TÁMOP-4.1.2.E-13/1/KONV-2013-0012
"Sporttudományi képzés fejlesztése
a Dunántúlon"
- -> Tananyagfejlesztés
- -> Mindennapos...
- -> Bevezetés a divat...
- -> 2.
2.
2. Történeti áttekintés
- 2.1. A modern tánc kialakulása Európában és Amerikában
- 2.2. A modern tánc Magyarországi vonatkozásai
- 2.3. Divattánc stílusok
2.1. A modern tánc kialakulása Európában és Amerikában
A modern tánc a XX. században kezdett kialakulni, tehát alig százéves múltra tekint vissza. Képviselői szakítottak a balett minden hagyományával, elutasították a többnyire mesébe illő történeteket és a kecses, kifinomult mozgást. A modern tánc legfontosabb célja volt, hogy lehetőséget teremtsen az érzelmek korlátok nélküli kifejezésére. Eredetileg Amerikából indult világhódító útjára, és érkezett meg Európába, azonban a szabad tánc az 1930-as években már aranykorát élte Európában. Ebből kiindulva megállapíthatjuk, hogy a modern tánc két szülőhazája, Amerika és Európa. Amerikában Ruth St. Dennis (1877-1968) és Ted Shawn (1891-1972) voltak a stílus úttörői. Iskolájukban (a Dennishawn-ban) olyan hírességek nevelkedtek, mint Martha Graham (1894-1991), Doris Humphrey (1895-1958), Charles Weidman (1901-1975) és José Limón (1908-1972). (Mato 1995). Ruth St. Dennis a keleti vallásokból merítette ihletét és misztikus táncainak tematikáját, míg férje, Shawn briliáns technikájával a férfi táncosok színpadi polgárjogát vívta ki. Graham és Humphrey az iskolából való kiválásuk után elsőként fordultak szembe a Dannishawn ezen jellegzetes vonásaival, mint az egzotikum és a felfokozott teatralitás. Humphrey úgy vélte, a mozgás elsősorban kinetikus, s nem drámai, zenei, netán irodalmi jellegű, a tanítás során is arra törekedett, hogy növendékei elsősorban a mozdulatok szerkezetét, ritmusát és minőségét érezzék s tanulják meg. (Humphrey 2000, Fuchs 1995) Charles Weidmannal együtt dogozták ki a mozgás megközelítésének új útját. Humphrey tanait később José Limón vitte tovább. Merce Cunningham munkássága nagy hatással volt a műfajra. Koreográfusként alkotásainak középpontjába a tiszta mozgás került.
„Martha Graham tánctörténeti jelentősége saját rendszerének az ún. Graham technikának a kidolgozásában rejlik. Graham az életet magát is folytonos küzdelemnek látta, így technikájának alapjául is az erőkifejtés és dinamika szolgált. A contraction-release polarizáció lényege az állandó készenlét állapotának a megteremtése az erőkifejtésre, ezért az összerándulás ellentéte, a kiengedés sem jelent teljes elernyedést.” (Fuchs 1995:48) Technikájának fontos eleme a gravitáció hatását kihasználva a mozgás lefelé irányultságának hangsúlyozása, és a mozdulatok térben történő lehető legnagyobb kiterjesztése.
A európai modern tánc kialakulásában és elterjedésében Jacques Dalcroze (1865-1950), Lábán Rudolf (1879-1954), Mary Wigman (1886-1973) munkássága igen nagy jelentőséggel bír. Dalcroze által kidolgozott módszer, azon alapul, hogy az ember, a különböző zenés- táncos mozgások gyakorlása által könnyebben tanul meg bonyolult zenei képleteket. Produkcióit később, ezekből a gyakorlatokból állította össze. (Körtvélyes 1999) Lábán Rudolf táncos, koreográfus, pedagógus és táncteoretikus, akinek a nevéhez fűződik a Lábán-féle mozdulatjelíró rendszer, amelynek kidolgozásával egyszerűvé vált a tánc technikai elemeinek és mozdulatainak papírra vetése. Térharmónia elmélete alapján meghatározhatóvá váltak a különböző mozgásirányok. (Vitányi, 1963, Lábán, 2008) Rövid ideig Mary Wigmann is szerepelt tanítványai között, aki táncosként és koreográfusként vált ismertté, műveiben az önkifejezést tartotta a legfontosabbnak.
