TÁMOP-4.1.2.E-13/1/KONV-2013-0012
"Sporttudományi képzés fejlesztése
a Dunántúlon"
- -> Tananyagfejlesztés
- -> Sportjátékok...
- -> Röplabda
- -> 5.2.
5.2.
5.2. AZ ALKARÉRINTÉS
- 5.2.1. Az alkarérintés alaptechnikája
- 5.2.2. Az alkarérintés oktatásának gyakorlata
- 5.2.3. Az alkarérintés tipikus hibái, és javításuk
Az alkarérintés a kosárérintés mellett a röplabda játék másik alapérintése. Nyitásfogadáshoz, támadások védéséhez használják a legtöbbször, de feladás is végezhető vele, és esetenként a labda ellentérfélre juttatása is alkarral történik. Többféleképpen végrehajtható, a játékos egyéni beállítódása, vagy a játékhelyzet függvényében. Könyvünkben az alaptechnikát ismertetjük a test előtt, és a test mellett végzett alkarérintésekre vonatkozóan.
5.2.1. Az alkarérintés alaptechnikája
Igazodó mozgást (futás, utánlépés, stb.) követően az alaphelyzet: vállszélességű enyhe harántterpesz, térdek hajlítva, testsúly a lábfejek első harmadán, a sarok kissé emelkedik. A törzs csípőből enyhén előre dől, karok oldalt a test mellett. A térdek hajlításának szögét a játékhelyzet határozza meg – nyitásfogadásnál kissé, átlagos támadás védésénél jobban, hálóhoz közeli, várhatóan meredek támadás esetén nagyon mélyen hajlítottak. Az előredőlés, a sarok emelése az elindulás gyorsasága miatt fontos, a karokat pedig úgy kell felkészíteni, hogy bármely érintésre gyorsan összerakhatóak legyenek. „Az érintőfelületet kialakítása: A két kart a test előtt egymás melléhelyezzük. Az egyik tenyér a másik kézhátat fogja. … A karok legyenek megközelítően párhuzamosak a combbal.” 17 „Egymásra helyezés után úgy kell összezárni a kezeket, hogy a hüvelykujjak egymás mellett párhuzamosan helyezkedjenek el és előre mutassanak.” 18 A kezek összefogása után a csuklót lefelé kell feszíteni, az alkarokat közelíteni, és kifordítani, hogy minél nagyobb egységes felület keletkezzen. Az érintést a csukló és a könyökhajlat közti területen kell végrehajtani. A érintés végrehajtásakor a labda emelését nem a kar, hanem a lábak, és a vállak végzik. A térd nyújtása mellett tehát a nyújtott karok és a test által bezárt szög alig változik, ugyanakkor a váll emelkedik, és előre tolódik. A továbbítás ívét a karok dőlésszöge, a távolságot a lábak és a váll munkájának kiterjedése és dinamikája határozza meg.
Elsődleges szempont, hogy az alkarérintést a test előtt hajtsuk végre, ezért a labdához igyekezzenek a tanulók lábbal igazodni, ha van rá idő. A nemzetközi szakirodalom a két megemelt, előretolt váll, valamint az összefogott kézfejek, és a karok által kirajzolódó, egyenlő szárú háromszöget platformnak hívja.19 Előfordul, hogy az alkarérintést kénytelen a játékos a test mellett végrehajtani, mert lábbal igazodáshoz nincs elég idő. Ilyenkor ezt a platformot a labda mögé kell juttatni, nem elég a törzs elfordítása, mert így a labda az alkaérintés után a test mellett oldalt tovább pattan. A kitérési iránynak megfelelő vállat emelni, az ellentéteset pedig ejteni kell, miközben a törzs a kitérési iránnyal ellentétesen fordul és dől.
Alkarérintésnél kulcsfontosságú a labdától való távolság. Ahogy a teniszező sem a test mellett üti meg a labdát, az alkarérintést végző játékos is messzebb van a labdától – kis túlzással az sem baj, ha csak nyújtózkodva éri el.
9-12. kép: Alkarérintés technikája
5.2.2. Az alkarérintés oktatásának gyakorlatai
Az alkarérintés oktatásakor előnyös, hogy a kosárérintést már elsajátították a tanulók, így azt már felhasználhatjuk segítő érintésként. Már ismerik a kosárérintés alaphelyzetét, lábmunkáját, így az alkarérintésnél ezt már csak ismertetni kell, illetve kissé módosítani. A gyakorlatok munkaformái is ismerősek lesznek – a tanuló magának helyben, vagy haladással, társnak helyben, vagy haladással passzol, háló felett dolgoznak, hármas csoportokban, stb. A segítőnek minden gyakorlatnál pontosan kell dolgozni – ha alkarérintést várunk a tanulótól, akkor a társ elé dobja, vagy adja a labdát, ne túl magasan és mögé! Az alkarérintéssel végzett gyakorlatokat is sokszor célszerű kosárérintéssel kezdeni, így a gyakorlat könnyebben elindul.
