2. 2. A gimnasztikázással megoldható feladatok

Legelőször is tekintsük át a gimnasztika gyakorlatainak felhasználási lehetőségeit az iskolai testnevelés órák keretén belül.

„A gimnasztikai gyakorlatok nagy része sokoldalúan képző, kisebb része pedig speciálisan képző gyakorlat. Rendszeres alkalmazásukkal hozzájárulhatunk a kezdő sportolók fizikai képességeinek megalapozásához, a haladó sportoló sportképességeinek továbbfejlesztéséhez, és az élsportoló képzési időszakában a képességek fenntartásához, a sportolók általános bemelegítéséhez, a sérülékenység kiküszöböléséhez, a pihenési folyamatok meggyorsításához, a tanulási folyamatok eredményesebbé tételéhez.” (Erdős, 1992:7) A következőkben a gimnasztikázással megoldható ezen feladatokat Erdős (1992) alapján részletezzük:

a) A kezdő sportolók fizikai képességeinek megalapozása

A gyermek csontjai sokkal nagyobb arányban tartalmaznak szerves anyagot, mint szervetlen anyagot, pl.: meszet, ezért csontjaik rugalmasabbak, mint a felnőtteké. A megfelelő testgyakorlás elősegíti a csontok egészséges fejlődését, viszont az egyoldalú, statikus vagy dinamikus vagy túlzott terhelés a csontrendszer fejlődésében is elváltozásokat okozhat.

A gimnasztikázás elsődleges feladata ebben az időszakban a szervezet általános és harmonikus fejlődésének elősegítése, figyelembe véve az első és második működési csoporthoz tartozó izmokra jellemző tulajdonságokat, és a helyes testtartás kialakításában betöltött szerepüket. (Gardi és mtsai, 2005) Az aránytalanságok előidézésének elkerülése érdekében, kiemelten fontos a szervezet sokoldalú foglalkoztatása, vagyis az erő-,gyorsasági-, állóképességi-és koordinációs képességeket, ízületi mozgáskiterjedést fejlesztő gyakorlatok megfelelő intenzitással és arányban történő alkalmazása. Az alapelvek közé tartozik, hogy az állóképesség már fiatal gyermekkorban fejleszthető, viszont a hajlékonyságot könnyebb gyermekkorban fejleszteni, mint felnőtt korban. A különböző motoros képességek fejlesztésének alapjául szolgáló szabadgyakorlati alapformákat, illetve az alapformák, és a gyakorlatok szerkezeti jegyeit ebben az időszakban kell a tanulókkal megismertetni.

b) A sportolók fizikai képességeinek továbbfejlesztése és fenntartása

Az még fejlődésben lévő szervezet kiegyensúlyozott fejlődését, a szakszerűen összeállított testgyakorlatok által adott terhelések jó irányba befolyásolják. Különösen az erőfejlesztés szempontjából fontosak ezek a megállapítások.

Két-három éves fokozatos, tervezett munka után kerülhetnek bevezetésre a szabadgyakorlati alapformájú kéziszergyakorlatok, kézisúlyzóval, tornabottal és egyéb alternatív eszközök használatával.

„A hajlékonyság is ebben a korban éri el a maximumot. Fontos tudnunk, hogy a hajlékonyság negatív kapcsolatban van az erővel. Az erőfejlesztő gyakorlatok türelmetlen, egyoldalú alkalmazása az ízületi mozgékonyság és izom-rugalmasság csökkenéséhez vezet, ezért fontos ebben a korban megteremteni a hajlékonysági és az erőgyakorlatok ésszerű arányát.” (Erdős, 1992:8)

c) A bemelegítés

Ahhoz, hogy a szervezet károsodás-mentesen nagy erőkifejtéssel járó mozgások elvégzésére alkalmassá váljon, bizonyos idő (10-15 perc) szükséges. Ezt az időt fokozatosan növekvő intenzitású mozgások végzésével kell eltölteni, vagyis a szervezetet be kell melegíteni. A bemelegítés tehát a szervezet előkészítését, fokozatosan növekvő intenzitású mozgásokkal való átdolgozását jelenti a nagy, vagy gyors erőkifejtéssel járó mozgásokra.

