ortopéd, illetőleg rehabilitációs szakorvossal - aki a csoport munkáját felügyeli - együtt határozza meg az alkalmazható edzésmódszereket és a terhelési mértékeket.”

Továbbá kitér a csoportszervezésre is:

„A csoportos gyógyúszást betegségcsoportok szerinti bontásban kell szervezni. A csoportok létszáma 4-15 fő lehet. Egy-egy csoporton belül foglalkoztatott betegek száma függ a betegség jellegétől, az életkortól és az úszás tudásszintjétől.

Kezdő gyógyúszó gyermekek oktatásához és gyakorlásához a medence

nagysága a csoport létszámától függ;
mélysége - az oktatómedencének megfelelő - 70-120 cm;
vízhőfoka 33-35 Celsius-fok közötti.

Középhaladó és haladó gyógyúszó gyermekek oktatásához és gyakorlásához a medence

legalább 15 m hosszú;
mélysége 100-150 cm;
vízhőfoka 27-29 Celsius-fok közötti.

A gyógyúszás foglalkozás teljes ideje alatt a foglalkozást vezető szakembernek a medencetérben kell tartózkodnia.”

Az OEP támogatással a 18 év alattiak számára biztosított gyógykezelés az ország területén az alábbi uszodákban (http://termalonline.hu/gyogykezelesek/ezekben-furdokben-erheto-el-az-ingyenes-gyogyuszas):

Baranya megye: 5 helyen Pécsett

Bács-Kiskun megye: Baja, Kecskemét, Kiskőrös, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Tiszakécske

Békés megye: Békéscsaba, Békés, Füzesgyarmat, Gyomaendrőd, Gyula, Orosháza, Szarvas

Borsod megye: Kazincbarcika, 3 helyen Miskolcon, Miskolctapolca, Mezőkövesd, Sárospatak, 2 helyen Szerencsen, Tiszaújváros

Budapest és Pest megye: 13 helyen Budapesten, Érd, Cegléd, Veresegyháza, Gödöllő, Budakalász, Szentendre, Budaörs, Dunabogdány, Acsa, Bag, Vác, Ráckeve, Százhalombatta, Dunakeszi

Csongrád megye: Szentes, Algyő, Hódmezővásárhely, Makó, Mórahalom, 2 helyes Szegeden

Fejér megye: Székesfehérvár, Iváncsa, Ercsi, Dunaújváros

Győr-Moson-Sopron megye: 3 helyen Győrben, Mosonmagyaróvár, Sopron

Hajdú-Bihar megye: Balmazújváros, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, 2 helyen Debrecenben, Hajdúszoboszló, Püspökladány

Heves megye: 3 helyen Egerben, Hatvan

Jász-Nagykun-Szolnok megye: Cserkeszőlő, Jászapáti, Kisújszállás

Komárom-Esztergom megye: Esztergom, 2 helyen Tatabányán

Nógrád megye: Bátonyterenye, Salgótarján

Somogy megye: Balatonboglár, Lengyeltóti, Siófok, 2 helyen Kaposváron, Barcs, Nagyatád, Csokonyavisonta

Szabolcs megye: Nyírbátor, Fehérgyarmat, Kisvárda

Tolna megye: Szekszárd, Bátaszék, Dombóvár

Vas megye: Kőszeg, Körmend, Vasvár, Celldömölk, Szentgotthárd

Veszprém megye: Ajka

Zala megye: Zalaegerszeg, Lenti, Hévíz.

A fenti listából látható, hogy az országban nem kiegyenlített a gyógyúszással foglalkozó uszodák száma. Budapest és Pest megye, továbbá Somogy megye kivételével az összes megyében szükség lenne az uszodák bővítésére, hogy szélesebb körben lehessen gyógyúszásra utalni a gyerekeket.

A 6. számú melléklet az 5/2004. (XI.19.) EüM rendelethez Az egyéb rehabilitációs célú gyógyászati ellátások rendelésének orvosszakmai szabályai tartalmazzák a 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszásra vonatkozóakat:

„A gyógyúszás általános feltételei

Életkor: 0-18 év. Korszerű incontinentia úszónadrág mellett nem kizáró ok szobatisztaság hiánya.

A gyógyúszás indikációját felállító szakmailag illetékes intézet általában 1, végleges kórformában maximum 3 éves periódusra tesz javaslatot.

A gyógyúszás általános ellenjavallatai

1. A csoportos gyógyúszást kizáró állapotok és betegségek:

tartósan fennálló cardiorespiratoricus insufficientia;
az értelmi fogyatékosság olyan foka, amely az összetett mozgáskivitelezést gátolja;
a beteg kooperációs képessége olyan súlyos mértékben korlátozott, hogy közösségben nem foglalkoztatható;
epilepsia esetén gyakori nappali rohamok, ha az egyéni felügyelet nem biztosítható.

2. A gyógyúszást átmenetileg kizáró állapotok:

akut megbetegedések, lázas állapotok;
fertőző megbetegedések, gennyes vagy kiterjedt hámhiánnyal járó bőrelváltozások.”

