1. 1. Bevezetés

1.1. Az esések és önvédelmi gyakorlatok tanításának fontosságáról
1.2. Tantervi előírások: Küzdősportok, önvédelem témakörrel kapcsolatos tantervi előírások
1.3. Érettségi követelmények és előírások a bemutatott témakörre

1.1. Az esések és önvédelmi gyakorlatok tanításának fontosságáról

Az esések és önvédelmi gyakorlatok iskolai testnevelésen belüli oktatása amellett, hogy értékes hozzájárulást jelent a fiatalok egészségtudatos magatartásának és preventív szemléletének kialakításhoz, hasznos a hétköznapi élet szempontjából is. Az esés- és tompítás gyakorlatok minden küzdősport, harcművészet esetén kiemelkedően fontosak, hiszen általában mindenhol szerepelnek dobások, söprések, gáncsok és földre vitelek. A helyes eséstechnika megtanítása azonban nemcsak sportági szempontból fontos, hanem azért is, mert a technikákra a mindennapi élet során is támaszkodhatunk, ha elesünk, megbotlunk, általuk elkerülhetjük a komolyabb töréseket, sérüléseket is.

A WHO 2008-ben megjelent „Európai jelentés a gyermekbalesetek megelőzéséről.” (SETIH és mtsa., 2008) szerint a véletlen balesetek okai közül gyerekek esetében a leggyakoribbak a közúti balesetek, a fulladás, a mérgezés, az égést okozó és az esésből származó sérülések. A jelentés szerint több mint 1500, 20 év alatti fiatal hal meg esésből származó sérülés következtében az európai régióban. Természetesen az esések okai eltérőek a különböző korosztályoknál. Az 1-3 éves korosztály esetében a lépcsőről, bútorokról és kültéri játékokról történő leesés, valamint az erkélyről, ablakból történő kiesés a leggyakoribb. Anglia, Skócia, Wales és Franciaország esetében a fiatalkorúak körében elszenvedett fatális és komoly fejsérülések leggyakoribb okaként az esést említették. Az európai országok közül csak kevés esetben számszerűsítették az esésekből adódó egészségügyi kiadások mértékét, azonban megállapították, hogy ezek jelentős kiadásokat rónak az országok egészségügyi ellátórendszerére. Az esések jelentik általában a sürgősségi ellátáson való megjelenés és kórházi kezelésben való részvétel leggyakoribb okát. A fiúk gyakrabban sérülnek meg esések következtében, mint lányok. Nemcsak a fiatalok, de időskorúak esetében is jelentős az elesésekből származó komoly sérülések előfordulása, így ez jelentős terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre.

Éppen ezért fontos elem lehet a budo harcművészetekhez, küzdősportokhoz kapcsolódó alapvető esés- és tompítási technikák oktatása. A téli időszakban a csúszós, lefagyott utak esetében gyakoriak az elesésekből származó fej- és végtagsérülések, melyek jelentős része megfelelően, készségszinten elsajátított eséstechnikával megelőzhető. Ausztriában a törésekre is kiterjedő baleseti biztosítások megkötését egyes biztosítók pár alkalmas eséstanfolyam elvégzéséhez kötik gyermekek esetében.

Az esések és tompítások elsajátításakor csökkenteni kell a félelemérzetet, ehhez a fokozatosság elvét betartva alacsonyabb kiindulóhelyzetből (fekvés) a magasabb kiindulóhelyzetből történő (állás) végrehajtást és haladást alkalmazzuk. A tompítások az esés lendületét hivatottak megtörni, így különös figyelmet kell fordítani a tompítófelületek elsajátítására, kialakítására. A fej rögzítése és a légzés megfelelő kivitelezése szintén fontos tényező. Az esések durva koordinációs szintű végrehajtása akár pár foglalkozás után kialakul, a készségszintű kivitelezéshez előképzettségtől, életkori sajátosságoktól és mozgásműveltségtől függően hosszabb idő (több hónap) szükséges.

Az eséstechnikák mellett az önvédelem elsajátítására nagy hangsúlyt kell fektetni az iskolai testnevelés oktatás során, ennek azonban nem szabad csak és kizárólag gyakorlatra, így az önvédelmi technikák elsajátítására korlátozódnia. Mindenképpen érinteni kell a veszélyes helyzetek felismerését és elkerülését (sötét utcák, szórakozóhelyek, viselkedési módok), meg kell tanítani, hogyan ismerjék fel a tanulók a támadó szándékot, a fenyegetettséget illetve, hogy mit nevezünk jogos védelemnek, mit tekintünk provokációnak és mit támadásnak. Érinteni kell a veszélyes helyeket, időpontokat, szituációkat, a kirívó viselkedésből és öltözködésből adódó problémákat, az alkohol és egyéb ajzószerek hatásait. Fontos, hogy a cselekvést, segítségkérést, menekülést ne korlátozza a helyzettől való félelem, ezért gyakorolni kell a hirtelen támadásokkal járó „sokkhatás” kezelését. Erre Amerikában, de már Magyarországon is léteznek kimondottan önvédelmi tanfolyamok. Ettől függetlenül a Nemzeti Alaptanterv egyértelműen az iskolai testnevelés oktatás feladatai közé sorolja az önvédelem oktatását, így minden magyar állampolgárnak alapvető ismereteket kell szereznie a témában az előírásoknak megfelelően a közoktatás keretein belül.

Az oktatási intézményekben az egészséges életmódra nevelésnek egyik alapeleme kell, hogy legyen a biztonságra nevelés, a saját és mások életének, egészségének tiszteletben tartása. A Testnevelés és Sport műveltségterületen belül a témakör kiválóan összekapcsolható a kereszttantervi követelményeknek megfelelően más műveltségterületekkel.

A NAT által meghatározott egyes fejlesztési területek – nevelési célok megvalósítását is kiválóan szolgálja az önvédelem és esések oktatása, ezáltal igazodik a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényekhez. A témakör kiemelten kapcsolódik a NAT által meghatározott nevelési célok közül az erkölcsi nevelés, állampolgárságra, demokráciára nevelés, az önismeret és a társas kultúra fejlesztése, a testi és lelki egészségre nevelés, felelősségvállalás másokért, önkéntesség kiemelt nevelési célokhoz.