A jelenlegi felfogás szerint a bemelegítés két részből áll, általános és speciális bemelegítésből.

Az általános bemelegítés:

Jelentősége a szív,- keringési,-és mozgatórendszer előkészítésében van, járás, futás, szökdelés és szökdelés kombinációk, nyújtó,- és dinamikus erősítő hatású alapformák felhasználásával. Ügyeljünk rá, hogy a bemelegítő mozgássorban a lehető legtöbb szabadgyakorlati alapforma szerepeljen. A szervezet előkészítése az izomcsoportok szempontjából meghatározott sorrend szerint történjen. pl.:

fentről lefelé: kar,törzs, láb
lentről felfelé: láb, törzs, kar
vegyesen: kar, törzs, láb, törzs stb.

A speciális bemelegítés:

Célja a neuromuscularis kapcsolatok felfrissítésére, a sportágra jellemző mozgástechnika alkalmazásával.

d) A sérülékenység kiküszöbölése

„A tapasztalat azt mutatja, hogy az élsport periódusában alárendelt szerepe van az általános képzésnek, és a speciális fejlesztésnek döntő szerep jut. Ha az élsportoló – a teljesítmény növelése érdekében – az egyoldalúság hibájába esik, pl. túlzásba viszi az erőfejlesztést és elhanyagolja mozgásszerveinek sokoldalú képzését, előbb-utóbb sérülékennyé válik. A sokoldalú harmonikus, szakszerű gimnasztikázás ebben az időszakban is hozzájárulhat az ízületi mozgékonyság, a lazaság megőrzéséhez, ezáltal a sérülésveszély csökkentéséhez.” (Erdős, 1992:9)

e) A pihenési folyamatok meggyorsítása

A legtöbb sportág esetében a napi többszöri edzés elengedhetetlen a különböző versenyekre történő eredményes felkészítés érdekében. A számos, rekreációs céllal végzett tevékenységek mint pl.: különböző relaxációs módszerek és masszázs technikák, a szaunázás, esetleg a napjainkban egyre elterjedtebb jégterápia, stb. mellett a tudatos, célirányos szabadgyakorlatozás is hasznos eszköze lehet a fáradtság megszüntetésének, és a pihenési folyamatok felgyorsításának. A szakszerű és rendszeres szabadgyakorlatozás elősegíti az izmok relaxációját.

f) A tanulási folyamat segítése

„A szabadgyakorlatok alapformái, a testrészek, végtagok egyszerű mozdulatai rendszerint alkotórészei a sportági mozgásoknak. Ezért alkalmasak speciális feladatok megoldására is. Általuk megkönnyíthető a tipikus sportági mozgások modellezése, a bonyolult mozgások felbontása, a már megtanult sportági mozgások javítása (korrekciója).” (Erdős, 1992:9)

A zenés gimnasztika, az előbb említett területeket figyelembe véve, minden esetben kiválóan alkalmazható, különös tekintettel a szív,-keringési rendszer aerob állóképességének, a különböző izmok, izomcsoportok erő-állóképességének, nyújthatóságának, ezzel egy időben az ízületi mozgáskiterjedés mértékének, és a koordinációs képességek fejlesztésében. A tanulási folyamatok elősegítése értelmében a sportági vonatkozástól elrugaszkodva elmondható, hogy a sokrétű feladatmegoldással jelentős mértékben elősegíthetjük a tanulók kedvező személyiség jegyeinek és kognitív képességeinek fejlődését is.

Hozzájárul a gyermekek mozgásának harmóniájához, beszédük tisztaságához, és helyes testtartásuk kialakításához. (NAT, 2012)

« Előző fejezet

Tartalomjegyzék

Következő fejezet »