Továbbá megtalálhatjuk a gyógyúszás indikációs körét képező betegségcsoportokat, a gyógyúszás előtti és alatti kontrollvizsgálatok rendjét is.

Továbbá a gyógyúszás foglalkozások egyik legnagyobb problémája, hogy a beutalt gyermeke többsége nem tud úszni, vagy úszástudásuk csak kezdő szinten van, így terhelhetőségük nem megoldható. Így a korrekciós úszásfeladatok végeztetése előtt az elsődleges feladat, hogy az állóképességüket fejlesszük, továbbá az úszásnemek technikai végrehajtását pontosítsuk.

A kezdőknél pedig elmondható (Viczay, 2014), hogy a vízhez szoktatás olyan tudatos, irányított és tervezett rendszerbe foglalt gyakorlati munka, melynek elsődleges feladata a kellő vízbiztonság megszerzése és a víz szeretetének megalapozása. Miután megismerték a közeget, a hidrodinamikai törvényszerűségeket, megszeretik a vizet és szívesen végeznek játékos feladatmegoldásokat, azok után kezdődik meg a tényleges gyakorlati munka.

Miután megismerték és megszokták a víz törvényszerűségeinek hatásait, meg kell tanulniuk megszokni és kezelni a szervezet vízben adott reflexeit (pl. szemhéjzáró reflex, nyak- és fejbeállítódási reflex, labirintbeállítódási reflex). Míg végül a víz hőmérséklete, koegzisztenciája, s maga a víz – mint nedves közeg – új ingert jelentő a szervezet számára. (Hamza és mtsa, 1995)

8.1. Úszás segítő eszközök

Az úszásfoglalkozások során lehetőségünk van eszközök használatára, melyekkel érdekesebbé, színesebbé és hatékonyabbá tehetjük a gyermekek számára a feladatokat.

De segédeszközöket alkalmazhatunk az alábbi esetekben is: a pontosabb technikai végrehajtás kialakítása miatt, továbbá hozzájárulnak a hatékonyabb testhelyzetek létrehozásában (pl. felfüggesztett láb és kar helyzetek), egyben segíthetik az erő, az állóképesség vagy az egyensúly fejlesztésében.

Ezek a következő eszközök lehetnek: (a teljesség igénye nélkül)

billenő tojás: ritmus- és színtanulás segítése, ütemes ki- és belégzés oktatásához

merülők: különböző színű és súlyú merülők (pl. karika, vagy fóka) a vízhez szoktatást, a merülést és a vízbiztonság kialakítását segítik

tenyérellenállás: erősítéshez

súlypontemelő: felfüggesztett helyzeteket lehet vele létrehozni (külön lehet gyakoroltatni a pontos kar- és lábtempót), ellenállásként is használható

uszony: a láb izmainak erősítéséhez

úszólap: megkönnyíti a vízen való felfekvés kialakítását, továbbá ellenállásként is alkalmazható, felfüggesztett helyzeteket lehet vele létrehozni

úszóöv: segíti a függőleges és a vízszintes helyzetekben való gyakorlatok végrehajtását, továbbá segíti a vízszintes helyzetben az ágyéki szakasz alátámasztását, függőleges helyzetben végrehajtott gyakorlatok során erősödnek a gerincfeszítő izmok és a mély hátizom

vízi boka-/csuklósúly: a végtagok mozgásának irányát felfelé irányítja, továbbá növeli a surlódó felületet, erőfejlesztéskor alkalmazható

vízinudli (toldóval): felfüggesztett helyzetek kialakítása során és játékos feladatok során alkalmazható

vízisúlyzó: erősítéshez és vízitornához alkalmazható, erősíti a has és hát izmait, továbbá alkalmazása során javítja az egyensúlyérzéket.

Védőeszközként alkalmazhatunk: neoprén ruha, úszósapka, úszószemüveg, orrcsipesz, szilikon vagy hab füldugó, úszómellény, karúszó, aqua zokni.

8.2. Úszásnemek, gyakorlatok kiválasztása

A választott feladatok és úszásnemek mindig az egyén betegségéhez, továbbá az erőnlétéhez, a meglévő úszástudásához igazodik. A feladatok és az eszközök alkalmazása a foglalkozások során mindig differenciálási készséget igényel az oktató részéről, hogy megfelelő eredményt lehessen elérni.

Kezdők úszásoktatása során a legfontosabb, hogy vízbiztonság és a víz, az úszás szeretetének kialakítása.

Tölcsérmell esetén: hátúszás, tyúkmell esetén: gyorsúszás ajánlott. Lapos hát előfordulása során mellúszás (esetleg pillangóúszás). Domború hátnál és fokozott ágyéki lordózis esetén hátúszás. Scoliosis esetén hátúszás, oldal- illetve körbeúszás. Csípőficam esetén hátúszás mell lábtempóval, illetve mellúszás, esetlegesen gyors kartempóval is. Lábboltozat probléma esetén minden úszásnem megfelelő.

