4.

4. A játék oktatásmódszertana

A testnevelési játékok feladata az iskolai testnevelésben

A testnevelési játékok széles tárháza, és sajátos szerepe megfelelő lehetőséget biztosít a különböző oktatási és nevelési feladatok megoldására. Az általános iskola alsó tagozatában a testnevelési és népi játékokkal, míg a felső tagozatában testnevelési és sportjátékokkal oldhatók meg azok az oktatási és nevelési feladatok, amelyet a tanterv a játék feladatául tűzött ki.

Az alsó tagozat játékainak kapcsolata a tantervvel

1-2. osztályosok testnevelési óráin a játék áll a tanítás középpontjában. A tanterv szerint a játékoknak az alábbi feladatok megvalósítását kell az oktatás folyamatában biztosítani:

  • a tanulók elsősorban játszani tanuljanak meg;
  • a játékos futás-, ugrás-, dobásgyakorlatok közvetlenül olyan jártasságok, készségek fejlesztését szolgálják, amelyek megszerzésével képessé válnak a játékban adódó feladatok eredményes megoldására;
  • alapképességek (gyors futás, megindulás, megállás futás közben, irányváltoztatás, a labdadobás egyszerű formái) előfeltételei a testnevelési képzésnek.

Az alsó tagozatos tanterv tartalmazza a sok mozgással járó együttes játékot, a versengéseket, az egyszerű csapatjátékot, és a sor-és váltóversenyeket.

3-4. osztályban is fontos szerepet tölt be a játék a tanulók életében. A tanulóknak meg kell tanulniuk az elsajátított ismeretek alkalmazni. A játékműveltség magasabb szintre emelkedik, és a játékanyag már tartalmazza azokat az ismereteket, képességeket, amelyekre a játék során a tanulóknak szükségük lehet.

A játék során meg kell tanulniuk, hogy:

  • a saját cselekvésüket társukéval össze kell hangolni az együttes tevékenység érdekébe;
  • az üldözőtől el kell szakadni;
  • a mozgó társra labdával pontosan célozzon;
  • a találatot el-, felugrással, elhajlással el lehet kerülni;
  • az érkező labdához ügyesen helyezkedni kell.

A testnevelési játékok kapcsolata az általános iskola felső tagozatának tantervi anyagával

a) Az atlétika és játék kapcsolata

Az atlétika alapmozgásai: a futás, az ugrás a dobás képezi a testnevelési játékok fő mozgásanyagát is. A tanulók, akik rendszeresen játszanak sok mozgással járó játékokat, olyan képességekre tesznek szert, amelyek az atlétika mozgásanyagának elsajátítását elősegítik, így az atlétika mozgásanyagának előkészítő munkája szórakoztató lehet a tanuló számára.

A játékban kialakítható alapképességek:

  • a futás és gyors megindulás készsége (sor-, váltóversenyek állásból; különböző testhelyzetekből történő indulás; versengések: „fekete-fehér”);
  • az ugrókészség (sok szökdeléssel összekötött játékok; futás közben akadályok pl. labda, zsámoly, pad, kijelölt terület…stb. akadályok leküzdése szökdeléssel, átugrással);
  • a dobókészség (hajítómozgás elsajátítása kislabdával; földre rajzolt négyzetbe, karikába célbadobó versenyek rendezése; egyéni és csapatverseny formájában; horizontálisan és vertikálisan elhelyezett célokba: „szabadulás a labdától”, „bombázás”….stb.- életkori sajátosságok figyelembe vétele mellett!

Játékos gyakoroltatás:
Az atlétika mozgásanyaga jól gyakoroltatható a játékokban, segítheti az előforduló hibák javítását.

A futó-, ugró-, dobóügyesség fejlesztését különböző akadály, sor-, váltóversenyekkel segíthetjük elő:

  • feladatmegoldás közben kijelölt terület vagy tárgy átugrása folyamatos célbadobás
  • meghatározott tárgyra;
  • szökdelések, páros, és egylábról el-, felugrások;
  • 25-30 m-re elhelyezett tárgy megkerülése;
  • álló-, és térdelőrajt gyakorlása váltóversenyekkel;
  • váltóverseny: kétkezes váltás gyakorlása.

b) A torna és játék kapcsolata

A torna mozgásanyagából sok gyakorlatelem felhasználható játékfeladatként is (váltóverseny távján átfordulások, gurulóátfordulás előre-hátra – a már elsajátított elemek végrehajtása, gyakorlása.