A korábban leggyakrabb használt terminológiai elnevezések:
- szabad tánc- free dance( Isadora Duncan)
- mozdulatművészet- Bewegungskunst( Mary Wigman)
- kifejező tánc -Ausdruckstanz( Lábán Rudolf)
- közép-európai tánc -Central European Dance- az angol kifejezés, az amerikai irányzatoktól való megkülönböztetést jelentette.
2.2. A modern tánc Magyarországi vonatkozásai
Magyarországon 3 nagy művész, és az általuk megalapított 3 iskola hozta létre a modern tánc alapfeltételeit. A három iskola köré szerveződött a magyarországi táncélet. Valamennyien saját, egyedi, módszereket dolgoztak ki.
A II. világháború alatt, minden tánccal kapcsolatos tevékenységet betiltottak és csak a balett és a néptánc bizonyos formáit engedélyezték, de természetesen, mint minden tiltás idején, most is folytatták a tanítást néhányan, persze titokban.
Dienes Valéria (1879-1978) 1908-1912 között a párizsi tanulmányai során ismerkedett meg a szabad tánccal, ezután kezdett komolyabban foglalkozni a mozgáselmélettel. Foglalkozott a művészi mozgással és szemiotikával, célja az volt, hogy művészeti eszközökkel érje el a test erősödését. Olyan technikát dolgozott ki, mely a természetes emberi mozgás alapvető törvényein alapul. Rendszerének négy alapelve a plasztika, ritmika, dinamika és a szimbolika.
Madzsar Alice (1885-1935) A magyar mozdulatművészet jeles képviselője, Mensendieck és Delsarte elveit követte. Fontosnak tartotta, hogy a test harmonikus felépítésén már gyermekkorban el kell kezdeni dolgozni, elsősorban a kiscsoportos órákat részesítette előnyben. A természetesség szintén alapelvei közé tartozott, sokra tartotta az improvizációt.
Szentpál Olga (1895-1968) Tanár, táncpedagógus, érdemes művész. Elméletének négy legfontosabb eleme a formatan, a funkciótan, a kompozíciótan és a kifejezéstan. (www.mmi.hu/vizual_p/moderntanc_zsapka.rtf)
2.3. Divattánc stílusok
A modern tánc megnevezést a '60-as évek végén és a '70-es években általánosan valamennyi olyan táncirányzatra, gyűjtőnévként kezdték el használni a tánc-szakírók, amelyek nem egyértelműen a klasszikus balett, illetve a definiált társastánc (tíztánc) irányzatokból voltak eredeztethetőek, pl.
- Don Herbison-Evans a tánctermi „modern” táncokra /1968/
- Lori Heikkila a jazz-irányzatokra /1969/
- James Ottan az akkori disco és hustle irányzatokra /1971/).
A disco táncból más táncstílusok hatására több irányzat is kialakult, mint pl. a street dance és az innen eredeztethető egyéb táncok is, mint a hip-hop, funky, electric boogie, stb. A '70-es és '80-as években a rock-and-roll akrobatikus formáját is már ebbe a kategóriába sorolták, hasonlóan rokon táncstílusaihoz, mint pl. swing, jive, boogie-woogie mely táncstílusoknak szintén jelentek meg modern változatai.
A latin és karibi táncok némelyike is megjelenik ebbe a kategóriában, hiszen például a modern salsának is létezik már önálló nemzetközi szervezete. A klasszikus balettben is észrevehetőek a újítás hullámai, mely egyfajta „modern balett” irányzatot hozott létre a hagyományostól eltérően. Jelenleg azonban a divattánc stílusok megnevezés foglalja leginkább magába az ide tartozó táncok széles palettáját.
Számos nemzetközi szervezet hirdet versenyeket ezen táncstílusban szereplők számára, így a divattánc stílusok mára már sporttáncjelleget is kaptak. Ilyen szervezet például az IDF (International Dance Federation), amely a következő újrafeldolgozott táncokban hirdet versenyzési lehetőséget:
Break, Hip-hop, Folk dance, Boogie-woogie, Rock & Roll, Step tánc (Tap dance), Disco tánc különböző stílusai, Tánc show, Hastánc, Funky, Latin/Caribi táncok, House, Electric, Twist. (www.idfdance.com/eng/pages/categories)
| « Előző fejezet | Tartalomjegyzék | Következő fejezet » |
Események
Jelenleg nincs aktuális esemény.