3.

3. A táborozás törvényi szabályozása

A táboroztatás egységes szerkezetbe foglalt szabályozására 2012-ben voltak próbálkozások, a közbeszédben is gyakran volt téma, de sajnos ez akkor nem valósult meg. A terv az volt, hogy a 2012-es táboroztatási idényre életbe lépjen az egységes törvényi szabályozás. Az hogy nem készült el az egységes keret, nem jelenti azt, hogy nincs meg a teljes törvényi lefedettség. A táboroztatás minden területe törvényileg szabályozott, az egyes szakminisztériumok adják ki a rendeleteket, szabályokat. A táboroztatás egységes törvényi keretének hiánya miatt azonban a táboroztatással foglalkozó szakembereknek -ha napra készen szeretnének a szabályokban otthon lenni- folyamatosan figyelniük kell a Magyar Közlöny idevonatkozó rendeleteit. Ez pedig a felelős munkához elengedhetetlen. „A törvény nem ismerete nem mentesít a felelősségre vonás alól.”

Az állami és önkormányzati táborok folyamatosan ellenőrzöttek, nagyon szigorú előírásoknak kell, hogy megfeleljenek. A magán táborokról ez nem mindig mondható el. A magánkézben lévő táborok üzemeltetőinek és a táboroztatással foglalkozó cégek jelentős részének sajnos nem áll érdekében a határok és korlátok kijelölése, a feltételek ellenőrzöttségének megléte, hiszen ennek jelentős anyagi vonzata van. Manapság pedig a táboroztatás is, sajnos, egyre inkább a pénzről szól.

A táboroztatás technikai, tárgyi, egészségügyi feltételei szinte teljességgel szabályozottak, ezeket egészítik ki, az egyedi szempontokat is figyelembe vevő belső szabályzatok. Szabályozott területek: a táborhely kialakítása, engedélyek beszerzése, tárgyi, személyi feltételek stb.

Az ezekre vonatkozó szabályozást a Kormány 173/2003.(X.28.) Korm. rendelete: a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely szolgáltatásról szóló rendelete tartalmazza.

A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy a pihenés alkotmányos jogának érvényesítése érdekében meghatározza a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek típusait, minősítési követelményeit és üzemeltetési feltételeit.

A rendelet hatálya

a) a nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében közösségi elhelyezést biztosító, legalább 6 férőhellyel rendelkező, 3. § szerinti létesítményekre (a továbbiakban: szálláshely),

b) a szálláshely tulajdonosára, vagyonkezelőjére, bérlőjére, üzemeltetőjére (a továbbiakban együtt: szolgáltató),

c) a szolgáltatást igényjogosultként és hozzátartozójaként, valamint bel- és külföldi turistaként igénybe vevőkre (a továbbiakban együtt: vendég).

Szálláshelyek az igénybevétel időtartama szerint:

a) 13 alkalmi szálláshelynek minősül

  1. a bivakszállás,
  2. a hegyi menedékházban kialakított szükségszállás;

b) rövid idejű tartózkodást biztosító szálláshelynek minősül

  1. a nomád táborhely,
  2. a hegyi menedékházból a kulcsosház és a matracszállás,
  3. a pihenőházból a vendégszállás;

c) átmeneti tartózkodást biztosító szálláshelynek minősül

  1. az üdülő,
  2. a gyermek- és ifjúsági tábor,
  3. a hegyi menedékházból a turistaház,
  4. a pihenőházból a munkásszállás,
  5. a diákotthon, kollégium.

A létesítmény és a szálláshely kialakításának alapfeltételei

5.§

(1) Az alkalmi szálláshely

a) legyen alkalmas 24 órás emberi tartózkodásra

  1. ne veszélyeztesse az egészséget [6. § (1) bekezdés],
  2. biztosítsa az emberi mozgástér szükséges minimumát;

b) elégítse ki az alapvető komfortszükségleteket

  1. biztosítson - átlagos testméretű személy számára elegendő - fekvő felületet,
  2. biztosítson a szálláshely környezetében ivóvizet, tisztálkodási lehetőséget és illemhelyet.

(2) A rövid idejű tartózkodást biztosító szálláshely legyen alkalmas 2-4 éjszakás tartózkodásra és elégítse ki a hétvégi jellegű komfortszükségleteket.