1.2. Tantervi előírások: Küzdősportok, önvédelem témakörrel kapcsolatos tantervi előírások

Az 1998-ban bevezetett Nemzeti Alaptanterv témakörei közé újonnan került be a „Küzdőfeladatok és –játékok” és „Önvédelem, küzdősportok”. A témakörön belül a judo, az aikido, és a birkózás (grundbirkózás), sportági nevükön megnevezve, ezen kívül a küzdőjátékok és feladatok, valamint az önvédelmi fogások (önvédelem) kerültek említésre. A tantervi felülvizsgálatok nyomán megjelent tantervek (NAT és Kerettantervek) kisebb-nagyobb változtatásokkal ugyanazokat az előírásokat tartalmazták a témakörre. A 2005-ben bevezetett választható testnevelés érettségi témaköreként (közép szinten választható / emelt szinten kötelező) a küzdősportok, önvédelem oktatása felértékelődött. A jelenleg érvényben lévő tantervi előírások bemutatására térünk ki.

1.2.1. A 2012-es NAT előírásai

A Nemzeti alaptanterv szerint a fejlesztési területek – nevelési célok „a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg (…)” (NAT, 2012:6). A meghatározott 12 fejlesztési terület közül az erkölcsi nevelés, önismeret és a társas kultúra fejlesztése, a testi és lelki egészségre nevelés, a felelősségvállalás másokért, önkéntesség, valamint a állampolgárságra, demokráciára nevelés kiemelten fejleszthető a Testnevelés és sport műveltségterületen belül a küzdősportok, önvédelem témakör segítségével. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről bevezetése következtében a Testnevelés és sport műveltségterületre NAT által ajánlott százalékos arány megnövekedett, így az 1-6. évfolyamig a rendelkezésre álló óraszám 20-25%-át, 7-10. évfolyamig 15-20%-át, 11-12. évfolyamon 15%-át ajánlja a tanterv. A műveltségterület hangsúlyosabb szerepeltetése, annak felismerését mutatja, hogy a műveltségterületnek meghatározó szerepe van az egészségtudatos életmód kialakításában, melynek megalapozása az intézményes nevelés keretein belül történhet meg a leghatékonyabban. A küzdősportok, önvédelem témakör kiemelten hozzájárul a műveltségterület alapelvei és céljai közül a következőkhöz: „Fejleszti a tanulók személyes készségeit, képességeit, így az önismeretet, önkontrollt, a szabálykövető magatartást, a küzdeni tudást, a sikerorientáltság mellett a stressz- és monotónia-tűrést. (…) fejleszti és gazdagítja a társas készségeket, az együttműködést, a közös célokért küzdést (…)” (NAT, 2012:209).

A kiemelt célok közül a következők fejlesztése oldható meg- többek között - hangsúlyosan a témakör által:

„Személyiségfejlesztés, szociális és emocionális képességek fejlesztése, erősítése (siker és kudarc, győzelem és vereség feldolgozása, szociális kapcsolatrendszer fejlesztése, alkalmazkodás, konfliktuskezelés (…), testtudat.” (NAT 2012:210)

A négy évfolyamonként meghatározott közműveltségi tartalmak esetében az „önvédelmi és küzdő-jellegű feladatok” elnevezést használja a tanterv.

1.2.2. 2013-as Kerettantervek

A 2013-as kerettantervek a korábbi dokumentumokkal ellentétben a küzdősportok oktatását már az 1. évfolyamtól ajánlják egészen a 12. évfolyamig. Az ajánlott óraszámokat az 1. táblázat tartalmazza.

1. táblázat: A 2013-as kerettantervek küzdősportok témakörre vonatkozó ajánlott óraszámai (Kerettantervek, 2013)

Évfolyam	Óraszám	Évfolyamra bontott óraszám / tanév
1-2.	15	7/8
3-4.	14	7
5-6.	38	19
7-8.	46	23
9-10.	30	15
11-12.	20	10

A táblázatból kitűnik, hogy a témakör a korábbiaknál hangsúlyosabban szerepel a Testnevelés és sport műveltségterületen belül, így magasabb évi óraszám ajánlással jelenik meg. Ez elsősorban a műveltségterületre fordítható óraszám növekedésével magyarázható. A témakör elnevezése a kerettantervben nem egységes az első négy évfolyam esetében „Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban”, az 5-6. évfolyamon „Önvédelmi és küzdőfeladatok”, a 7-8. évfolyamon „Önvédelmi és küzdő jellegű feladatok”, a 9-12. évfolyamon „Önvédelem és küzdősportok”. Feltételezésünk szerint a tantervkészítők hangsúlyozni szerették volna az általánostól a konkrét sportágakhoz történő közeledést, így a fokozatosság elvét már az elnevezésekben is. Ésszerűbb és logikusabb lett volna az 5-6.évfolyamon használt elnevezéseket fordítva használni, tehát az „Önvédelmi és küzdőjellegű feladatok” elnevezést az 5-6 évfolyamon, az ott használt elnevezést pedig a 7-8. évfolyamon használni. A konkrét sportágak közül a korábbiakkal ellentétben már csak a grundbirkózás és a judo jelenik meg, az aikido ahogyan korábban is említettük már nem került be név szerint a dokumentumba. Az aikido elhagyása a tantervből azzal is indokolható, hogy az önvédelmi jellegű feladatok felölelik azokat az önvédelmi és szabadulás gyakorlatokat, amelyek korábban az aikido elnevezés alatt kerültek tárgyalásra. A tanterv a két sportág mellett a küzdőfeladatokat és játékokat, valamint az önvédelem, önvédelmi feladatok oktatását ajánlja. A birkózás szintén nem kerül név szerint említésre, helyette a grundbirkózás helye erősödött a dokumentumban. Ennek oka valószínűsíthetően az egyszerű szabályrendszere és a szőnyeg nélküli alkalmazás lehet, valamint az érettségi követelményekben való szereplése. A 2013-as dokumentumok felismerték, hogy az intézmények jelentős hányadában nem áll rendelkezésre szőnyegfelület, így azokat a tartalmakat preferálták inkább, melyek megoldhatók minimális tárgyi felszereltség mellett is. E mellett a dokumentum igazodik az érettségi követelményekhez is, hiszen ott is a küzdőjátékok, önvédelmi feladatok, grundbirkózás és a judo technikai elemeinek ismerete és bemutatása előírt.

