5.

5. Táborszervezés

5.1. A tábor célja

A tábortervezés, szervezés első lépése a tábor céljának a meghatározása. Mit akarunk elérni a tábor megvalósulásával a tábor lakóival. Tehát tulajdonképpen meg kell határoznunk, hogy milyen típusú táborról van szó. Ezzel szorosan összefügg a célcsoport meghatározása. Kiknek szervezzük a tábor, ki a résztvevő korosztály, kik jelentkezhetnek. A tábor céljának és a résztvevő korosztálynak a meghatározása tehát szorosan összefügg egymással.

5.2. Igényfelmérés

A cél és a célcsoport kialakítását megelőzheti az igényfelmérés, amit sokféleképpen lehet végezni. Az igényfelmérés aktív folyamat, melynek során a tábor iránti keresletet vizsgáljuk. Információt gyűjtünk a leendő résztvevők igényeiről, szokásairól, tapasztalatairól, terveiről, nehézségeiről. Az itt szerzett információk segítenek abban, hogy kiválasszuk a számukra leginkább megfelelő megoldást. Pontos végrehajtásával elkerülhetjük a későbbi ellenvetések nagy részét, és a hasonló megoldások bemutatásának kényszerét.

Az igényfelmérés során a legfontosabb feladat a kérdezés, amelynek segítségével megfelelő képet kapunk a résztvevők elképzeléseiről, ajánlatunkat az igényeiknek megfelelően, szakmailag megalapozva alakíthatjuk ki.

Az igényfelmérés során tehát akkor leszünk sikeresek, ha valódi érdeklődéssel vizsgáljuk a leendő táborozók felvetéseit, őszinte nyitottsággal hallgatjuk az elképzeléseiket. A kérdezés azonban veszélyes fegyver is egyben. Pontosan célt érhetünk, de visszafelé is elsülhet. Érdektelenség, felületesség, agresszivitás, provokáció, manipuláció. Ez mind kialakulhat a helytelen alkalmazás következményeként. A jó kérdésnek jelentősége van. Oka, következménye. Stílusa. A jó kérdező tudatosan felhasználja a kérdéseit. Időzít. Tudja, mit kezd a válasszal. Érzi, mikor nem kell kérdezni. Kíváncsi. Nem hozható zavarba. Felkészült a válaszokra.

Az igényfelmérés időszakában konkrét, tömör, mindenkihez könnyen eljutó üzeneteket kell továbbítanunk táborunkról. Gazdag módszertani megoldások léteznek az igényfelmérés lefolytatására, íme, néhány közülük:

  • amennyiben szervezetről van szó, a szervezet tagságának értesítése (pl. az egyesületek, társadalmi szervezetek, iskolaszövetkezetek elsősorban saját tagságuknak szerveznek tábort)
  • a táborhelyet (költségeket és programokat) bemutató tájékoztató füzet kiadása; időszaki kiadványok, felhívások, szóróanyagok készíttetése, elhelyezésük a fiatalok által látogatott szabadidőcentrumokban, szórakozóhelyeken
  • megjelenés a helyi (országos) elektronikus és írott sajtóban, a táborozással foglakozó internetes honlapokon
  • kör e-mail, levelezőlistákon, közösségi oldalakon való eljuttatás a lehetséges célcsoporthoz
  • nevelési-oktatási, művelődési és szociális intézmények felkeresése (főleg ha az adott intézményi profilhoz illeszkedő szakmai programú táborról van szó)
  • az adott intézménybe (iskolába, művelődési házba) járó saját tanulók, fiatalok és szüleik tájékoztatása, tábor előkészítő megbeszélés, szülői értekezlet
  • különböző - feltételekhez kötött - kedvezmények biztosítása (pl. saját tagnak kedvezőbb áron, korábbi befizetés esetén kedvezmény biztosítása, hátrányos helyzetű fiatal esetében költségátvállalás, stb.)

Az igényfelmérés időszakában, de természetesen a táborszervezés és kivitelezés teljes tartama alatt, nagyon fontos a folyamatos elérhetőségünk biztosítása, személyesen, telefonon és elektronikus úton is.