Asthma bronchiale esetén a megfelelő légzéstechnika megtanítása a fontos. Kezdetnek hátúszás, majd gyors-, míg végül mellúszás oktatása ajánlott. Obesitasos gyermekeknél az állóképesség elérése miatt bármely úszás megfelelő, mely elősegíti a szárazföldi terápiát. Szívbetegek és cukorbetegek esetén kiemelten figyelni kell a túlterhelés elkerülésére.

Az úszás – így a gyógyúszás – fő értéke, hogy a megfelelő úszásnem és gyakorlatok során, az optimális terhelés alkalmazása során jótékony hatást érhetünk el. Az életmód során kialakult hátrányok – korai lábra állítás, mozgásszegény életmód – leküzdésében is segítenek a foglalkozásokon való részvétel. A felsőtest súlyát a keresztcsont és a lumbális, ágyéki gerincszakasz viseli, a vízben való feladatvégzés könnyített helyzeteket lehet létrehozni és alkalmazni úgy, hogy közben az izmokat erősíti. De természetesen a vízszintes testhelyzetben nem csak a mozgásszervekre gyakorol hatást, hanem a kardiovasculáris rendszerre is. könnyíti a szív munkáját (főleg a vénás áramlást). A hidrosztatikai felhajtóerő megkönnyíti a kilégzést és nehezíti a belégzést, így erősíti a légzőizmokat is, melyek elősegítik a vitálkapacitás növelését. Az úszás jótékony hatást gyakorol a légzőszervi betegségek esetében, mivel az uszoda por és füstmentes, páradús környezetet biztosít. Továbbá fontos kiemelni a víz idegrendszerre ható pozitív hatását.

8.3. Egyéb mozgásformák a vízben

Ha lehetőségünk van, akkor az úszáson kívül egyéb vízben végezhető sportmozgásokat, relaxációs módszereket is ajánlunk kipróbálásra:

aquagym
aquafitness
aquaspinning
aquazumba
aqua jóga
aqua jogging
aqua Pilates
Tai Chi: komplex módszer, mely egyben erősítő és pihentető tréning
Watsu: egy teljes testi masszírozás a vízben fekve
Waterdance: vízitánc

Az úszás rehabilitációs-habilitációs szerepe a fejlesztésre szoruló gyermekek és felnőttek számára is megoldást tud nyújtani:

Bad Ragaz Ring módszer: könnyített proprioceptív neuromusculáris gyakorlatok
Burdenko módszer: integrált szárazföldi-víz kezelések összessége, egyensúly, koordináció, rugalmasság, állóképesség, sebesség és erő fejlesztésére alkalmas módszer
Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika (HRG): neuro- és szenzomotoros szemléletű fejlesztés
Halliwick hidroterápiás módszer: a proprioceptív neuromusculáris facilitáció (PNF) elvű gyakorlatok módszere

A fizioterápia pedig széleskörben alkalmazza a hidroterápiás gyógymódokat:

súlyfürdő
víz alatti vízsugármasszázs (tangentoros kezelések)
örvényfürdő
Kneipp-kúra,
skótzuhany
váltott hőfokú fürdő,
szénsavas fürdő
végtagfürdő
elektromos fürdő
pakolások
lemosások
leöntések

A vízben végezhető sportjátékok közül a vízilabdázás a legismertebb, de ennél tágabb azon sportágak sora, melyek a vízi közegben végezhetőek: (a teljesség igénye nélkül)

aqua athletics
aquatlon (víz alatti birkózás)
szinkronúszás
vízilabdázás
vízi rögbi
vízi frizbi
víz alatti hoki
vízi tollaslabda
víz alatti labdarúgás
víz alatti tájfutás

Felhasznált irodalom:

5/2004. (XI.19.) EüM rendelet az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400005.EUM Letöltés ideje: 2015. június 20.

Batta Klára, Dr. (2005): Akvafitnesz. Sóstó-gyógyfürdők Szolgáltató és Fejlesztési Rt., Nyíregyháza

Bender Tamás, Dr. (2008): Gyógyfürdőzés és egyéb fizioterápiás gyógymódok. SpringMed Egészségtár sorozat, Bp.

Donáthné Forgács Boglárka (2004): Gerincbetegségek gyógytestnevelése iskoláskorban. Boglárka Bt., Bp.

Hamza István, Dr., Fodorné Dr. Földi Rita, Tóth Ákos, Dr. (1995): Játék, egyensúlyozás, vízhez szoktatás. Magánkiadás, Bp.

Összegyűjtöttük, hogy az országban található fürdők és uszodák közül melyikben érhető el a gyerekek számára ingyenes csoportos gyógyúszás. http://termalonline.hu/gyogykezelesek/ezekben-furdokben-erheto-el-az-ingyenes-gyogyuszas Letöltés ideje: 2015. június 20.

Viczay Ildikó (2014): Alap úszókészségek. Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara, Nyitra

« Előző fejezet

Tartalomjegyzék

Következő fejezet »