1.2.3. Az előzmények: a tantervi előírások rövid összefoglalása 1998-2012-ig

A tantervek a 2012-es Nemzeti Alaptantervig és a 2013-as Kerettantervekig számos kérdést hagytak nyitottan, bizonytalanságot keltve a testnevelőkben. Az egyik legfontosabb tényező a tantervek által a küzdősport gyűjtőfogalom használata. Ha 1998-tól kezdve az alaptantervi és kerettantervi dokumentumokat megvizsgáljuk, akkor kiderül, hogy a témakör alatt név szerinti ajánlásban három sportág az aikido, judo és a birkózás, grundbirkózás, valamint két további tartalom a küzdőjátékok és feladatok (küzdőjellegű feladatok) és az önvédelem jelenik meg. A tanítható tartalmak, sportágak tanácstalanságot okozhatnak a testnevelő tanárok körében, az is problémaként jelentkezik, hogy a dokumentumok az aikido és önvédelem témaköröket, néhol elhagyják, majd előkerülnek, később pedig összemossák őket. 2012-től már csak az önvédelem szerepel, az aikido kikerült az ajánlott oktatandó sportágak köréből. A 2003-mas kerettantervnél a 6. 7. és 8. évfolyamon szerepel név szerint az aikido, de a konkrét feladatoknál már önvédelmi gyakorlatok elnevezés alatt szabadulások szerepelnek. Ugyan a 11. évfolyamon az általános bevezetésben megemlítik, hogy új sporttevékenységként fiúknak judo, lányoknak aikido, mint önvédelmi sportág ajánlott. A konkrét feladatoknál azonban nem kerül felsorolásra csak a birkózás és a judo. A 2008-as kerettantervek már nem is említik név szerint az aikidot, mint harcművészetet, inkább egyenlővé teszik az önvédelem, önvédelmi fogások kifejezésekkel, tehát már nem jelenik meg név szerint. Meg kell jegyeznem, hogy önvédelmi gyakorlatotokkal minden egyes távol-keleti harcművészet rendelkezik, sőt léteznek olyan küzdősportágak, amelyek kizárólag páros önvédelmi jellegű feladatok gyakorlására helyezik a hangsúlyt. Ezek a módszerek (pl. Defendo, Jakab módszer, Krav maga stb.) is a tradicionális küzdősportok és harcművészetek technikai repertoárját ötvözik, de elsődleges szempontként az önvédelmet és a technikák életszerű hasznosságát jelölik meg mindenféle egyéb oktatási és nevelési célt, többlettartalmat minimalizálva, mellőzve (személyiségfejlesztés, sokoldalú mozgásműveltség fejlesztése, formagyakorlatok elsajátítása stb.).

Érdemes megjegyezni, hogy ha az európai tantervek Testnevelés és sport műveltségterületét megvizsgáljuk, akkor érezhető a tendencia, hogy elsősorban a judo, birkózás, valamint a küzdőjátékok szerepelnek. Az ütéseket, rúgásokat tartalmazó küzdősportágak (pl. karate, taekwondo, kick boksz, thai boksz, kung fu) nem –vagy csak kevés kivétellel - jelennek meg ajánlásként (pl. Németország egyes tartományi tanterveiben, ott is inkább az ún. Sound Karate). Ennek oka valószínűleg az, hogy az ütések és rúgások kontakt és sérülés nélküli alkalmazása hosszadalmas folyamatot követel meg, ahol a gyakorlónak meg kell tanulnia az ütést a cél előtt pár centivel megállítani, lefékezni, tehát a mozgásátállítódás magas fokával kell rendelkezni. Németországban a DKV (Deutsches Karate Verband, jelentése Német Karate Szövetség) hosszas egyeztető folyamatokon keresztül elérte, hogy a karate 2012-től oktatható a közoktatási intézményekben kötelező testnevelés óra keretében, abban az esetben, ha az iskola helyi tantervében szerepelteti, s megteremti a feltételeket hozzá. Korábban ennek lehetőségét minisztériumi szinten elutasították.

A magyarországi 2013-as kerettantervek „Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben” 30 órát ajánl különböző alternatív környezetben űzhető mozgásformák oktatására, melynek célja a tanterv megfogalmazása szerint: „Az igény felkeltése a megismert mozgásos tevékenységek szabadidős tevékenységként való végzése iránt. Örömteli, közösségben történő gyakorlásuk révén a tantárgyhoz fűződő kedvező attitűdök, érzelmi és szociális területek erősítése, fejlesztése.”. Itt a tanterv kiemeli, hogy a lehetőségek függvényében „a helyi sajátosságok figyelembe vételével (képesített szakember, felszereltség) a helyi tanterv alapján történik a választás” (Kerettantervek, 2013).

Ennek függvényében a következőket ajánlja oktatási tartalomként: „szabad, aktív játéktevékenység; szabad mozgás a természetben változatos időjárási körülmények közepette; feladatok és játékok havon és jégen siklások; gördülések, gurulások, gurítások különféle eszközökkel; hálót igénylő és háló nélküli labdás sportok, játékok; labdás játékok különféle labdákkal, falmászás; íjászat, lovaglás, karate, nordic-walking, vívás. Egyéb szabadidős mozgásos tevékenységek”. Így tehát a küzdősportok közül kettő, a karate és a vívás is alternatívaként jelenik meg a közoktatásban, mely örvendetes újdonságként, a tartalmi sokszínűség biztosításaként értékelhető.