5.3. A jelentkezők regisztrálása

A kellő „marketinges” munkálatok meghozzák a gyümölcsöt, és a jelentkezőket nyilvántartásba kell vennünk, tehát el kell kezdeni valamilyen módon a regisztrációt. Általában az alábbi adatok mindenképpen szükségesek a jelentkezőktől elkérni:

  • név
  • születési dátum
  • elérhetőség (lakcím, elektronikus levélcím, telefonszám)
  • iskola, szervezet, illetve akik küldik a jelentkezőt
  • egészségügyi, vagy egyéb fontos dolog.

5.4. A táborvezetőség megalakítása

A táborvezető az esetek nagy többségében a tábor szervezőjével is azonos. Ha mégsem, akkor is a táborvezetőnek már a szervezés kezdeti szakaszában részt kell vennie a tervezési, szervezési munkálatokban is, hogy teljes mértékben ismerje az előzményeket, és javaslataival is segíthesse a tábor megtervezését.

A táborvezető:

A táborvezetés folyamata a célkitűzéstől a cél eléréséig kifejtett vezetői tevékenység-sorozat. A táborvezető e tevékenységeket vezetői funkciók gyakorlásán keresztül látja el. Ezek a vezetési funkciók a tervezés, szervezés, szabályozás, ösztönzés, ellenőrzés, minősítés, nevelés.

5.5. A táborvezetési funkciók

A funkciók gyakorlati alkalmazása során egyik vezetői funkció sem fontosabb a másiknál. A vezetői szakmai feladatok jellege, a vezetés szintje, a szervezet struktúrája (külső és belső környezete), valamint a vezető és a kollégái személyisége befolyásolja, hogy az adott időszakban melyik funkció kerül jobban előtérbe.

A vezető munkája során egyidejűleg különféle feladatokat lát el, amiből következik, hogy szinte naponta gyakorolja valamennyi funkcióját. Ez természetes is, hiszen az egyes tevékenységek a tervezés, míg mások a szervezés vagy éppen a szabályozás fázisában vannak. A funkció jellege olyan, hogy egymást is tartalmazhatják. Így például az ellenőrzés folyamatában a tervezési, szervezési, szabályozási, ösztönzési és minősítési funkciókat is megtalálhatjuk.

Minden vezetői funkció ellátásához szükség van megfelelő információn alapuló döntésre, vagyis a cselekvési változatok közötti választásra. Ha a vezető ezeket tudatosan alkalmazza, akkor célirányos tevékenységről beszélhetünk. A vezetési funkciók ekkor összehangoltan és pozitívan fejtik ki hatásukat. Ha a vezető csak ösztönösen dolgozik, akkor az egyes funkciók objektíve valamilyen mértékben érvényre jutnak ugyan, de összhatásuk már kevésbé hatékony.

Tervezési funkció:

A tervezés a vezetésnek az a funkciója, amelynek során a célhoz vezető utakat, lehetőségeket és eredményeket fogalmazza meg. Ennek fő fázisai:

  • tájékozódás, információ-szerzés;
  • alternatívák kidolgozása;
  • terv-döntés;
  • részlettervek.

Szervezési funkciók:

A szervezés az a funkció, amely a meghatározott cél (terv) megvalósítása érdekében a munkafolyamatok és azok végrehajtására hivatott szervezetek létrehozására, fejlesztésére, működési rendjének tartalmi és formai előírásaira, a munkaerő, a munka tárgya, a munkaeszköz és módszer optimális összehangolására irányul.

A vezetőnek szervezési funkciója gyakorlása során két fő tevékenységet kell ellátnia; az egyik saját munkájának racionális megszervezése, a másik a hozzá közvetlenül tartozó kollégák táborvezetői csapattagok feladatainak megszervezése.

Ha a szervezési tevékenység tartalmát a szervezet céljainak függvényében vizsgáljuk, akkor a táborvezető szervezési feladatai a következők:

  • folyamatok racionális kialakítása,
  • a szervezetek létrehozása, fejlesztése,
  • a szervezetek működésének formai és tartalmi kidolgozása,
  • a termelési erőforrások (ember, gép, anyag eszköz) optimális összhangjának megteremtése.

Szabályozási funkció:

A szabályozás az a funkció, amelynek során a célirányos tevékenység érdekében a vezető eljárási szabályokkal, belső előírásokkal a koordinált munkavégzést segíti elő. Ezen funkció gyakorlásával a vezető nagymértékben csökkentheti a koordinálatlan tevékenységeket. Munkatársai részére aránylag hosszú távon világossá és egyértelművé teheti, hogy bizonyos kérdésekben miképpen szükséges dolgozniuk.

