3.

3. Aerobik mozgásanyagának alkalmazási területei

3.1. Rekreációs tevékenység

Az elmúlt évszázadok során a változó testideálnak köszönhetően a fitneszaerobik a rekreációs tevékenységek között töretlen népszerűségnek örvend, főleg a hölgyek körében - véli Müller- Rácz (2011). Az éppen aktuális testalkat trendnek az emberek megpróbálnak eleget tenni. Így napjainkban a sportosan izmos férfiakat, és az izmos, tónusos testtel rendelkező hölgyeket tartják ideálnak, többek között ennek is köszönhető, hogy gomba módra szaporodnak a fitnesztermek, és az ott zajló különböző típusú aerobik órák. Ha ez a program az egészséges életmóddal karöltve van jelen, ahogy azt Cooper (1990) tanácsolja, mondhatni teljes a siker a rekreáció területén.

3.2. Közoktatás területén

A mindennapos testnevelés, a tantárgyfejlesztés tartalmi megújulásával is a társadalmi igényekhez hivatott alkalmazkodni. Napjainkban a háromszintű szabályozási rendszerben nyilvánul meg: a Nemzeti alaptanterv (NAT) a tartalmi követelményeket szabályozó központi tanterv, a kerettanterv, ami a részletes tantárgyra és évfolyamokra vonatkozó követelményeket határozza meg és végül a helyi tanterv, mely a helyi sajátosságoknak, az iskola arculatának megfelelően kialakított, kerettantervekben meghatározottakat figyelembevevő tanterv. A zenés mozgásformák, a gimnasztika, valamint a torna és rokon sportágain belül jelenik meg. (Fontos lenne az ének-zene, a dráma és táncórákon tanultakat a testnevelés órán a zenés mozgásformák oktatása során feleleveníteni, összefüggéseket megvilágítani a diákok részére. Gondolunk itt, a zene és mozgás metrikai, ritmikai, dinamikai egységének érzékelésére, a ritmusérzék fejlesztésére, stb.) Talán többek között a zenei ismeretek és a zenére történő mozgás összefüggéseinek és ritmusérzék fejlesztésének a hiánya az oka, az oktatók és a tanulók a műfajtól való idegenkedésének. Így korábban csak az aerobikban jártas tanítók, testnevelők alkalmazták a zenés mozgásformákat a délutáni foglalkozások keretében. Jól emlékszünk saját tanulmányainkban is a gimnasztika jelentőségére az iskolai testnevelés során. Nemcsak a gyakorlatanyag gazdagsága, szabályozhatósága miatt alkalmazták a sokoldalúan fejlesztő mozgásanyagát, hanem azért is, mivel prevenciós jellege miatt az egészséges testi fejlődést szolgálja. Arra már kevesebben emlékszünk, hogy azokat a sokoldalúan képző gyakorlatokat esetleg zenére végeztük volna. Pedig a zenével színesített gimnasztikát kötelezően előírták már a korábbi központosított és előíró tantervek is.

Manapság a kerettanterv, az 5-8. osztályig a torna jellegű feladatoknál 58 órában említi az ismeretek és fejlesztési követelmények között a fitneszaerobik mozgásanyagát, az egyszerű 2-4 ütemű alaplépéseken keresztül, a basic szintű 4x8 ütemű koreográfiák elsajátításán át, a zenére történő végrehajtásig. Bízunk benne, hogy a tanárképzésben is megjelenő aerobik oktatás egyre népszerűbbé és rendszeressé teszi a fitneszaerobik oktatást a testnevelés órán. A közoktatásból kikerülő diákoknak a rendszeres, szakember által irányított fizikai aktivitási lehetőség egyik legnagyobb területe a fitnesz ipar, ahol főleg a hölgyek folytathatják az életminőséget pozitívan befolyásoló rendszeres testedzést.

3.3. Aerobik, mint sportág

Aerobik, mint sportág a Nemzetközi Torna Szövetség egyik szakágaként jelenik meg (Aerobics gymnastics). Versenysport révén a legjobb teljesítményre való törekvés a cél. 2013-tól a sportág alapvető mozgásanyagának oktatása megjelenik a közoktatásban is. Ennek ellenére, még mindig az egyesületekben dolgozó lelkes szakemberek, akiknek többsége testnevelő, képzi és készíti fel a versenyzőket, akár a diákolimpiára is.

« Előző fejezet Tartalomjegyzék Következő fejezet »