1.

1. A gimnasztika és a zenés gimnasztika szerepe a tantervben és a testnevelés órán

A gimnasztika egészen a 19. század közepéig a különböző testgyakorlatok és sportágak összefoglalásaként volt értelmezhető. Azonban jelentése, tartalma, a sportágak fejlődésével egyre szűkebb területre korlátozódott. Jelenlegi értelmezése, a 20. század végére alakult ki, több sportszakember munkásságának köszönhetően, mely szerint a gimnasztika a testgyakorlati ágak általánosan és sokoldalúan, valamint speciálisan képző előkészítő gyakorlatait, és az ember természetes mozgásait foglalja magába (Derzsy, 2001, Erdős, 1992, Farkas, 1987, Metzing, 2004)

A gimnasztika gyakorlatanyaga és rendszere, sokszínűségének és pontos szabályozhatóságának köszönhetően, korra, nemre, előképzettségre való tekintet nélkül mindenki számára alkalmazható. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be az iskolai testnevelésórákon. Gyakorlatanyagának szakszerű, tudatos, célzott alkalmazásával hozzájárul a gyermekek egészséges testi és szellemi fejlődéséhez. (Farkas, 1987, Makszin, 2002).

Megállapíthatjuk tehát, hogy a gimnasztika mozgásanyaga fontos eszköz mind az általános és középiskolás korú gyermekek motoros képességeinek fejlesztésében (Fügedi és mtsai., 2006).

Az iskolai testnevelésórák megvalósítása és hatékonysága a gimnasztika nélkül elképzelhetetlen. A tanulók motoros képességeinek fejlesztésében, testük harmonikus fejlődésének elősegítésében, és az egyes sportágakra történő specializálódás előkészítésében szerepe rendkívül jelentős. Vagy példának vehetnénk a bemelegítést is, ahol szintén a gimnasztika gyakorlatrendszerét használjuk fel. A hagyományostól eltérő módon a gimnasztikázást sokféleképpen színesíthetjük pl.: szerek használatával (kézi súlyzó, bot, gumiszalag) és zene használatával is. A különböző céllal alkalmazott gimnasztikai gyakorlatok zenére történő végrehajtását zenés gimnasztikának nevezzük. Alkalmazását hosszú évek óta előírja a Nemzeti alaptanterv.

A zenés gimnasztika előnyei közé tartozik, hogy a zene üteméhez igazodva, könnyen vezethetővé teszi a gyakorlatokat és tempójának változtatásával könnyen szabályozhatóvá válik a terhelés adagolása. Újfajta ingert adva a gyerekeknek, motiváló tényezőként is hathat. Számos motoros képesség, mind kondicionális mind koordinációs képességek fejlesztésében is alternatívaként szolgálhat.

A testnevelésórák döntő többségében a testnevelő tanár az utasítás, közlés, bemutatás és ezen gyakorlatvezetési technikák kombinációit használja a gyakorlatok vezetésére. Zenés gimnasztikázás során a folyamatos gyakorlatvezetési technikákat alkalmazzuk, úgymint „építkező”, „állandó visszatérő gyakorlat”, „kövesd a tanárt” módszereket.

A zene és a folyamatos gyakorlatvezetési technika, amely megköveteli, az óravezető tanulókkal való együttes munkáját, bátorítóan hathat a gyerekekre, és így ők is szívesebben dolgoznak. A rendszeres testmozgás iránti pozitív beállítódás, és az élethosszig tartó adherencia kialakítása pedig fontos célja a NAT testnevelés és sport, mint műveltségterülettel szemben támasztott követelményeinek.

Már az 1995-ös Nemzeti alaptantervben (NAT) is megjelenik a zene a gimnasztika követelményrendszerében. A 3. osztálytól kezdve előírja a játékos gyakorlatokat zenére, táncos elemek, mozdulatok alkalmazását, később 4-8 ütemű szabadgyakorlatok végeztetését zenére, majd a 7. osztálytól a konkrét zenés gimnasztikát.

Annak ellenére, hogy a NAT 2003-as változata új célokat és alapelveket fogalmazott meg, megteremti a lehetőséget, hogy az egyes évfolyamokban a zenével összekötött mozgásformákat felhasználjuk a tanulók képességeinek és kompetenciáinak fejlesztésében. A 7–8. évfolyamtól a tanterv a gimnasztikai gyakorlatozást, zenével összekötve követeli meg.

A NAT 2007-es változata a 2003-as verzióhoz képest hasonló tartalommal, de mégis bővebben tárgyalja a gimnasztika és a zenés-táncos elemek, valamint a koreografált mozgások előírásait. Az 1–6. évfolyamok tekintetében, a mozgáskoordináció szintjét meghatározó motoros képességek fejlesztésének tükrében előírja egyszerű alapgimnasztikai gyakorlatsorok, összefüggő talajtorna gyakorlatok, és rövidebb koreográfiák oktatását és ezek reprodukálását. A 7–12. évfolyamokon előírja gimnasztikai kéziszer gyakorlatok és zenés gyakorlatláncok alkalmazását, koreografált tánc-, etűdrepertoárt, a nemnek megfelelő mozgásstílus erősítésével.

Az utolsó 2012-es kiadásában a 1-12 évfolyamok mindegyikén megjelennek a zenés-táncos mozgásformák. Alsóbb évfolyamokon játékos forma keretében, míg felsőbb évfolyamokon inkább a motoros képességek fejlesztésének lehetőségeként.

Mind a 2003, 2007 és 2012-es NAT művészetek (ének-zene, tánc és dráma) műveltségi területein belül kerül tárgyalásra a ritmusérzék kialakításával és a zenei és mozgásritmus összehangolásával összefüggő tananyag. Érdekes feltevés lehetne a testnevelő tanárok részéről, hogy a ritmusképesség fejlesztésére irányuló elemek miért más műveltségi területen belül kerülnek tárgyalásra. A lényeg azonban az, hogy a NAT keretein belül lehetőség kínálkozik ezen képesség alapjainak megteremtésére.

„Feltehetően nem véletlen, hogy a művészetek műveltségi területén belül a ritmusérzék „zenei” megalapozása már a 4. osztályban elkezdődik, hiszen ez szolgáltathat majd alapot – a későbbi életévekben – a testnevelési órákon a zenei és mozgásritmus összehangolására.” (Müller, Rácz 2011:45)

Láthatjuk, hogy a tanterv keretein belül a zene és a zenével összefüggő különböző mozgások alkalmazására van mód és lehetőség, hiszen az előfeltételek is adottak, azonban ezzel a lehetőséggel csak kevés pedagógus él. Fontos lehet tehát a zenés gimnasztika alkalmazása a testnevelési órákon, hiszen jó eszközt jelenthet mind a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztésében.

  Tartalomjegyzék Következő fejezet »