A szabályozásnál fontos szempont, hogy összhangban legyen a felsőbb vezetés szabályozásával (például az alsószintű vezetés esetén a középszintű vezetéssel). Ezen kívül lényeges még, hogy csak olyan módon szabályozzon a vezető, hogy az ne merevítse le az operatív munkavégzést.

Ösztönzési funkció:

A táborvezető e funkciójának gyakorlása során mozgósítja, készteti munkatársait a szervezeti célok elérése, a konkrét feladatok végrehajtása érdekében. Az ösztönzésnél döntő kérdés annak az elvnek a betartása, hogy az anyagi és az erkölcsi ösztönzők együttesen, egymással összhangban kerüljenek alkalmazásra.

Ellenőrzési funkció:

Az ellenőrzési funkció lényege olyan visszacsatolás, amelynek során a vezető a tények megállapításával megalapozza elemzési és értékelési tevékenységét. A vezető ellenőrzési funkciójában méri:

  • koncepcióinak, célkitűzéseinek valóságos hatékonyságát;
  • a feladat meghatározás, utasítás, előírás, szabályozás helyességét;
  • a végrehajtó folyamatok (emberek tevékenysége, eszközök, berendezések működése) megvalósulását;
  • az eredményeket, a működés hatékonyságát (beleértve a saját működését is);
  • a kitűzött feladatoktól és az előírt követelményektől való eltérést.

Minősítési funkció:

A minősítési funkció célja az egyén munkájának, szakmai helytállásának – vezetők esetében vezetési alkalmasságának – megítélése.

A minősítés tisztázza a beosztott előtt a vezető véleményét személyiségéről és munkájáról. A folyamatos, rendszeres minősítés szolgált kiinduló pontul az előléptetéshez, jutalmazáshoz, avagy elmarasztaláshoz. Alapja a pontos követelmény-rendszer, valamint a teljesítmények tárgyilagos rögzítése.

Nevelési funkció:

A nevelés komplex fogalom. A felnőttek nevelésének, akárcsak a gyermekek nevelésének fogalmába beletartozhat mind az ismeret-gyarapítás (oktatás), mind pedig a személyi tulajdonságok alakítása, formálása.

A munkatársak számára a vezető magatartása viselkedési norma lehet. A minta (modell) után való igazodás, az utánzási mechanizmus a beosztottakból azonosulási hatást válthat ki a vezető iránt. Az emberek elsősorban azokat utánozzák, akiket valamilyen szempontból sokra tartanak, s azokkal azonosulnak, akiket kedvelnek, szeretnek és tisztelnek.

A vezetőnek minden megmozdulásában példáznia kell a szó és a tett egységét. Így képes csak meggyőzően képviselni a munkaerkölcsre, munkafegyelemre vonatkozó követelményeket.

A táborvezető és a szervező (ha a kettő nem esik egybe) határozza meg a szükséges táborvezetőségi létszámot, tehát a vezetőség mennyiségi és minőségi összetételét. Általában 20 táborozóként egy nagykorú, büntetlen előéletű személlyel, csoportvezetővel számolhatunk. Egy csoportvezetőre kevesebb táborozó juthat, de több semmiképpen. Fontos, hogy a csoportvezetők között, legalább egy pedagógus végzettségű legyen. A vezető-táborozó arányt befolyásolja a tábor jellege, a veszélyességi tényezők, és egyéb előírások (pl.: vízitábor esetében a hajózási szabályzat ide vonatkozó passzusai). Fontos alapvetés, hogy kis létszámú (10-20 fős) táborokat se vigyünk egyedül, mert bármikor adódhatnak olyan helyzetek, amikor egy kísérő kevésnek bizonyul.

5.6. A táborvezetői csapat

A táborvezetői csapat összeállításakor az egyes felelőségi körökhöz rendeljünk az adott szakterülethez értő, tapasztalt kollégát. A felelősségi körök természetesen a tábor jellegéhez igazodnak, és az egyes területen végzendő feladatok is a létszámhoz igazodnak. Általánosságban elmondható, hogy a következő területek, felelősségi körök kialakítása indokolt:

  • Gazdasági, pénzügyi
  • Technikai
  • Marketing, és külső-belső kapcsolattartás
  • Szakmai programok
  • Szabadidős programok
  • Étkeztetés
  • Baleset-megelőzés, egészségügy

Természetesen az egyes felelőségi körök nem biztos, hogy külön személyhez kerülnek, kisebb létszámú táboroknál, lehet egy személy több területért is felelős, de mindenképpen minden felelősségi körnek meg kell legyen a gazdája.