A korábbi magyar tantervek vitát kiváltó előírása, hogy a 2003-as NAT a küzdősportokat elsősorban fiúknak ajánlja, a lányok részére, pedig esztétikai jellegű feladatokat, sportágakat, így például ritmikus gimnasztikát kínál. A nembeli különbségtétellel a lányokat kirekesztették annak lehetőségéből, hogy a küzdősportok alapjaival megismerkedhessenek, így megtanulják az eséseket, melyek preventív jellegük miatt mindennapi hasznosságuk miatt sem elhanyagolhatók. Emellett igen fontos, hogy a lányok is hasznos ismereteket kapjanak az önvédelemmel kapcsolatosan, hiszen ismerniük kell a veszélyforrásokat, a fenyegetettség módjait, a konfliktuskezelés és menekülés módjait és lehetőségeit.

Ennek feloldása azonban a 2013-as kerettantervekkel megtörtént, hiszen nem szerepel nembeli különbségtétel.

A témakör oktatását hasznossága, és a sokoldalú mozgásműveltség biztosításának szem előtt tartása mellett a témakör érettségi követelményekben való szereplése is indokolja. 2005 óta az emelt - és középszintű testnevelés érettségi vizsga részét képezik a küzdősportok, tehát a testnevelőnek fel kell tudnia készíteni diákjait a vizsgára ebben a témakörben is. A középszintű érettségi esetében az úszás és a küzdősportok közül a vizsgázó választhat, azonban az emelt szintű érettségi vizsgánál kötelező mindkét sportág ismerete.

1.2.4. Kerettantervi előírások

2. táblázat: Kerettantervek előírásai (51/2012. (XII.21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről, mellékletek:

Kerettantervek 1-2. évfolyam
Tematikai egység/ Fejlesztési cél	Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban		Órakeret 15 óra
Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	Az önvédelmi és küzdő mozgások gyakorlása közben az önszabályozás fejlesztése. A sérülésmentes eséstechnikák kialakításának elkezdése, a húzások-tolások, emelések és hordások optimális erőkifejtéssel történő végrehajtása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények		Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG Társtolások és húzások: Különböző kiinduló helyzetből, a test különböző részeivel, változó, váltakozó erőkifejtéssel. Kötélhúzások: Párban és csapatban különböző kiinduló helyzetekből. Esések és tompításaik: Előre, hátra, oldalra, le és át. Küzdőjátékok. Kooperatív játékok erőfejlesztő tartalommal. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A mozgásos feladatok végrehajtásának vezető műveletei, a gyakorlatok fogalmi készlete, a küzdés baleset-megelőzési és szabályrendszere, a sportszerű küzdés rítusának ismerete.		Környezetismeret: testünk, életműködéseink. Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció.
Kulcsfogalmak/ fogalmak		Önkontroll, küzdés, tompítás, esés, erőbedobás, erőkifejtés, sportszerűség, düh, erőkifejtés, csel.

Kerettantervek 3-4. évfolyam
Tematikai egység/ Fejlesztési cél	Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban		Órakeret 14 óra
Előzetes tudás	Elemi eséstechnikák ismerete, balesetmentes végrehajtása. A támadó- és védőmozgások során az ellenfél mozgásaihoz való igazodás próbálkozások.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	Az önvédelmi és küzdő feladatok során az önvédelem szerepének tudatosítása a mindennapokban. Az önfegyelem és önszabályozás továbbfejlesztése. A sportszerű küzdés iránti igény erősítése. A sportszerű küzdések, együttműködő feladatok végrehajtása során a társak tiszteletének erősítése. A taktikai gondolkodás egyre gyakoribb összekapcsolása a mozgásvégrehajtással.
Ismeretek/fejlesztési követelmények		Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG A küzdőjátékok előkészítésének gyakorlata: Tolások és húzások a testi erő kihasználásával. Társas egyensúly-kibillentő gyakorlatok. Szabadulás fogásokból, birkózó jellegű küzdelmek (grundbirkózás), esések és tompításaik előre, hátra, oldalra, le, át, gurulások tompítása. Küzdőjátékok: Szabály- és feladatjátékok önvédelmi, illetve küzdőelemekkel, küzdőjátékok, játékok kooperatív erőfejlesztő tartalommal, páros és csoportos kötélhúzó versenyek, páros küzdések. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A mozgásos feladatok végrehajtásának vezető műveletei, a gyakorlatok fogalmi készlete, a küzdés baleset megelőzési és szabályrendszere, a sportszerű küzdés rítusa, önvédelmi alapismeretek a mindennapokban.		Környezetismeret: testünk, életműködéseink.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén:

Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban
Néhány önvédelmi fogás bemutatása párban.
Előre, oldalra és hátra esés, tompítással.
A tolások, húzások, emelések és hordások erőkifejtésének optimalizálódása.
A grundbirkózás alapszabályának ismerete és alkalmazása.
A sportszerű küzdés, az asszertív viselkedés betartására törekvés.
Az saját agresszió kezelése.
Az önvédelmi feladatok céljának megértése

