5.3.

5.3. A NYITÁSOK

A nyitás szerepe a játékban, hogy ezzel indul a labdamenet, így hozzuk játékba a labdát. E mellett ez a csapat első támadási lehetősége, közvetlenül pont érhető el belőle. Elsajátítása azért is fontos, mert rontása esetén ellenfelünk ajándék pontot kap, hiszen semmit nem kellett érte tennie.

5.3.1. A nyitások fajtái

A nyitást sokféle módon el lehet végezni – van alsó és felső nyitás, helyből és felugrásból végzett, pörgetett és lebegtetett. Könyvünkben a kezdők számára ajánlott, a versenyröplabdában alkalmazott, kimondottan támadó jellegű nyitásokat az oktatási folyamatban megelőző nyitásfajtákkal foglalkozunk.

5.3.2. Az alsó egyenes nyitás technikája

Ezt a nyitásfajtát kimondottan kezdőknek, illetve olyanoknak ajánlják, akiknek nincs elég ereje (leginkább vállizom gyorserő) a felső nyitáshoz. Oktatási szempontból zsákutca, a további technikák nem következnek belőle, de kezdőknél ajánlható.

„Kiinduló helyzet: harántterpeszállás, az ütőkarral ellentétes oldali láb elöl. … Térdek hajlítottak, törzs kissé előredől. Az ütőkarral ellentétes kéz a nyitott tenyerében, csípőmagasságban tartja a labdát, ütőkéz a labda alatt. … A nyitást labdafeldobással és térdnyújtással kezdjük. Az ütőkar a comb mellett hátralendül, és kialakítja az ún. „kanál” érintőfelületet (lekészülés). A labdát kb. 20-30 cm magasra dobjuk, a testsúly a hátul lévő lábra kerül, majd az ütőkar hátulról előrelendül, a testsúlyt az elől lévő lábra helyezzük (súlypont emelkedik és előrébb kerül). A labda hátsó, alsó részét csípőmagasságban, a test előtt, kanálérintéssel megütjük. A labda érintése után a kar továbblendül, a játékos hátul lévő lába előrelép. A labdát feldobó kar az ütőkarral ellentétesen mozog.” 23 A labdát ennél a technikánál lehulló ágban üti meg a nyitó (másik változatnál felszálló ágban). Az ütőkar hátralendítésekor, és előrelendítésekor is térdrugózást végez a játékos. Kanálérintés helyett a tanulók használhatják az öklüket is, de törekedni kell a sima érintőfelület kialakítására.

5.3.3. Az alsó egyenes nyitás oktatása

  1. Előkészítésként végezzenek a tanulók guggolást, miközben az elől lévő lábbal ellentétes karjukat hátralendítik, és a talajt megérintik. A feladatot járás közben is végezhetik. Gurítsák és dobják a labdát egykezes alsó dobással a társuknak.
  2. Mutassuk meg a kanálérintést, ütögessék a labdát maguknak a tanulók kanálérintéssel.
  3. Gyakorolják a labdafeldobást, hagyják a labdát talajra esni, ellenőrizzék, hogy a feldobás megfelelő volt-e (a labda ütőváll előtt, ütőtávolságra érte-e a talajt).
  4. A 3. feladat, de a pattanást követően kanálérintéssel üssék át a labdát társuknak.
  5. A 4. feladat egyre növekvő távolságra, majd hálónál.
  6. A labdafeldobást követően a tanulók végezzék el az alsó egyenes nyitást a labda lepattanása előtt a levegőben, kis távolságra.
  7. A 6. feladat egyre növekvő távolságra, majd hálónál.
  8. Alsó egyenes nyitás célpontra, célterületre.

