Zárszó

A technikai mozgásanyag oktatásának az a célja, hogy az egyes technikai elemeket a tanítványok a mérkőzéseken, ellenféllel szemben is sikeresen végre tudják hajtani. A testnevelő tanárok a labdarúgás technikai mozgásanyagának oktatása közben különböző módszereket alkalmazhatnak. A módszerek kiválasztását több tényező is befolyásolja, amelyek közül néhányat kiemelnék. Mindig figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait és a labdarúgás iránti előképzettségüket. Más módszert kell alkalmazni a teljesen kezdő, és a tapasztalt, haladó szintű játékosokkal szemben. A testnevelés órákon résztvevő tanulók teljesítményében nagy különbségek találhatók, ezért mindig lesznek olyan tanítványok, akik a technikai elemek helytelen kivitelezés miatt kevésbé jutnak sikerélményhez. Ezért célszerű differenciálni és a gyakorlatok nehézségének megfelelően különböző csoportokat alakítani. Ennek azonban vannak előnyei és hátrányai is, amelyeket mindig az óra célkitűzésének megfelelően mérlegelni kell. Az oktató – nevelő tevékenység bipoláris folyamatában nagyon fontos szerepet tölt be a testnevelő tanár szakmai felkészültsége, személyisége, empatikus képessége, motiváló képessége, nevelési-, vezetési-, és tanítási stílusa, valamint konfliktuskezelő képessége. Véleményem szerint a sportszakmai, a sportpedagógiai, a sportpszichológiai és a sportszociológiai ismeretek együttes alkalmazása teszi lehetővé, hogy a testnevelő tanárok sikereket érjenek el munkájuk közben. A technikai elemek túlzott, önálló gyakoroltatása nem igazán motiválja a tanítványokat, ezért a rávezető gyakorlatok és előkészítő játékok mellett lehetőleg hagyjunk teret a technikai elemek kétkapus játék közbeni gyakorlására. Itt is tudatosan kell tervezni a játéktér nagyságát, a focilabda anyagát és méretét, a kapuk méretét, a játékidőt, a játékosok létszámát és a játék kezdete előtti csapatalakítást. A testnevelés órákon történő csapatalakítás nagymértékben befolyásolja, hogy a csapattagok milyen motivációval vesznek részt a labdarúgó játékban. Véleményem szerint úgy kell megválasztani a csapatokat, hogy lehetőleg egyforma játékerőt képviseljenek. Ez az esetek többségében úgy valósítható meg, hogy a testnevelő tanár tudatosan tervezi és irányítja a különböző csapatalakítási folyamatokat. A többféle csapatalakítási módszerrel elérhető, hogy ne mindig ugyanazon csapattagok kerüljenek egy csapatba (Németh 2006). A testnevelő tanár - tanítvány közötti interakció minősége nagymértékben kihat a tanítás hatékonyságára. A gyakorlati munkában ez azt jelenti, hogy a tehetséges játékosok a testnevelő tanárukkal történő rossz viszony miatt nem a tőlük elvárt teljesítménnyel hajtják végre a gyakorlatokat, illetve nem a képességeiknek megfelelő szinten vesznek részt a játékban. A legszélsőségesebb esetben szándékosan, különböző kitalált indokok miatt nem vesznek részt az iskolák közötti bajnokságokon. A rossz viszony lehetséges okaira most nem térnék ki, de szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a testnevelő tanár – tanítvány interakciója közben létrejövő kommunikációs stílus jól tükrözi a kapcsolat minőségét. A testnevelés tantárgy tanítása során vannak olyan speciálisnak mondható helyzetek, amelyeknél nagyon fontos, hogy a testnevelő tanár rövid, lényegre törő, határozott utasításokkal igyekszik a tanítvány tudomására hozni, hogy a mozgás kivitelezése közben mire kell jobban figyelnie. Ezekre az utasításokra a rávezető gyakorlatok, az előkészítő játékok és a kétkapus játék közben a tanulók az eltérő személyiségjegyeik miatt különböző módon reagálnak. A nehézség abban rejlik, hogy a testnevelő tanároknak fel kell ismerniük, hogy melyik az a kommunikációs stílus, amivel legjobban motiválhatják tanítványaikat. Könyvemben a teljesség igénye nélkül a labdarúgás technikai mozgásanyagának az oktatását, rávezető gyakorlatait és előkészítő játékait ismertettem. A bemutatott példák nem kötelező jellegűek, hanem javaslatok, hisz egy technikai elem megtanítása többféle módszerrel is történhet. Főként azok a gyakorlatok kerültek látótérbe, amelyek iskolai körülmények között a testnevelés órákon megvalósíthatók, de néhány olyan technikai elemet is bemutattam, amelyek a labdarúgás technikai szaknyelvezetéből nem szabad kihagyni. A felsorolt gyakorlatok oktatása csak akkor lehet eredményes, ha a testnevelő tanár saját személyiségével, lelkesedésével aktív résztvevőjévé válik az oktatási folyamatnak. Bízom benne, hogy a leírt gyakorlatok és oktatási módszerek segítséget nyújtanak testnevelő tanár kollégáim labdarúgó óráinak megtartásához. Ehhez kívánok sok sikert és jó egészséget!

Események

Jelenleg nincs aktuális esemény.

További események... »

Ajánló

A pályázat egyetemi oldala

Sporttudományi és Testnevelési Intézet

Sportközpont

TTK Tanulmányi Osztály

Szentágothai János Szakkollégium

TTK meteorológiai állomás