A kosárérintés lábmunkájának gyakorlatai, valamint a komplex feladatok és játékok az alkarérintés oktatásánál is alkalmazhatóak, természetesen azzal, hogy az érintést a tanuló alkarral végzi. Az alábbiakban ezért az érintőfelület, illetve a váll gyakorlatai mellett csak néhány újabb, az alkarérintés oktatásakor jól alkalmazható feladatot sorolunk fel.
Érintőfelület kialakítása
- Az érintőfelület bemutatása, összerakása ülésben. A tanár könnyen hozzáfér, ellenőrizheti.
- A tanulók padon ülnek, maguk mellett fogják azt. Tapsra az érintőfelület gyors összerakása.
- Labda tartása, majd hordása a kialakított érintőfelületen.
- Társ által tartott labda megérintése guggolásból, alaphelyzetből, egyszer-egyszer, majd rugózással.
- A 4. feladat, de a társ ejti a labdát, ami az alkarról felpattan.
- A tanuló sajátmagának dobja a labdát, ami az alkarjára hullik és felpattan.
A váll munkájának gyakorlatai
Szándékosan nem karmunkának hívjuk, mert a váll emelő munkájáról van szó. Ülésben, térdelésben a lábmunka teljesen kiiktatható.
- A tanuló padon, zsámolyon ülve feldobja magának a labdát, majd alkarérintéssel kissé felüti. Ha a váll helyett a kar dolgozik, a labda a tanuló mögé fog repülni – ez azonnali visszacsatolás, a labdáért mindig el kell menni.
- Falra passzolás alkarérintéssel egyesével, majd folyamatosan padon ülve. A gyakorlat fej fölé játszással, és kosárérintés közbeiktatásával variálható.
- A tanuló padon ülve a társától kapott (dobott, kosárérintéssel passzolt) labdát visszaadja alkarérintéssel. Hangsúlyozni kell a visszaszálló labda ívelésének fontosságát. Pl.: a tanár sétál középen, a labda felette kell szálljon, vagy a társ kosarat formál, oda várja vissza a labdát.
- A 3. gyakorlat, de a társ kissé oldalra dobja a labdát (balra, majd jobbra). A visszapasszolás itt is íves legyen.
- Az egyik tanuló áll, a másik vele szemben ül - folyamatos passzolgatás, az álló tanuló kosárérintéssel, az ülő alkarral dolgozik.
- Az egyik tanuló térdel, a másik áll, és ívelten passzolja a térdelőnek a labdát, aki alkarral adja vissza. Egyesével, majd folyamatosan is végezhető. Szembe dobot, vagy kosárérintéssel adott labda után passzoljanak a tanulók kissé a térdelő társuk mellé, elé is.
- A 6. gyakorlat, de a tanuló sarokülésben várja a labdát, onnan felemelkedve térdelésbe passzolja vissza alkarral.
A láb munkáját hangsúlyzó gyakorlatok
- Alkarérintés ülésből felállás közben, társ által ívelt labda visszajátszásával. Nagyobb tanulóknál nem célszerű a padról, zsámolyról felkelés, mert túl mély lesz a térdhajlítás, és hátra kerül a súlypont. Előnyösebb a két egymásra rakott zsámoly, vagy szekrénytető, vagy a rövidebbik élére állított zsámoly.
- A tanuló a rövidebbik élére állított zsámoly előtt áll oly módon, hogy egyik lábfeje a zsámoly előtt van, a másik a zsámoly mellett, de csak félig lóg a zsámoly mellé (alaphelyzet). A társ által neki ívelt labda bekísérésekor a térdét hajlítja, fenekével a zsámolyt érinti, majd térdnyújtással visszaíveli a labdát a társának alkarérintéssel.
- Nagyon alacsonyan felpattanó labda megjátszása alkarérintéssel fej fölé, vagy társnak.
- Háló alatt alacsonyan átpattintott labda átadása háló felett társnak, alkarérintéssel. A gyakorlat folyamatossá tehető, ha a társ kosárérintéssel pattintja át a labdát, de így nehéz feladatnak számít.