5.3.4. Az alsó egyenes nyitás hibái, javításuk

  • A labda oldalirányba túlszáll a pályán. A tanuló nem a labda középpontját üti meg, vagy a feldobáskor kicsit oldalirányba dobja, vagy a labda megütésekor fordítja a csípőjét.
  • A labda nagy ívben, de röviden száll, nem megy át a háló felett. A tanuló nagyon a labda alját üti, az érintés pillanatában könyöke túlzottan hajlított.
  • Szabálytalan a nyitás, ha a tanuló belép az alapvonalra (a pályára) a nyitás befejezése előtt, ezért ne álljon egészen a vonalhoz, mert hosszabb feldobás esetén nem éri el a labdát.
  • Szabálytalan a nyitás, ha a tanuló kézből nyit, a labdát fel kell dobni! A pattanás utáni, vagy társ által felkészített labda nyitása leszoktathatja a kézből nyitásról azt, akinél ez a hiba jelentkezik.
  • A tanuló túl közel dobja magához a labdát, ezért nem tudja rendesen megütni. Gyakoroltassuk a feldobást külön, a lábak helyzetét rögzítve (pl. pad mögött), és a labda leérkezésének helyét megadva (pl. vonalra).
  • Nyitás után a tanulók gyakran elfelejtenek azonnal befutni a pályára, mert a nyitásuk eredményét figyelik. Gyakorláskor adjunk a nyitás után azonnali feladatot a pályán!

5.3.5. A felső egyenes nyitás technikája

Ez a nyitásfajta már támadóbb jellegű, de nehezebben végrehajtható nyitás, nagyobb a hiba kockázata, de ha megvannak hozzá a szükséges fizikai adottságok, akkor viszonylag könnyen elsajátítható a biztonságos végrehajtás.

„Kiinduló helyzet: a nyitójátékos szemben áll a hálóval, harántterpeszállásban – a nyitó kézzel ellentétes oldali láb van elöl -, mérsékelten hajlított térddel. A labdát csípőmagasságban a test előtt tartja, az ütőkarral ellentétes kézben. Ütőkéz a labda felett. A nyitás a labda feldobásával kezdődik. … A labdát „vállból” az ütőkar síkjában a fejmagasság fölé 1-1,5 m-rel kell feldobni. Karlendítés és labdafeldobás közben a térd kinyúlik. Amíg a labda felfelé halad, a játékos a testsúlyát a hátul lévő lábára helyezi, karját könyökben hátrahajlítja. Könyöke a fül mellett előre, felfele néz. … A labda megütése a térd erőteljes nyújtásával indul, a testsúly fokozatosan az elöl lévő lábra kerül. Közben az ütőkar könyökből és vállból kinyúlva előrelendül. A lefelé szálló labdát a térdnyújtás és karlendítés legmagasabb pontján kell megütni, a labda felső, hátsó részének érintésével. Érintőfelület a kanál vagy a nyitott tenyér.” 24 Nyitás után a játékos előrelép, majd befut a pályára. A nyitás minél közelebb halad a háló felett, annál veszélyesebb, de annál kockázatosabb. Az igazodás lehetőségét meghagyva érdemes az alapvonaltól egy kis távolságot hagyva indítani a nyitást.