Ha összeállt a vezetői csapat a megfelelő felelőségi körökkel, táborvezetőségi értekezleten, megbeszélésen folytatódhatnak a közös szervezői, tervezői munkálatok.

Az értekezlet összehívása előtt célszerű alaposan átgondolni a megbeszélés témáit, főbb irányvonalát, időpontját. Tanácsos mindezt e-mailben is továbbítani a résztvevőknek, hogy az időpontot, a szükséges anyagokat legalább fél-egy nappal az értekezlet előtt kézhez kapják, áttanulmányozhassák. A parttalan, végtelenségig elnyújtott találkozók elkerülése érdekében azt is érdemes tisztázni, honnan-hová szeretnénk eljutni.

A "szó elszáll, az írás marad" elve alapján készüljön jegyzőkönyv is az értekezletekről! Ám mindezt ne a meeting levezénylője foglalja írásba. Különben követhetetlenné válnak az elhangzottak (http://toborzas-menedzsment.monster.hu).

Lezárni is tudni kell az értekezletet. A megbeszélés végén mindig a levezető vegye vissza a szót. Rövid visszatekintés formájában célszerű az elhangzottakat és azt is összegezni: honnan hová jutottak a megbeszélés folyamán, milyen szükséges teendők elvégzésére világított rá az adott értekezlet, és mindezt kinek, milyen határidővel kell majd elvégeznie. A meeting végén - ha akkor már tudható- érdemes kitérni a következő értekezlet pontos idejére is. (http://toborzas-menedzsment.monster.hu).

5.7. A tábor programjának összeállítása, különös tekintettel a gyermekek táboroztatására

A napirend összeállításánál figyelembe kell venni a következő élettani és fejlődéslélektani törvényeket:

A helyes napi rend megköveteli a pihenés, a játék, a munka, a tanulás fiziológiai és pszichológiai törvényszerűségeinek figyelembe vételét. A helyes arány biztosítja a felhasznált energiák pótlását. A pihenés és a munka arányainak megállapításánál figyelembe kell venni a gyermek, fejlődő idegrendszerének védelmét. A kimerülés és a fáradtság megelőzésének leghatásosabb formája a tevékenységek váltakoztatása. Ez a váltakoztatás azáltal, hogy mindig más-más kérgi központot foglalkoztat, biztosítja az egyenletes terhelést és a regenerálódás lehetőségét, bizonyos határokon belül pótolja a passzív pihenést is.

5.8. Előzetes helyszíni szemle

Még a táborszervezés kezdeti szakaszában nagyon lényeges az előzetes helyszíni szemle megtartása. Ezen a bejáráson a tábor vezetője és az általa meghatározott vezetőségi tagok vesznek részt. Az előzetes helyszíni szemle alatt tisztázhatók a későbbi, tábor lebonyolítást érintő fontos kérdések. Meggyőződhetünk a szállás minőségéről, ténylegesen megismerkedhetünk a táborhely erősségeivel és gyengeségeivel. Az előzetes helyszíni szemle a táborhely tulajdonosával, vagy fenntartójával közösen történik és jegyzőkönyvben kell rögzíteni az ott elhangzott, felmerül dolgokat. Az előzetes helyszíni szemle nem csupán magára a tábor területére korlátozódik, hanem ajánlatos a tábor környékét is feltérképezni, feljegyezni a veszélyforrásokat stb.

A tábor tervezés során kapott előzetes információkat összevetve a helyszínen tapasztaltakkal, a táborszervezés további lépései lehetőséget teremtenek a hiányosságok korrigálására, amit helyszíni szemle nélkül a tábor lebonyolítása alatt csak többlet ráfordítással is sokkal nehezebben tudnánk megoldani.

A jegyzőkönyvet segítségével a hiányosságokat a tábor fenntartója vagy üzemeltetője felé írásban tudjuk jelezni, és kérni a hibák kijavítását.