- Nem a láb munkáját hangsúlyozó, de a lábfejek helyzetét jól beállító feladat, ha a lerakott zsámolyhoz igazítva veszi fel a tanuló a kiinduló helyzetet- egyiklábfej mögötte, másik félig előrecsúsztatva mellette. A pontosan kapott labdát alkarérintéssel adja vissza a tanuló.
- A társtól ívben, pontosan kapott labdát a tanuló féltérdelésből felállva adja vissza alkarral. A feladat váltott lábbal végzendő, lehet haladással is
- Passzolgatás alkarérintéssel háló alatt folyamatosan.
- A tanulók nagy ívbe, de pontatlanul kapott labdákért helyezkedjenek futómozgással, majd passzolják vissza alkarérintéssel. A labda érkezhet a háló túloldalról is, az elindulás pillanatát kössük ki – pl. a társ kosárérintéssel adja a labdát, az ő labdaérintésének pillanatában szabad elindulni.
- Az ívelt labdák mellett - a védekezés előkészítésére - a tanulók játsszanak vissza alkarérintéssel kétkezes, és egykezes felső dobással egyenes vonalon, erősen, de pontosan alkarra dobott labdákat is. (A felső ütőérintés megtanulása után üssék is!)
A tanulók elhelyezkedése – két tanuló a háló egyik oldalán, egyikük a hálóhoz közel, annak háttal, másik a 3 m-es vonalon, a hálóval szemben. A túloldali két tanuló ugyanígy áll fel. A labda az egyik hálóval szemben álló tanulónál van. Alkarérintéssel bepasszolja a hálónál lévő társához, aki elkapás után kosárérintéssel visszapasszolja neki. Ezután kosárérintéssel átpasszolja a túloldalon, vele szemben, a 3 m-es vonalon lévő tanulónak. A gyakorlat innen ismétlődik, csak a túloldali két tanuló vesz benne részt. Eleinte kiegészítő feladat adható, majd az elkapásokat lehet csökkenteni, megszüntetni, így a gyakorlat folyamatos lesz. A labda háló feletti átadása után a két azonos oldali tanuló helyet is cserélhet.
Játékok alkarérintéssel
- Az 1:1 és 2:2 elleni játékok a már ismertetett módon játszhatóak alkarérintéssel is. A 2:2 elleni játéknál kiköthető, hogy az első érintés legyen alkar.
- Alkartenisz játék. Játszható 1:1, vagy 2:2 ellen. Szabályai a lábteniszre emlékeztetnek, a labda a saját térfélen egyszer pattanhat – kötelezően, vagy opcionálisan. A röplabda hálót zsámolyra rakott padok, vagy tollaslabda háló is helyettesítheti (alacsonyabbak, mint a röplabda háló), a hálóközeli területet szőnyegekkel rakjuk tele, ez a holt tér, ahová a labda nem érkezhet. A labda mögé helyezkedés, és a súlypontsüllyesztés gyakorlására kitűnő játék.20
- Alkarjáték kapura. Alacsony kapura, vagy falon kijelölt területre célba dobás, amit a kapus alkarral védhet csak. A kapu ne legyen túl magas!21
13-20. kép: Alkarérintés oktatása
5.2.3. Az alkarérintés tipikus hibái, és javításuk
Az alkarérintés végrehajtásakor a kosárérintéshez hasonlóan számos hiba merülhet fel, minél részletesebben elemezzük a mozgást, annál több hibalehetőséget találunk. Maradéktalan elemzésére nincs módunk, és ez nem is célunk, csak az általánosan előforduló hibákra koncentrálunk.
- A labda oldal irányban elpattan – nem megfelelő, nem homogén az érintőfelület, vagy a tanuló a labdát maga mellet üti meg, de a kitérés irányába lévő vállát nem emeli.
- A labda nem ívelten repül – a karok lógnak, ami a súlypont süllyesztésének elmaradásából is adódhat (a tanuló hajol, nem guggol).
- A labda fej fölé, vagy a tanuló mögé száll. A tanuló túl közel van a labdához, ráfut, ezért a törzse hátradől, vagy behajlítja a könyökét érintéskor, vagy a vízszintesen túl emeli a nyújtott karjait.
- A labda nem száll elég messzire, nem pattan fel eléggé. Az érintőfelület nem feszes, vagy a lábmunka nem elég kiterjedt, nem elég dinamikus, vagy elmarad a váll emelő munkája. Kérjük meg a tanulót, hogy a labda elütése után kissé szökkenjen el a talajról, így a térd munkájának intenzitását növelnie kell.
