6.

6. A versenyekre (Diákolimpiára, DO) való felkészítés menete

A tapasztalatok szerint javarészt DO-ra való felkészítés szintén az egyesületi edzők feladata. Többek között ez is volt célja a jegyzetnek, hogy a testnevelő kollégák, az elméleti ismeretek mellett képesek legyenek a CH, BA szinten versenyre felkészíteni diákokat, mint azt teszik más sportágakban.

A DO versenyeket a tavaszi félév során rendezik meg (I. és II. fordulóval). Így a tanárok a tanév első félévében akár testnevelés órákon, akár más diáksportkörök keretein belül elkezdhetik felkészíteni a versenyzőiket. Heti 1-3 alkalommal zajló foglalkozások keretében is részt tudnak venni a kellőképpen motivált tanulók.

A tanév kezdetén érdemes felmérni a zenés mozgások iránt érdeklődő tanulók létszámát, megszervezni a foglalkozásokat (DSK), vagy akár a mindennapos testnevelés keretén belül elhelyezni a tanmenetben az aerobik gyakorlatok oktatását. A zenés bemelegítések során is kitűnően alkalmazhatók az aerobik alaplépések. A különböző motoros képességek fejlesztése során, előkészítő és rávezető valamint a célgyakorlatokat is alkalmazhatjuk, a nehézelemek elsajátítása céljából. Így rejtett formában, de szinte minden testnevelés órán megjelenik az aerobik mozgásanyaga, akár játékos formában is, akadálypálya keretében (pl.: talajon vonalon vagy gerendán egyensúly elemek, forgások). A „köredzés” alkalmával (pl.: alapszökdelések, ugrások, átugrások formájában), de a fogyasztó labdás játékok és fogó játékok során is „büntető”/kiegészítő feladatként (pl. fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, ülőtartások), vagy akár a kiesés játékok során passzív statikus nyújtóhatású gyakorlatok (pl.: spárga) alkalmazásával megoldható az aerobik mozgásanyag észrevétlen gyakoroltatása

A CH gyakorlat oktatásának módszertanát alkalmazva az iskolai testnevelés órán vagy DSK-n, kitűnő koordinációt fejlesztő lehetőség az aerobik mozgásanyag (CH gyakorlat) gyakoroltatása, akár egész osztály akár csoportbontásos foglalkoztatási formában. Természetesen az ízületi mozgékonyság fejlesztése nemcsak az aerobik sportág része, a torna, az RG és rokonsportágaiban szintén dominál, de a rendszeres testmozgásnak szerves egysége kell, hogy legyen. Ugyanígy a tartásjavító feladatok, testtudat, koordinált mozgás, az izom tónus akaratlagos fokozásának tudatos alkalmazása, többi sportág technikai elemeinek elsajátítása során is folyamatosan jelen vannak.

Amennyiben megtörtént az egy egységben versenyző diákok kiválasztása, kialakítjuk a végleges térformákat, haladási irányokat, első, utolsó 8 ütemet és a nyitó, záró képet. Valamint a sportág specifikus mozgás kulcsfontosságaira hívjuk fel a figyelmet és gyakoroltatjuk, mint pl.: a pontos, precíz „éles” kar és lábmunka, mind a koreográfia, mind a nehézelemek során. Az éles szó itt a mozdulat határozott megállítására céloz az adott véghelyzetben, ellentétben a lágyan végrehajtott, „elkent” koreográfiai mozdulatokkal szemben.

A versenyzők tapasztalatszerzés céljából az elkészült gyakorlattal az iskolai ünnepségeken, vagy saját településeken zajló egyéb rendezvényeken is felléphetnek, így megszerezve a kellő színpadi rutint. A versenyláz csökkentése és a koncentráció, az adott pillanatban a legjobb gyakorlat végrehajtásának képessége, jelentős segítség a pontozásos sportágakban. Hisz a gyakorlatot csak egyszer lehet bemutatni, nincs ismétlésre lehetőség. Így a mentális felkészítés, az edzéseken, versenyeken a jó lelki állapot megteremtése az edzőnek, testnevelőnek nem kis feladata, mintahogyan az edzések és versenyek objektív és korrekt értékelése sem.

A versenyre való jelentkezés az országos sportági szakszövetségnél történik, a nevezési feltételeket és kötelezettségeket betartva, amiről a közoktatási intézmények időben tájékoztatást kapnak versenykiírás formájában. A leadott nevezések után a szakszövetség elkészíti a szólítást, a rendezőszerv(ek) biztosítják a verseny feltételeit, míg a testnevelőnek a szülőkkel együtt a versenyre való utazás, felszerelések, stb. megszervezése a feladata.

« Előző fejezet Tartalomjegyzék Következő fejezet »