A játék által a torna speciális mozgásanyagához alapvetően szükséges képességeket és készségeket alakítja ki:

  • esések, gurulások, vetődések, tompítások játékos formában: pl. „kígyóvedlés”- előre hátra gurulások; „kígyófogás”- levegőben történő vetődések, repülés megtanulása;
  • egyensúlyérzék fejlesztése: pl. előre, hátra, oldalt végrehajtott járás, futás, fordulat felfordított tornapadon; akadályváltók - mászó és ugrófeladatot tartalmaznak, a mélység és magasság leküzdésére;
  • ugrások előkészítése: páros lábról történő elugrást szökdelésekkel egybekötött játékkal;
  • ugrások ritmusának kialakítása: „nyúl”-, „békaugrás”- talajon, padon végezhetők, páros lábon elugrás utáni kéztámasz elsajátítása;
  • akadályváltók: bakugrás társon; ugrások összetett szereken, pl. zsámolyról szekrényre; padról zsámolyra.
  • támasztó, és feszítőizomzat fejlesztése: utánzó járások (pl. nyúlugrás, pók-, rák-, fókajárás, illetve a talicskázás;
  • kar-, vállizmok erősítése: „függőfogó” játék.

c) A testnevelési játékok szerepe a sportjátékok oktatásában

A sportjátékok oktatásának alapjait az alsó tagozat labdával végzett mozgásos játékanyaga tartalmazza. Az előkészítő játékok az alsó tagozat labdajátékaiban már sportjátékok előkészítését szolgálják. A játékok tervszerűen egymásra épülve, didaktikai elvek betartásával, az életkori sajátosságok figyelembe vételével oktathatók.

Labda nélküli technika előkészítése: futó-, és fogójátékok; „keresztező fogó”; „páros fogó”; „félperces fogó”.

A dobás és fogás biztonság növelése: labdaadogatás, és labdavezetés- kézzel, lábbal; „labdahajsza”- kettős körben.

A sportjátékok technikai elemeinek oktatását segíti:

  1. A labdavezetés technikájának begyakorlására: „kézilabda fogó”, „labdarúgó fogó”.
  2. A sáncolás technikájának begyakorlására: „védd a társadat”, „buzogánylabda”- kapus tevékenységre.
  3. A két-, és egykezes labdaátadások: „ pontszerző”, „szabadulás a labdától”.
  4. A speciális célzási készség fejlesztésére alkalmas játék: „bombázás”, „döngető”, célbadobó versenyek: karikába, zsámolyba.
  5. A helyezkedési készség beidegzése, a labda megszerzésére való törekvés: „pontszerző”, „fogyasztó szétszórtan”, „vadászlabda”, „tűzharc”, „cserefutball”, „vonalfutball”.

Sportjátékokhoz szükséges speciális játékkészség kialakítására legalkalmasabb játékok: „zsámolylabda”, „saroklabda”, „kapitánylabda”, „zsinórlabda”, „véglabda”.

A taktikai érzék fejlesztése (tudatos játék kialakítás, játékkészség továbbfejlesztése):

  1. Új játék tanításakor megoldási lehetőségek ismertetése.
  2. Új nehezebb feladatok › bővítsük, módosítsuk a szabályokat.
  3. Alapelemek megtanítása a fokozatosság elve szerint›a játékok magasabb szintű végrehajtásában.

d) Motoros képességek fejlesztése játékkal

A motoros képességek fejlesztése nemcsak a képességfejlesztő órák célkitűzése, hanem permanens folyamat.

  1. Gyorsaságfejlesztő játékok: a robbanékonyságot fejlesztő, gyors futási feladatokkal kapcsolatos játékok tartoznak ide.
    • Minden fogó játék. „egyszerű fogó”, „fogó házzal”, „szalagszerző fogó”,”fogó játék speciális feladatokkal”;
    • sor-, váltóversenyek;
    • különböző testhelyzetből történő indulás, „fekete-fehér”.
  2. Erőfejlesztő játékok: az erőfejlesztést segítik elő, a test-test elleni küzdelemhez szükséges képességeket, a fizikai erő ésszerű kihasználásának képességét.
    • páros vetélkedések: „kakasviadal”, „húzd a párodat”;
    • csoportos küzdelmek: „kötélhúzás”, „pókfoci”, „talicskázás”;
    • labdajátékok tömött labdával: „szabadulás a labdától” - csak gurítással!; „kiszorító”.
  3. Állóképességet fejlesztő játékok: az állóképesség fejlesztése valamennyi játékkal észrevétlenül fejleszthető, mivel a játékok alapeleme a mozgás. A játék sok futással, szökdeléssel kombinálható, a játékidő hosszának növelésével magasabb szintű állóképességekre tehetnek szert a tanulók. Az életkori sajátosságokat figyelembe vétele mellett ügyelni kell a terhelés mennyiségére és minőségére.
  4. Ügyességet fejlesztő játékok: azok a játékok, amelyek változó körülmények között zajlanak. Ezekben a játékokban a tanulóknak a feladatokat minél gyorsabban, és a helyzetnek a legmegfelelőbben kell megoldaniuk, az ellenfél és a csapattárs mozgásának figyelembevételével.
    • váltó-, és sorversenyek ügyességi feladatokkal (egyensúlyozás, akadálypálya leküzdése, célzó versenyek).