5.9. Utazás

A tábor résztvevőinek a táborba jutását többféleképen oldhatjuk meg. Lehet önállóan mindenki egyénileg utazik a táborba, és lehet, hogy mi szervezzük meg a közös utazást. Mindenképpen nagy körültekintés igénylő feladat az utazás szervezése, még ha saját gépkocsikkal oldják is meg a résztvevők a táborba jutást. Ha egyénileg utaznak a résztvevők ajánlatos részükre egy pontos útvonaltervet felajánlani, ahol az előzetes tájékozódásunk alapján a legcélszerűbb útvonalat tüntetjük fel.

Közös utazáskor a táborvezetőség személyes felelősséggel tartozik a résztvevőkért.

Vasúti közlekedésnél forduljunk a MÁV illetékes szervezetéhez, kérjünk foglalt kocsi szakaszt. Buszos utazásnál szintén a Volán illetékes osztályával kell felvenni a kapcsolatot, közölni kell a létszámot az esetleges járatmegerősítés érdekében. Bérelhetünk is buszt az utazáshoz, itt többféle busztársaságtól is kérhetünk árajánlatot. Nagyon fontos szerződésben az összes utazási feltételt rögzíteni, és a gépkocsivezetővel az indulás előtt egyeztetni.

Gyülekező, utazás:

Az utazás napján a táborvezetőnek vagy az utazásért felelős vezetőségi tagnak rengeteg a tennivalója. Fontos az aznapi teendők előrelátó tervezésével, a feladatok arányos elosztásával készüljünk. A gyülekezés helyét úgy jelöljük ki, hogy a könnyen megközelíthető legyen, az utazók létszámának megfeleljen, és lehetővé tegye a biztonságos gyülekezést. A gyülekezés időpontja legalább fél órával az indulási időpont előtt legyen - még foglalt vonatszakasz, illetve külön buszjárat esetén is. Mindenképpen a vezetők legyenek ott legkorábban.

A gyülekezésnél figyeljünk oda arra, hogy ideges kapkodás helyett a szülők felé is rendezett benyomást keltsünk! A gyerekek megérkezésekor rögzítsük a megérkezés tényét - ehhez névsorra lesz szükségünk. Ellenőrizzük a létszámot, olvassunk névsort. Utazás során figyeljünk a balesetveszélyes helyzetekre, átszálláskor a létszámellenőrzésre, hívjuk fel a figyelmet a helyes és biztonságos magatartásra.

5.10. A tábor lebonyolítása

Táborba érkezés, tábor átvétel

A táborrésztvevők megérkezése előtt ajánlatos a táborvezetőség technikai dolgokért felelős tagjának a táborba érnie, és a tábor fenntartójától, üzemeltetőjétől a tábort jegyzőkönyvi rögzítés mellett átvenni. Amennyiben hiányosságot észlelünk, azt fel kell jegyezni, és kérni a hiba kijavítását, balesetveszélyes dolgok tekintetében nincs helye kompromisszumnak.

Sajnos a sűrű turnusváltások miatt a táborátvételre gyakran kevés idő adódik, ezért fontos az előzetes szervezés során pontosan rögzíteni, hogy mikor van lehetőség az átadás-átvételi eljárásra, mikor lehet elfoglalni a szobákat, illetve a közös helyiségeket.

A táborátvétel tételes, leltár szerinti ellenőrzést jelent, ami nem a bizalmatlanság jele, hiszen a táborzárást követően a táborátadás is hasonló körülmények között fog végbemenni, garantálva az anyagi felelősséget.

Résztvevők érkezése

A résztvevők megérkezésekor igyekezzünk gyorsan, hatékonyan tevékenykedni, hogy a táborozók a lehető leghamarabb birtokba vehessék és kialakíthassák új élet-terüket. Nagyon fontos, hogy a szállásbeosztást előzetesen már elkészítsük, mert rendkívül lelassítja a beköltözést, ha a helyszínen próbáljuk kisakkozni, ki kivel és hol fog elhelyezkedni.

A tábor szabályrendszere

A tábor résztvevői sokszor eltérő kulturális környezetből jönnek, ezért rendkívül fontos a tábor idejére és területére vonatkozó egységes szabályrendszer ismertetése, tudatosítása. Nem lehetnek „kimondatlan” szabályok, nem mondhatjuk, hogy „ezt mindenkinek tudnia kell” vagy, hogy „ez mindig így szokott lenni”.