- A tanuló nem éri el az ívelt labdákat sem. Lehetséges, hogy pszichikai gátat kell oldani, mert a játékos nem érti, hogy a labdához igazodni kell, vagy nem hiszi, hogy elérheti a távolabbi labdákat is. Az is előfordulhat, hogy túl statikus az alaphelyzete, nem dől előre, sarkait nem emeli - tegyünk alá egy szalagot, amire nem léphet rá!
- A megközelítést lassítja, amikor a tanulók futva, összefogott alkarérintéssel közelítik meg a labdát. Utánlépéses megközelítésnél ez megfelelő, de nagyobb távolságra, futva megtett úton az alkarokat csak az igazodás végén tegyék össze!
- Az alkarérintést a tanuló nem tudja összetenni, ezért csak ösztönösen belekap a labdába. Rögzíteni kell a tanulóban a helyes érintőfelület összerakásának a módját, labda nélkül, gyorsan (pl. jelre). Az is előfordulhat, hogy hezitál a már tanult két érintés közt – ilyenkor határozzuk meg előre, hogy melyik érintést használja, így nem neki kell dönteni.
- Igazodás után elmarad a befordulás, a lábak keresztben vannak, nem a kitérés irányában lévő van elől – rajzoljuk fel, vagy ragaszuk fel a talajra a lábak kötelező helyzetét!
A hibák javítására, csakúgy, mint a kosárérintésnél, a megfelelő oktatási feladatokra kell visszatérni. Itt is érvényes, hogy a kényszerítő helyzetek, feladatok sokkal hatékonyabbak a szimpla verbális utasításoknál, vagy az egyszer már kipróbált, de nem kellően eredményes feladatoknál. A megfelelő végrehajtás kikényszerítésére alkalmas feladatokra néhány példa:22
- A tanulók váltóbotot tartanak a tenyérrel felfelé fordított, szorosan egymás mellet lévő kézfejükben, így homogén, nagy érintőfelület alakul ki.
- A tanuló pólója alá labdát teszünk a hasához, így a kezét nem tudja lógatni.
- A tanuló két csuklója között szivacslabdát szorít, az nem eshet ki, így az érintés közben nem kaphatja szét a kezeit.
- A túlzottan magas kartartás elkerülésére a tanuló hóna alá törölközőt teszünk, ami a kar felhúzásakor kiesne.
A kosár- és az alkarérintés elsajátítása után (sőt, már közben) adjunk komplex feladatokat is a tanulóknak, ahol mindkét érintést használják, lehetőség szerint a játékhoz hasonló szituációkban. (Pl.: bejátszás alkarérintéssel, feladás kosárérintéssel, ’támadás’ légi kosárérintéssel.) A kötött érintési sorrend párokban passzolgatáskor azért jó, mert megtanulják, hogy ők a társuk, vagyis a csapat következő érintésének előkészítői. Ugyanakkor legyenek változatos gyakorlatok is, ahol a labda repülése közben nekik kell eldönteni, hogy melyik érintésfajtát választják, mert ez kezdőknél sokszor a késlekedés oka, ami végül az érintés elhibázásához vezet.
Az ügyesebb tanulókat érdemes az alapérintések gyakorlására olyanokkal összetenni, akik nehezebben haladnak. Ennek többszörösen jótékony hatása van:
- A lemaradó tanuló látja a jó példát, utánzással megpróbál igazodni hozzá.
- A lemaradó tanulót társa többször ki tudja segíteni, így folyamatosabb lesz a gyakorlás, több lesz a labdaérintés, ami a lemaradás csökkentése érdekében fontos.
- Az ügyesebb tanuló szintén ügyes társától inkább csak pontos passzokat kapott, így viszont nehezebb szituációkba kerül, ami az ő szintjén fejlesztő jellegű.
25. videó: Alkarérintés oldalnézet
26. videó: Alkarérintés szemből
27. videó: Alkarérintés haladással
28. videó: Alkarérintés párban
29. videó: Alkarérintés féltérden (jobb)
30. videó: Alkarérintés féltérden (bal)
31. videó: Alkarérintés ülésben, oldalnézet
32. videó: Alkarérintés ülésben, elölnézet
33. videó: Alkarérintés egyensúlyozással
34. videó: Alkarérintés egyenesen, erősen dobott labdából
35. videó: Alkarérintés oldalazással
36. videó: Alkarérintés futómozgásból, befordulással
37. videó: Alkarérintés 'V' alakú mozgásban
38. videó: Labdakezelés féltérden
39. videó: Összetett feladat 2-2 ellen
40. videó: Összetett feladat 2-2 ellen
« Előző fejezet | Tartalomjegyzék | Következő fejezet » |
Események
Jelenleg nincs aktuális esemény.