5.

5. A zene

„A mozgás és a zene funkcionális egysége Arisztotelész szerint: „a zene megteremti az érzelmek szabad logikájának kifejezését, felszabadítja az ember érzelmi életét”. A zene és a mozgás ősidők óta összetartozik. A zene minden emberre hatással van. A zenéből sugárzó erő ritmusba hoz, jelentőséget kölcsönöz mindenféle mozdulatnak. A zene hozzásegít a mozgás összehangolásához, az egyes mozgások ritmikájának kialakításához. A gyerekek sokkal szívesebben vesznek részt zenés órákon, mozgásuk széppé, harmonikussá válik, ha megköveteljük a helyes, esztétikus végrehajtást.” (Müller, Rácz, 2011:62)

5.1. A zene és a gyakorlat végrehajtás kapcsolata

A szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok - de némely természetes mozgás - végrehajtását gyakran ütemezéssel vagy zenekísérettel segítjük. Ez utóbbi azért lehetséges, mert a zenei hangok (metrumok) és a mozdulatok időtartama egybeesik. (Erdős, 1992) A mozdulatok időtartamának jelölése ütemszámokkal történik. (1. ábra)


1.ábra (Saját forrás)

A könnyebb megértés érdekében az 1. táblázatban a zene különböző egységeinek rendszerbe tagolódását mutatjuk be.

Periódus 1
Tag 1 2
Taktus (ütem) 1 2 3 4 5 6 7 8
Metrum (ütés) 1-2-3-4 1-2-3-4 1-2-3-4 1-2-3-4 1-2-3-4 1-2-3-4 1-2-3-4 1-2-3-4

1. táblázat A 4/4-es ütemű zene anatómiája
(Saját forrás)

A zenében – a hangok időtartamát hangjegyértékekkel jelölik. Az időtartam érzékeltetésére a zenei hangjegyértékeket használjuk fel. A 2. ábrán az 1 ütemre eső egész (4/4) hangjegyérték további felosztása látható 4/4-es ütemű zene esetében:

  • 1 ütem=4/4 hangjegyérték
  • 2 1/2 hangjegyérték
  • 4 1/4 hangjegyérték
  • 8 1/8 hangjegyérték


2. ábra (Saját forrás)

A gyakorlatok üteme és a zenében használt ütem egymással nem azonos fogalmak. (Erdős, 1992)

5.2. A ritmus

Amikor a mozgások, vagy inkább a gyakorlatok térbeli és dinamikai változásainak időbeli lefolyását figyeljük, akkor tulajdonképpen azok ritmusát vizsgáljuk.

A mozgás. illetve a gyakorlat ritmusán az azonos, vagy különböző időtartamú, sebességű részmozdulatok, illetve alapformák sorát értjük valamilyen ütembeosztás szerint.

A gimnasztikai gyakorlatok ritmusa, ritmusképlete lehet szabályos és szabálytalan, vagy változó.

Szabályos ritmusú gyakorlatok


3. ábra (Saját forrás)

A 3. ábrán a gyakorlatokat alkotó alapformák és egyidejű alapforma- kapcsolatok időtartama azonos, negyed hangjegyértékű.

Szabálytalan, változó ritmusú gyakorlatok


4.ábra (Saját forrás)

A 4. ábrán a gyakorlatokat alkotó alapformák és egyidejű alapforma- kapcsolatok időtartama különböző, fél, negyed és nyolcad hangjegyérték.

A gimnasztikázáshoz 4/4-es, vagy 2/4-es ütemű zeneművek alkalmasak. Az 1. ábrából az is kitűnik, hogy a mozgás ütemezése a zene metrumának (lüktetésének) megfelelően történik. Kivételt képeznek a 3/4-es ütemű zeneművek, ahol is egy mozdulat végrehajtása, egy teljes zenei ütemre esik, és a hangsúly az első hangon van. A hangsúly jelölése a hangjegy alatt az alábbiak szerint történik. (5. ábra)


5. ábra (Saját forrás)

5.3. A zene tempója

A zenében a hangjegyértéknek nincs abszolút időtartama. Azok hossza mindig az adott tempótól függ. Gyorsabb tempójú zenénél rövidebb lesz a negyed hangjegyértékek időtartama, míg lassúbb tempójú zenénél hosszabb. Zenében a tempó a lüktetés sebességi fokát jelöli, amit ütés per percben adunk meg. (angol megfelelője: bpm= beat per minute)

A mozgás tempója is a sebesség függvénye, az adott időre eső mozgásmennyiség. A gyakorlatok tempóját tehát végrehajtásuk sebessége határozza meg.