(3) Az átmeneti tartózkodást biztosító szálláshely legyen alkalmas 5-28 éjszakás tartózkodásra és elégítse ki az üdülési jellegű komfortszükségleteket.

Névfeltüntetés

7. §

(1) A szolgáltató köteles a szálláshelyet magyar nyelven

a) az egyediség,

b) a szálláshely típusa (altípusa) szempontjainak figyelembevételével elnevezni.

(2) A szálláshely elnevezése

a) nem sértheti a jó ízlést,

b) nem lehet megegyező vagy összetéveszthető a környezetében található azonos vagy más hasznosítási célú (pl. kereskedelmi, illetve magán-) szálláshely elnevezésével.

(3) Az átmeneti és rövid idejű szálláshely szolgáltatója köteles

a) a bejáraton kívül jól látható módon feltüntetni a szálláshely nevét,

b) a szálláshelyen belül jól látható módon feltüntetni saját és a szálláshely nevét, hatósági nyilvántartásba vételi számát, a szálláshely típusát (altípusát), minősítését, valamint a szállásdíjra vonatkozó információkat.

(4) Az állandó felügyelet nélkül üzemelő szálláshely szolgáltatója a (3) bekezdés b) pontja szerinti adatokkal együtt köteles feltüntetni az ingatlan adatai közül a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület), valamint helyrajzi számát.

(5) A gyermek- és ifjúsági táborban telepített sátortábor szolgáltatója a (3) bekezdés szerinti adatokat a tábor recepciós épületében köteles feltüntetni.

(6) A nomád táborhely szolgáltatója a (3) bekezdés a) pontja szerinti névfeltüntetésre köteles.

Egészségügyi szabályok

A népjóléti miniszter 12/1991.(V.18.) NM. rendelete:

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed azon üzleti és nem üzleti célú

a) kereskedelmi és magánszálláshelyekre, amelyekben a tanuló ifjúság üdültetése, táboroztatása történik;

b) napközbeni ellátást biztosító, szálláshellyel nem rendelkező közösségi célú létesítményekre, amelyek csak a tanév vége és a következő tanév kezdete között működnek tartósan, és ahol a tanuló ifjúság szervezett foglalkoztatása történik [az a) és b) pont a továbbiakban együtt: táborozás];

c) napközbeni ellátást biztosító, szálláshellyel nem rendelkező közösségi célú létesítményekre, amelyek a tanév ideje alatt is tartósan működnek, és ahol a tanév vége és a következő tanév kezdete között a tanuló ifjúság szervezett foglalkoztatása történik.

(2) E rendelet alkalmazásában tanuló ifjúság alatt a 3-18 éves korosztályt kell érteni.

2. §

(1) A táborozást szervezők — a táborozás helyének és időpontjának, valamint a táborozásban részt vevők számának megjelölésével — a tervezett tábor, illetve üdülő megnyitása előtt legalább 6 héttel értesítik a tábor helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét (a továbbiakban: kistérségi népegészségügyi intézet).

(2) Az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti táborok esetében a tábort szervezők – a tábor helyének és időpontjának, valamint a résztvevők számának megjelölésével – kötelesek bejelenteni a tábort a tervezett megnyitása előtt 6 héttel a tábor helye szerint illetékes kistérségi népegészségügyi intézetnek.

(3) Ha a táborozás vándortábor jellegű és az útvonala egy megyén belül több kistérségi népegészségügyi intézet területi illetékességét érinti, a szervezőknek a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét (a továbbiakban: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv),

b) több megye (a főváros) területét érinti, a szervezőknek a kiindulási pont szerint illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet kell értesíteniük.

(4) A tábor helyének kijelölésénél, továbbá a tábor üzemeltetése során biztosítani kell a környezet- és természetvédelmi rendelkezések érvényre juttatását.

4. §

(1) A táborozásban csak az vehet részt, aki arra egészségileg alkalmas.

(2) A gyermek törvényes képviselője a 2. melléklet szerinti adattartalmú, a táborozást megelőző négy napon belül kiállított nyilatkozattal igazolja a táborozásban részt vevő gyermek megfelelő egészségi állapotát a táborozás megkezdése előtt. A nyilatkozathoz szükséges nyomtatványt – a táborozáshoz szükséges egyéb iratokkal együtt – a táborozás szervezője adja át kitöltés céljából.

Az iratokat a táborozás szervezőjéhez – az általa megállapított határidőig – kell visszajuttatni. A nyilatkozatot legkésőbb a táborozás megkezdésekor a táborozás szervezőjének kell átadni. A nyilatkozatot a táborozás ideje alatt a tábor helyszínén kell tartani.

5. §

(1) A 300 főnél nagyobb létszámú 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szálláshelyek egészségügyi ellátását a tábor területén lakó orvossal kell biztosítani. Amennyiben a tábor nem rendelkezik saját orvossal, vagy oxyológiai tanfolyamot végzett orvostanhallgatóval, a tábor egészségügyi ellátását a lakosság alapellátását végző orvossal kell biztosítani.

(2) A szervezőknek a táborvezetőket írásban kell arról tájékoztatni, hogy — szükség esetén a nap bármely szakában — hol biztosítható a táborozók orvosi ellátása.

(3) A táborokban biztosítani kell a létszámnak megfelelő elsősegélynyújtó felszerelést és kiképzett elsősegélynyújtó jelenlétét a táborozás teljes időtartama alatt.

(4) A betegek elkülönítésére betegszobát (elkülönített helyiséget) kell kialakítani.

6. §

Ez a rendelet 1991. június 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a 8/1981. (IX. 1.) EüM rendelet és a 28/1981. (Eü. K. 19.) EüM utasítás hatályát veszti.

7. §

Az egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 19/2012. (III. 28.) NEFMI rendelet hatálybalépése előtt kiállított orvosi igazolások 2012. április 1-jéig használhatóak fel a táborozás során.

A táborozás közegészségügyi feltételei:

  1. a. Az üdülőkben és a táborokban biztosítani kell a táborozók szabadtéri mozgásának (sportolásának) lehetőségét.
    b. Az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti táborokban az 1.a. pontban foglaltakon túl az egy vagy két személyes sátrakból álló tábor kivételével a hálóhelyiségeket úgy kell kialakítani, hogy egy főre 3 m2 – sátortábor esetén legalább 2 m2 – alapterület jusson. A matracokat nem szabad közvetlenül a földre helyezni. A matracot, paplant, plédet és a párnát a szolgáltató szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente köteles tisztíttatni.
  2. Az egész évben működő, továbbá a nagy létszámú (300 férőhely feletti) időszakosan működő üdülőket és táborokat teljes közművesítéssel kell ellátni. A kisebb létszámú táborozás során gondoskodni kell az ivóvíz minőségű víz biztosításáról, valamint a csapadék és a keletkező szennyvíz elhelyezéséről. Az ivóvíz minőségű vizet a vándortábor jellegű táboroztatás során is biztosítani kell.
  3. a. A táborban a táborozók számára legalább egy illemhelyet és kézmosási lehetőséget kell kialakítani. Ezek számát minden 20 férőhely után egy illemhellyel és kézmosási lehetőséggel kell bővíteni. A táborban a mosakodási lehetőséget is biztosítani kell.
    b. Az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti táborokban a 3.a. pontban foglaltakon túl 5 férőhelyre egy mosdó (kifolyó) vagy mosdótál, közművesített területen 10 férőhelyre egy zuhanyozó szükséges. A táborozás során hetenként legalább három alkalommal kell meleg vizes mosakodási és zuhanyozási lehetőséget biztosítani.
  4. Konyhát az üdülő vagy tábor területén is a vonatkozó előírások szerint lehet csak létesíteni. Kisebb létszámú táborozás (pl. sátortábor, vándortábor) esetén a konyha ponyvatetős is lehet, de az alapvető higiénés előírásokat ilyen esetben is be kell tartani. Biztosítani kell az élelmiszerek hűtött tárolását, ennek hiányában csak tartósított élelmiszert vagy az elkészítést közvetlenül megelőzően vásárolt nyersanyagot szabad felhasználni. Ételmaradékot tárolni tilos.
  5. A táborozás során gondoskodni kell a helyiségek rendszeres és hatékony takarításáról, továbbá a hulladék megfelelő tárolásáról és rendszeres elszállításáról. Biztosítani kell továbbá az egészségére káros rovarok és rágcsálók irtását, ezt azonban úgy kell megszervezni, hogy a táborozók egészségét, valamint a környező élővilágot az irtás ne veszélyeztethesse.