Kerettantervek 5-6. évfolyam
Tematikai egység/ Fejlesztési cél	Önvédelmi és küzdőfeladatok		Órakeret 38 óra
Előzetes tudás	Néhány önvédelmi fogás bemutatása. Tompítással történő esés végrehajtása előre, hátra és oldalt. A grundbirkózás alapvető szabályainak ismerete és alkalmazása. Sportszerű küzdés, az asszertív viselkedés betartása. Az agresszió elutasítása. Az önvédelmi feladatok céljának belátása és elfogadása.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A balesetek elkerülése szempontjából elengedhetetlenül fontos alapvető eséstechnikák és önvédelmi fogások elsajátítása. A tanult technikák változó körülmények közötti alkalmazásában jártassági szint elérése. Az alapvető önvédelmi szabályok, a leggyakoribb vészhelyzetek elkerülésének, a menekülés, a segítségkérés módjainak és lehetőségeinek ismeretei. Annak belátása, hogy a küzdősportokat csakis önvédelemre használhatják. Törekvés az önfegyelemre és az önszabályozásra.
Ismeretek/fejlesztési követelmények		Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG Önvédelem Önvédelmi fogások: Szabadulások egykezes, kétkezes lefogásból, mellső, hátsó egykezes és kétkezes átkarolásból. Grundbirkózás Fogáskeresések állásban, megfogások és fogásmódok (kapocsfogás, tenyérbefogás, csuklófogás). Alapállások, alaphelyzetek gyakorlása. Fogáskeresés gyakorlása játékosan. Dzsúdó Különböző eséstechnikák tompító felületének elsajátítása alacsony, talaj közeli helyzetekben. Zuhanó esések előre, hátra, oldalra különböző kiinduló helyzetekből (térdelés, nyújtott ülés, guggolás, hajlított állás, állás). Csúsztatott esés jobbra és balra állásban, majd oldalazó szökdeléssel. Társas rávezető gyakorlatok (társ hátán történő ülésből, társ által kötéllel lábat meghúzva, térdelőtámaszból a társ általi kézkihúzással). Zuhanó esések társ általi lökésből állásban és mozgásban. Félvállas gurulás előre és hátra technikájának elsajátítása talaj közeli helyzetből indulva állásból történő végrehajtásig. Lépésből, futásból történő végrehajtás. Végrehajtás akadályok felett (hasonfekvésben, térdelőtámaszban elhelyezkedő társ(ak) felett, zsámoly felett, kifeszített kötél felett, karikán át). Állásküzdelem: Fogáskeresés és fogásbontás gyakorlása. Küzdőmozgás elsajátítása és kialakítása. Képességfejlesztés Az elvárt képességek kialakításához szükséges speciális küzdősportokra jellemző bemelegítő gyakorlatok, a kúszások és mászások, valamint speciális egyéni és páros képességfejlesztő gyakorlatok. Játékok, versengések Küzdőjátékokat előkészítő érintéses feladatok és játékok. Húzások, tolások előkészítése páros küzdőjátékokkal. Földharcjátékok (szőnyegfelület esetén). A grundbirkózás és a dzsúdó alaptechnikáinak jártasságszintű elsajátításával, az erő összemérések megteremtése. A tehetséges tanulók alaptudásának biztosítása az iskolán kívüli versenyeztetéshez és a sportegyesületbe történő irányításhoz. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés A balesetek elkerülése szempontjából elengedhetetlenül fontos alapvető eséstechnikák és önvédelmi fogások elsajátítása. Viselkedésminták kialakítása veszélyes helyzetek és fenyegetettség elkerülésére. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A gyakorlatok helyes végrehajtására vonatkozó technikai ismeretek. Játékos feladatmegoldások szerepe az önvédelmi és küzdőjellegű sportok elsajátításban. A versenyzés során az elbizakodottság és a félelem leküzdésének tudatosítása. Az agresszió és az asszertivitás értelmezése. A siker és a kudarc mint a versenyzés velejárói. Az ellenfél képességeinek elismerése, együttműködés a gyakorló párral. A magyar küzdősport legjobbjai, olimpiai bajnokunk: Kovács Antal. Veszélyes helyzetekre, fenyegetettségre, a fenyegetettség elkerülésére vonatkozó, valamint a segítségkérésre, menekülésre vonatkozó ismeretek.		Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: keleti kultúrák. Természetismeret: izmok, ízületek, anatómiai ismeretek, testi és lelki harmónia.
Kulcsfogalmak/ fogalmak		Dzsúdó, önvédelmi technika, eséstechnika, állásküzdelem, fogáskeresés, fogásbontás, földharc, fair play, agresszió, asszertivitás.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamon:

Önvédelmi és küzdőfeladatok
Az alapvető önvédelmi fogások és eséstechnikák elfogadható bemutatása, különös tekintettel a tompítási technikákra, Grundbirkózásban az alaphelyzetek, a kitolás és a kihúzás végrehajtása.
A dzsúdó elemi guruló- és esés gyakorlatainak bemutatása.
Jártasság néhány önvédelmi fogásban.
A test-test elleni küzdelmet vállalása.
Belátása annak, hogy a küzdősportok nem az agresszió eszközei. Érzelmek és az esetleges agresszió szabályozása.
Mások teljesítményének elismerése.
A feladatok végrehajtásában aktivitásra törekvés.
A tanult önvédelmi és küzdő jellegű feladatok szabályainak ismerete és alkalmazása.

