2. 2. Küzdőjáték definíciója

Küzdőjátéknak tekinthetünk minden olyan páros, együttes vagy csapatjátékot, ahol az ellenfelek (egyének, csapatok) puszta kézzel vagy valamilyen eszközzel, felszereléssel (pl. bot, kötél, öv) közvetlen vagy közvetett kontaktusban egymással folyamatos, vagy pillanatnyi érintkezéssel test-test elleni küzdelemben az adott szabályok szerint a győzelem elérése érdekében viaskodnak (MORVAY-SEY, 2008 és 2011).

A küzdőjátékok legnagyobb előnye abban mutatkozik meg, hogy míg a megfelelő küzdősportágak küzdelmeihez technikai tudás és a szabályok megfelelő ismerete szükséges, addig a küzdőjátékok egyszerű szabályok mellett technikai tudás nélkül is tartalmazzák a küzdelem alapmozzanatait. Ezek a következők:

szemtől szembeni helyzetben történik a küzdelem (általában egy-egy ellen)
győzelem elérésére irányul
tartalmazza a védekezés és támadás szoros egységét
a megfelelő távolságbecslés szükséges
egyszerű szabályok betartása mellett zajlanak

A küzdőjátékok fejlesztő hatásainak összefoglalása:

számtalan pedagógiai, pszichológiai, fizikai hatás éri játék közben a gyermeket
teljesítményszint reális értékelése történik meg, azonnali visszajelzés történik a teljesítményről (győzelem / vereség)
saját határok megismerése megtörténik (önismeret és önértékelés), összehasonlítás végezhető mások teljesítményével, így a saját teljesítmény azonnal értékelhető (fontos nevelői feladat az értékelés!)
sokrétű érzékelés, észlelés forrásai a küzdőjátékok, így eleget tehetünk a sokoldalú képzés követelményének
játék során sokrétű mozgástapasztalatra tesznek szert a gyerekek
erősödik az önértékelés képessége
motoros képességek, személyiség meghatározott szegmenseinek fejlesztése, nevelői hatások érvényesítése a pedagógus feladata!
küzdelem valaminek a megszerzéséért, illetve eléréséért (győzelem, dicsőség) történik
olyan versenyhelyzet, mely során nem okozunk stressz helyzetet
siker és kudarc feldolgozásának képessége, a győzelem, vereség megfelelő kezelése, elfogadása
kiválóan fejleszthető az agresszió feletti kontroll, az önuralom, önfegyelem és önszabályozás
akadályok leküzdésében fontos akarati tulajdonságok fejlesztése történhet meg, így küzdőképesség, kitartás, bátorság
a célért vállalt küzdelem, nehézségek, veszélyek felvállalása (transzfer a mindennapi életbe)
fizikai erő adott helyzetnek megfelelő felhasználása, a folyton változó helyzethez való alkalmazkodás (anticipáció, taktikai lehetőségek, gondolkodás gyorsaságának fejlesztése)
a küzdelem sajátosságának megértése: előre láthatatlan, meghatározhatatlan kimenetel, végkifejlet, ahol a szerencse, a véletlen és a pillanatnyi pszichés állapot döntően befolyásolhatják a végeredményt
egy helyzet sem fordul elő ugyanúgy, sőt az ellenfelek is változnak = folyamatos alkalmazkodást, gyors döntést és gyors cselekvést igényel (időkényszer alatti teljesítés)
fejlesztik a gyors helyzetfelismerést, a döntési képességet, kreativitást, kombinatív képességet, felelősségérzetet, a szabálytudatot
A játékok során taktikai megoldásokat dolgozhatnak és próbálhatnak ki a sportolók, amelyeket a későbbi sportági küzdelmekben is sikeresen alkalmazhatnak (távolságtartás, védekezés-támadás egysége, küzdőtéren történő mozgás stb.)
fontos része a fair play (pedagógusnak kiemelt feladata a szabályok betartatása)
segítséget nyújtanak abban, hogy minden tanuló a rá jellemző, kötetlen küzdőmozgását megtalálja
előkészítik a tanulókat a küzdelemre, hiszen tartalmazzák azokat a mozgásokat, amelyekre később a tudatos mozgástanulás során támaszkodhatunk. (fogások, dobások, egyensúlyvesztések, ütések, állások).
lehetőséget nyújtanak arra, hogy egy megterhelő testnevelés órát, edzést követően pozitív élménnyel zárjuk a foglalkozást

A motoros képességek közül kiválóan fejleszthetők a következők:

gyorsasági koordinációs képesség (gondolkodás gy.)
egyensúlyérzék (szituatív egyensúly)
ritmus képesség
reakció és reagáló képesség
téri tájékozódó képesség
a gyorsaság (mozgás - és mozdulatgyorsaság; helyzetgyorsaság)
az erő (gyorserő; erő állóképesség)
állóképesség (főleg a közép- és rövidtávú)

A játékok esetében fontos az érdeklődési szint fenntartására, a játéknak kihívást, izgalmat kell magában hordoznia. Ha a játék végkimenetele előre látható, akkor a gyerekek elveszítik érdeklődésüket, unalmassá válik. Ezért érdemes a játékokat, küzdelmeket több variációban is kipróbálni, változtatni a szabályokon. A fokozatosság elvét betartva az egyszerűbb játékoktól haladjunk a bonyolultabbakig. Az oktatást a küzdőjátékokat előkészítő érintést játékokkal kezdjük, majd a szerrel, eszközzel játszható játékoktól a test-test elleni szer nélküli játékokig haladjunk. Így biztosítható a testi kontaktushoz való alkalmazkodás folyamatossága (KUPSCH, 1998).

« Előző fejezet

Tartalomjegyzék

Következő fejezet »

Események

Jelenleg nincs aktuális esemény.

További események... »

Ajánló

A pályázat egyetemi oldala

Sporttudományi és Testnevelési Intézet

Sportközpont

TTK Tanulmányi Osztály

Szentágothai János Szakkollégium

TTK meteorológiai állomás