Fontos, hogy a táborlakók életkoruknak és létszámuknak megfelelő módon, alkalmas körülmények között ismerkedjenek meg a szabályrendszerrel. Ez lehetséges kisebb csoportokban több vezető által, témakörönként ismertetni forgószínpad- szerűen, és lehetséges egy közös tábornyitó keretében, de egyik se legyen túl hosszú!

Ismertetni kell a házirendet a tűz- és balesetvédelmi szabályokat, a tábor határait, a használható és tiltott területeket, valamint a tábor elhagyásának feltételeit. Mit kell tenni baleset/rosszullét esetén (tennivalók, felelős bemutatása, mentőhívás szabályai), a vezetők tartózkodási és szálláshelyét, a konyha, ebédlő és WC használatának alapvető higiéniai szabályait. Mutassuk be a tábor vezetőit, segítőit, a technikai személyzetet, hívjuk fel figyelmüket a helyi táboron kívüli kulturált magatartás szabályaira, a helyi lakosokkal, szomszédokkal való udvarias kapcsolattartásra, a magántulajdon tiszteletére.

Napirend

A tábor szervezett, átlátható működésének alapja az általános napirend. Az általános napirend szerint ütemezhető a táborozók és a táborvezetőség tevékenysége. Kialakítása a tábor tervezésének és szervezésének a szakaszában történik, de természetesen a helyszínen rugalmasan kell kezelni, és alakítani kell az aktuális történésekhez, adottságokhoz. A napirend tehát nem egy kőbe vésett keret, hanem egy közösen módosítható menetrend, megállapodás, amelyet mindenkinek az érdeke betartani a tábor eredményes működése a kitűzött célok megvalósításának érdekében.

Ezért mindenki számára elérhetőnek kell lenni a napirendnek. Erre többféle kommunikációs lehetőség áll rendelkezésre az egyszerű kifüggesztéstől a világhálós elérhetőségig. A napirend írott formája hivatkozási alap, fegyelmezési, szervezési és egyéb, a táborrendet érintő kérdésben.

Szakmai program

A tábor szakmai programjának összeállítása a tervezési és szervezési fázisban történik. Első lépésként meg kell határozni a szakmai program célját és a cél eléréséhez kapcsolódó képzés jellegét. A tervezéskor figyelembe kell venni az adottságokat, a meglévő elérhető feltételeket, a csoportok homogenitását és nagyságát, az életkori sajátosságokat. A szakmai program sikerét a személyi feltételek alapvetően befolyásolják (előadók, edzők, trénerek). A szakmai program időbeosztását a résztvevők életkori sajátosságaihoz kell igazítani. Az oktatás során a nevelés célja által meghatározott, a táborozók sajátosságait figyelembevevő művelődési anyag kiválasztásával és közvetítésével törekszünk a felnövekvő nemzedék sokoldalú fejlesztésére.

Szabadidős programok

A tábori élet meghatározó része, és fontos nevelési és közösségformálási lehetőség a szabadidős programok szervezése. Ettől lesz igazán tábor a tábor, erről maradnak emlékei, élményei a táborozóknak. A szabadidős programok tervezése, szervezése szintén még a tábor előkészítésének szakaszában történik, de a tábori élet alakulásához kapcsolódóan rugalmasan kell kezelni. A jól szervezett szabadidős programok jelentősen hozzájárulhatnak a tábor közösség és személyiségépítő folyamatainak fejlődéséhez:

Szabadidős programok:

  • szituációs játékok
  • társas játékok
  • vetélkedők
  • túrák, kirándulások
  • sportprogramok
  • mulatságok (táncház, disco)
  • tábortűz
  • közös éneklések.

A szabadidős tevékenységek szervezése pontos módszertani tervezést és felkészültséget igényel, ugyanolyan, ha nem nagyobb hangsúllyal kell kezelni, mint a szakmai programokat, ugyanis gyakran jóval nagyobb arányban járulnak hozzá a tábori élmények kialakulásához, mint a szakmai programok. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy biztosítsunk a résztvevők számára olyan időszakokat is, amikor nincsenek szervezett programok, amikor mindenki egyénileg „szervez” magának szabadidős programot, pl. olvas, heverészik, vagy beszélget társaival, barátságokat épít ki.

