4.

4. A labdarúgás technikai mozgásanyagának oktatása

A labdarúgás technikai és taktikai mozgásanyagának oktatása több szakkönyvben is megtalálható (Bicskei 1997; Csanádi 1978; Csillag 1980; Göltl 2002; Magyar 1992). Általánosságban elmondható, hogy a labdanélküli és a labdás technikai elemek bemutatását és oktatását a taktikai mozgásanyag leírása és oktatása követi. A szakirodalmak között találhatunk olyanokat is, amelyekben a szerzők nem az alapvető technikai és taktikai elemek csoportosításával és ismertetésével foglalkoznak, hanem olyan gyakorlatokat ajánlanak, amelyek elősegítik a játékosok motoros képességeinek fejlesztését (Benedek E.- Pálfai J. 1978; Mezey 1988). Alapvető elv, hogy az egyes technikai elemek oktatásánál mindig figyelembe kell venni az adott korosztály életkori sajátosságait és a játékosok előképzettségét. A fokozatosság elvét be kell tartani, a differenciálási lehetőségeket pedig ki kell használni az oktatónak. Lehetőség szerint olyan gyakorlatokat kell tervezni, amelyekben a tanulók minél többet találkozhatnak a labdával. A fiatalabb korosztályoknál (általános iskola alsó tagozat) a technikai elemek oktatása közben a játékosság kerüljön előtérbe, ami nem azt jelenti, hogy labdarúgó órákat egyből a kétkapus mérkőzésjátékkal kell kezdeni. Az óra típusától függően a bemelegítés közben végzett labdanélküli és labdás koordinációs gyakorlatokat az előkészítő játékok, majd a mérkőzésjáték követheti. A bemelegítés közben alkalmazott labdás koordinációs gyakorlatokat úgy kell tervezni, hogy azok illeszkedjenek az óra fő részének célkitűzéseihez. Az időkerettel úgy kell gazdálkodni, hogy a levezetésre mindig legyen lehetőség.

4.1. A rávezető gyakorlatok szerepe a labdarúgás oktatásában

A rávezető gyakorlatokat általában egy új technikai elem megtanításakor alkalmazzuk. A rávezető gyakorlatok az egyes technikai elemek részmozdulatainak a gyakorlását szolgálják. A technikai elem mozgásszerkezeti felépítéséből ki kell választani azt a részmozdulatot, amire a rávezető gyakorlatot tervezzük. Amennyiben azt észleljük, hogy az osztály többségének nehézségei vannak az első próbálkozások után, úgy érdemes frontálisan tervezni az oktatást. A sportolói múlt és a nemek vonatkozásában pedig a differenciálásra is van lehetőség. Olyan testhelyzetek kialakítására kell törekednünk, ami lehetővé teszi, hogy csak az adott részmozdulat végrehajtására tudjanak koncentrálni a tanulók. Több tényező is befolyásolja, hogy melyik részmozdulat iskolázásával kezdjük az adott technikai elem oktatását. A labdarúgás szabályai lehetővé teszik, hogy a test különböző részeivel érinthetjük a labdát. A rúgások, fejelések és a labdaátvételek szempontjából a helyes érintési felület kialakítása nagymértékben befolyásolja a labda további mozgását, ezért a rávezető gyakorlatok főleg a helyes érintési felület kialakítását szolgálják. Az egyes technikai elemek oktatása közben alkalmazható rávezető gyakorlatok a következő fejezetekben, a konkrét technikai elemek oktatása közben kerülnek bemutatásra.

4.2. Az előkészítő játékok szerepe a labdarúgás oktatásában

A labdajátékok előkészítő gyakorlatai és játékai elsősorban a sportágra jellemző technikai és taktikai elemek végrehajtásához szükséges motoros képességek megalapozását, illetve fejlesztését szolgálják. Az oktatónak kell eldönteni, hogy az előkészítő játékot milyen céllal és milyen technikai és taktikai megkötésekkel alkalmazza. Amennyiben a hirtelen irányváltoztatások és labdanélküli testcselek végrehajtásához szükséges képességeket szeretnénk fejleszteni, akkor előkészítő játékként a fogójátékot kell alkalmazni, mert az irányváltoztatásokra és az ezt megelőző testcselekre legjobban a fogójátékok közben kényszerül a fogó és az „üldözött”. Célszerű a labdát is közbeiktatni és labdavezetéses fogót játszatni, hisz ez már egy összetettebb, izgalmasabb feladat és a labdaérzéket is fejleszti. A labdajátékok előkészítő gyakorlatai véleményem szerint akkor érik el igazán a céljukat, ha a játék közben a sportágra jellemző és az adott életkornak megfelelő súlyú és méretű labdát használunk. A labda keménységére is oda kell figyelni, ezért az 5-7 éves korosztályoknál megfelelő minőségű gumilabdát kell alkalmazni. A térérzékeléssel kapcsolatban azt az elvet kell követni, hogy nem szabad nagyobb méretű pályán végeztetni az előkészítő játékokat, mint amit a korosztály versenykiírása előír. Ez vonatkozik a kapu méretére is. A játéktér határvonalait a térérzékelés és a tájékozódás fejlesztése, valamint a szabályok egyértelmű betartása miatt célszerű kijelölni. A kisebb méretű pályán végrehajtott előkészítő játékok közben gyakrabban találkoznak a játékosok a labdával, ami a gömbérzékük fejlődését szolgálja. Nyilvánvaló, hogy az előkészítő játékok közben mások a módszerek és az elvárások is a kezdő és haladó játékosokkal szemben. A labdaátadások, labdaátvételek, labdavezetések és a helyezkedések végrehajtásában több labdajátéknál is felfedezhetők a hasonlóságok, de sportágspecifikus jellegük miatt különbségeket is találunk. Ezek az eltérések elsősorban a sportágra jellemző technikai elemek végrehajtásából adódnak, amelyeket az előkészítő játékok megtervezésénél mindenképpen figyelembe kell venni. Az egyes technikai elemek oktatása közben alkalmazható előkészítő játékok a következő fejezetekben, a konkrét technikai elemek oktatása közben kerülnek bemutatásra.

« Előző fejezet Tartalomjegyzék Következő fejezet »