Kerettantervek 7-8. évfolyam
Tematikai egység/ Fejlesztési cél	Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban		Órakeret 46 óra
Előzetes tudás	Az alapvető önvédelmi fogások és eséstechnikák. Grundbirkózás alaphelyzetek, kitolás és a kihúzás. A dzsúdó elemi guruló- és esés gyakorlatai. Néhány egyszerű önvédelmi fogás. A test-test elleni küzdelem. Az érzelmek és az agresszió szabályozása. Mások teljesítményének elismerése. A tanult önvédelmi és küzdő jellegű feladatok szabályai.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A grundbirkózás további technikájának, szabályainak elsajátítása és gyakorlatban történő alkalmazása. Az önvédelmi módok megismerése és gyakorlatainak kontrollált végrehajtása. Különböző eséstechnikák biztonságos végrehajtása társ közreműködésével is. Leszorítástechnikák és leszorításból történő szabadulások megismerése. Állásküzdelem kialakítása a dzsúdó elsajátított dobásaival. Veszélyes helyzetek, fenyegetettség felismerése, viselkedésminták elsajátítása a fenyegetettség elkerülésére. Segítségkérésre, menekülésre vonatkozó ismeretek elsajátítása. A sportszerű győzni akarás kinyilvánítása. A fájdalomtűrés és az önfegyelem fejlődése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények		Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG Önvédelem, önvédelmi fogások Szabadulások fojtásfogásból. Felső egykezes kalapácsütés, egyenes ütés és köríves ütés védése, hárítása. Egyenes rúgás hárítása. Védés után a tanult dobástechnikák alkalmazása (pl. egyenes ütés hárítása oldalra kitéréssel, majd nagy külső horogdobás). Grundbirkózás Emelések és védésük. Mellső, hátsó és oldalemelések különböző fogásokkal (derékfogásból, hónaljfogásból, karlezárással, karfelütéssel stb.). Grundbirkózás szabályai, küzdelmek azonos súlyú partnerekkel. Dzsúdó Különböző eséstechnikák tompító felületének elsajátítása alacsony talaj közeli helyzetekben. Zuhanó esések előre, hátra, oldalra - különböző kiinduló helyzetekből (térdelés, nyújtott ülés, guggolás, hajlított állás, állás). Csúsztatott esés jobbra és balra állásban majd oldalazó szökdeléssel. Társas rávezető gyakorlatok (társ hátán történő ülésből, társ által kötéllel lábat meghúzva, térdelőtámaszból a társ általi kézkihúzással). Zuhanó esések társ általi lökésből állásban és mozgásban. Földharc technikák: leszorítás technikák ismerete. Rézsútos/oldalsó/fej felőli/lovagló üléses leszorítás technikája. A leszorításokból történő szabadulások ismerete. Mini küzdelmek befogott leszorítás technikákból történő szabadulás adott időn belül (pl. 25 mp). Mini földharc küzdelem leszorítás technikák befogására irányulóan. Dobás technikák: Alapfogás. Egyensúlyvesztés irányai, a dobás részei. Nagy külső horogdobás (osoto gari), nagy csípődobás (ogoshi). Átmenet dobástechnikából leszorítás technikába: nagy külső horogdobást követően rézsútos leszorítás, nagy csípődobást követően rézsútos leszorítás. Állás küzdelem (dzsúdó): Tanult dobásokkal történő állásküzdelem. Képességfejlesztés Az önvédelmi és küzdő jellegű feladatok eredményes elsajátításához szükséges kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése természetes mozgásformák és játékos, egyéni és páros képességfejlesztő gyakorlatok alkalmazásával (mászások, kúszások, emelések-hordások, függeszkedések, húzások-tolások, kéziszerrel történő gyakorlatok). Játékok, versengések Az állás és földharc küzdelmet előkészítő páros küzdőjátékok. Földharcjátékok (szőnyegfelület esetén). Állásban végzett játékok. Emeléseket előkészítő páros küzdőjátékok Mögé kerülés, kiemelés páros játékos küzdőgyakorlatai. Állásküzdelmek azonos súlyú partnerekkel a grundbirkózás és a dzsúdó elsajátított elemeinek alkalmazásával. A tehetséges tanulók sportágspecifikus tudásának növelése a diáksportban történő versenyeztetéshez és a sportegyesületbe történő irányításhoz. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés A mindennapi cselekvésbiztonság növelése az eséstechnikák és tompítások elsajátításával. Viselkedésminták elsajátítása a veszélyes helyzetek és fenyegetettség elkerülésére. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az oktatásra kerülő gyakorlatok technikailag helyes végrehajtására vonatkozó ismeretek. Átfogó ismeretek a szabálytalan és tilos fogásokról. Az önvédelmi és küzdő jellegű feladatok eredményes végrehajtását befolyásoló alapvető motoros képességek ismeretei és életkorhoz igazított fejlesztés módszerei. A küzdősportok mint a magyar sport nemzetközi sikereinek kiemelkedő képviselője. Szemléletformálás a küzdősportok komplex személyiségfejlesztő értékeinek ismertetésével (motoros, kognitív, szociális és érzelmi akarati tulajdonságok). Mire tanít a dzsúdó? Néhány elv és bölcselet a keleti mesterek tanításaiból. Annak tudatosítása, hogy a küzdőmódokban a szerény, szorgalmas és kitartó emberek találnak védelmi eszközt. A küzdősportok gyakorlásában alapvető elv az egészségi és élettani szabályok megtartásának elve: a gyakorlás és a pihenés helyes aránya, a helyes táplálkozás, a célszerű légzés, a túlerőltetés elkerülése. Az óvatosság, a figyelem és a józan helyzetmegítélés mellett le kell küzdeni az elbizakodottságot, a vigyázatlanságot és a félelmet.		Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: keleti kultúrák. Biológia-egészségtan: izmok, ízületek, anatómiai ismeretek, testi és lelki harmónia.
Kulcsfogalmak/ fogalmak		Felső egykezes kalapácsütés, egyenes ütés és köríves ütés, egyenes rúgás, fojtásfogás, leszorítás, nagy külső horogdobás (osoto gari), nagy csípődobás (ogoshi).

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén:

Önvédelmi és küzdőfeladatok
A grundbirkózás alaptechnikájának, szabályainak gyakorlatban történő alkalmazása.
A különböző eséstechnikák, szabadulások, leszorítások és az önvédelmi gyakorlatainak kontrollált végrehajtása társsal.
Állásküzdelemben jártasság.
A fenyegetettségi szituációkra, segítségkérésre, menekülésre vonatkozó ismeretek elsajátítása.
A sportszerű győzni akarás kinyilvánítása.
A fájdalomtűrésben és az önfegyelemben érzékelhető fejlődés.