Egyéb rendeletek

  1. 37/2007.(VII.23.) EüM-SZMM együttes rendelet: egyes nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek üzemeltetésének egészségügyi feltételeiről
  2. 19/2012.(III.28.) NEFMI rendelet: egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
  3. 26/1997.(IX.3.) NM rendelet: Orvosi szoba felszerelése, iskolaorvos kötelező feladatai
  4. 33/1998.(VI.24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
  5. A Kormány 201/2001.(X.25.) Korm. rendelete: az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről
  6. A Kormány 143/1997.(IX.3.)Korm. rendelete: a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárás szabályairól szóló 233/1996.(XII.26.) Korm. rendelet módosításáról
  7. A népjóléti miniszter 31/1997.(X.17.) NM rendelete: a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárásról szóló 233/1996.(XII.26) Korm. rendelet végrehajtásáról rendelkező 4/1997.(II.21.) NM rendelet módosításáról
  8. Az egészségügyi miniszter 2/2006.(I.26.) EüM rendelete: a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996.(X.18.) NM rendelet módosításáról

Technikai szabályozás

  1. 26/2008.(XII.20.) NFGM-EüM együttes rendelethez a 224/1998.(IV.29.) IKIM-NM együttes rendelethez: a játékok alapvető biztonsági követelményei
  2. 78/2003.(XI.27.) GKM rendelet a játszótéri eszközök biztonságáról
  3. 1999.évi LXXVI.trv.38§: stúdió üzemeltetés
  4. 8/2002.(III.22.) KöM-EüM rendelet: zajterhelés

Az ellenőrzéseket a területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Fogyasztóvédelmi Felügyelősége, Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság végzi.

A kormány illetve a szakminisztériumok által hozott jogszabályok, rendeletek kiegészülnek a helyi sajátságokat is figyelembe véve az adott tábor, belső szabályzataival:

  • Alapító Okirat: A helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII.30.) Korm. rendelet követelményeinek megfelelően GYMJV Önkormányzata költségvetési intézményt alapít.
  • Üzemeltetési Engedély: 173/2003.(X.28.) Korm.rendelet alapján
  • Közalkalmazotti Szabályzat
  • Szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ):
    • Házirend
    • Az intézmény továbbképzési programja
    • Munkaköri leírások
    • Éves munkaterv
    • Éves ütemterv
    • Ügyintézési és iratkezelési szabályzat
    • Munkavédelmi szabályzat
    • Leltározási szabályzat
    • Belső ellenőrzési kézikönyv
    • Költségvetési ellenőrzés szabályzata
    • Gyermekbaleset-védelmi szabályzat
    • Közbeszerzési szabályzat
    • Bizonylati szabályzat
    • Medence üzemeltetési szabályzat
    • Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzat
  • Alapszabály: beteg gyereknek orvosnál a helye! Ha akár csak a gyanúja felmerül annak, hogy valaki beteg, nem érzi jól magát, akkor a legrövidebb időn belül gondoskodjunk róla, hogy orvos elé kerüljön! Mindenkit, a leggyakorlottabb táboroztatót és családanyát is óva intek attól, hogy maga diagnosztizáljon, maga próbáljon meg kezelni bármilyen betegséget, maga gyógyítson! Ez messze meghaladja a pedagógus kompetenciáját, ennek felelőssége senki számára nem vállalható! Az ezzel kapcsolatos döntéseket szakembernek, orvosnak kell meghoznia - senki más nem teheti meg helyette. A mi feladatunk, hogy mindenféle pánik nélkül, de a legrövidebb időn belül gondoskodjunk róla, hogy a beteg a megfelelő orvosi ellátásban részesüljön!
« Előző fejezet Tartalomjegyzék Következő fejezet »

Események

Jelenleg nincs aktuális esemény.

További események... »

Ajánló

A pályázat egyetemi oldala

Sporttudományi és Testnevelési Intézet

Sportközpont

TTK Tanulmányi Osztály

Szentágothai János Szakkollégium

Botanikus Kert

BTK-TTK Könyvtár

Egyetemi Könyvtár

Nyitott Egyetem

Táncoló Egyetem

Univ Pécs

TTK meteorológiai állomás