4.1. A játékoktatás tárgyi feltételei

Az eredményes játékoktatás alapvető tárgyi feltétele a megfelelő méretű játéktér és a megfelelő mennyiségű és minőségű felszerelés biztosítása.

Játéktér

A testnevelési és népi játékok szabadtéri, illetve tornatermi játékokból állnak. Az egészségügyi szempontokat figyelembe véve törekednünk kell arra, hogy a játékokat, a játékos versengéseket az udvaron, a szabadban tartsuk. A játékoktatást elősegíti az iskola udvarán megfelelő nagyságú játéktér kialakítása, a megfelelő méretű játékterületen a tanulók mozgáslehetősége nagyobb, szabadabb és a játék fiziológiai hatásai jobban érvényesülnek.

A tornateremben a játékok oktatásánál ügyelni kell, hogy a tornaterem padlóját nedves ruhával portalanítsuk, az ablakokat, ha lehetőségünk van rá nyissuk ki. A játék során a fölösleges tornaszerek akadályozzák a játékot, és ez balesetveszélyt jelent.

A játékfelszerelés és játékeszközök

A testnevelési játékok egy része felszerelés nélkül játszható, mint például a futó-, a fogójátékok és a küzdőjátékok egy része.

Többsége azonban játékeszközöket igényel, mint például a kidobó játékok, a sor-, váltóversenyek, a sportjátékok előkészítő játékai: a „pontszerző”, a „kapitánylabda”, vagy a „zsinórlabda”.

A játékoktatás eredményességének fontos feltétele a játékeszközök megfelelő száma és minősége, valamint mérete, súlya. Ezek megválasztásánál figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat, valamint a játék jellegét, a játék szabályait, és a tanulók felkészültségét.

A testnevelő tanár konstruktív tevékenységén is múlik játékoktatás sikere. Vannak olyan iskolák, ahol a játékeszközök hiánya miatt a tanár leleményességén múlik, hogy bizonyos játék oktatását más kéziszerrel, felszereléssel eredményesen oldja meg.

A játékeszközöket a rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Például a gumilabdára ne üljenek rá, vagy a kézilabdával ne focizzanak. Hozzá kell szoktatni a tanulókat, hogy a szereket a használat után pontosan, letisztítva tegyék a szertárba a helyükre. Helyes pedagógiai eljárás, ha a tanár bevonja a tanulókat a játékszerek gondozására, kezelésére.

4.2. A csapatok kialakítása, a csapatkapitányok kijelölése

A csapatjátékok oktatásának sikere nagymértékben függ a csapatok helyes, arányos kialakításától.

A csapatok kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a csapatok kb. egyenlő játékerővel rendelkezzenek. A csapatalakításnál törekedjünk az azonos létszámra. Páratlan létszám esetén gondoskodni kell arról, hogy mindenki játsszon, mint például: váltóversenyeknél. Ebben az esetben a csapat egyik versenyzője kétszer teljesíti a kijelölt feladatot. Gyakorlatban célszerű, ha a kijelölt tanuló az első és az utolsó helyen szerepel. A csapatok kialakítása gyorsan és szervezetten történjen, értékes időt takaríthatunk meg ezzel a játék javára.

A csapatok kialakításának módszerei:

  1. a tanár jelöli ki a csapat tagjait (1-es, 2-es, 3-as; rendgyakorlati csapatkialakítási forma);
  2. a csapatokat a tanulók jelölik ki;
  3. csapatkapitányok választanak;
  4. irányított választás, vegyes csapatalakítási módszer (számozás + tanári választás a képességek alapján);
  5. állandó csapatok alkalmazása felső tagozatban ajánlott (7-8. osztály). Előnye, hogy nincs szükség minden órán a csapatok szervezésére, a jó összeszokottság révén magasabb szinten valósulhat meg a játékosok együttműködése.

A csapatkapitányok kijelölése történhet:

  • a tanár kijelöli kapitányt;
  • sorsolással döntik el;
  • a tanulók választják a csapatkapitányt. Ebben az esetben a tanulók öntevékenysége és a kollektíva kívánsága kerül előtérbe;
  • a kapitányok kijelölése a megelőző játékeredmény alapján.

Kezdőjátékosok kijelölése:

A játékos tevékenység során sok játék van, ahol szükséges a kezdőjátékosok kijelölése (fogójátékok). A játék jellege, és a játék végrehajtásához szükséges készségek és képességek alapvetően meghatározzák a személy alkalmasságát. A tanulók önbizalmát is növelhetjük a megbízással.

