1. 1. Bevezetés

A táborozás jelentősége a 21 század oktatásában felértékelődik. A természettől elidegenedő embert a technika vívmányai segítik a mindennapi életben ugyan, miközben újabb és újabb problémákkal találkozik. Egészségét civilizációs betegségek ostromolják, pszichéjét a stressz kezdi ki. Selye János a stressz elmélet kidolgozója munkásságának vége felé megadja a gyógyírt, amit tulajdonképpen a régiek is tudtak. Az ember modern problémáival az anyatermészethez fordulva nyerhet gyógyulást.

„Minden tábor olyan egy-két hétig tartó egyedi világteremtés, amely többre többet ígér és ad, mind az a mindennapi világ, ahonnan a táborozók érkeznek. Ezért – ha tudjuk, ha nem – mintát ad és sokáig, akár évtizedekig is hatást fejt ki. Ez független életkortól, szakmától, vagy tevékenységtől. Ha végiggondoljuk a nyári (de akár a téli vagy tavaszi) táborozások alapcéljait, akkor ezek alapján a konkrét célok és módszerek is tisztázhatók” (Komplex kistérségi táborozás)

A táborozás, táborszervezés, a táborok levezetése, lebonyolítása - a tervezéssel együtt - a pedagógusi szakma egyik legmagasabb szintű szervezői tevékenysége. Biztonságos, szervezett táborokra mindenképpen szükség van, hiszen a táborozás a pedagógusok és a gyerekek számára egyaránt élmény: a pedagógusoknak alkalmuk nyílik arra, hogy jobban megismerjék a gyerekek személyiségét, a gyerekek pedig itt tapasztalják meg, sok esetben először, az együttélés normáit, megtanulnak alkalmazkodni és ellátni saját magukat.

Egy rendezvényekkel foglalkozó pedagógusnak alighanem ez jelenti a legnagyobb kihívást, hiszen időbeli hosszúságánál és a gyerekekkel töltött idő intenzitásánál fogva is más, nehezebb, sokrétűbb és több feladatot ró rá. Maga a tábor speciális fizikai-pszichikai megterhelést jelent a gyerekek és a vezetők számára egyaránt, a terep pedig olyan veszélyforrásokat rejt, amelyek egy viszonylag védett, biztonságos, de mindenképpen jól ismert iskolai környezetben nem fordulnak elő. (Bányai Sándor, "Higiénia - baleset-megelőzés - biztonság - a táborszervezés speciális feladatai, in: Vízvári T., szerk., Tanári Létkérdések (Budapest: Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft., 2003) 43. kieg. kötet pp 1-36)

Mit értünk táborozás alatt?

A tábor definícióját nem egyszerű megalkotni, mert sokféle céllal, különböző helyszíneken és formában szervezett táborozásról beszélhetünk. Lényege: általában több napos, összefüggő, azonos résztvevői körrel zajló, képzéssel összekötött, vagy anélkül szervezett szabadidős rendezvény-sorozat. Célját illetően lehet oktatási, nevelési, fejlesztési vagy akár üzleti célból szervezett. A tábor rendelkezhet saját szálláshellyel, de anélkül is megvalósítható, csak napközbeni ellátást és szervezett foglalkoztatást biztosító helyszíneken.

A táborok rendszerezése

Sokféleképpen rendszerezhetjük a táborokat:

A tábor formája szerint, hogy ott alvós vagy nem, azaz bentlakásos vagy csak napközis.

A programok tartalma szerint:

Szaktábor: olyan képzési forma, amelyben a szakmai program és a szabadidős program szerves egységet alkot. (Pl.: nyelvi, művészeti tábor)
Üdülőtábor: Elsősorban laza tematika szerint összeállított szabadidős programokra épül.
A tábor mobilitása szerint:
Vándortábor, mozgó-, utazótábor
Állótábor

Korosztály szerint: