2. 2. A verseny aerobikról általában

2.1. A versenyaerobik rövid összefoglaló története

Az aerobik, mint sportág a nagy fitnesz iparból forrta ki és forrja ki magát napjainkban is. A 60’-as években útnak indult aerobik őrület terméke lett és a 80’-as években kezdte bontogatni szárnyait az első versenyszerű aerobikozás.

Az aerobikot, mint zenére végzett mozgásos tevékenységet, napjainkban két alapjaiban megegyező, de céljaiban eltérő ágra bontják:

1. FITNESZAEROBIK: legfőbb célja a fizikai kondíció (aerob állóképesség) fenntartása és fejlesztése, a főbb izomcsoportok, legfőképp a helyes testtartásban szerepet játszó izmok erejének növelése, nyújtása, az optimális testösszetétel elérése, mozgás koordináció fejlesztése, stressz oldás (Tihanyiné, 1999).

2. VERSENYAEROBIK: (Aerobics gymnastics) versenysport révén célja a legjobb teljesítmény elérése. A versenyaerobikozás olyan tevékenység, mely során folyamatosan komplex és magas intenzitású mozdulatokat hajt végre a versenyző zenére, mely mozdulatok a tradicionális aerobik mozgásból származnak. A versenyzőnek demonstrálnia kell a folyamatos mozgást, az ízületi mozgékonyságot, az erőt úgy, hogy a hét aerobik alaplépést használja, és minden mozdulatot, valamint nehézelemeket tökéletes kivitellel hajtja végre.

A versenyzőnek olyan kar és lábmozdulat kombinációkat kell bemutatnia, melyek a hét aerobik alaplépésből épülnek fel:

járás,
futás/futólépés,
lábszárlendítés
térdemelés/térdlendítés,
láblendítés,
terpeszugrás (Jumping Jack) és
kitörés (Lunge).

(Verseny aerobik meghatározása a FIG Code of Points 2013-2016 alapján.)

Az aerobik, mint sportág a fitneszaerobik órákból ered, azok módosított mozgásanyagára épül ún. nehézelemekkel kiegészítve. Meghatározott időtartamú zenére végzett művészi előadású kreatív koreográfia készítését és előadását igényli.

2.1. A versenyaerobik rövid összefoglaló története

A fitnesz aerobik virágzásának hatására az 1980-as években kialakult az aerobik, mint versenysport. Többen lehetőséget láttak a különböző szövetségek kialakításában, így az 1990-es évek végére már négy világszövetség működött:

IAF, a Nemzetközi Aerobik Szövetség
FISAF, a Nemzetközi Sportaerobik Szövetség
ANAC, a Nemzeti Aerobik Bajnokságok Szövetsége
FIG, a Nemzetközi Tornaszövetség.

(Ez időben a Pécsi Sasok néven ismert sportaerobik trió - Katus Attila, Katus Tamás, Szentgyörgyi Rómeó - mind a négy szövetség versenyein elindulva világbajnoki címet nyertek.)

A FIG (Federation Internationale de Gymnastics) 1994-ben alkotta meg első szabálykönyvét és vette fel szakágai közé a sportaerobikot. Az új kritériumrendszer teljesen más tényezőket helyezett az értékelés középpontjába, így nem tekinthető a korábbi nemzeti és nemzetközi versenyrendszerekkel rendelkező sportaerobik folytatásának, fejlődési eredményének.

Az egyeduralkodóvá válásához tett lépések során, mind az IAF, mind az ANAC megállapodást kötve átveszi szabályrendszerét. Ugyan a FISAF megtartotta önállóságát, de a torna alapjait követő FIG szankciókat vezetett be a más szövetség versenyein induló versenyzőknél. Az 1998-2002 olimpiai ciklusban a FIG kiadja az első önálló szabálykönyvét, melyet négyévenként módosítanak, formálnak, de mindig megtartva az eredeti alapokat. (Katus, 2005)

A Magyar Aerobik Szövetség (MAESZ) 1991. december 13-án alakult. A MAESZ az I. Aerobik Országos Bajnokságot 1992. március 8-án rendezte. A Magyar Tornaszövetség (MATSZ) szakágaként ma is működő szövetség számos tagegyesülettel és versenyzővel dinamikusan bővül. A nemzetközi aerobik versenyrendszerbe Magyarország 1995-ös I. FIG Világbajnokságon való részvétellel kapcsolódik be. Azóta számos EB, VB éremmel, Világjátékokon elért helyezéssel népszerűsíti az aerobik sportágat.

A sportág törekvéseket tesz arra, hogy mihamarabb olimpiai sportággá váljon.

« Előző fejezet

Tartalomjegyzék

Következő fejezet »