5.11. A tábor zárása, értékelése

A tábor lebonyolításának van egy íve, ami tulajdonképpen egy keret. Ezért a tábor nem érhet véget filmszakadásszerűen, hanem a táborvezetőnek egy táborzárást, értékelést kell tartania. A táborzárást ugyanúgy, mint a tábor korábbi szakaszait, meg kell tervezni, elő kell készíteni. A táborvezető a vezetői csapattal kell, hogy a táborzárásra kialakítsa a táborról az értékelő véleményt, amit majd a táborvezető fog a lakók felé interpretálni. A vezetőség a felelősségi körönként tekinti át a kitűzött célok és a megvalósulás viszonyulását.

A tábor értékelésénél tehát a tábor tervezésének, szervezésének és megvalósulásának a fő dolgait kell górcső alá vennünk. Hasznos lehet a tábor résztvevőinek is a megkérdezése, a véleményük kikérése, hiszen így kapjuk meg a legpontosabb véleményt a munkánkról, amit a következő táboroknál fel tudunk használni.

A táborzáró aktusról pontos forgatókönyvet készíthetünk, elkerülendő, hogy valamit kihagyjunk, elfelejtsünk:

  • a táborvezető táborértékelője;
  • a résztvevők véleményének tolmácsolása;
  • kitüntetések, jutalmazások;
  • a tábor irányítói és meghívott előadói munkájának a megköszönése;
  • a tábor elhagyásának, a hazautazás rendjének az ismertetése;
  • búcsúest programjának ismertetése stb.
  • a tábor elhagyása, hazautazás

Az utolsó nap szintén nagy szervezettséget igényel. Fontos a pontos előkészület, a táborvezetőség, a csoportvezetők munkájának megszervezése, hogy a tábor résztvevőit hatékonyan tudják irányítani.

Fontos, hogy a tábor ugyanolyan állapotban adjuk át, mint ahogy átvettük. A takarításnál, összecsomagolásnál és utazásra való felkészülésnél számoljunk a fáradsággal és a „tábor vége hangulat” pszichés megterhelésével.

A tábort lehetőleg gyorsan hagyjuk el, és nagyon hasznos, ha egyik vezetőségi tag még ott marad az ott felejtett dolgok és egyéb felmerülő problémák miatt.

A tábor utáni teendők, archiválás

A tábor végeztével még nem érnek véget a munkálatok. Nagyon fontos teendők várnak még a tábor vezetőségére. Persze, sokan ezt a tábor utáni teendőket kihagyják, de így a következő tábor szervezésénél ugyanazokat a hibákat követhetik el.

A tábor utólagos értékelését célszerű a tábor vége utáni két hétben megtartani. Legjobb, ha már a táborban időpontot egyeztetünk. Ezen a megbeszélésen a tábor vezetősége, vezetői elmondják a szakmai és szubjektív véleményüket a táborról. Lehet már előre szempontokat kiadni, ami alapján gyűjtjük az észrevételeket, szempontokat.

A megbeszélés alapján készíthetünk egy összefoglaló írásos értékelést a táborról, amit a résztvevők számár is elérhetővé tehetünk.

Az archivált anyagokat a következő táborokban fel tudjuk használni, valamint az előző táborok anyagaival összehasonlítva, szintén értékes információhoz juthatunk.

5.12. A tábor utóélete

Egy jól sikerült táborozás után gyakran elindul a tábor önszerveződő utóélete is, amit a vezetők katalizálhatnak. Gyakran felmerül az igény, hogy az emlékek felidézésre összejöjjön a csapat, vagy a „kemény mag”, fényképek nézegetése, sztorizás, és beszélgetések végett. A tábor utóélete a következő táboraink legjobb reklámja.

« Előző fejezet Tartalomjegyzék Következő fejezet »

Események

Jelenleg nincs aktuális esemény.

További események... »

Ajánló

A pályázat egyetemi oldala

Sporttudományi és Testnevelési Intézet

Sportközpont

TTK Tanulmányi Osztály

Szentágothai János Szakkollégium

Botanikus Kert

BTK-TTK Könyvtár

Egyetemi Könyvtár

Nyitott Egyetem

Táncoló Egyetem

Univ Pécs

TTK meteorológiai állomás