Kerettantervek 9-10. évfolyam (gimnázium)
Tematikai egység/ Fejlesztési cél	Önvédelem és küzdősportok		Órakeret 30 óra
Előzetes tudás	A páros és küzdőjátékok, test-test elleni küzdelmek fajtái. A grundbirkózás mozgástechnikái, alapvető szabályai. A dzsúdóval kapcsolatos technikák fajtái és alkalmazhatóságuk a küzdelmekben.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	Az egyén (ön)védelmét szolgáló egyszerűbb technikákban, küzdelmekben magas fokú jártasság elérése. A küzdő típusú sportágak, játékok tudatos alkalmazása során az önuralom erősítésére, a társak tiszteletére és a szabályok elfogadására szoktatás.
Ismeretek/fejlesztési követelmények		Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és közel azonos testalkatú tanulókkal végeztetjük. Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok a küzdésekhez. Az 5-8. osztályos mozgásfeladatok variációinak gyakorlása, továbbfejlesztésük. Azon testi és pszichés képességek megerősítése, amik alkalmassá teszik a tanulót a bonyolultabb gyakorlatok végrehajtására. Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító gyakorlatok, lenyomó-emelő gyakorlatok, esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és élettani szabályok betartása. Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül társakkal vagy önállóan. Alapvető önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos és változó körülmények között. A gyakorlatok tanulása saját képességek figyelembevétele mellett történik. Grundbirkózás A 7-8. osztályos kerettantervben felsorolt fogások, kitolások, kihúzások, emelések, szabadulások gyakorlása, cselekvésbiztos végrehajtása. Újabb elemkapcsolatok megismerése, megoldása. Az egyensúlyhelyzetek tudatos kihasználása, mögékerülések, kiemelések állásból, térdelésből, földharcban. Dzsúdó Eséstechnikák, földharctechnikák, állástechnikák, önvédelmi fogások a 7-8. osztályban felsoroltak szerint. A technikák alkalmazása új variációkban, fokozódó erőkifejtéssel és bővülő szabályismerettel, önfegyelemmel. A tanult variációk mellett – a szabályok adta kereteken belül – önálló megoldások, kreatív alkalmazások támogatása a küzdelmek során, az állásharcban, földharcban. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az általános és küzdőjellegű sportágak gyakorlását megelőző specifikus bemelegítő mozgások ismerete. Az eszközökkel végrehajtható küzdőfeladatok ismerete (tornabot, súlyzó, gumikötél, medicinlabda). A balesetveszélyes helyzetek felismerése, megelőzése. A küzdőfeladatok közben felmerülő saját és társas problémák konstruktív megoldása, és az ellentmondásos helyzetek szabálytudatos kezelése. A sportszerűség, sikerorientáltság, kudarctűrés megfogalmazásának képessége. A felmerülő vitákban érvelés a sportszerű magatartás mellett.		Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: keleti kultúra. Biológia-egészségtan: izmok, ízületek mozgékonysága, anatómiai ismeretek, testi és lelki harmónia Etika: a másik ember tiszteletben tartása.
Kulcsfogalmak/ fogalmak		Páros és csapat küzdőjáték, tiszta győzelem, pontozásos győzelem, önismeret, tisztelet, tus, ippon.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén:

Önvédelem és küzdősportok

Az önvédelmi és küzdőgyakorlatokban, harcokban a közös szabályok, biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé betartása.
A veszélyhelyzetek kerülése, az indulatok, agresszív magatartásformák feletti uralom.
Néhány támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete, eredményes önvédelem, és szabadulás a fogásból.

Kerettantervek 11-12. évfolyam
Tematikai egység/ Fejlesztési cél	Önvédelem és küzdősportok		Órakeret 20 óra
Előzetes tudás	Biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé. Az indulatok feletti uralom. Néhány önvédelmi megoldás, szabadulás a fogásból. A dzsúdó, illetve grundbirkózás alaptechnikái, szabályai.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom fejlesztése, a félelem leküzdése és a sportszerűség (fair play) szemléletének kiteljesítése. Küzdő típusú játékok tudatos alkalmazása a személyiségfejlesztésben, különös tekintettel az önuralomra, a társak tiszteletére és a szabályok elfogadására. A közösségben előforduló veszélyhelyzetek felismerése és kezelése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények		Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG A küzdéseket előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok: Tolások-húzások, változatos testrészekkel, testhelyzetekben. Grundbirkózás cselekvésbiztos gyakorlása: Alapállás, alaphelyzetek stabil alkalmazása, szabályos és erős fogások csuklóra, karra, nyakra, derékra, rögzített kilendítések, keresztfogások. Emelések hónaljfogással, derékfogással, kevert fogással. A mögékerülések és kiemelések különböző változatai, dobástechnikák, leszorítások alkalmazása. Az eredményes földharc technikájának elsajátítása. Egyéni és csapatversenyek, küzdési taktikát igénylő feladatok játékos formában és páros küzdelmek. Dzsúdó sportági készségfejlesztés: A 9-10. osztályban tanult technikák és taktikák továbbfejlesztése. Az egyensúlyt stabilizáló és ezt kibillentő gyakorlatok, testsúlyáthelyezések, irányváltoztatások, előre, hátra, oldalra gurulások. Szabadulás különböző fogásokból (karfogás, ölelőfogás, fojtás). Támadás elhárítási módszerek (ütés, szúrás, rúgás, fejelés elhárításai). ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Önmaga megvédésének ismerete, néhány támadás elhárítási eljárás ismerete, megértése és alkalmazása. Az érzelem- és feszültségszabályozás, az agresszió megelőzése a küzdőjellegű sporttevékenységek révén, az előnyök megfogalmazásának képessége. A sportszerű küzdések jellemformáló hatásának ismerete, elismerése. A megegyezésre készenlét képessége, a szabályok időleges, társ által megerősített felfüggesztésének, módosításának lehetősége.		Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ókori olimpiák, hősök, távol-keleti kultúrák.
Kulcsfogalmak/ fogalmak		Viszonylagos erőkifejtés, fokozatosan növekvő erőkifejtés, sérülésmentes küzdelem, agresszió, önuralom, sportszerűség.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén:

Önvédelem és küzdősportok

A szabályok és rituálék betartása.
Önfegyelem, az indulatok és agresszivitás kezelése.
Több támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete az álló és földharcban.

Az „Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben” lehetőségek függvényében ajánlott tematikai egység itt nem kerül bemutatásra, mivel nem tartalmaz konkrét előírásokat a karatéra, vívásra vonatkozóan.