Kétféle módon határozhatjuk meg a gyakorlatok tempóját. Az egyik a hozzávetőleges jelölési mód, eszerint megkülönböztetünk

  • lassú tempót
  • közepes tempót
  • élénk tempót
  • és gyors tempót

A másik a pontosabb jelölési mód. E szerint meghatározzuk, hogy hány mozdulat végrehajtására kerül sor egy perc alatt. A hozzávetőleges jelölési mód pontosítása érdekében felírhatjuk, hogy

  • 30 mozdulat 1 perc alatt = lassú tempó
  • 50-60 mozdulat l perc alatt = közepes tempó
  • 80-90 mozdulat l perc alatt = élénk tempó és
  • 120-180 mozdulat l perc alatt = gyors tempó

5.4. A zeneválasztás szempontjai

A zenés gimnasztikázásban alapvető jelentőségű a zene szerepe. Nem szabad sajnálni a fáradságot egy jó zene összeállítására, hisz a megfelelő zene a gyakorlatozás örömét fokozza. A megfelelő zene kiválasztása a gimnasztikázás sikerességének a felét adhatja, hiszen ösztönzőleg hathat a résztvevőkre és ezáltal motiváltságukat pozitív irányba befolyásolhatja. A zene mindemellett azért is a legfontosabb eszköz zenés gimnasztikázás során, mert a gyakorlat végrehajtásának alapját képezi. Meghatározza a gyakorlatok végrehajtásának tempóját, és ezáltal az adott gyakorlat szervezetre kifejtett hatását is befolyásolja. A mozdulat mondanivalójának (szimbolika) kifejezése zene segítségével könnyebb, az esztétikai élmény fokozható. A gyerekek gátlásosságát is könnyebben feloldódhatjuk zene hatására. A gimnasztikai gyakorlatokhoz 2/4 és 4/4-es ütemezésű, szabályos 8-as egységekre tagolt zenéket válasszunk, vagy jó alternatívát szolgáltathat még a speciálisan aerobik órák vezetéséhez szerkesztett mixek, amelyek szabályos 4×8-as blokkokra tagolódnak. A zene tempójával kapcsolatosan általában érvényes szabályok nincsenek. Elsődleges szempont a gyermekek aktuális kondíciója, és a gimnasztikázás célja. A gyermekek számára pl. állóképesség fejlesztéshez 130–135 bpm-es, erő-állóképesség fejlesztéshez 120-130 bpm-es, stretching órákhoz pedig a 100-110 bpm tempójú zene a legmegfelelőbb. A zene kiválasztásakor célszerű szem előtt tartani, és figyelembe venni, hogy az adott korosztály számára élvezhető és lehetőleg ismert legyen. A zene hangereje olyan legyen, hogy lehessen az instrukciókat hallani, ne dübörögjön a fülünkbe, de azért motiváló, magával ragadó legyen. A zene és mozdulat összhangja a jó ritmusérzék kialakítását, fejlesztését teszi lehetővé. A zenei ritmusérzék fejlesztésével hozzájárulhatunk a zenei esztétikai neveléshez.

A zeneválasztás kritériumai:

  • A zeneválasztás mindig igazodjon a mozdulatot végző egyéniségéhez, temperamentumához, lelki alkatához, ízlésvilágához, életkorához, érdeklődéséhez (motiváció)
  • Kifejezés célja, tartalma, mondanivalója (pl. ritmizáló, aláfestő, művészi-kifejező)
  • A zeneválasztás mindig illeszkedjen a képességek színvonalához, és a technikai tudáshoz, pl. gyors ritmusú zene megfelelő erőnlétet, edzettséget igényel.
  • Ritmikailag, hangsúlyilag irányítsa a mozgást, de ne csak díszítő elem legyen, érvényesüljenek a zene által keltett érzelmek is, melyek a mozdulat célját meghatározzák.
« Előző fejezet Tartalomjegyzék Következő fejezet »

Események

Jelenleg nincs aktuális esemény.

További események... »

Ajánló

A pályázat egyetemi oldala

Sporttudományi és Testnevelési Intézet

Sportközpont

TTK Tanulmányi Osztály

Szentágothai János Szakkollégium

Botanikus Kert

BTK-TTK Könyvtár

Egyetemi Könyvtár

Nyitott Egyetem

Táncoló Egyetem

Univ Pécs

TTK meteorológiai állomás