5.3.6. A felső egyenes nyitás oktatása

  1. Végezzenek a tanulók felső egykezes hajításokat.
  2. Üssék a tanulók a röplabdát egyszer-egyszer, majd folyamatosan a talajra a megfeszített tenyerükkel – a csukló legyen feszes.
  3. Végeztessünk feldobásokat a nyitás előkészítő helyzetében, de hagyják a labdát leesni. Ellenőrizzék a tanulók, hogy a labda az ütőválluk előtt, ütőtávolságban érkezett-e a talajra. A nyitáshibák nagy százaléka a rossz feldobásból ered, ezért ezt a feladatot ne ugorjuk át, ne nagyoljuk el!
  4. A 3. feladat, de a labdát a tanulók nem hagyják leesni, hanem az érintés helyén elkapják. Az elkapást végezhetik úgy, hogy az ütőkezükkel kicsit ráütnek a labdára, míg az ellentétes kezüket mögé teszik. Ennél a feladatnál már a nyitás elvégzésének megfelelő magassága is begyakorolható.
  5. A tanulók végezzék el a nyitást fallal szemben, közelről, majd egyre távolabbról.
  6. A tanulók nyissanak egymásnak közelről, majd egyre távolabbról háló nélkül – az éppen nem nyitó játékosnak el kell kapni a labdát, később valamelyik már tanult érintéssel fej fölé játszani.
  7. A 6. feladat háló felett. Versenyszerűen is végezhető - a párok egymás ellen versenyeznek, minden jó nyitás, és minden jó fogadás (fej fölé játszás) pontot ér. A párok maguk között is versenyezhetnek – az kap pontot, akinek a párja nem tudta fej fölé játszani a nyitását.
  8. Nyisson ugyanaz a tanuló sorozatot – kapkodni nem szabad, de a nyitások között ne teljen el túl sok idő! Társa adogatja a labdát.
  9. Nyissanak a tanulók sípjelre külön-külön, hiba esetén az egész osztály valamilyen feladatot kell végezzen – ez már a mérkőzés szituációra való felkészítés.
  10. Próbáljanak a tanulók úgy nyitni, hogy a labda a hálóhoz közel repüljön át az ellentérfélre!
  11. Célpontra, célterületre nyitás.
  12. Nyitás, majd befutás a pályára és egy dobott labda megjátszása.

5.3.7. A felső egyenes nyitás hibái, javításuk

  • Oldalirányba out-ra száll a labda. A labda nem az ütőváll síkjában van (feldobás hibája), vagy nem a labda középpontját találja el a tanuló.
  • A labda túl rövid, nem jut át a hálón. Rossz a labda megütése után a kirepülés szöge - rossz helyen üti meg a tanuló a labdát -, vagy túl alacsonyan üti meg a tanuló a labdát, vagy nem elég dinamikus a mozgás, vagy csak a kar közöl erőt a labdával (láb, törzs emelő-gyorsító munkája elmarad). A kirepülési szöget falnál lehet javítani vonal felrajzolásával, közelebbről végrehajtva a nyitást. Az érintési magasságot a 4. feladattal javítjuk, vagy közvetlenül a tanuló elé teszünk egy akadályt (pl. társa botot tart). A váll dinamikáját valamennyire lehet fejleszteni, de gyorsabb eredményt érhetünk el, ha a láb és a törzs szerepét növeli a tanuló.
  • A labda túl nagy ívben repül. A feldobás fej fölé megy, a tanuló a labda alját üti meg.
  • A tanuló belép. A feldobás túlságosan előrefelé irányul, vagy a tanuló közvetlenül az alapvonal mögül indította a nyitást.
  • Ha a csukló nem elég feszes, a labda hátratolja, a nyitás nem lesz elég erős.
  • A labda az előrepörgés helyett visszafelé pörög, ha a tanuló nem hátul-felül, hanem hátul-alul üti meg a labdát.
  • Sok tanulónál előfordul, hogy nincs meg a ’dobómozdulat’, csak vállból, nyújtott kézzel üti a labdát. A könyök helyzetét meg kell mutatni, be kell állítani.
  • Túl alacsony feldobásnál nem lesz idő a felkészítésre, túl magasnál pedig a labda pontos eltalálása okozhat gondot.

A nyitások oktatásánál a részekre bontás lehetősége korlátozott, hamar rátérünk a globális gyakorlatokra, és a hibák javítása is sokszor ezzel a módszerrel történik. A felső egyenes nyitás viszonylag nehezen fejleszthető – egyes tanulóknak szinte nem is kell tanítani, elég megmutatni, másoknál azonban kitartó gyakorlás sem hoz kellő eredményt. Ha hiányzik hozzá a fizikai adottság, akkor érdemes inkább alsó nyitást kérni az adott tanulótól, mert túlzott erőltetése sorozatos kudarcélményt okozhat.

Alsó egyenes nyitás - videó


41. videó: Alsó egyenes nyitás

Felső egyenes nyitás - videó


42. videó: Felső egyenes nyitás

Felső egyenes nyitás, elölnézet - videó


43. videó: Felső egyenes nyitás, elölnézet

« Előző fejezet Tartalomjegyzék Következő fejezet »