1.3. Érettségi követelmények és előírások a bemutatott témakörre

3. táblázat: Érettségi követelmények és értékelés szempontjai küzdősportok, önvédelem témakörre (2013)

ÉRETTSÉGI KÖVETELMÉNYEK	KÖZÉP SZINT (VÁLASZTHATÓ)	EMELT SZINT (KÖTELEZŐ)
ELMÉLET	Alsó, felső tagozatos és középiskolás tanulók részére 2-2 páros és 1-1 csapat küzdőjáték ismertetése és a választás indoklása.	Küzdősportok, önvédelem a küzdősportok tanulásának szerepe az iskolai testnevelésben, előkészítő küzdőjátékok páros és csoportos testnevelési játékok, grundbirkózás és szabályai.
GYAKORLAT	Grundbirkózás, értékelés a grundbirkózás szabályai szerint. Judo gurulás előre.	A birkózás vagy a judo alapelemeinek bemutatása. Judo gurulás előre. Grundbirkózás.
ÉRTÉKELÉS	Grundbirkózás (6 pont) A vizsgázó 6 pont: irányítja a küzdelmet és legyőzi ellenfelét; 5 pont: időnként irányítja a küzdelmet, legalább 1-2 értékelhető pontot érő akciót elér; 4 pont: rövid ideig képes küzdeni, és legalább egy értékelhető akciót elér; 3 pont: rövid ideig képes ellenállást kifejteni, de értékelhető akciót nem ér el; 2 pont: megpróbál bekapcsolódni a küzdelembe, de csak rövid ideig képes ellenállást tanúsítani, értékelhető pontot nem ér el; 1 pont: nem mutat ellenállást a küzdelem során; 0 pont: nem áll ki a küzdelemre vagy szabálytalan eszközökkel küzd. Judo – judo gurulás előre (4pont) 4 pont: a judo gurulás technikailag hibátlan, 3 pont: a gurulás nem átlósan történik, 2 pont: a vizsgázó nem tompít a kezével, 1 pont: a gyakorlat csak részben tartalmazza az előírásszerű technikát, 0 pont: a vizsgázó nem tudja végrehajtani a gyakorlatot	Judo vagy a birkózás alapelemeinek bemutatása Judo alapelemek (5 pont) Csúsztatott esés, állásból 0 pont: a vizsgázó nem tudja szabályosan végrehajtani, vagy nem meri elvégezni a feladatot. 1 pont: a vizsgázó a feladat végrehajtását nagy csípőszöggel előredőlve teljesíti, vagy nem tudja a testsúlyát alkar támaszban megtartani. 2 pont: a vizsgázó szabályosan végrehajtva, a végén tompítással végzi el a feladatot Esés állásból 0 pont: a vizsgázó nem tudja szabályosan végrehajtani, vagy nem meri elvégezni a gyakorlatot. 1 pont: a vizsgázó szabályosan, kis csípőszöggel alkar és lábujj támaszba érkezve mutatja be a gyakorlatot. Judo gurulás 0 pont: a vizsgázó nem tudja szabályosan végrehajtani, vagy a gyakorlat nem hasonlít a judo gurulásra. 1 pont: a gyakorlat végrehajtása lassú, a tompítás késik, a gurulás nem a vállon keresztül történik. 2 pont: a vizsgázó szabályosan, dinamikusan hajtja végre a gurulást Birkózás alapelemek (5 pont) Dulakodás 0 pont: a vizsgázó kis ellenállást fejt ki, és vereséggel távozik a küzdőtérről. 1 pont: a vizsgázó végigküzdi az egy perces menetet úgy, hogy nem bírják átkarolni. 2 pont: a vizsgázó legyőzi ellenfelét Hídban forgás 0 pont: a vizsgázó nehézkesen a fejét esetenként elemelve a szőnyegtől végzi el, vagy nem meri bemutatni a gyakorlatot. 1 pont: a vizsgázó folyamatosan, a fejét végig a szőnyegen tartva mutatja be a gyakorlatot. Társ felemelése háttal felállásból 0 pont: a vizsgázó mindkét kísérletben kikap, vagy egyszer kikap és egyszer döntetlenül végez. 1 pont: a vizsgázó mindkét kísérletben döntetlent ér el, vagy egyszer győz, és egyszer kikap. 2 pont: a vizsgázó mindkét kísérletben nyer, vagy egyszer győz és egyszer döntetlent ér el. Grundbirkózás Vége a menetnek, ha valamelyik küzdőfél kiemeli a társát, vagy 5 pont különbséggel vezet. a vizsgázó 0 pont: nem áll ki a küzdelemre vagy szabálytalan eszközökkel küzd. 1 pont: megpróbál bekapcsolódni a küzdelembe, de nem tud ellenállást kifejteni. 2 pont: intenzíven küzd, de nem ér el érvényes pontot 3 pont: intenzíven küzd, egy- két pontot szerez, de a második menet vége előtt kikap. 4 pont: intenzíven küzd, pontokat szerez és végigküzdi a két menetet. 5 pont: irányítja a küzdelmet és legyőzi ellenfelét.
EGYÉB ELŐÍRÁS	A küzdősport, önvédelem lebonyolítása nemek szerint történik. A grundbirkózásnál a testsúlyt maximálisan figyelembe kell venni. Létesítményszükséglet: tornaterem birkózó-vagy tornaszőnyegekkel. Gyakorlati anyag: a kötelező gyakorlatok bemutatása. (A grundbirkózás gyakorlatot hasonló testsúlyú társ segítségével kell bemutatni. A társ kijelölése a vizsgabizottság feladata.) A grundbirkózás és a birkózás vagy a judo alapelemeinek bemutatása. Javasolt sorrend: a választott alapelemek, majd a grundbirkózás bemutatása. A két bemutatás között öt perc pihenőt kell adni a vizsgázóknak.

Tartalomjegyzék

Következő fejezet »

Események

Jelenleg nincs aktuális esemény.

További események... »

Ajánló

A pályázat egyetemi oldala

Sporttudományi és Testnevelési Intézet

Sportközpont

TTK Tanulmányi Osztály

Szentágothai János Szakkollégium

TTK meteorológiai állomás