Segítők kijelölése:

A testnevelési órák tevékenysége, a játékok megszervezése sokrétű munkával és feladat végzéssel jár, ezért célszerű a segítők kijelölése.

  • szerek kikészítése;
  • elért pontok, gólok számolása; eredmények rögzítése, ismertetése;
  • a játékvezetésében: helyes indulás, váltás, tárgykerülés ellenőrzése.

A játékosok felállítása

A játék jellegének, a játékfeladat elvégzéséhez megfelelő alakzatban kell felállítani, illetve elhelyezni a csapatokat a játéktéren. A tanulók minél hamarabb szeretnének elkezdeni játszani, ezért az elhelyezkedés rövid időn belül, szervezetten és pontosan történjen meg.

A játékosok felállítása történhet:

  1. szétszórtan: fogójáték, fogyasztó; „A pálya területén szétszórtan helyezkedjetek el! Oszolj!”
  2. párok felállítása: fészekfogó; „Mindenki keressen magának társat!
  3. két csapat egymással szemben, vonalban: fekete-fehér;
  4. két térfélen szétszórtan elhelyezkedés: szabadulás a labdától;
  5. felállás körben (kör, vagy kettős kör alakítás): labdahajsza, vigyázz a labdára;
  6. sor-, váltóversenyek felállítási alakzatai.

A játék oktatása során pedagógiai gyakorlatként kialakulnak a legpraktikusabb, a legmegfelelőbb alakzatok. A tanulók jó elhelyezkedésével, gyors felállításával és a kiadott vezényszavakkal, utasításokkal, a pontos és egyértelmű helymeghatározásokkal elkerülhetők a játékból adódó fegyelmezetlenségek, érthetetlenségek, esetleges zavarok.

Magyarázat

A játék sikerét elsősorban a helyes magyarázat biztosítja. A magyarázat a játékhoz szükséges felállásban, megfelelő alakzatban történjen. A tanulók figyelme mellett a tanár elhelyezkedése nagyon fontos. Megfelelő helyre álljon, ahonnan rálátása van az egész osztályra.

A magyarázat logikai sorrendje:

  • a játék megnevezése;
  • a játék leírása, szabályok ismertetése pl. „Mókusok ki a házból”;
  • a feladatok ismertetése;
  • a győzelem feltételei, a játék végének meghatározása;
  • célravezető megoldási lehetőségek, taktikai tanácsok.

A magyarázat befejezése után győződjünk meg, arról hogy megértették-e a tanulók a játék lényegét. A feladatok, a fontosabb szabályok pontos megértése érdekében a tanár minden félreértést oszlasson el.

4.3. A játékoktatás egészségügyi és balesetelhárítási követelményei

Az iskolai testnevelés egyik fő feladata az egészség megőrzése és megszilárdítása. Ezt a játék szervezésében és - vezetésében, szem előtt kell tartani. A testnevelési és népi játékok az egész szervezet működését igénybe veszik, ezáltal növeljük a tanulók teljesítőképességét és ellenálló erejét.

  1. Egészségügyi követelmény: a felszerelés; a tisztaság; az öltözői rend.
  2. Baleset okai lehetnek: a nagy létszám; a gyors hirtelen mozgások; a test-test elleni küzdelem; a játéktér mérete, talaja és az eszközök; a játékok verseny és küzdő jellege.
  3. Baleset megelőzési követelmény: a tanév első óráján köteles a tanár baleset megelőzési tájékoztatást tartani; a határozott, következetes tanári játékvezetés; az agresszív viselkedés elkerülése; a játék nehézségi foka igazodjon a tanulók előképzettségéhez, fáradság figyelembevétele.

A testnevelési és népi játékok újszerűségének tartom, hogy a tanterv által előírt játékok osztályok szerinti csoportosításban kerülnek bemutatásra, figyelembe véve a mindennapos testnevelés adta lehetőségeket: a tornatermi és a szabadtéri foglalkozások, valamint a tantermi keretek között történő megvalósítható feladatokat.

Bízom abban, hogy az iskolai és testnevelési játékok új oldalról történő bemutatása segítséget adhat az oktató-nevelő munkában az óvodapedagógusoknak, a speciál kollégiumot végzett tanítóknak, a pályakezdő és a gyakorlott testnevelő tanároknak, a Bologna rendszerben végzett okleveles testnevelő tanároknak, és mindazoknak, akik a mindennapos testnevelésben a testnevelés órákat és a délutáni sportfoglalkozásokat vezetik, valamint a testnevelő tanárképzésben részt vevő oktatóknak és a hallgatóknak egyaránt.

« Előző fejezet Tartalomjegyzék Következő fejezet »